adozona.hu
109500/1945. KKM rendelet
109500/1945. KKM rendelet
a posta üzemi bizottságairól
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkának, mint fontos termelési tényezőnek megbecsülése, a postaszolgálat (posta, távíró, távbeszélő, rádió, stb.) zavartalanságának biztosítása és gazdasági vonatkozásainak megszervezése érdekében az alábbiakat rendelem el:
A postaszolgálat végrehajtó szerveinél (102000/1945. KKM rendelet 7. §-a) általában üzemi bizottságot kell alakítani. Ha a községben (városban) csak egy végrehajtó postai szerv van, önálló üzemi bizottságot kell alakítani, feltéve, hogy a rendszeresdett létszám 20 vagy...
109500/1945. KKM rendelet
a posta üzemi bizottságairól
A munkának, mint fontos termelési tényezőnek megbecsülése, a postaszolgálat (posta, távíró, távbeszélő, rádió, stb.) zavartalanságának biztosítása és gazdasági vonatkozásainak megszervezése érdekében az alábbiakat rendelem el:
1. §Üzemi bizottságok alakítása
(1) A postaszolgálat végrehajtó szerveinél (102000/1945. KKM rendelet 7. §-a) általában üzemi bizottságot kell alakítani. Ha a községben (városban) csak egy végrehajtó postai szerv van, önálló üzemi bizottságot kell alakítani, feltéve, hogy a rendszeresdett létszám 20 vagy ennél több. Ha pedig a községben (városban) több végrehajtó postai szerv van, azoknál a postai szerveknél kell önálló üzemi bizottságot alakítani, ahol a rendszeresített létszám 50 vagy ennél több. Ilyen helyen az a postai szerv, amelynél a rendszeresített létszám az 5ü-et nem éri el, az alábbiak szerint jár el: Ha a községben (városban) csak egy önálló üzemi bizottság alakítására kötelezett postai szerv működik, akkor ehhez, ha pedig több ilyen van, akkor ahhoz csatlakozik, amelyet a postavezérigazgatóság a Magyar Postások Szabad Szakszervezetével egyetértve kijelöl. Ha ilyen helyen önálló üzemi bizottság alakítására kötelezett szerv egy sincs, az említett postai végrehajtó szervek közösen alkotnak üzemi bizottságot.
(2) Nem lehet üzemi bizottságot alakítani: a postavezérigazgatóságnál,
a posta központi számvevőségénél,
az igazgatóságoknál,
a posta leszámoló hivatalánál,
a posta szakoktatási felügyelőségénél,
a posta kísérleti állomásánál,
a posta rádió felügyelőségénél és végül az olyan végrehajtó szerveknél sem, ahol a létszám a 20-on alul van és más postai szerv nem működik, vagy ha működik is, az együttes létszám a 20-at nem éri el,
2. §
(1) Az üzemi bizottság feladata az alábbi (2) bekezdésben foglalt jogkörön belül kiterjed:
a) a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekre, nevezetesen: a munkaviszonyból folyó jogok érvényesítésére, a kötelezettségek teljesítésére, a munkafegyelem biztosítására,
b) az alkalmazottak közös jóléti, gazdasági, szociális és kulturális érdekeire, a családvédelemre, egészségügyi berendezésekre, baleset elleni védekezésre,
c )az alkalmazottakkal való bánásmódra,
d) egyesek kiváló munkateljesítményének jutalmazására, illetőleg kinevezésre való javaslattételre,
e) a végrehajtó szolgálat műszaki és gazdasági szempontból való fejlesztésére, valamint uj racionális munkamódszerek kidolgozására irányuló javaslatok kidolgozására,
f) a postai szerveknek a munkás- és népéilenes elemektől hatósági segítséggel való megtisztítására.
(2) Az üzemi bizottságokat a feladatkörébe utalt ügyekben, csak a kötelező megfigyelés és szükség esetében a vizsgálási, illetőleg javaslattétel iránti jog illeti meg. Ennélfogva az üzemi bizottságok eljárásukban nem vehetik át a postai szerv vezetője részére biztosított rendelkezési és döntési hatáskört vagy ennek egy részét. A postai szerv vezetője az üzemi bizottság javaslatára tett intézkedéseiért is egyénileg felelős.
3. §
Az üzemi bizottságok választása
(1) Az üzemi bizottság
20-100 alkalmazottig 3 rendes és 3 póttagból,
100-200 alkalmazottig 5 rendes és 5 póttagból,
200-1000 alkalmazottig 7 rendes és 7 póttagból,
1000 alkalmazotton felül pedig 9 rendes és 9 póttagból alakul.
(2) Az üzemi bizottságok alakítása - titkos szavazással - választás utján történik.
(3) Az üzemi bizottságok rendes és póttagjainak választását első esetben a rendelet hatálybalépésétől számitott 15 napon belül, a további választásokat pedig a megválasztás időtartamának lejártát megelőző hónapban kell megtartani,
(4) A választásokat a Magyar Postások Szabad Szakszervezete rendeli el és kiküldöttje által vezeti le. A választásvezető szakszervezeti kiküldött a választás lefolytatására a postai szervnél szolgálatot teljesítő két alkalmazottal választási bizottságot alakit és ez köteles gondoskodni arról, hogy a választás napját, helyét és időpontját tartalmazó hirdetmény a postai szerv minden olyan helyiségében, melyben alkalmazottakat foglalkoztatnak, szembetünő helyen legkésőbb 3 nappal a választást megelőzően kifüggesztessék.
(5) Az üzemi bizottság rendes és póttagjainak kijelölését a választást vezető ejti meg a postai szerv bizalmi egyéneiből alakított bizottsággal egyetértésben olymódon, hogy a különböző szakok lehetőleg képviselve legyenek.
(6) A választás szavazólapokkal történik. A rendes és póttagok neveit külön-külön szavazólapokon kell feltüntetni. A választóknak jogukban áll azonban a szavazólapokon a választhatók körében változtatásokat tenni.
(7) Választó a postai szerveknél szolgálatot teljesítő minden alkalmazott, aki:
a) a 18. életévét betöltötte,
b) szabadságvesztés büntetésének végrehajtása vagy politikai jogának gyakorlását felfüggesztő bírói itélet hatálya alatt nem áll és
c) hivatalától (állásától) felfüggesztve, vagy a szolgálattól eltiltva nincs.
(8) Választható az olyan választásra jogosult alkalmazott, aki:
a) 21. életévét betöltötte,
b) a postánál legalább egy éve szolgálatot teljesít,
c) a szolgálati viszony felmondás utján való megszüntetésének hatálya alatt nem áll és
d) a postai szervnek nem vezetője.
(9) A választás vezetője a szavazólapokat a. választás során a szavazóktól átveszi, a szavazatokat a választási bizottsággal összeszámlálja és az eredményt megállapítja. Megválasztott rendes tagok azok, akik a rendes tagok listáján, megválasztott póttagok pedig azok, akik a póttagok listáján a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
(10) A választás ellen 15 napon belül a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjához (Szakszervezeti Tanács) intézett és a Magyar Postások Szabad Szakszervezeténél benyujtandó panasznak van helye. Panasszal élhet:
a) minden választó, tekintet nélkül arra, hogy szavazati jogát gyakorolta-e vagy sem,
b) a Magyar Postások Szabad Szakszervezete.
(11) A Magyar Postások Szabad Szakszervezete köteles a hozzá beérkezett panaszokat haladéktalanul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központjához (Szakszervezeti Tanács) felterjeszteni, mely a panasz felett 30 napon belül végérvényesen határoz és szükség esetében uj választást is elrendelhet.
4. §
Az üzemi bizottság megalakulása
(1) Az üzemi bizottságot a megválasztott rendes (pót-) tagokból kell megalakítani.
(2) A választás megtörténte (3. §) és a fogadalomtétel (5. §) után az üzemi bizottság rendes (pót-) tagjai alakuló ülést tartanak és ennek keretében elnököt, elnökhelyettest és jegyzőkönyvvezetőt választanak.
5. §
Az üzemi bizottság tagjainak fogadalomtétele
(1) Az üzemi bizottság tagjai (póttagjai) működésük megkezdése előtt a választásvezető előtt kötelesek a következő szövegü fogadalmat tenni:
"Én (név) lelkiismeretemre fogadom, hogy tisztemben mindenkor a legjobb tudásom szerint, pártatlanul és a közérdek szem előtt tartásával járok el s az eljárásom során tudomásomra jutott titkot hivatali titokként megőrzöm."
(2) Ha a bizottság valamelyik tagja - akadályoztatása következtében - a választásvezető előtt a fogadalmat letenni nem tudja, azt tőle a megalakult üzemi bizottság elnöke (elnökhelyettese) veszi ki.
6. §
Az üzemi bizottsági tagok jogai és kötelességei
(1) Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) illetményeiből a posta a bizottsági tagsággal járó teendők ellátása folytán bekövetkező esetleges munkamulasztás cimén levonást nem végezhet és megbízatásuk teljesítése miatt őket hátránnyal egyébként sem sujthatja.
(2) A postai szerv vezetője - egyes közérdekü eljárásoknál - köteles az ügy elintézésének idejére az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) szolgálatmentességet biztosítani.
(3) Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) a bizottsági ülésekkel kapcsolatban esetleg felmerült, továbbá közérdekü eljárásaik során előállott készkiadásokat a posta - kellő igazolás alapján - megtéríteni tartozik.
(4) Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) szolgálati viszonyát a megbízatás tartama alatt rendes felmondással megszüntetni, vagy őket hivatalból áthelyezni nem lehet.
7. §
Az üzemi bizottságok kiegészítése
(1) Az üzemi bizottságok megbízatása egy évre szól.
(2) Ha valamely tagra nézve megbízatása tartama alatt olyan körülmény következik be, melynek folytán tagsági minősége megszünik (8. §), helyébe az a póttag lép, aki a póttagok listáján a legtöbb szavazatot nyerte.
(3) Ha a bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után is 3-nál kevesebbre, vagy a tagok 2/3-ára csökken, a megüresedett helyek betöltésére uj választást kell tartani, mely esetben a választást a bizottság elnöke (elnökhelyettese), illetőleg korban legidősebb tagja vezeti a rendelet 3. §-ában szabályozott módon.
8. §
Az üzemi bizottsági tagság megszünése
(1) Az üzemi bizottság tagjainak (póttagjainak) megbízatása megszünik, ha a tag
a) elhal,
b) megbízatásáról lemond és a lemondáshoz a Magyar Postások Szabad Szakszervezete hozzájárul,
c) megbízatásának megvonását az ok megjelölésével a választók 2/3-a kéri és ehhez a Magyar Postások Szabad Szakszervezete hozzájárul,
d) huzamosabb betegség, vagy egyéb okból megbízatásának tartósan eleget tenni nem tud,
e) saját kérelmére a postai szervtől áthelyezik,
f) tényleges szolgálati viszonya megszünik,
g) annak a szervnek vezetésével bizzák meg, melynél mint az üzemi bizottság tagja (póttagja) működött, továbbá
h) ha ellene fegyelmi eljárást rendelnek el.
9. §
Az üzemi bizottság tárgyalása
(1) Az üzemi bizottság tárgyalását az elnök (elnökhelyettes) vezeti.
(2) Az elnök (elnökhelyettes) köteles minden hónapban legalább egyszer rendes ülést, a postai szerv vezetőjének, vagy a bizottság rendes tagjai felének kívánságára pedig bármikor rendkívüli ülést összehívni.
(3) Az üzemi bizottság ülései nem nyilvánosak, de azokon a Magyar Postások Szabad Szakszervezete képviseltetheti magát.
(4) Ha a bizottság valamely tagjának személyes ügye kerül tárgyalásra, ez a tag az üzemi bizottság ülésén nem vehet részt. Ha ennek folytán az üzemi bizottság kiegészítésre szorul, az érdekelt tag helyeit a legtöbb szavazatot kapott póttagot kell behívni.
(5) Az üzemi bizottság javaslatának átvétele és az esetleges tárgyalások folytatása a postai szerv vezetőjének, vagy megbízottjának a feladata. Az esetleg kijelölt megbízott nevét az üzemi bizottsággal közölni kell.
(6) Az üzemi bizottság - ha az általa tárgyalt valamely kérdés tisztázása érdekében szükségesnek látja - a postai szerv kötelékébe tartozó bármely személyt meghallgathat. A postai szerv vezetője köteles a tárgyalt kérdés tisztázásához szükséges adatokat, valamint a tárgyalt kérdéssel ügykör szerint megbízott alkalmazottat a bizottság tájékoztatása céljából az ülésre kiküldeni.
