adozona.hu
7/1981. (IX. 26.) MüM rendelet
7/1981. (IX. 26.) MüM rendelet
a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet módosításáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. § (1) Az Mt. V. 58. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a munkáltató szerv vezetője (a munkáltatói jo...
(1) A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. § (1) Az Mt. V. 58. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a munkáltató szerv vezetője (a munkáltatói jogkör gyakorlója) - a mindenkor hatályos bértarifarendszerben - a dolgozó munkakörére előírt bértétel felső határának húsz százalékkal megnövelt öszszegéig állapíthat meg személyi fizetést.
(2) Az (1) bekezdés alapján személyi fizetésben részesített fizikai és nem fizikai dolgozók száma nem haladhatja meg a nem fizikai foglalkozású dolgozók előző év december 31-i munkajogi létszámának tíz százalékát.
(3) A miniszter az általa kinevezettek részére, valamint - a munkáltató szerv vezetőjének javaslata alapján - az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó munkáltató szerv egyéb dolgozói részére a munkáltató szervnél a mindenkor hatályos tarifarendszerben alkalmazható legmagasabb bértétel felső határának (kivéve a miniszterhelyettesi vagy. ennél magasabb besorolású dolgozók bérét) húsz százalékkal megnövelt összegéig állapíthat meg személyi fizetést. Az így megállapított személyi fizetés a munkáltató bérköltségét, illetve bérkeretét terheli. A minisztert megillető hatáskörben állapíthatnak meg személyi fizetést:
a) az országos hatáskörű szervek, a szövetkezeti országos érdekképviseleti szervek vezetői és a fővárosi, megyei tanácsok elnöke;
b) a díjazást megállapító választott testületi szervek a szövetkezetek magasabb vezetői munkakört betöltő (magasabb vezető állású) dolgozói részére az illetékes területi szövetségnek a fővárosi, megyei tanács elnökével közösen kialakított, a szövetkezetek területi szövetségeinek magasabb vezető állású dolgozói részére az országos érdekképviseleti szervek véleménye alapján.
(4) A személyi fizetést minden olyan esetben," amikor a jogszabály alapbért említ - eltérő rendelkezés hiányában - alapbérként kell figyelembe venni. A költségvetési szerveknél érvényes alapbér rendszerekben előírt három évenkénti kötelező alapbéremelés a személyi fizetésekre nem vonatkozik.
(5) Ha a bértétel felső határa - módosítás folytán - a személyi fizetést meghaladja, a megállapított alapbér személyi fizetés jellege megszűnik."
2. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.