adozona.hu
8/1981. (IX. 29.) MüM rendelet
8/1981. (IX. 29.) MüM rendelet
a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló - a 22/1979. (XII. 28.) MüM rendelettel módosított - 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-...
8/1981. (IX. 29.) MüM rendelet
a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló - a 22/1979. (XII. 28.) MüM rendelettel módosított - 1/1976. (I. 31.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Másodállás és olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, amely a főállás (esetleges további munkaviszony) munkaidejét érinti, a dolgozó főállása - és esetleges további munkaviszonya - szerinti munkáltatónak az előzetes írásbeli engedélye is szükséges.
(3) Mellékfoglalkozás és - a főállás munkaidejét nem érintő - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles a főállása szerinti munkáltatónál a szerződéskötést megelőzően írásban bejelenteni.
(4) A főálláson kívüli foglalkoztatásra kötött szerződés érvénytelen, ha azt
a) az előírt engedély nélkül [(2) bekezdés],
b) bejelentési kötelezettség esetén a munkáltató tilalma ellenére [5/A. § (1)-(2) bekezdés], illetve
c) a megengedett munkaidőt [4. § (1) bekezdés e) pont] meghaladó foglalkoztatásra kötötték meg."
2. §
Az R. 4. § (1) bekezdésének d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) A főállású dolgozó más munkáltatónál történő foglalkoztatásához szükséges engedély a foglalkoztatni kívánó munkáltatónak a (2) bekezdésben meghatározott kérelme alapján csak abban az esetben adható meg, ha]
"d) a dolgozó a munkáltatójánál legalább két éve munkaviszonyban áll; ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha a dolgozó másodállása, a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállást megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánják foglalkoztatni,
e) a dolgozó munkaideje a másodállásban, a mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre irányuló - engedélyezés, illetve bejelentés alá eső - egyéb jogviszonyban nem haladja meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a díjazásnál alapul vett munkaidőt kell figyelembe venni, ha a szerződés munkaidőt nem ír elő,
f) a foglalkoztatás jellegétől függő egyéb feltételek is fennállnak [9. § és 11. § (2) bekezdés]."
3. §
Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A főálláson kívüli munkavállaláshoz előírt engedély megadásáról a munkáltatói jogokat gyakorló vezető (szerv) - a szakszervezet munkahelyi szerve véleményének figyelembevételével - határoz. E döntéssel szemben - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemnek nincs helye."
4. §
Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § (1) A bejelentési kötelezettség alá eső jogviszony [1. § (3) bekezdés] létesítését, illetve fenntartását a munkáltató köteles megtiltani, ha az a dolgozó munkájával összeférhetetlen.
(2). A bejelentési kötelezettség alá eső jogviszony létesítését a munkáltató - a bejelentést követő nyolc napon belül - megtilthatja, ha az a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. Ezt követően a jogviszony létesítését, illetve fenntartását a munkáltató csak akkor tilthatja meg, ha ennek oka az előbbi határidő lejárta után állt elő. E döntéssel szemben kérelemnek nincs helye.
(3) A dolgozó munkaideje a bejelentési kötelezettség alá eső jogviszonyban sem haladhatja meg a 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időtartamot."
5. §
Az R. 6. §-ának (2) bekezdésében az "engedélyezés alá eső" szövegrész helyébe az "engedélyezés, illetve bejelentés alá eső" lép.
6. §
Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"7. § (1) A másodállást, a mellékfoglalkozást és a munkavégzésre irányuló - engedélyezés, illetve bejelentés alá eső - egyéb jogviszonyt mind a foglalkoztató, mind pedig a főállás szerinti munkáltatónál nyilván kell tartani.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt foglalkoztatások hasznosságát a foglalkoztatónak, illetőleg jogszerűségét mind a foglalkoztatónak, mind a főállás szerinti munkáltatónak ellenőriznie kell."
7. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"13. § (1) A főállás munkaidejét érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony csak akkor engedélyezhető, ha a feladat a munkaidőn kívül nem végezhető el; az engedélyezésnél egyébként megfelelően alkalmazni kell e rendelet rendelkezéseit [9. § (2) bekezdés].
(2) Az oktatásra irányuló tevékenység engedélyezésénél figyelembe kell venni a képzéshez és továbbképzéshez fűződő népgazdasági érdeket.
(3) A főállás munkaidején kívül történő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését nem kell előzetesen bejelenteni a főállás szerinti munkáltatónak, ha ez a jogviszony
a) havi negyvennyolc órát meg nem haladó fizikai vagy egyszerű ügyviteli jellegű munka végzésére vonatkozik, feltéve, hogy azt nem hatósági engedélyhez kötött tevékenység körében létesítik,
b) összesen havi 16 órát meg nem haladó iskolai, tanfolyami oktatói munkára vagy vizsgabizottságban való közreműködésre, valamint jogszabályon alapuló bíráló bizottságban való részvételre, továbbá miniszteri rendelkezésen alapuló bírálat vagy szakvélemény elvégzésére vonatkozik,
c) újítás vagy találmány kivitelezésére irányul, illetőleg szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára - ideértve a lektori, a szerkesztői és a kiadással összefüggő egyéb munkát is - létesül,
d) művészi produkcióban vagy a tömegkommunikációs szervek műsorkészítésében való közreműködésre irányuló eseti megbízás.
(4) A költségvetési szerveknél kifizethető megbízási díjakról a pénzügyminiszter az évenkénti költségvetési tervezési utasításban rendelkezik."
8. §
Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt dolgozó mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő további munkavállalásánál az engedélyezésre, illetve bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a dolgozó első állásában és munkavégzésre irányuló további jogviszonyaiban meghatározott munkaidő együttes időtartama a törvényes munkaidőt meghaladja."
9. §
Az R. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § (1) A főállás mellett kisszövetkezetben és - a mezőgazdasági szakcsoport kivételével -a szövetkezeti szakcsoportban
a) tagsági viszony létesítésének engedélyezésére, illetve bejelentésére az 1. § (2)-(3) bekezdésében és a 3. - 5/A. §-okban,
b) a tagsági viszony keretében történő munkavégzés munkaidejére a 4. § (1) bekezdés e) pontjában
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A főállás mellett gazdasági munkaközösségben tagsági viszony létesítésének, továbbá kisipari tevékenység gyakorlásának engedélyezésére, illetve bejelentésére is alkalmazni kell - a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések kivételével - az (1) bekezdésben foglaltakat."
10. §
(1) Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § A főálláson kívüli foglalkoztatást a felügyeleti és a belső ellenőrzés keretében rendszeresen ellenőrizni kell."
(2) Az R. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek a polgári alkalmazotti állományba tartozó dolgozóik vonatkozásában - a sajátosságoknak megfelelően - a rendeletben foglaltaktól eltérően is rendelkezhetnek."
11. §
Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az R. 11. § (1) bekezdése, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása 11. §-ra változik.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter