adozona.hu
9/1971. (IV. 3.) MüM rendelet
9/1971. (IV. 3.) MüM rendelet
a vállalatok kategóriába sorolásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) rendelete 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendelem:
E rendelet hatálya az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, a szövetkezeti vállalatokra és az egyesülésekre (a to...
9/1971. (IV. 3.) MüM rendelet
a vállalatok kategóriába sorolásáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 34/1967. (X. 8.) rendelete 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendelem:
1. §E rendelet hatálya az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, a szövetkezeti vállalatokra és az egyesülésekre (a továbbiakban: vállalatok), továbbá a kisipari szövetkezetekre és az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetekre (a továbbiakban: szövetkezetek) terjed ki.
2. §
(1) A vállalatot - az (5) bekezdésben említett vállalatok kivételével - az előző évi tényszámai alapulvételével, e rendelet 1-9. számú mellékleteiben foglaltak szerint kell besorolni.
(2) A vállalat gyárai (gyáregységei) az előző bekezdésben foglaltak szerint külön besorolhatók úgy, hogy a legnagyobb gyár (gyáregység) kategóriája sem érheti el a vállalat kategóriáját.
(3) A szövetkezetet - az (5) bekezdésben említett szövetkezetek kivételével - az előző évi tényszámai alapulvételével, e rendelet 10-11. számú mellékleteiben foglaltak szerint kell besorolni.
(4) A vállalat és a szövetkezet az (1) és (3) bekezdés alapján megállapítható kategóriánál eggyel magasabb, vagy alacsonyabb kategóriába sorolható, amennyiben ezt népgazdasági jelentősége vagy az ágazaton belüli arányok indokolttá teszik; ezen az alapon azonban a vállalat kiemelt kategóriába nem sorolható.
(5) A különleges rendeltetésű (tervező, beruházó, kulturális ágazatba tartozó és külkereskedelmi vállalatok, kutatási, szervezési, üzemgazdasági, fejlesztési, kísérleti intézetek, egyesülések stb.), valamint az új vállalatokat és szövetkezeteket egyedi elbírálás alapján, értéksor nélkül az "A"-"D", illetve "I"-"IV" kategóriák valamelyikébe kell besorolni.
3. §
(1) A vállalat a 2. § (1) bekezdés alapján a kategóriába való sorolásra vonatkozó javaslatát az alapító szervnek (az egyesülés felett annak főtevékenységi köre szerint illetékes miniszternek) küldi meg. Az alapító szerv a javaslatot jóváhagyja, vagy az előző § (4) bekezdése alapján módosítja, illetve a 2. § (5) bekezdésének esetében végrehajtja a besorolást. A 2. § (5) bekezdése alapján "A" kategóriába sorolás csak a munkaügyi miniszterre] és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben történhet.
(2) A vállalat gyárait - az előző § (2) bekezdése szerint - a vállalat igazgatója sorolhatja be.
(3) A szövetkezet besorolását a közgyűlés készíti el és tájékoztatásul megküldi az állami felügyeletet gyakorló szervnek. A 2. § (4)-(5) bekezdésének esetében a közgyűlés javaslatát az ágazati miniszterhez, több ágazathoz tartozó tevékenységet folytató szövetkezet esetében a főtevékenység szerint illetékes ágazati miniszterhez küldi meg jóváhagyásra, és annak tárgyában az ágazati miniszter, illetőleg a főtevékenység szerinti ágazati miniszter - az érdekelt ágazati miniszterekkel egyetértésben - az illetékes szövetkezeti szövetség meghallgatásával dönt.
(4) A besorolási feltételek értékeinek emeléséből adódó, alacsonyabb kategóriába sorolástól el lehet tekinteni.
4. §
(1) Ez a rendelet közzététele napján lép hatályba.
(2) A vállalatok új kategóriába sorolási rendszeréről szóló 123/1963. (MüK 22.) MüM számú utasítás, valamint az azt módosító 114/1967. (Mü K 15.) MüM számú utasítás, a kisipari szövetkezetek tagjainak munkajogi szabályzatáról szóló 6/1969. (O É 10.) OV számú határozat 57. §-a, végül az FMSZ-ek új nagyságrendi kategóriába való besorolásáról szóló 12/1964. (Sz É III. 16.) SZÖVOSZ számú utasítás, és az azt módosító 9/1970. (X. 17.) MüM rendelet 4. §-a hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 91971. (IV. 3.) MüM rendelethez
Az ipar, építőanyagipar és közlekedési vállalatok besorolási értékeiA kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb:
- az a., b., és c. rovatban felsorolt értékeket egymástól függetlenül (vagylagosan),
- a d. rovatban felsorolt értékeket együttesen kell alkalmazni.
[Így pl. "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- statisztika szerint összes foglalkoztatottak száma (a. értéksor) az 5000 főt meghaladja, vagy
- termelési értéke (b. értéksor) a 2000 millió forintot meghaladja, vagy
- az állóeszköz értéke (c. értéksor) a 2000 millió forintot meghaladja, vagy
- úgy a termelési érték, mint az állóeszköz érték (d. értéksor) a 800-800 millió forintot meghaladja.]
2. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Építőipari vállalatok besorolási értéksorai
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb:
- az a., b. rovatban felsorolt értékeket egymástól függetlenül (vagylagosan),
- a c. rovatban felsorolt értékeket együttesen kell alkalmazni.
[Így pl. "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- statisztika szerinti összes foglalkoztatott létszáma (a. értéksor) 5000 főt meghaladja, vagy
- termelési értéke (b. értéksor) a 800 millió forintot meghaladja, vagy
- az összes foglalkoztatottak létszáma 4000 főt és termelési értéke 500 millió forintot meghaladja (c. értéksor.)]
3. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Belkereskedelmi (állami és szövetkezeti) vállalatok besorolásának értéksorai
a) A létszám és a forgalom értéksorok együttes alkalmazása kötelező, a gyógyszertári vállalatok kivételével, ahol a kedvezőbb feltételt választhatják.
b) Forgalom alatt a mérlegbeszámoló II. mellékletének (Eredmény-kimutatás) 19. sorában (Tevékenység összesen) és f. oszlopában (Értékesítés árbevétele) kimutatott értéket kell érteni.
c) Létszám alatt a munkaügyi statisztika szerinti összes foglalkoztatottak számát kell érteni, kivéve a bedolgozókat. A bedolgozók számának megállapításánál 3 bedolgozót kell egy főnek számításba venni.
4. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Állami erdő- és fagazdaságok, elsődleges faipari vállalatok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb.
[Így pl. "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- statisztika szerinti összes foglalkoztatottak száma a 3000 főt meghaladja, vagy
- halmozott termelési értéke (állami erdő és fagazdaságoknál), illetve ipari és építőipari termelése (elsődleges faipari vállalatoknál) 300 millió forintnál magasabb.]
5. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Állami gazdaságok besorolásának értéksorai
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a gazdaság számára kedvezőbb.
[Így pl. "A" kategóriába sorolható az a gazdaság, amelynek:
- nagyüzemi területe 25 000 (kh) felett van, vagy
- halmozott termelési értéke 250 millió forint felett van.]
6. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez A tanácsi ingatlankezelő és közvetítő vállalatok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb.
[Így pl. "C" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- a kezelt bérleményeinek száma meghaladja a 40 000-et, vagy
- a statisztika szerinti összes foglalkoztatottak száma 1200 fő felett van.]
7. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez A kertészeti, köztisztasági, kéményseprő, temetkezési, takarító, díjbeszedő, város, illetve községgazdálkodási vállalatok besorolási értékei
8. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Vízgazdálkodási vállalatok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb:
- az a., b. és c. rovatban felsorolt értékeket egymástól függetlenül (vagylagosan),
- a d. rovatban felsorolt értékeket együttesen kell alkalmazni.
[Így pl. "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- statisztika szerint összes foglalkoztatottak létszáma (a. értéksor) a 3000 főt meghaladja, vagy
- termelési értéke (b. értéksor) a 450 millió forintot meghaladja, vagy
- állóeszköz értéke (c. értéksor) az 1300 millió forintot meghaladja, vagy
- az összes létszám 2000 főt és termelési értéke (d. értéksor) 400 millió forintot meghaladja.]
9. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Víz, csatornamű, fürdő vállalatok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb.
Az egymástól függetlenül (vagylagosan) alkalmazható értékek esetén a Víz- és Csatornamű Vállalatok az a. és b. rovatban felsorolt értékeket, az Önálló Fürdő Vállalatok c. rovatban felsorolt értékeket alkalmazzák, vagy
az együttesen alkalmazható értékek esetén a Víz- és Csatornamű Vállalatok a d. rovatban felsorolt értékeket, az Önálló Fürdő Vállalatok az e. rovatban felsorolt értékeket alkalmazzák.
Ezen értéksorok alapján kell besorolni az OVH közvetlen felügyelete alá tartozó területi Vízmű Vállalatokat is.
10. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Általános fogyasztási szövetkezetek besorolásának értékhatárai
Összes értékpont kiszámításának alapadatai:
A szövetkezet kategóriáját eldöntő pontértékbe a táblázatba foglalt tényezőket az alábbiak szerint kell figyelembe venni:1. A forgalom, termelés, szolgáltatás éves tényleges értéke, valamint az "alapérték" hányadosa:
2. Az üzemegységek száma és a hozzárendelt "egyedi értékpontok" szorzata;
3. A tömegszervezeti adatok és az ehhez rendelt "egyedi értékpontok" szorzata.
A szövetkezetek összes értékpontja az 1-3. bekezdés szerint számított pontok összege.
Az I-II. kategóriába az összes értékpont határok elérése esetén is csak akkor sorolható a szövetkezet, ha létszáma felette van a meghatározott mértéknek.
Létszám: A munkaügyi statisztika szerinti összes foglalkoztatottak létszáma, kivéve a bedolgozókat. A bedolgozók számának megállapításánál 3 bedolgozót kell egy főnek számításba venni.
11. számú melléklet a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelethez Kisipari és háziipari termelőszövetkezetek
Az egyedi értékpontok és a tényezők szorzatának összege adja a besorolás feltételéül szolgáló összes értékpontok számát.
(A számításnál úgy kell eljárni, hogy a kiemelt tevékenységek - lakásépítés, javítás-szolgáltatás - értékének a teljes termelési értékből történő levonása után megmaradó termelési érték kerül egymillió forintonként 30 ponttal figyelembevételre.)
Megjegyzés: A létszám alatt a statisztika szerinti összes foglalkoztatottak létszámát kell érteni. A bedolgozók számbavételénél 3 bedolgozót egy főnek kell számítani.
Lábjegyzet
* Az elsődleges faipari vállalatoknál a "Halmozott termelési érték" helyett az "Ipari és építőipari termelés összesen".
