adozona.hu
10/1971. (III. 13.) PM-MüM együttes rendelet
10/1971. (III. 13.) PM-MüM együttes rendelet
a takarékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük.
A takarékszövetkezet a működése során elért nyereségéből nyereségadót köteles fizetni.
Az adó alapja a 6/1971. (II. 10.) PM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése alapján - a szövetségi fenntartási hozzájáruláshoz előírt mértékkel - csökkentett összegű mérleg szer...
10/1971. (III. 13.) PM-MüM együttes rendelet
a takarékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük.
Az adókötelezettség
1. §(1) A takarékszövetkezet a működése során elért nyereségéből nyereségadót köteles fizetni.
(2) Az adó alapja a 6/1971. (II. 10.) PM rendelet 7. §-ának (3) bekezdése alapján - a szövetségi fenntartási hozzájáruláshoz előírt mértékkel - csökkentett összegű mérleg szerinti (bruttó) nyereség.
(3) Az adó mértéke: 20 százalék.
Az adózott nyereség felhasználása
2. §(1) Az 1. §-ban foglaltak szerint adózott nyereség felhasználásáról - a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - az alapszabály szerint a köz- (küldött) gyűlés határoz.
(2) A takarékszövetkezet a tagjainak a tárgyév december 31-ig befizetett részjegyeik után az alapszabályban meghatározott mértékben részesedést (részjegy utáni térítést) fizethet. E címen - a részjegyalap összegét is figyelembe véve -a mindenkori legmagasabb lakossági betétkamatlábat legfeljebb 2%-kal (ponttal) meghaladó összeg fizethető ki.
(3) A választott vezetőség tagjai részére az alapszabályban meghatározott nagyságrendű tiszteletdíj fizethető. Az egy személy részére kifizetett évi tiszteletdíj mértéke azonban nem haladhatja meg az ügyvezető egyhavi átlagos alapbérének és jutalékának együttes összegét.
(4) A takarékszövetkezeti dolgozók juttatási alapja [4. § (1) bekezdés] az adózott nyereségből kiegészíthető. A kiegészítés összege azonban nem lehet nagyobb az adózott nyereség 10 százalékánál.
(5) Az adózott nyereségből - a 6/1971. (II. 10.) PM rendelet 5. §-a előírásainak figyelembevételével - a közgyűlés által megállapított összeg fizethető a területi, illetve országos szövetségnél kezelt Kölcsönös Támogatási Alapba.
(6) A takarékszövetkezet a (2)-(5) bekezdésekben foglalt jogcímeken történt alapképzések, illetve kifizetések teljesítése után megmaradó részt a fejlesztési célokat szolgáló tartalékalap növelésére köteles fordítani.
A takarékszövetkezet dolgozóinak bérrendszere
3. §(1) A takarékszövetkezet dolgozójának munkaviszonya alapján a bérköltség terhére az alábbi jogcímeken történhet kifizetés:
a) személyi alapbér,
b) betétjutalék,
c) egyéb jutalék,
d) bérpótlékok,
e) kiegészítő fizetések.
(2) Az alapbért - a 6. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a szövetkezet nagyságrendi kategóriájának alapulvételével az igazgatóság, választott vezetői tisztséget betöltő alkalmazott esetében pedig a köz- (küldött) gyűlés állapítja meg.
(3) Betétjutalékot
a) a betétállomány és
b) a betétállomány növekedése
után lehet számfejteni, illetve kifizetni.
(4) A jutalékkulcsokat az igazgatóság hagyja jóvá úgy, hogy azok mértéke nem haladhatja meg
a) a betétállomány 0,05%-át és
b) a betétállomány növekedés 0,5%-át.
A betétjutalékként számfejtett összeget a kölcsönalap kihasználtsági fokától függően lehet kifizetni. A kifizethető összeg megállapítása a melléklet szerint történik
(5) A betétjutalék címén kifizethető összeg szövetkezeti szinten nem haladhatja meg sem a számfejtett betétjutalék összegét, sem pedig a (2) bekezdés szerinti alapbér 20%-át, illetve dolgozónként az alapbér 40%-át.
(6) Az egyéb jutalékok címén kifizethető összegekről az igazgatóság dönt. Az ilyen címen kifizetett bérek összege azonban nem haladhatja meg a takarékszövetkezet részére térített jutalék összegének 75%-át.
A takarékszövetkezetek dolgozóinak juttatási alapja
4. §(1) A takarékszövetkezet a dolgozók juttatási alapjaként az éves átlagos állományi létszám alapján dolgozónként és évenként 725 forintot számolhat el költségei terhére. Az elszámolás évenként előre történhet. Az így elszámolt összeget az éves mérlegkészítéskor az éves tényleges létszám alapulvételével módosítani kell.
(2) A dolgozók juttatási alapjába helyezhető az adózott nyereség terhére - legfeljebb a 2. § (4) bekezdésében meghatározott összeghatár mértékéig - az alapbér és a betétjutalék együttes összegének 4,5%-a. Ez azonban csak a mérleg megállapításakor számolható el.
(3) Közvetlenül a juttatási alap javára kell elszámolni a takarékszövetkezet jutalomjellegű bevételeit (pl. "az év legjobb takarékszövetkezete" cím adományozásával együttjáró összeg), valamint a külön jogszabályok szerint az alapba helyezhető összegeket.
(4) A juttatási alap terhére fizethetők a nem pénzbeni juttatásként elszámolható szociális és kulturális kiadások, valamint a segély és jutalom. [9/1969. (XII. 20.) MüM rendelet I. fejezetében említett 19. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint (3) bekezdése.]
(5) Jutalomként csak az 5. § (3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése után fennmaradó juttatási alap-rész fizethető ki.
(6) A juttatási alap (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti felosztását - az illetékes szakszervezeti szervvel egyetértésben - a takarékszövetkezet igazgatósága határozza meg.
Bérszabályozás
5. §(1) A takarékszövetkezetnél bérszínvonal ellenőrzést kell alkalmazni. A bérszínvonal ellenőrzés alapja a kifizetett éves személyi alapbér egy főre jutó átlaga. A számításnál a részmunkaidőre alkalmazott dolgozókat a munkaidejükkel arányos létszámként kell figyelembe venni.
(2) A felügyeleti szerv által jóváhagyott bázis alapbérszínvonal évenként 2 százalékig adózatlanul emelhető. Amennyiben a szövetkezet valamely évben nem él a két százalékos kedvezményes alapbérszínvonal növelési lehetőséggel, úgy a fel nem használt összeggel a következő évben a 2%-os kedvezményezett lehetőséget növelheti.
(3) Az évi 2 százalékot meghaladó alapbérszínvonal emelés után a szövetkezetnek progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesítenie. Ennek mértékére és számítására vonatkozóan a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 3. számú melléklete B) és D) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Képzett összes létszámként e rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint számított létszámot kell figyelembe venni.
(4) Az alapbérfejlesztési befizetést a juttatási alap terhére kell teljesíteni. Ha a juttatási alap az alapbérfejlesztési befizetésre nem, vagy csak részben nyújt fedezetet, a befizetési hiányt a következő évben képződő juttatási alapból kell fedezni. Ez esetben a következő évi alapbérfejlesztés a 2%-ot nem haladhatja meg.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
6. §(1) A takarékszövetkezetek nagyságrendi kategóriákba való besorolására, továbbá a dolgozók besorolás szerinti alapbérének megállapítására - további intézkedésig - a SZÖVOSZ elnökének 27/1964. (SzÉ VI. 8.) számú, valamint a 16/1967. (SzÉ X. 23.) számú utasításában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) Bázis alapbérszínvonalként az 1970. XII. 31-i állapotnak megfelelő tényleges átlagos alapbérszínvonalat kell megállapítani.
(3) Új takarékszövetkezet alapítása esetén a bérszabályozáshoz szükséges bázismutatókat - a területi szövetség véleményének meghallgatása mellett, a felügyeleti szerv jóváhagyásával - a közgyűlés határozza meg.
(4) A 3. § (3) bekezdésében említett betétállomány, illetve betétállomány-növekedés után képezhető betétjutalékot negyedévenként - a zárókimutatás elkészülte után és annak alapján - kell számfejteni és kifizetni, de arra a dolgozóknak havonta előleg is fizethető.
(5) A dolgozók juttatási alapja 1971-ben kiegészülhet a takarékszövetkezet juttatási alapjában 1970. december 31-én mutatkozó összeggel.
(6) A 2. § (5) bekezdése alapján képződő Kölcsönös Támogatási Alapból az egyes takarékszövetkezetnek juttatás (kölcsön) - kivéve a szanálási eljárást - csak saját beruházási célra folyósítható. A takarékszövetkezet a juttatott (kölcsönzött) összeget kölcsönfolyósítás céljaira nem használhatja fel.
Eljárási szabályok
7. §(1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, továbbá a mulasztásokkal, szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, illetőleg a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A takarékszövetkezet bérfejlesztési befizetését évenként egyszer, utólag az éves bevallás időpontjáig teljesíti.
(3) A takarékszövetkezet negyedéves bevallásra nem kötelezett. Nyereségadó bevallását az I. félév vonatkozásában július 20-ig, az éves bevallást február 20-ig tartozik benyújtani.
(4) Az évközi beszámolók alapján számolt nyereségadót utólag kell a 61/1970. (XII. 31.) PM rendelet melléklete I. 1. pontjában foglalt határidőig befizetni.
8. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. január 1-től kell alkalmazni.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti a takarékszövetkezeti dolgozókat érintő bérintézkedésekről szóló 7/1966. (Sz É I. 24.) számú SZÖVOSZ elnöki utasítás ideértve a 27/1964. (Sz É VI. 8.) számú SZÖVOSZ elnöki utasítást módosító részét is.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Buda István s. k.,
munkaügyi miniszterhelyettes
Melléklet a 10/1971. (III. 13.) PM-MüM rendelethez
1. A kifizethető betétjutalék összege megállapításának képlete:2. A kihelyezett kölcsönök összege között kell szerepeltetni:
a) a tényleges lakossági kölcsönöket,
b) az OTP-nél tartós betétként elhelyezett kölcsönalap összegét.