(7) A munkaviszonyt érintő egyéni panaszokat az üzemi bizottság békésen kísérli meg elintézni. Amennyiben ez nem sikerül és az üzemi bizottság a panaszt indokoltnak találja, azt a postai szerv utján szolgálati uton annak felettes hatóságához kell felterjeszteni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter - felterjesztés folytán - hozzákerülő ügyekben véglegesen dönt. Ez a rendelkezés nem érinti az érdekelteknek más jogszabályokon alapuló azt a jogát, hogy az ügyet polgári bíróság elé vigyék.
(8) Ha a 2. § (1) bekezdése alapján az üzemi bizottság által tett javaslatot a postai szerv saját hatáskörében nem intézi el vagy az elintézés hatáskörét meghaladja, a további eljárásra nézve a (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) Ha az üzemi bizottság vagy annak egyes tagjai hatáskörüket túllépik vagy kötelességeiket megsértik, továbbá, ha az üzemi bizottságot vagy annak tagjait feladataik ellátásában a postai szerv akadályozza, végül amennyiben az üzemi bizottság és a postai szerv között a bizottság eljárásának módja tekintetében elvi ellentét merül fel, paritásos bizottság dönt. A paritásos bizottság 3 tagját a Magyar Postások Szabad Szakszervezete, 3 tagját pedig a postavezérigazgatóság küldi ki. A paritásos bizottság elnökét a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki.
10. §
Jegyzőkönyvvezetés
(1) Az üzemi bizottsági tagok jelöléséről (3. § (5) bek.), a választásról (3. § (9) bek.), a megválasztott üzemi bizottsági tagok fogadalomtételéről (5. § (1) és (2) bek.) és az üzemi bizottság tárgyalásairól (4. § és 9. §) jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek minden lényeges mozzanatot tartalmaznia kell. A jelölésről, választásról és fogadalomtételről szóló jegyzőkönyvet a választást vezető s az általa kijelölt jegyzőkönyvvezető, az üzemi bizottság tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet pedig az elnök (elnökhelyettes) és a jegyzőkönyvvezető irja alá.
(2) A jelölésről, választásról és fogadalomtételről szóló jegyzőkönyvet három példányban, az üzemi bizottság tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvet pedig kettő példányban kell elkészíteni.
(3) A jelölésről, választásról és fogadalomtételről szóló jegyzőkönyv egy példányát a Magyar Postások Szabad Szakszervezetének, egy példányát a postai szerv vezetőjének és egy példányát a megalakult üzemi bizottságnak kell megőrzésre átadni. Az üzemi bizottság tárgyalásáról szóló jegyzőkönyv egyik példányát a postai szerv vezetője, másik példányát pedig az üzemi bizottság őrzi.
11. §
Vegyes rendelkezések
(1) A postai szerv vezetője köteles a választás napja előtt kellő időben az alkalmazottak jegyzékét és a jegyzék feldolgozásához, valamint a választás lebonyolításához szükséges munkaerőket és eszközöket a választási bizottság rendelkezésére bocsátani.
(2) A választás céljaira szolgáló szavazólapokat a postai szerv vezetője tartozik a jelölő bizottság rendelkezésére bocsátani.
(3) A jelölő, választási és üzemi bizottságok működéséhez szükséges megfelelő helyiségről és egyéb segédeszközökről a postai szerv vezetője gondoskodik.
(4) A postai szerv vezetője köteles az üzemi bizottság tagjainak névsorát a postai szerv hirdetőtábláján kifüggeszteni vagy más olyan alkalmas módon állandóan közhirré tenni, hogy arról az ujonnan belépő alkalmazottak is tudomást szerezzenek,
(5) A rendelet hatálybalépése előtt megalakult üzemi bizottságokat ott, ahol a tagok megválasztása vagy a bizottság összetétele ellentétben áll a rendelettel, ujra kell alakítani vagy átszervezni. Ahol pedig üzemi bizottságot nem kell alakítani, az esetleg már működő üzemi bizottságot a rendelet hatálybalépésének napjával megszüntnek kell tekinteni.
12. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.
Budapest, 1945. évi július hó 12-én.
Gerő Ernő s. k.,
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter