adozona.hu
39/1981. (X. 27.) PM rendelet
39/1981. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 49/1981. (X. 27.) MT és a 43/1980. (X. 27.) MT rendeletekkel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló a 23...
39/1981. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 49/1981. (X. 27.) MT és a 43/1980. (X. 27.) MT rendeletekkel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §(1) A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló a 23/1980. (X. 27.) PM rendelettel módosított 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tartalékalap - a (4) bekezdés szerinti felhasználás kivételével - csak az éves eredmény-elszámolás keretében használható fel. A felhasználás nem haladhatja meg a tárgyévi képzés és visszapótlás után rendelkezésre álló tartalékalap összegét. Az alap fel nem használt összegét a következő évre kell átvinni."
(2) Az R. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem a meglevő tartalékalapját - az év végi mérleg összeállítása előtt -, a férőhely bővítő beruházás nélkül megvalósult szarvasmarha- és juhállomány érték növekedésével azonos összegben, forgóalap-kiegészítésre felhasználhatja. Férőhely bővítő beruházásnak az 1982. január 1. után üzembehelyezett, támogatással megvalósított férőhelyek létesítése minősül."
2. §
Az R. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az 5. § (1) bekezdésének a) c) és d) pontjában meghatározott célokra felhasznált tartalékalapot a felhasználást követő öt éven belül, évi egyenlő részletekben vissza kell pótolni.
(2) Az 5. § (1) bekezdésének b) és e)-g) pontjában meghatározott célokra felhasznált tartalékalapot a felhasználást követő két éven belül, évi egyenlő részletekben kell visszapótolni."
3. §
Az R. 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni:)
"d) állóeszközök (beleértve a jóléti állóeszközöket is) beszerzésére vagy létesítésére és az új jóléti létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzésére;"
4. §
Az R. 13. § (1) bekezdésének b), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A termelőszövetkezet, az egyesülés, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat - különféle ráfordításként - közvetlenül a szociális és kulturális alapjába helyezheti, az állami gazdaságnak a szociális és a kulturális alapjába kell helyezni a következő összegeket:]
"b) a szakmunkástanulók, a szakmunkásképzésben résztvevő szakközépiskolai tanulók és az időszakos munkában foglalkoztatott tanulók étkeztetésével kapcsolatosan a képzett összlétszám számításánál figyelembe nem vett, előbb felsorolt tanulólétszámra számítva, fejenként és naponként az élelmezési költség rezsi költséggel és térítési díjjal csökkentett összegét;
c) a gyermekintézmények bevételekkel csökkentett, ténylegesen felmerült fenntartási és üzemeltetési költségét (nettó működtetési költség), legfeljebb az ellátott átlagos gyermeklétszám alapján képzett, az adott évre érvényes, a változó költségeket tartalmazó normarész és a férőhelyi létszám alapján képzett, az adott évre érvényes, állandó költségeket tartalmazó normarész együttes összegéig;
d) a szociális, kulturális, sportcélú és egészségügyi (a továbbiakban: jóléti) állóeszközök fenntartási költségei címén ténylegesen felmerült összegeket, valamint az üzemi étkeztetés rezsiköltségeként ténylegesen elszámolt kiadásokat;"
5. §
Az R. 16. § (1) bekezdésének d) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szociális alapot a következő célokra lehet felhasználni]:
"d) a mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés, az agráripari egyesülés és a vízgazdálkodási társulat dolgozóinak nyújtott segélyek és egyéb szociális juttatások;"
"h) szervezett üzemi étkeztetéshez adott természetbeni vagy pénzbeni hozzájárulás, ha az étkeztetést igénybevevő legalább a nyersanyagértéket megtéríti, valamint a kereskedelmi és a vendéglátó egységben beváltható, a központilag meghatározott hozzájárulást meg nem haladó összegű élelmiszer-, illetve étkezési utalvány ellenértéke;"
(fedezésére.)
6. §
(1) Az R. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A műszaki fejlesztési alap képzésének mértéke a nettó árbevétel alapulvételével mezőgazdasági alaptevékenységnél
(csak a kijelölt üzemeknél) 0,7%
élelmiszer-, ital- és dohánygyártási tevékenységnél (ITJ 8. termékfőcsoport) 0,1%
fa-, papír-, nyomda-, bőr-, textil-, ruházati, konfekcionált- és egyéb ipari termékeknél (ITJ 6-7. termékfőcsoport) 0,3%
bányászati, energia- és építőanyagipari, valamint vegyipari termékelőállító tevékenységnél (ITJ 1. és 5. termékfőcsoport), továbbá építőipari tevékenységnél 1,0%
kohászati termékek, fémszerkezetek és fémtömegcikkipari termékek, gépek, közlekedési eszközök, villamosgépek, híradástechnikai, vákuumtechnikai és műszeripari termékek gyártásánál (ITJ 2-4 termékfőcsoport) 2,0%"
(2) Az R. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az a mezőgazdasági nagyüzem, amely alaptevékenysége után műszaki fejlesztési alapot képez és mezőgazdasági jellegű termékelőállító melléktevékenysége keretében eladásra kerülő, az Ipari Termékjegyzékben szereplő terméket állit elő, e terméke után központosítandó műszaki fejlesztési alapot nem köteles képezni."
7. §
Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem, az egyesülés és a vízgazdálkodási társulat az 1981. évi, az R. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint képzett összegből köteles meghatározni a munkahelyi étkeztetés rezsiköltségét.
(2) Az R. 26. §-a (6) bekezdésének 1982. évi alkalmazásakor a munkahelyi étkeztetés rezsiköltségével csökkentett 1981. évi - az R. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti - összeget kell bázisként figyelembe venni. Az 1982. évet követő években az általános szabályozás szerint kell eljárni."
8. §
Ez a rendelet 1982. január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az R. 28. §-a hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter