adozona.hu
54/1981. (XI. 19.) PM rendelet
54/1981. (XI. 19.) PM rendelet
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
Az R. és e rendelet alkalmazásában:
a lakossági adók: az általános jövedelemadó, a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója, a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója, a társasági adó, a magánszemélyek forgalmi adója, a borforgalmi adó, a szeszadó, a házadó (házértékadó), a telekadó, a gépjárműadó, az ebadó, az illeték és az illeték módjára le...
54/1981. (XI. 19.) PM rendelet
a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet végrehajtásáról
Az 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
1. §(1) Az R. és e rendelet alkalmazásában:
a) a lakossági adók: az általános jövedelemadó, a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója, a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója, a társasági adó, a magánszemélyek forgalmi adója, a borforgalmi adó, a szeszadó, a házadó (házértékadó), a telekadó, a gépjárműadó, az ebadó, az illeték és az illeték módjára lerovandó díjak;
b) adójellegű kötelezettségek: a honvédelmi hozzájárulás, a községfejlesztési hozzájárulás, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a mezőőri járulék, a szakszövetkezeti járulék, a társadalombiztosítási járulék, a rosszhiszemű jogcímnélküli lakáshasználat miatti bírság, a hatóságilag elvégzett építési munka költsége;
c) adók módjára behajtandó köztartozások, amelyeknek adók módjára történő behajtását (beszedését) vagy kezelését törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, pénzügyminiszteri rendelet, vagy a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott más rendelet elrendeli, feltéve, hogy a fizetésre kötelezett magánszemély, illetőleg olyan szervezet, amely nem tartozik a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről vagy a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló jogszabály hatálya alá.
(2) Lakossági adóigazgatási eljárás az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megállapításával, nyilvántartásával, kezelésével, beszedésével, behajtásával, levonásával, ellenőrzésével, valamint az előbbiekre vonatkozó bejelentésekkel, kérelmekkel, nyilatkozatokkal, továbbá hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos intézkedések. Ha jogszabály az eljárást csak részben utalja a lakossági adóigazgatási eljárás hatálya alá, csak e rész tekintetében kell e rendeletet alkalmazni.
2. §
A kisiparosok, illetőleg a magánkereskedők adóközösségeinek szervezeti, eljárási és működési szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.
Az adó megállapítása
3. §A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személy adóügyével kapcsolatos intézkedéseket az adóhatóság a Pénzintézeti Központ útján közli az adózóval.
4. §
Az adó, illetőleg az adókülönbözet vagy adóhiány pótlólag történő megállapítása esetén a megállapított adót az esedékesség és a behajtáshoz való jog elévülése szempontjából folyó évi adónak kell tekinteni.
A tartozások nyilvántartása
5. §(1) Az adót és az adók módjára behajtandó köztartozásokat az adóhatóság a külön utasításban szabályozott módon tartja nyilván és számolja el.
(2) A kivetett általános jövedelemadót, a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját, a kivetett szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadóját, a borforgalmi adót, a házadót (házértékadót), a telekadót, a gépjárműadót, az ebadót, a kivetett honvédelmi hozzájárulást, a kivetett községfejlesztési hozzájárulást, a mezőőri járulékot, a hatóságilag elvégzett építési munkák költségét a nyilvántartás, a befizetés és a behajtás tekintetében együtt kell kezelni.
(Együttesen kezelt adók.)
(3) A lakossági adóigazgatási eljárás feladatait átruházott államigazgatási jogkörben ellátó szervek nyilvántartási, kezelési és elszámolási kötelezettségéről a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
Az adó megfizetéséért felelősök köre
6. §A házastársat (élettársat), a kiskorú gyermeket mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, más hozzátartozót akkor, ha az adókötelezettel együtt lakik, önálló háztartása nincs és az adókötelezettség olyan vagyontárgy vagy jövedelem után keletkezett, amelynek hasznából részesült.
7. §
(1) Az adófizetésre kötelezett örököse a Ptk. 679. §-ában, a megajándékozott pedig a Ptk. 203. §-ában foglaltak szerint egyetemlegesen felelős.
(2) Ha az örökhagyó, vagy az ajándékozó adótartozását korábban behajthatatlanság címén törölték, azt a hagyaték megnyílása, illetőleg az ajándékozásról való tudomásszerzéskor - a behajtáshoz való jog elévülési idején belül - újból követelni kell az egyetemlegesen felelős örököstől, illetőleg megajándékozottól.
8. §
Az R. 6. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség akkor terheli a társaság tagját, ha e jogviszonyból folyóan őt megillető járandóságára - a vonatkozó jogszabály szerint -az általános jövedelemadó vagy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója kötelezettség kiterjed.
9. §
(1) Az egyetemleges felelősség alapján fennálló fizetési kötelezettséget a megállapításhoz való jog elévülési idején belül, határozattal kell közölni. Együttélő házastársak esetében nincs szükség erre a határozatra, ha az adómegállapítás jogerőre emelkedésének időpontjában házassági életközösségük fennállt.
(2) Az egyetemleges felelősség a tartozás járulékaira (adópótlék, behajtási költség stb.) is vonatkozik. Az (1) bekezdés alapján határozattal közölt egyetemleges fizetési kötelezettség azonban a tartozás járulékai közül csak azokra terjed ki, amelyek a határozat jogerőre emelkedését követően keletkeztek.
(3) Az egyetemlegesen felelősök bármelyikétől az egész tartozás beszedhető és annak bármelyikük részéről történő kiegyenlítésével a tartozás rendezettnek tekintendő.
A tartozások megfizetése
10. §(1) Az együttesen kezelt adók - ha jogszabály másként nem rendelkezik - félévenként, egyenlő részletekben, a félév első napján esedékesek és a félév harmadik hónapjának 15. napjáig (március 15-ig és szeptember 15-ig) fizethetők meg adópótlékmentesen. Az adóív kézhezvételéig a fizetési kötelezettséget az előző évi adómegállapítás alapján kell teljesíteni.
(2) Év közben keletkezett fizetési kötelezettség esetén a már esedékessé vált adó az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizethető adópótlékmentesen.
(3) Az adókülönbözet (leszámolási különbözet) vagy adóhiány, illetve a soron kívül kivetett adó a határozat kézhezvételének napján esedékes és -a 13. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 15 napon belül fizethető adópótlékmentesen.
11. §
(1) Az adófizetést átutalási postautalvány, illetőleg a pénzintézetnek adott átutalási megbízás -jogszabályban meghatározott esetekben a kifizető szerv adólevonása, valamint illetékbélyeggel (bélyeges űrlappal) történő lerovás - útján kell teljesíteni. Az adóhatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - készpénzfizetést nem fogadhat el.
(2) Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - előzetes kihirdetés mellett - befizetési napokat kell tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénz befizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására az adóhatóság részéről kizárólag az jogosult, akit erre a szakigazgatási szerv vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az adóhatóság dolgozója az átvett vagy az általa lefoglalt készpénzről azonnal köteles nyugtát adni, és a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül befizetni a megfelelő adóbeszedési számlára.
12. §
(1) A befizetés időpontjaként azt a napot kell figyelembe venni, amelyen a pénzt postán feladták, vagy nyugta ellenében befizették.
(2) Ha a befizetés bankszámlák közötti elszámolás útján történt, a befizetés napja az, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterhelte.
(3) Amennyiben az adózónak több jogcímen is van tartozása és arra a befizetés nem elégséges, a befizetett összeget a következő sorrendben kell elszámolni:
a) szabálysértési bírságra;
b) adóbehajtási és egyéb államigazgatási eljárási költségre, illetőleg bírságra;
c) a korábbi évekből származó tartozás utáni adópótlékra;
d) a korábbi évekből származó tartozásokra az esedékesség sorrendjében;
e) a folyó évi tartozást terhelő adópótlékra;
f) a folyó évi tartozásra az esedékesség sorrendjében.
(4) A behajtásra kimutatott tartozás - az elszámolási sorrend szempontjából - a hátraléki kimutatás kézhezvétele napján esedékes.
(5) A tartozások elszámolási sorrend szerinti kiegyenlítésénél közömbös, hogy a befizetést az adóhatósághoz milyen címen, illetőleg melyik beszedési számlára teljesítették.
13. §
(1) Az adópótlék mértéke havi 1%, amelyet a tartozás esedékessé válásának - illetéktartozás esetében az illeték megállapításának - napjától a befizetés napjáig kell számítani. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(2) Ha az adózó az adómegállapítás ellen fellebbezéssel élt, annak elbírálásáig a vitatott összeg után adópótlékot felszámítani nem lehet. A jogerősen megállapított, de az előírt határidőig be nem fizetett adó után azonban az eredeti esedékesség napjától kell az adópótlékot felszámítani.
(3) Az adóhatóság indokolt esetben engedélyezheti a felmerült, de még be nem fizetett adópótlék elengedését vagy mérséklését, illetve a jövőben felmerülő adópótlék felszámításától részben vagy egészben eltekinthet.
14. §
(1) A részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló határozatban meg kell állapítani a kedvezmény feltételeit. Fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a részletfizetést elmulasztja, a kedvezmény hatályát veszti.
(2) Ha az adózó a részletfizetési kedvezmény feltételeit betartja, a behajtási eljárást fel kell függeszteni.
(3) Fizetési halasztás engedélyezésénél, illetve a behajtási eljárás ezen időtartamon belül történő felfüggesztésénél az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell - értelemszerűen - alkalmazni.
15. §
Adók módjára behajtandó köztartozás, valamint behajtásra kimutatott adó megfizetésére részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési halasztást a tartozást megállapító hatóság (szerv, intézmény stb.), továbbá a behajtást végző adóhatóság engedélyezhet. Erről a tartozást megállapító hatóság és a behajtást végző adóhatóság kölcsönösen értesíti egymást.
Behajtás
16. §(1) A jogosult (behajtást kérő) szerv az adóhatóságot negyedévenként egyszer, január, április, július és október hónapban mindig a hónap 15. napjáig keresheti meg. Ha a hátralék későbbi megfizetése nagymértékben veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető.
(2) A megkeresésben fel kell tüntetni:
a) a behajtást kérő szerv megnevezését, székhelyét, címét és azt, hogy az adóhatóság a behajtott tartozást milyen bankszámlára utalja;
b) a hátralékos (továbbá az egyetemleges fizetésre kötelezett) nevét, lakcímét, foglalkozását, munkahelyét személyi számát, bankszámlájának számát, a számláját vezető pénzintézet megjelölését;
c) a tartozás megjelölését, a kötelezettséget megállapító határozat számát, jogerőre emelkedésének időpontját és a teljesítési határidőt;
d) a behajtandó hátralék járulék nélküli összegét és külön az esetleges járulékait;
e) azt a jogcímet (jogszabályt), amelynek alapján a tartozás az adóhatósághoz behajtásra kimutatható, továbbá - a hátralékos munkabérének közvetlen letiltására jogosult szerv esetében - azt is, hogy történt-e közvetlen letiltás, az milyen eredményre vezetett, illetőleg miért hiúsult meg.
(3) Ha a megkeresés nem, vagy nem kielégítően tartalmazza a (2) bekezdésben megjelölt adatokat, az adóhatóság felhívja a behajtást kérő szervet a hiányzó adatok közlésére és annak megtörténte után indítja meg a behajtási eljárást.
(4) A megkeresés elküldése után a közölt adatokban történt változásokról a behajtást kérő szerv haladéktalanul köteles értesíteni az adóhatóságot. A közlés elmulasztásából eredő kárért és költségért a behajtást kérő szerv felelős.
(5) Behajtásra kimutatni csak 100 Ft-ot vagy azt meghaladó összegű hátralékot lehet.
(6) A behajtásra szabályszerűen kimutatott hátralék jogosságát és mérvét az adóhatóság nem vizsgálhatja. Ha azonban a hátralékos ennek fennállását vitatja, az adóhatóság a körülmények mérlegelése alapján a behajtási eljárást felfüggesztheti és erről a tartozást kimutató szervet értesíti.
17. §
Az adóhatóság a behajtás megindítása előtt teljesítésre hívhatja fel a hátralékost.
18. §
Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat, illetőleg a jogosult szerv megkeresése (hátraléki kimutatás), amelyet a hátralékosnak ismételten kézbesíteni nem kell.
19. §
(1) Ahol a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály végrehajtót említ, ott az adóhatóság dolgozóját, ahol bíróságot, ott az adóhatóságot, ahol bíróság elnökét, ott az adóhatóság vezetőjét kell érteni.
(2) A munkabérre vezetett végrehajtás szabályait kell alkalmazni a társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek tagjai által a szervezettől bármely címen (osztalék, részesedés stb.) felvett kifizetés esetén is.
(3) Ingó és ingatlanvégrehajtás szempontjából magánszemélynek minősülnek a társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek.
(4) Szakértő becsüs közreműködésének indokoltságáról az adóhatóság vezetője dönt, a hátralékos azonban saját költségére ellenőrző becsüs közreműködését igénybe veheti.
(5) Ingatlanvégrehajtást a hátralékos ingatlanának fekvése szerint illetékes adóhatóság vezetője határozattal rendeli el.
(6) Az adóhatóság a végrehajtási jog ingatlannyilvántartási bejegyzését elrendelő jogerős határozat kézhezvétele után - ha addig a hátralék nem rendeződött - megkeresi a lefoglalt ingatlan fekvése szerint illetékes bírósági végrehajtót és kéri az ingatlanárverés lefolytatását. A megkereséshez csatolni kell az ingatlan lefoglalását elrendelő határozat, valamint a végrehajtási jog bejegyzését elrendelő jogerős határozat egy-egy példányát, továbbá - az ingatlanra vonatkozó - adó- és értékbizonyítványt.
Behajtási költség
20. §Az adóbehajtási költség - ide nem értve az adóhatóság által foganatosított biztosítási intézkedések költségeit -
a) letiltás, foglalás vagy eredménytelen foglalás esetén 5%, de legalább 50 Ft;
b) ha a lefoglalt tárgyakat elszállították, illetőleg értékesítették, vagy ha az értékesítést megkísérelték, további 10%, de legalább 100 Ft. Az adóbehajtási költséget a tartozásnak az adópótlékkal növelt összege után kell felszámítani,
de ugyanazon tartozás után csak egyszer számítható fel.
Visszatartási jog
21. §(1) A visszatartási jog hatálya alá eső követelések kifizetéséhez a jogosult állandó lakóhelye szerinti adóhatóság által kiállított 60 napnál nem régebbi keletű adóigazolás szükséges. Az a szerv, amely visszatartási jog hatálya alá eső pénzköveteléseket fizet ki, köteles az adóigazolásban feltüntetett tartozást - ha annak visszatartása alól az adóigazolást kiállító adóhatóság felmentést nem adott - levonni és haladéktalanul átutalni az adóhatósághoz. Az adóigazolást vagy a felmentést a kifizetési okmányhoz kell csatolni.
(2) Ha a követelést a vonatkozó jogszabályok szerint az adóközösséghez kell átutalni, a visszatartási joggal kapcsolatos feladatot az adóközösség látja el, a szükséges adóigazolást hivatalból szerzi be. Az adóhatóság az adóközösség megkeresése nélkül is kimutathat hátralékot az adóközösséghez. A visszatartási jogot az adóközösség a kifizetésre kerülő összeg 50%-áig gyakorolja, indokolt esetben a számlaérték 75%-a tartható vissza.
(3) A 2000 Ft-on felüli követelések kifizetéséhez adóigazolás szükséges akkor is, ha a kiegyenlítés ennél kisebb részletekben, esetleg előlegként történik. Magánkereskedő, kereskedelmi üzletviteléhez tartozó 5000 Ft-ot meg nem haladó követelése - a visszatartási jog szempontjából - munkabérrel esik egy tekintet alá.
(4) Engedményezés esetén mind az engedményezőtől, mind az engedményestől adóigazolást kell kérni. Az engedményezett összegnek csak a hátralékot meghaladó része fizethető ki az engedményesnek.
Adóigazolás
22. §(1) Az adóhatóság - jogszabály rendelkezésére, más hatóság vagy szerv megkeresésére, illetőleg az ügyfél kérésére - nyilvántartásai alapján köteles illetékmentesen kiállított hatósági igazolványban (továbbiakban: adóigazolás) tanúsítani, hogy az érdekelt ügyfél terhén meghatározott időpontban milyen összegű hátralék áll fenn.
(2) Adóigazolást az ügyfél állandó lakóhelye szerinti adóhatóság adja ki. Ha az adóhatóságtól kisiparos vagy magánkereskedő ügyfél, illetőleg az adóközösség kér adóigazolást, annak kiadása előtt az adóhatóság megkeresi az ügyfél telephelye szerinti adóhatóságot és az általa közölt köztartozást is feltünteti az adóigazolásban.
(3) Az adóigazolásban az adózót terhelő hátralékot jogcímenként részletezve kell feltüntetni. Azt az adótartozást azonban, amely a 10. § (1) bekezdése alapján fizetendő adóelőleg címén esedékes, csak az adópótlékmentes fizetésre megállapított határidő eltelte után lehet feltüntetni.
A behajthatatlan hátralék törlése
23. §(1) Behajthatatlanság címén törölni kell az adóhátralékot, ha a hátralékos letiltható munkabér, egyéb követelés, lefoglalható ingóság vagy ingatlan hátrahagyása nélkül meghalt, ismeretlen helyre távozott és a hollétének megállapítására lefolytatott eljárás nem vezetett eredményre és az adóhátralék más egyetemlegesen felelős személytől sem hajtható be.
(2) Behajthatatlanság címén törölhető az adóhátralék, ha a megfizetésért felelős valamennyi személlyel szemben lefolytattak behajtási eljárást, de az nem vezetett és valószínű, hogy a jövőben sem vezetne eredményre.
(3) A folyó évi adót behajthatatlanság címén törölni nem lehet.
(4) Ha az (1)-(2) bekezdésben említett körülmények az adóhatósághoz behajtásra kimutatott köztartozással kapcsolatban állnak fenn, az adóhatóság megkeresi a behajtást kérő szervet a szükséges intézkedések megtétele végett.
24. §
A behajthatatlanság címén törölt adótartozást - a behajtáshoz való jog elévülési idején belül -újból elő kell írni, ha a törölt adótartozás behajthatóvá válik. Ez esetben a törlés időtartamára adópótlékot felszámítani nem lehet.
Adóelengedés
25. §Az R. 12. § (2) bekezdésében említett adóhatóság a megyei, megyei városi és a fővárosi tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve.
Adóellenőrzés
26. §(1) Az adóellenőrzés feladata különösen, hogy megvizsgálja az adóköteles jövedelmek és vagyontárgyak bejelentésére (bevallására), a könyvvezetési és számlázási, valamint az adólevonási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését. Az ellenőrzés hatékonyságát megfelelő felkészüléssel és adatgyűjtéssel kell előmozdítani.
(2) Az adóhatóság az illetékességi területén kívül akkor tarthat ellenőrzést, ha annak késedelme az adó megállapítását jelentősen veszélyeztetné. Ezen intézkedéséről értesíti az ellenőrzésre egyébként illetékes adóhatóságot.
27. §
(1) Helyszíni ellenőrzést általában munkanapokon reggel nyolc óra és este nyolc óra között kell tartani. Ettől eltérni csak kivételesen fontos indokból lehet.
(2) Az ellenőrzés megkezdése előtt az adóhatóság dolgozója köteles eljárásának célját az ellenőrzöttel közölni, személyazonosságát szolgálati igazolvánnyal igazolni.
(3) Ha az ellenőrzés hosszabb időt venne igénybe, illetőleg ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az adóhatóság dolgozója az üzleti könyveket, azok bizonylatait, valamint az adó megállapításához szükséges egyéb iratokat az eljárás idejére bevonhatja. Ez esetben az átvett dokumentumokról részletezett elismervényt kell adni.
28. §
(1) Az ellenőrzésről minden esetben adatlapot vagy jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Ha az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, azt aláírás előtt ismertetni kell az adózóval és fel kell hívni, hogy nyilatkozzon az abban foglaltakról. Az adózó nyilatkozatát legfeljebb nyolc napon belül is megteheti.
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések
29. §(1) Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 37/1971. (XII. 17.) PM, a 43/1973. (XII. 28.) PM és a 23/1975. (VI. 18.) PM rendelettel módosított 38/1969. (XII. 29.) PM rendelet, a 25/1968. (IX. 19.) PM rendelet 18. §-ának (3) bekezdése, valamint a 38/1980. (XI. 22.) PM rendelet 46. §-a (2) bekezdésének második mondata hatályát veszti.
(2) Ahol az általános jövedelemadóról, valamint a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló rendeletek kisiparos vagy magánkereskedő adózása vonatkozásában az első fokú adóhatóság hatáskörébe tartozó feladatokat határoznak meg, ott az e rendelet mellékletében foglaltak tekintetében 1982. január hó 1. napjától az adóközösség jár el.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet az 54/1981. (XI. 19.) PM rendelethez
Az adóközösségek szervezeti, eljárási és működési szabályaiA)
1. A fővárosban egy - szakmai osztályok szerint tagozódó - kisipari és egy vegyes szakmai magánkereskedői adóközösség, a megyékben egy-egy vegyes szakmai kisipari, illetőleg magánkereskedői adóközösség működik. A megyei illetőségű magánkereskedők adóközösségei koordinatív szerve budapesti székhellyel működik, míg a kisiparosoknál e feladat ellátásáról az érdekképviseleti szerv Országos Vezetősége gondoskodik. Az adóközösségek általános felügyeletét az Ipari, illetőleg a Belkereskedelmi Minisztériummal egyeztetve a Pénzügyminisztérium, hatóságfelügyeletét (szakfelügyeletét) a megyei, megyei városi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a fővárosban a Fővárosi Illetékhivatal látja el.2. A kisipari adóközösség elnevezése: KIOSZ ............................. megyei (Budapesti) Adóközössége. A magánkereskedői adóközösség elnevezése: Kereskedők ................................ megyei (Budapesti) Adóközössége. A megyei illetőségű magánkereskedők adóközösségei koordinatív szerve a budapesti székhellyel működő Kereskedők Megyei Adóközösségei Titkársága (KMAT).
3. Az iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok és magánkereskedők a telephelyük szerint illetékes megyei (fővárosi) adóközösség tagjai.
4. Az adóközösség szervei:
a) Közgyűlés
b) Vezetőség
c) Titkárság
d) Véleményező bizottság
e) Adóalap megállapító bizottság.
5. A közgyűlés az adóközösségi tagok összességéből áll. A közgyűlést a vezetőségnek az adóközösség ügyrendjében meghatározott esetekben, de legalább öt évenként egyszer össze kell hívni. A tagok szavazati jogukat személyesen vagy küldöttek útján gyakorolják. A közgyűlés határozatképes, ha ezen legalább a tagok (küldöttek) fele jelen van. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. 2/3-os szavazattöbbség szükséges a tisztségviselők megválasztásához, újraválasztásához, visszahívásához. A küldöttek választásának feltételeit az adóközösség ügyrendje szabályozza.
A közgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni az érdekképviseleti szerv (KIOSZ, KISOSZ), a megyei, megyei városi (fővárosi) tanács vb pénzügyi, ipari, illetőleg kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, valamint az illetékhivatal képviselőjét.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
6. A vezetőség elnökből, egy elnökhelyettesből, legfeljebb négy tagból és a titkárból áll.
A vezetőséget a titkár kivételével a közgyűlés öt évre választja. Választott tisztségviselő kiválása esetén a vezetőség - a soron következő közgyűlés ülésszakáig - kooptálással egészül ki.
Az adóközösség titkárát - a Pénzügyminisztérium illetékes szervezeti egysége vezetőjének egyetértésével - az érdekképviseleti szerv elnöke nevezi ki. A titkárral szemben a munkáltatói jogokat a kinevező gyakorolja. A döntés előtt a Pénzügyminisztérium kikéri a megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv vezetőjének véleményét. A titkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság dolgozói tekintetében. Az adóközösség titkára és a Titkárság dolgozói az adóközösséggel munkaviszonyban állnak. A KMAT esetében az előző rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni. Az adóközösségi munkaviszony feltételeit az ügyrend szabályozza. A magánkereskedők megyei szervezete titkársága - a KMAT irányítása mellett - adóközösségi adminisztratív feladatokat is elláthatja.
A vezetőség együttesen gondoskodik az ügyvitelről, az adóközösségre vonatkozó jogszabályok betartásáról a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az adóközösség titkára felelős az adóközösséghez befolyt pénzek kezeléséért. A vezetőség dönt véglegesen az adóalap megállapító bizottságok határozata ellen tett kifogások vonatkozásában. Az adóközösség képviseletét az ügyrend szabályozza.
7. Ha jogszabály az adóközösség részére adminisztratív feladatot ír elő, a teendőket a titkár irányításával a Titkárság dolgozói látják el.
8. Az adóközösség ügyrendjében meghatározott létszámban és módon véleményező bizottságokat kell létrehozni. A bizottságok elnökét és tagjait - a megyei (fővárosi) érdekképviseleti szerv vezetőjével egyetértésben - az adóközösség vezetősége bízza meg e feladat ellátásával.
A véleményező bizottság a helyi és szakmai ismeretei alapján javaslatot tesz az egyes tagok adóalapjának megállapítására. A bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.
9. Az adóalap megállapító bizottság legfeljebb 10 elnökből, és legfeljebb 60 tagból áll. A bizottságok számát szakmai és ezen belül területi elv szerint az ügyrend szabályozza. A bizottság tisztségviselőit a vezetőség javaslatára a közgyűlés választja meg. A vezetőség a javaslatának elkészítése előtt a tisztségviselők személyével kapcsolatban köteles kikérni az érdekképviseleti szerv és az illetékhivatal véleményét
Az adóalap megállapító bizottság feladata a tagok általános jövedelemadó, valamint forgalmi adó alapjainak megállapítása, akikre észrevétel érkezett, illetőleg ennek hiányában is amennyiben a bizottság a döntést hatáskörébe vonja. Az adóalap megállapító bizottság feladata továbbá az adómentesség felülvizsgálata, valamint az illetékhivatal javaslatának figyelembevételével a tételes átalányban részesíthetők körének meghatározása. A bizottság a vonatkozó jogszabályok szerint, a rendelkezésre álló adatok és a saját szakmai, helyi ismerete alapján dönt. Döntésénél figyelembe veheti a véleményező bizottság álláspontját. A bizottság döntését öttagú tanácsban hozza. Bizottságonként egy tagsági hely illeti meg az adóközösség titkárát, illetőleg az általa kijelölt titkársági dolgozót, aki előterjeszti az ügyeket. A bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.
A bizottsági ülésekre az érdekképviseleti szerv és az illetékhivatal, indokolt esetben a telephely szerinti tanács pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni, akik a döntések ellen kifogást tehetnek.
10. A vezetőség elnöke, elnökhelyettese és tagjai bizottsági tisztségviselők nem lehetnek; a bizottságok tisztségviselői - az adóközösség titkárának kivételével -, továbbá az érdekképviseleti szerv bármely tisztségviselője csak egy bizottságban működhetnek, saját adóalapjuk megállapításában nem vehetnek részt.
11. A bizottságok döntéseiről "Munkalap" készül, melyet a bizottság elnöke ír alá. Kifogásolt Bizottsági döntésről készített "Munkalap"-ot a vezetőség elnöke írja alá. Adóvizsgálattal, illetőleg más hitelt érdemlő adattal bizonyított adóalapok figyelembe vétele a döntések során kötelező. 12. Az adóközösség tisztségviselői és dolgozói adóközösségi feladatuk ellátása tekintetében hivatalos személynek minősülnek. Egyes tisztségviselők költségtérítésben részesíthetők. Ennek mértékét - a vonatkozó jogszabályok keretei között - az ügyrend szabályozza.
B)
1. Az adóközösség az illetékhivatallal egyeztetve minden év december hónapban megállapítja az iparjogosítványosok létszámát, valamint a feltétlenül, illetőleg a felhívással adóbevallásra kötelezettek körét és létszámát. Ezeket az adatokat - az illetékhivatal láttamozása mellett - jegyzékbe foglalja és ellátja a kisiparosokat és a magánkereskedőket adóbevallási űrlappal.2. Az adóközösségi tagok az általános jövedelemadóról és a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló jogszabályok alapján két példányban adóbevallást adnak január 15-ig az adóközösséghez. A tagok kötelesek az adóközösséggel - felhívásra - írásban közölni mindazokat az adatokat, amelyek az adóztatással kapcsolatosak. Az adóközösség adóbevallás benyújtására felszólíthatja tagjait, illetőleg arra halasztást adhat. Öt éven belül azonban köteles legalább egy ízben minden kisiparostól, illetőleg magánkereskedőtől bevallást kérni.
3. A január hó 15-ig benyújtandó bevallásokat az adóközösség az illetékhivatal, továbbá a helyi tanácsi adóhatóság által - január 31-ig - közölt adatok (a kisiparosokra egyösszegben a lakossági adat, külön az 1000 Ft-on aluli közületi összegezett adat, továbbá a kiadási tételre vonatkozó adat jogcímenkénti bontásban, valamint a magánkereskedők bevételi és kiadási adatai) és saját nyilvántartásai alapján alaki, tartalmi szempontból felülvizsgálja - 8 napos határidő kitűzésével -, gondoskodik a bevallások kiegészítéséről. A bevallások egy példányát megküldi az illetékhivatalnak. Budapesten a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének.
4. A véleményező bizottságok javaslatot tesznek a bevallásra kötelezett adózók adóalapjának megállapítására. Erről az adóközösség kimutatás formájában, folyamatosan értesíti az illetékhivatalokat és az érdekképviselet helyi szerveit. A kimutatásnak tartalmaznia kell az adózó nevét, szakmáját, telephelyének címét, vallott jövedelmét és javasolt jövedelmét. Az érdekképviseleti szervezet, az illetékhivatal és az illetékhivatal útján a telephely szerint illetékes tanácsi adóhatóságok legkésőbb március 15-ig észrevételt tehetnek az adóközösséghez.
5. A véleményező bizottságok javaslatára érkezett észrevételek alapján az adóközösség szakmák és jövedelemnagyság szerint sorolja az adózókat, és ezt az adóalap megállapító bizottság elé terjeszti a tagok általános jövedelemadó, illetőleg a forgalmi adó alapjai megállapítása végett.
6. A vezetőségnek a kifogásolt tételekkel kapcsolatban meg kell hallgatnia az illetékhivatal, illetve az érdekképviseleti szerv képviselőjét. A vezetőségnek a döntést a meghallgatás után legkésőbb két napon belül meg kell hoznia.
7. Amennyiben a véleményező bizottságok javaslatára észrevétel nem érkezik, ezekről, valamint az adóalap megállapító bizottsági, illetőleg a kifogás után hozott vezetőségi döntés alapján az adóközösség folyamatosan kiszámítja a fizetendő általános jövedelemadót és forgalmi adót. Kiszámítja azoknak a kisiparosoknak, illetőleg magánkereskedőknek az általános jövedelemadóját, akiknél az előző évhez képest - a tételes átalány vagy átalányozás miatt - az adó alapjában változás nem történt, s így bizottsági megítélésre nem került sor. A számításokat a 18. pontban szabályozottaknak megfelelően kell végezni.
8. Az adómegállapításokról - a változatlan tételes átalány és átalány kivételével - az adóközösség első fokú határozatot hoz. Ennek alapján kibocsátandó fizetési meghagyást a titkár (vagy megbízottja) írja alá. Átalányozás (tételes átalányozás) esetében, ha az adó összege az előző évhez képest változik, minden esetben ki kell adni a fizetési meghagyást. A változatlan tételes átalány és átalány összegéről az adózó adóív útján értesül.
9. A fizetési meghagyásokat legkésőbb május hó 15-ig kell kiküldeni az adóközösségi tagoknak, illetőleg az illetékhivatalnak, Budapesten a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének.
10. Az adóközösségi tagok az évközi kezdéssel, módosulással, megszűnéssel kapcsolatos általános jövedelemadó és forgalmi adó bevallást, valamint a szünetelésről szóló okiratot az illetékhivatalhoz, Budapesten a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez nyújtják be. Az ezekkel, valamint a kezdő- és kormentességgel kapcsolatos első fokú határozat kiadása az illetékhivatal, illetőleg a fővárosban a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve hatáskörébe tartozik, mely határozatát megküldi az adóközösségnek.
11. Az adóközösségi tag az általános jövedelemadót, a telephelye szerinti illetékes helyi tanácsi adóhatósághoz, a forgalmi adóját az adóközösséghez fizeti be. Az adóközösségi tag az alkalmazottjai után a telephely szerint illetékes helyi tanácsi adóhatóságnál tesz eleget a külön általános jövedelemadó bevallási és fizetési kötelezettségének.
12. A kisiparos közületi szervtől származó adóköteles bevétele után - kivéve a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) által kifizetett összegeket - a forgalmi adót az adóközösség vonja le. A KTV által kifizetett összegekből a forgalmi adót a vállalat vonja le és fizeti be.
A forgalmi adó előleget havi egyenlő részletekben - a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig -kell az adóközösséghez befizetni. A megállapított előleget változatlan összegben kell fizetni addig, míg azt nem módosítják. Ha a forgalmi adó előleget a végleges forgalmi adó meghaladja, a különbözetet az erről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni.
Forgalmi adó késedelmes fizetése esetén az adóközösség a késedelem minden megkezdett hónapjára 1%-os adópótlékot számít fel.
13. Ha a tagnak hat hónapot meghaladó forgalmi adó hátraléka van, az adóközösség titkára kezdeményezheti, egy évet meghaladó hátralék esetében köteles javasolni az iparjogosítvány megvonását.
14. Az adóközösség a költségvetési fedezete figyelembevételével az általa kezelt közületi forgalmi adót minden hó 20. napjáig tartozik az illetékhivatalhoz, Budapesten az V. ker. Tanács V. B. Pénzügyi Osztály forgalmi adó beszedési számlájára átutalni. Ugyancsak így jár el a megállapított és beszedett forgalmi adóelőleg (átalány) esetében. Legkésőbb minden év július hó 15-ig az illetékhivatal felülvizsgálja az előző évi forgalmi adó befizetéseket és határozatilag intézkedik a szükséges teendőkről. Az adóközösség vezetősége - az illetékhivatal, Budapesten a kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve álláspontjának figyelembevételével - az általa kezelt forgalmi adó hátralékot - méltányosság címén - részben vagy egészben elengedheti, vagy annak megfizetésére, legfeljebb két éves időszakra, részletfizetési kedvezményt, illetőleg fizetési halasztást adhat.
15. Az adóközösség köteles öt naptári éven belül valamennyi tagjánál legalább egy ízben üzlet (műhely) látogatást tenni. Ennek során az adózással összefüggő helyzetről feljegyzést készít, melyről másolatot küld az illetékhivatalnak (a fővárosban a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének). A feljegyzésnek mint adatlapnak tartalmaznia kell mindazokat a tényeket és körülményeket, melyek az üzlet (műhely) látogatás során tapasztalhatók voltak és kihatnak az adózó adóztatására.
16. Az adóvizsgálattal megállapított általános jövedelemadó és forgalmi adó hiányról az illetékhivatal, fővárosban a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve hoz első fokú határozatot, melyet megküld az iparjogosítványosnak és az adóközösségnek. Adóvizsgálatot a Fővárosi Illetékhivatal, illetőleg az erre kijelölt más pénzügyi szerv is kezdeményezhet vagy végezhet, illetőleg abban részt vehet. Az adóközösség adóvizsgálatot nem végezhet de az illetékhivatal felkérésére nyilvántartásai alapján adatok szolgáltatására köteles. Az adóvizsgálattal megállapított általános jövedelemadó és forgalmi adó hiányokat az annak előírásáról intézkedő első fokú határozatban közölt adóbeszedési számlára kell befizetni.
17. Az adóközösség, illetőleg a 16. pontban felsorolt szervek határozata ellen a megyei (megyei városi) tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, Budapesten a Fővárosi Illetékhivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a határozatot kibocsátó szervhez kell benyújtani, amely azt véleményével és az illetékhivatal, Budapesten a telephely szerinti kerületi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve útján kiegészítve terjeszti elő a másodfokú szervhez. A felterjesztéshez csatolni kell az érdekképviseleti szerv írásos véleményét.
18. Az adómegállapítással kapcsolatos nyilvántartási, ügyviteli és adatszolgáltatási feladatokat - ideértve az elektronikus adatfeldolgozásban való közreműködést is - az adóközösség a Pénzügyminisztérium külön rendelkezései szerint látja el.
Az adóközösségi tagok általános jövedelemadójára vonatkozó, az adóalap megállapító bizottság utáni végleges adatokat a Pénzügyminisztérium külön rendelkezésének megfelelően 8 napon keresztül a tagok tájékoztatására közszemlére kell tenni.
19. Az előző pontokban nem szabályozott -adóztatással kapcsolatos kérdésekben - a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
C)
1. Az adóközösség működése során - az alábbi 2-12. pontban meghatározott eltérésekkel - az állami költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések szerint gazdálkodik.2. Az adóközösség a működéssel kapcsolatos személyi és dologi költségek fedezetére az általa kezelt forgalmi adóból a költségvetésben jóváhagyott összeget visszatartja.
3. A fővárosban működő kisipari, illetőleg magánkereskedői adóközösség önállóan gazdálkodó szervezet, költségvetését a Fővárosi Tanács V. B. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve hagyja jóvá. A megyei hatáskörrel rendelkező adóközösségek központosított költségvetését a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá. A megyei hatáskörű kisipari adóközösségek költségvetését - a megyei részletezéssel - az érdekképviseleti szerv központjának adóügyi feladatokat ellátó szerve állítja össze a központosított gazdálkodás érdekében. A magánkereskedők vonatkozásában - figyelemmel az A. fejezet 6. pontjában foglaltakra - e feladatokat, beleértve a saját gazdálkodását is, a KMAT látja el.
4. A költségvetési előirányzatokat előirányzatfelhasználási hatáskörben, évközben a bevételekhez igazodóan, a jogszabályban foglalt feltételek szerint lehet módosítani. A szervezetek a takarékos gazdálkodás során elért kiadási megtakarítások felett az év végén pénzmaradványként rendelkeznek, melyek jogosságát a költségvetés jóváhagyására illetékes szervek felülvizsgálják, illetve megállapítják. A jóváhagyott pénzmaradvány összegével a költségvetés a feladathoz igazodóan, a megfelelő rovat és tételrend alapján megemelhető. Az elvonásra kerülő pénzmaradványról a Pénzügyminisztérium intézkedik.
5. A költségvetést a jogszabályok és a várható feladatok anyagi kihatásainak figyelembevételével, a kötelező rovat és tételrendnek megfelelően -figyelemmel a mindenkori bér- és dologi automatizmusokra - kell tervezni. A költségvetés kiadási és bevételi előirányzat összegét egyezően kell megtervezni.
6. Az adóközösségek munkavállalóinak bérbesorolását a munkaügyi jogszabályok tartalmazzák. A létszámigényt az érdekképviseleti szerv javaslata alapján a Pénzügyminisztérium állapítja meg.
7. A bérgazdálkodás során a jóváhagyott béralap-előirányzatból elért bérmegtakarítást év közben - annak jellegétől függően - béralap, bérpótlékok emelésére, valamint az adóközösségek feladatával kapcsolatban felmerülő rendkívüli vagy többletköltségek fedezetére lehet felhasználni. A tartósan be nem töltött állások béralapja bérszínvonal emelésére nem vehető igénybe, továbbá nem vállalható olyan kötelezettség, amely az év folyamán vagy azt követően a béralap túllépését eredményezné.
8. A pénzmaradvány 10%-a szociális és kulturális célokra felhasználható, további 10%-ból Fejlesztési Alap képezhető, melyet a Felújítási Alaphoz hasonlóan elkülönítetten, OTP számlán kell kezelni. Szociális és kulturális célokra jóváhagyott pénzmaradványból az étkezési és üdültetési hozzájárulás - az eddigi mértékig kiegészíthető.
9. Az állóeszközök folyamatos működtetését biztosító karbantartási és kisjavítási tevékenység fedezetét a költségvetésben a karbantartásoknál kell előirányozni. Ez a gépek, berendezések és felszerelések, valamint a járművek bruttó értékének egyenként 30%-át vagy legfeljebb 100 ezer forintot meg nem haladó összegű egyéb javítását jelenti.
A költségvetésben meghatározott állóeszköz fenntartási előirányzatot kizárólag állóeszközfenntartási célra lehet felhasználni, a megmaradó előirányzat feladatelmaradásnak számít és elvonásra kerül, előzetes jóváhagyástól függően a Felújítási Alap kiegészítésére fordítható.
Az adóközösségek költségvetésükben felújítási - előirányzatot saját állóeszközeik után a hatályos jogszabályoknak megfelelően tervezhetnek, amelyet a pénzmaradvány összegéből kiegészíthetnek. A szervezetek a nagyobb összegű felújítási és fejlesztési feladatok fedezetét összevontan, az érvényes számviteli utasításoknak megfelelően, elkülönítetten OTP számlán kezelik. Felhasználásuk esetén a költségeknek meg kell jelenni a költségvetési beszámoló jelentésben.
Az értékhatárt meghaladó kisebb építkezésekhez, illetve beszerzésekhez a Pénzügyminisztérium engedélye szükséges.
10. Az adóközösségek számvitelüket kettős könyvvitel szerint a költségvetési szervek kötelező számlakerete előírásainak megfelelően vezetik.
11. A reprezentációs kiadások előirányzatát a hatályos jogszabályok alapján kell megtervezni. Egyes meghatározott esetekben - külön javaslat alapján - a reprezentáció előirányzatát a Pénzügyminisztérium az érdekképviseleti szervezettel egyetértésben felemelheti. A módosítást jogcímenként kell meghatározni. A reprezentációs keret kizárólag csak az adóközösségek bizottságainak és más rendezvényeinek működtetésével kapcsolatos kiadásokra a felhasználási engedélyek szerint használható fel.
12. A szakszervezet számára biztosítandó hozzájárulás mértékéről - az érdekképviseleti szerv egyetértésével - a Pénzügyminisztérium rendelkezik.
13. Az adóközösség részletes ügyrendjének, ügykezelési szabályzatának elkészítéséhez az érdekképviseleti szervezet a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával irányelveket ad ki.
D)
A soron következő választásig, legfeljebb azonban 1982. december 31-ig a korábbi jogszabályok alapján kivető, illetőleg felszólamlási bizottsági tisztségviselőnek választott adóközösségi tagok adóalap megállapító bizottsági tisztségviselőnek minősülnek.