adozona.hu
1/1978. (I. 14.) MüM rendelet
1/1978. (I. 14.) MüM rendelet
az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök munkabéréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 61. és 126. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálko...
1/1978. (I. 14.) MüM rendelet
az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök munkabéréről
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 61. és 126. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az egyéb állami gazdálkodó vagy költségvetési szervekre, a szövetkezetekre, a szövetkezeti szervezetekre, vállalatokra és a társadalmi szervezetek vállalataira, továbbá mindezek önálló jogi személyiséggel rendelkező társulásaira (a továbbiakban: vállalat), valamint a velük munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszonyban álló üzletszerzőkre, propagandistákra és ügynökökre (a továbbiakban: üzletszerző).
2. §
(1) Az üzletszerző személyi alapbérét a munkaviszonyban töltött, illetve a gyakorlati idő figyelembevételével, az alább meghatározott bércsoportok bértétele alapján kell megállapítani:
(2) Az ágazat irányításáért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő besorolási feltételeket is meghatározhat. A miniszter állapítja meg - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az üzletszerző részére a naptári évben a bérköltség terhére kifizethető díjazás (termelőszövetkezetben az éves személyi jövedelem) felső határát is.
(3) Az üzletszerzők személyi alapbére megállapításának (besorolásának), továbbá teljesítménybérezésük (jutalékuk, prémiumuk) részletes feltételeit - ezek között a biztosított bér kifizetéséhez szükséges teljesítménykövetelményeket, valamint az egyes bércsoportokban kifizethető díjazás felső határát - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével a kollektív szerződésben (szövetkezeti munkaügyi szabályzatban), ennek hiányában a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben megállapított szabályzatban kell meghatározni. A jutalék, illetőleg a prémium kulcsot úgy kell megállapítani, hogy az egész éven át biztosítsa az üzletszerzés folyamatosságát és az abban való érdekeltséget. A jutalék, illetve prémium-kulcs nem tartalmazhatja az üzletszerző költségeinek fedezetét.
3. §
(1) A telephelyen kívüli munkavégzés tekintetében a kiküldetésre (külszolgálatra) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezeknek megfelelően az üzletszerző részére esetenkénti elszámolás helyett előzetes számításon alapuló élelmezési-, szállás, valamint közlekedési költségátalány állapítható meg úgy, hogy az csak a tényleges kiadásokat fedezze és ne jelentsen fizetéskiegészítést. A havi átalány összegét a munkában nem töltött munkanapok arányában csökkenteni kell.
(2) Az üzletszerzői tevékenységgel járó egyéb szükséges költség csak esetenként, bizonylat alapján számolható el.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1978. január 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az üzletszerzők, a propagandisták és az ügynökök munkabéréről szóló 16/1972. (VI. 27.) MüM rendelet hatályát veszti.
(2) Ha, az üzletszerző korábban érvényes rendelkezések alapján megállapított alapbére az e rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt bértétel felső határát meghaladja, a felső határt meghaladó összeget személyi pótlékként továbbra is fizetni kell.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter