adozona.hu
1/1973. (I. 26.) MüM rendelet
1/1973. (I. 26.) MüM rendelet
a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2046/1971. (XII. 30.) Korm. határozat 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
A rendelet hatálya a magánmunkáltatók kivételével kiterjed a Mt. V. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vállalatoknál a középfokú szakmai végzettséget igénylő munkakörben (a továbbiakban: középfokú munkakörben) szakmai középiskolai végzettséggel vagy anél...
1/1973. (I. 26.) MüM rendelet
a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről
A 2046/1971. (XII. 30.) Korm. határozat 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
I.
Általános rendelkezések
1. §(1) A rendelet hatálya a magánmunkáltatók kivételével kiterjed a Mt. V. 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vállalatoknál a középfokú szakmai végzettséget igénylő munkakörben (a továbbiakban: középfokú munkakörben) szakmai középiskolai végzettséggel vagy anélkül foglalkoztatott dolgozók, illetve szövetkezeti tagok (a továbbiakban: középfokú végzettségű dolgozók) továbbképzésére.
(2) A továbbképzésben való részvételt - ha az szükséges - a középfokú munkakörbe utánpótlás szempontjából figyelembe vett szakmai középiskolai végzettségű dolgozók számára is lehetővé kell tenni.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az iskolarendszerű továbbtanulásra, a középfokú munkakörök ellátására képesítést nyújtó, jogszabállyal előírt képzésre, továbbá a technikusi minősítés megszerzésére.
(4) A középfokú munkaköröket az ágazati, illetve a funkció szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg.
(5) A vállalat vezetője - a (4) bekezdés szerinti szabályozáson túlmenően - a helyi sajátosságok figyelembevételével középfokú végzettséget írhat elő további munkakörökre is.
II.
A továbbképzés rendszere és tartalma
2. §(1) A továbbképzés rendszerébe tartozik
a) a szakmai ismeretekkel összefüggő általános alapismeretek,
b) a főbb munkakör-csoportok (funkcionális tevékenységi körök) szerint szakosított és
c) a munkahelyi, munkaköri igények szerinti speciális szakmai ismeretek felújítása, korszerűsítése, bővítése;
d) az ideológiai-politikai ismeretek megszerzése, felújítása, továbbfejlesztése.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt általános lapismeretek körébe - a népgazdaság, ágazat vagy annak egy-egy nagyobb területe igényeinek megfelelően - műszaki, természettudományos, gazdasági jellegű (üzemgazdasági, szervezési, munkajogi, munkalélektani, munkaegészségtani) és egyéb szakirányú ismeretek (a továbbiakban: alapozó ismeretek), továbbá a közvetlen irányításhoz szükséges alapvető ismeretek tartoznak.
(3) A főbb munkakör-csoportok (funkcionális tevékenységi körök) szerinti szakmai ismeretanyag az ágazati, iparági igényeknek megfelelően tartalmazza e tevékenységi körökbe (így különösen: műszaki fejlesztés, termeléselőkészítés és irányítás, anyaggazdálkodás, raktárgazdálkodás, minőségellenőrzés, tervezés, munkaügy, pénzügy és számvitel, statisztika stb.) tartozó munkakörök általános jellegű ismereteit.
3. §
(1) A 2. § (2) bekezdésében felsorolt alapozó ismeretek, valamint az ideológiai-politikai ismeretek oktatása a továbbképzésben részt vevő valamennyi dolgozóra kiterjed.
(2) A közvetlen irányításhoz szükséges alapvető ismereteket csak ilyen feladatokat ellátó (pl. művezető, csoportvezető), valamint az ilyen munkakörök betöltésére utánpótlásként figyelembe vett dolgozóknak kell oktatni.
4. §
(1) A 2. §-ban megjelölt ismeretek oktatása egy továbbképzés keretében, illetve az ágazati, vállalati sajátosságokat, valamint a résztvevők képzettségét, gyakorlatát figyelembe véve, külön-külön is megvalósítható.
(2) Az általános, valamint a funkcionális tevékenységi körök szerint szakosított ismeretanyag meghatározásánál alapnak a középfokú szakirányú képzettséget, illetve a technikusi szintet kell tekinteni.
5. §
(1) A továbbképzési oktatási dokumentációk készítésének általános irányelveit, továbbá a 2. § (2) bekezdésében foglalt általános alapismereteket több ágazatot érintő továbbképzés esetén a Munkaügyi Minisztérium határozza meg, és kidolgoztatja az ezekre vonatkozó keret-tematikákat vagy a törzsanyagot képező dokumentációt.
(2) A 2. § (3) bekezdésében foglalt szakmai és a csak egy-egy ágazat területére vonatkozó alapozó ismereteket az ágazati minisztérium, illetve a funkciójukkal összefüggő szakterületekre vonatkozóan a funkció szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) határozza meg a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben, és gondoskodik az oktatási dokumentációk elkészíttetéséről és kiadásáról.
(3) A speciális szakmai ismereteket a vonatkozó előírások figyelembevételével a vállalat határozza meg, és gondoskodik az ehhez szükséges tananyagokról.
(4) A továbbképzés ideológiai-politikai ismeretanyagából a törzsanyagot és a szükséges oktatási dokumentumokat a Művelődésügyi Minisztérium határozza meg, ezeket a vállalat aktuális politikai ismeretekkel kiegészíti.
(5) A továbbképzés oktatási dokumentációiból az ellátás biztosítása a továbbképzés tartalmát meghatározó minisztérium, illetve vállalat feladata.
III.
A továbbképzés tervezése, szervezése, formái és feltételei
6. §(1) A vállalat a középfokú végzettségű dolgozók rendszeres és szervezett továbbképzése érdekében - a középtávú műszaki fejlesztési, termelési és szakember-utánpótlási terveivel összhangban - a vállalati terv keretében határozza meg a középtávú, ennek alapján pedig éves továbbképzési tervét.
(2) A középtávú továbbképzési terv tartalmazza:
- a továbbképzés célját,
- a bevonandók körét évenkénti ütemezésben.
- a továbbképzéshez szükséges feltételeket,
- az ösztönzés és elismerés módját.
(3) Az éves továbbképzési terv tartalmazza:
- az egyes továbbképzések időtartamát és a résztvevők számát,
- a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a továbbképzés pénzügyi kihatásait,
- az ösztönzés módját és mértékét.
(4) Az ágazati minisztérium a továbbképzési tervet az erre külön megadott irányelvek szerint készíti el.
7. §
(1) A továbbképzést ott kell lebonyolítani, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatók. Ennek megfelelően a továbbképzés szervezhető a vállalatnál, oktatási vagy tudományos intézménynél, egyesületnél vagy más alkalmas helyen.
(2) Oktatási, tudományos intézmények, tudományos egyesületek által szervezett továbbképző tanfolyamok közül csak azok tekinthetők e rendelet szerinti továbbképzésnek, amelyeket az ágazati, illetve a funkció szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) annak minősít.
(3) A továbbképzés szervezése alapvetően vállalati feladat. A szervezést több minisztérium vagy vállalat közösen is végezheti.
(4) Népgazdasági, ágazati, illetve több szakterületet érintő kiemelt témákban a minisztériumok - a szükségleteknek megfelelően - központi tanfolyamokat szerveznek.
(5) A továbbképzés indokolt esetben - az érvényes rendelkezések alapján - bentlakásos módon is megszervezhető.
8. §
A vállalatok továbbképzési igényeinek koordinálása, illetve a tanfolyamok szervezése és lebonyolítása céljából az illetékes minisztériumok fokozatosan alakítsanak ki továbbképzési központokat arra alkalmas nagyobb vállalatoknál, illetve oktatási intézményeknél.
9. §
A továbbképzés oktatójaként (előadójaként) a szervező vállalat (intézmény) azokat a szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettségű szakembereket kéri fel, akiknek megfelelő szakismerete, gyakorlati tapasztalata és előadói készsége van.
10. §
(1) A továbbképzés megvalósítható: tanfolyam, irányított egyéni tanulás, vagy e két forma útján együttesen.
(2) A továbbképzés szervezői és lebonyolítói tegyék lehetővé a továbbképzést segítő szakmai tapasztalatcseréket, tanulmányutakat, szakmai kiállítások, bemutatók megtekintését, az oktatás hatékonyságát segítő legjobb módszerek, programozott tananyagok és oktatási segédeszközök alkalmazását.
(3) A továbbképzés szervezésénél az eredményességet legjobban segítő forma kiválasztásánál, a továbbképzés időtartamának, időbeosztásának és szintjének meghatározásánál, a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni a munkakörülményeket, a résztvevők - előképzettség, nemek, kor, felkészültségi szint szerinti - összetételét.
IV.
A továbbképzésben való részvétel, elismerés, ösztönzés, kedvezmények
11. §(1) A továbbképzésben részt vehet az 1. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt valamennyi dolgozó, életkorra tekintet nélkül.
(2) A minisztériumok által központilag szervezett tanfolyamon a részvétel feltételeit a minisztérium is meghatározhatja.
(3) A vállalat helyi igényeinek megfelelően meghatározhatja - ha erre központi rendelkezés nincs - azokat a munkaköröket, amelyek további betöltéséhez a továbbképzésben való eredményes részvétel szükséges.
(4) A vállalat adjon lehetőséget arra, hogy a dolgozó - munkakörétől eltérő - más munkakör ellátására felkészítő továbbképzésben is résztvehessen, ha ezt a vállalat munkaerő helyzete és a dolgozó egyéni képességei indokolják.
(5) A gyermekgondozás céljából szabadságon levő nők számára is lehetővé kell tenni a továbbképzésben való részvételt.
12. §
(1) A továbbképzés befejezésekor a résztvevők beszámolnak az általános alapismeretek, valamint a funkcionális tevékenységi körök szerint szakosított ismeretanyag elsajátításáról. Ennek alapján az eredményesen végzők igazolást kapnak, amelynek adatait a vállalat a munkakönyv megfelelő rovatába bejegyzi.
(2) A beszámolás módját a munkaügyi miniszter irányelvei alapján az ágazati, illetve a funkció szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) határozza meg.
13. §
A vállalat a munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) MüM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott ösztönzési irányelvek megfelelő alkalmazásával, valamint a minisztériumok rendelkezésének figyelembevételével alakítja ki a helyileg alkalmazható ösztönzés rendszerét; ezt a vállalati kollektív szerződésben, illetve a munkaügyi szabályzatban rögzíteni kell.
14. §
(1) A továbbképzést a vállalati termelési rend figyelembevételével munkaidő alatt, részben munkaidőben vagy munkaidőn kívül lehet megtartani.
(2) A gyermekes dolgozó nők részére a továbbképzési formák közül általában a munkaidőben tartott tanfolyamon vagy az irányított egyéni tanulásban való részvételt biztosítsa a vállalat.
V.
A továbbképzés költsége és elszámolása
15. §(1) A tanfolyami költségek megállapítására és elszámolására vonatkozóan a munkások továbbképzéséről szóló 6/1972. (IV. 21.) MüM rendelet 19. § (1)-(2), 20. § (1)-(2) és (3) bekezdéseiben, továbbá a 21-22. §-okban foglaltakat, bentlakásos tanfolyamok esetén az élelmezési normákra és az élelmezést igénybe vevők térítési díjára pedig az erről szóló jogszabályt* kell alkalmazni.
(2) Az előadók díjazásánál a 108/1969. (9) MüM utasítás 2. b), c), d) pontjainak előírásait kell alkalmazni.
(3) A továbbképzési központként működő vállalatoknál, intézményeknél szervezett tanfolyamok költségeit a vállalatok a résztvevők arányában fizetik.
VI.
Vegyes rendelkezések
16. §(1) Az e rendelet szerint szervezett továbbképzést 1974. január 1-től kell megkezdeni, főként azokban a munkakörökben, amelyekben a továbbképzés
a) az ismeretanyag nagymértékű elavulása,
b) a gazdasági meggondolások (pl. munkaerőátcsoportosítás, nagyüzemek rekonstrukciója, kiemelt program)
miatt szükséges.
(2) A pályakezdő fiatalok számára - ha az szükséges - a munkavállalástól számított öt éven belül is szervezhető továbbképzés.
(3) A középfokú végzettségű dolgozókat rendszeres - általában 5-7 évenként ismétlődő - továbbképzésben kell részesíteni, amennyiben ezt az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt okok indokolják.
(4) A központilag előírt tananyag tematikáit az 1974-ben megkezdődő továbbképzésekhez az 5. §-ban megjelölt minisztériumok 1973. október 1-ig készítik el.
(5) A középfokú végzettségű dolgozók továbbképzésére vonatkozó adatszolgáltatás rendszeréről a későbbiekben a munkaügyi miniszter külön rendelkezik.
(6) A szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei a területükön folyó továbbképzést irányelvek kiadásával segítik.
VII.
Záró rendelkezések
17. §(1) A középfokú végzettségű szakemberek továbbképzésének jelen rendelettel szabályozott új rendszerét 1974-től kezdődően - fokozatos fejlesztéssel - 1980-ig általánossá kell tenni.
(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket 1973. december 31-ig kell kiadni.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
*8/1972. (PK. 25.) PM utasítás.
