adozona.hu
38/1981. (X. 27.) PM rendelet
38/1981. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 49/1981. (X. 27.) MT és a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR.) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló, a 22/1980...
38/1981. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 49/1981. (X. 27.) MT és a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: MJR.) 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
1. §A mezőgazdasági nagyüzemek adózási rendszeréről szóló, a 22/1980. (X. 27.) PM rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A jövedelemadó alapját csökkenteni kell az állami kölcsönként engedélyezett állami támogatás tárgyévben törlesztett összegével."
2. §
Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A közös vállalatnál és a betéti társulásnál a jövedelemadó megállapításakor a tagjai által már elvont összeggel csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereséget kell számításba venni.
(2) A gazdasági társaság tagjai megállapodhatnak, hogy a nyereséget teljes összegében a nyilvántartással megbízott tagnál hagyják és a tag az abból képzett alapokat adja át. Ebben az esetben a gazdasági társaság nyereségét a nyilvántartással megbízott tagnak kell a jövedelemadó alapjának megállapításánál számításba venni."
3. §
Az R. 12. §-a (1) bekezdésének táblázata helyébe a következő táblázat lép:
4. §
Az R. 13. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a munkadíj tömeg a tárgyévben az előző évi ténylegeshez viszonyítva nem nő, a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonalának a 12. § (1) bekezdésében meghatározott mértéken felüli további három százalékos növelése adómentes. Amennyiben e három százalékos munkadíjszínvonalnövelés a tárgyévi munkadíj tömegen belül nem valósul meg, a fel nem használt növekménynek megfelelő összegben a 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon felül adómentes részesedési alap képezhető, és - ettől függetlenül is - a következő év(ek)ben adómentesen a munkadíjszínvonal növelésére fordítható."
5. §
Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Üzemrészek átadása-átvétele esetén - ideértve a földcseréket is - a viszonyítási alap kiszámításánál a munkadíjtömeget és az átlagos állományi létszámot az átvevőnek növelnie, az átadónak csökkentenie kell az átadott létszám és munkadíjtömeg adatokkal. A munkadíjtömeget az üzemrészben az átadás időpontját megelőző 12 hónapban - de legalább az üzemeltetés időtartama alatt - ténylegesen elért munkadíjszínvonal és az átadott tényleges létszám, de legalább az átlagos létszám szorzatából kell megállapítani. Évközi átadás esetén a munkadíjtömeget és az- átlagos állományi létszámot a tárgyévben és azt követő évben egyaránt időarányosan kell módosítani. A viszonyítási alap módosításánál figyelembe vehető éves szintű, valamint időarányos adatokat az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A 13. § (8) és (9) bekezdésében foglalt kedvezmények igénybevételénél előző évi adatokként az így módosított munkadíjtömeget és átlagos állományi létszámot kell tekinteni."
6. §
Az R. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor az egy főre jutó nyereség: a mérleg szerinti nyereség és a termelés-korszerűsítési támogatás összege osztva az átlagos állományi létszámmal."
7. §
Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § Ha a mezőgazdasági nagyüzem az R. 13. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján 1981. évben munkadíj-adó kedvezményt vett igénybe, akkor az 1982. évi viszonyítási alapban a levont munkadíjtömeget nem veheti számításba."
8. §
Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § Építési-szerelési tevékenységnek minősül minden tevékenység, amelynek közvetlen célja új építmény létrehozása, meglevőnek újjáépítése, terjedelmének növelése, átalakítása, továbbá az építőipari szolgáltatás."
9. §
Az R. 23. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Mentes továbbá az (1) bekezdés e), h) és k) pontjában meghatározott tevékenység."
10. §
Az R. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az építési-szerelési tevékenységet és a szolgáltatást terhelő termelési adó alapja az elvégzett munkának az árhatósági rendelkezések szerint számított ellenértéke, amit csökkenteni kell - a szállítás, rakodás, takarítás, lomtalanítás kivételével - az adó megállapításának (bevallásának) időszakában egy adókulcs alá tartozó tevékenységre elszámolt - a számviteli előírások szerinti - közvetlen anyagköltséggel, továbbá az alvállalkozók által végzett munka ellenértékével. A termelési adó alapjának kiszámításánál a tevékenységben részt vevő kisiparos is alvállalkozónak minősül."
11. §
Az R. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a korábbi (2)-(9) bekezdések számozása (3)-(10) bekezdésre változik:
"(2) Szerződéses rendszerben üzemeltetett részleg (egység) tevékenysége után a termelési adó alapja a szerződés szerinti árbevétel, illetőleg szolgáltató tevékenység - a szállítás, rakodás, takarítás, lomtalanítás kivételével - esetén ennek a szerződéses üzemeltetésbe adást megelőző évi tényleges anyaghányadával csökkentett összege, vendéglátó tevékenység esetén pedig az üzlet szerződéses üzemeltetésbe adását megelőző évben az italforgalomnak az összes bevételhez viszonyított arányában számított összege."
12. §
Az R. 27. §-a (1) bekezdésének "valamint Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged megyei városokban" szövegrésze hatályát veszti.
13. §
Az R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MJR. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezmény a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzemet akkor illeti meg, ha a gazdasági társaság a tevékenységét - az építési-szerelési és a technológiai szerelési tevékenység kivételével - 19,10 aranykorona alatti átlagos kataszteri tiszta jövedelmű szántóterülettel rendelkező - a gazdasági társaságban részt vevő -mezőgazdasági nagyüzem termőterülete szerinti helységben folytatja. A kedvezményt a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az MJR. 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezményre jogosultak vagyoni részaránya (ennek hiányában a vagyoni hozzájáruláson kívüli egyéb értékelhető, szerződésben rögzített közreműködés részaránya) és termelési adóvisszatartási kedvezmény jogosultságuk mértéke alapján veheti igénybe. Ezt az összeget a nyilvántartással megbízott mezőgazdasági nagyüzem az év végi mérleg összeállítása előtt átadja a kedvezményre jogosultaknak, amit azok az eredményük javára vagy közvetlenül a fejlesztési alapjuk növelésére használhatnak fel."
14. §
Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § A mezőgazdasági nagyüzem a jövedelemadója, a munkadíj- és részesedési adója, valamint a termelési adója megállapításakor a keretében működő mezőgazdasági szakcsoport közös tevékenységében foglalkoztatottak létszám- és munkadíj adatait, továbbá a közös tevékenységből származó eredményt és árbevételt is köteles számításba venni."
15. §
Az R. 1., 4. és 5. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
16. §
Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg az R. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 13. §-ának (7) bekezdése és a 28. §-a hatályát veszti. A 6. § rendelkezését már az 1981. évi eredmény felosztásánál is alkalmazni kell.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 38/1981. (X. 27.) PM rendelethezI.
1. Az R. 2. számú melléklete I. részének 5. pontja a következőkkel egészül ki:"Az alkalmilag foglalkoztatottak részére elszámolt munkadíjak között kell számításba venni a termelőszövetkezet nem nyugdíjas tagjai részére elszámolt munkadíjat, amelyet a külön megállapodás szerinti, az alaptevékenységbe tartozó, munkaidőn túli olyan fizikai munkára számoltak el, amely munka nem tartozik a tag munkaköri feladatába, és a külön megállapodást olyan nem nyugdíjas tag kötötte, aki a termelőszövetkezetben egész éven át folyamatosan munkát végez, vagyis az előző évben legalább 2200 munkaórát ténylegesen teljesített, s a munkamegállapodás szerint a tárgyévben is legalább ilyen mértékű munka teljesítésére - a tagsági viszony évközi keletkezése esetén a 2200 munkaóra arányos teljesítésére - vállalt kötelezettséget. Itt kell számításba venni a szerződéses rendszerben üzemeltetett részleg vezetőjét és dolgozóit."
2. Az R. 2. számú melléklete I. részének 7. pontja a következőkkel egészül ki:
"Itt kell számításba venni a szerződéses rendszerbén üzemeltetett részleg vezetőjét és dolgozóit."
3. Az R. 2. számú melléklete a következő III. résszel egészül ki:
"III. Részesművelésben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának számítása.
A részesművelést díjazási formának kell tekinteni, s az ilyen munkamegállapodás keretében dolgozókat és a részükre elszámolt munkadíjat a következők szerint kell az átlagos állományi létszám számításánál figyelembe venni.
1. A részesművelést vállaló nyugdíjas és járadékos tagok, a családtagok, az időszaki alkalmazottak és az alkalmilag foglalkoztatottak - állami gazdaságoknál azok a dolgozók, akiknek a munkaviszonya évközben keletkezett, illetve szűnt meg, vagy a melléklet II/B/8 pontban foglalt okok miatt távol voltak és az egyéb foglalkoztatottak - részére a részesművelés címén kifizetett (kiadott) munkadíjak és munkabérek alkalmi munkadíjnak minősülnek. Létszámukat a részükre ténylegesen kifizetett (kiadott) munkadíj alapján, az alkalmilag (állami gazdaságoknál egyéb) foglalkoztatottakra vonatkozó előírások szerint kell megállapítani. Ennek megfelelően a részesművelés után jóváírt munka-időt a létszámszámításnál nem lehet számításba venni.
2. A részesművelést vállaló nem nyugdíjas és járadékos tagot, valamint az állandó alkalmazottat - állami gazdaságnál a teljes munkaidőben foglalkoztatott egész éves munkaviszonyú dolgozót - az állományi létszámba a tagokra és alkalmazottakra, illetve a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó előírások szerint kell beszámítani.
A teljesített munkaidő megállapításakor a részesművelés címén jóváírt és a közös munkaszervezetben teljesített munkaidőt össze kell adni.
3. Részesművelés címén csak a munkavégzés megkezdése előtt megkötött munka-megállapodásban meghatározott, a dolgozó által személyesen teljesíthető, a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzat 34. §-ának előírásaival összhangban megállapított munkaidőt lehet jóváírni.
4. Ha nem nyugdíjas és járadékos tag vagy állandó alkalmazott, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatott vállal részesművelést és vállalását családtagjaival vagy másokkal közösen kívánja teljesíteni, akkor a munka-megállapodásban rögzíteni kell a munkavégzésben várható részvétel arányát. A megállapodás alapján ténylegesen kifizetésre (kiadásra) kerülő munkadíjakat a megállapodásban rögzített arányban kell a résztvevők között megosztani.
Ha a közösen vállalt részesművelési megállapodásban rögzített munkavégzési aránytól a tényleges munkavégzés aránya lényegesen eltér, a munkamegállapodást - legkésőbb a munkadíj elszámolásakor - (záradékolással) módosítani kell. A megállapodásban rögzítettek alapján elszámolt munkaidőt és létszámot tényleges teljesítésnek kell tekinteni."
II.
Az R. 4. számú mellékletének 2. pontja és 4. pontja utolsó bekezdésének első mondata a következők szerint módosul:"2. Kedvezmény illeti meg a mezőgazdasági nagyüzemet és a vízgazdálkodási társulatot, ha a tárgyévben közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások üzembehelyezésével, vagy meglevő, nem termelési célra hasznosított épületek termelési célú korszerűsítésével, átalakításával növeli termelését.
Az új, illetve átalakított épületben foglalkoztatott dolgozóknak a kedvezménynél számításba vehető munkadíjszínvonalát a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat kérésére a termelőszövetkezetnél a megyei tanács vb pénzügyi szakigazgatási szerve, állami gazdaságoknál az ÁGK, a mezőgazdasági ágazatba sorolt egyéb állami vállalatnál a MÉM, vízgazdálkodási társulatnál az OVH állapítja meg; a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a vízgazdálkodási társulat munkadíjszínvonala, továbbá a munkadíjazásról és bérezésről szóló külön rendeletek alapján.
A kedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy az így megállapított munkadíjszínvonal és viszonyítási alap különbözetét meg kell szorozni a fizikai dolgozók e területen teljesített munkaideje alapján számított átlagos állományi létszámával.
A létszámot pedig úgy kell meghatározni, hogy az üzembehelyezés időpontjától teljesített munkanapok összegét el kell osztani az üzembehelyezés időpontjától számított - a vasárnapokkal és a nem vasárnapra eső munkaszüneti napokkal csökkentett - napok számával.
(4. A kedvezmény igénybevétele szempontjából közvetlenül termelési célt szolgáló beruházásnak minősül:)
... "A kedvezmény korszerűsítés, átalakítás esetén a bekövetkezett létszámnövekedés alapján vehető igénybe."
III.
Az R. 5. számú mellékletének egyes rendelkezései a következők szerint módosulnak:A mellékletnek az 59191018 és az 59201018 bevallási kódszámú sorai hatályukat vesztik.