adozona.hu
20/1981. (VII. 28.) PM rendelet
20/1981. (VII. 28.) PM rendelet
a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági és pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági nagyüzemek szabályozórendszeréről szóló 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya kiterjed:
a veszteséges vagy alaphiány...
20/1981. (VII. 28.) PM rendelet
a veszteséges vagy alaphiányos mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági és pénzügyi egyensúlyának helyreállításáról
A mezőgazdasági nagyüzemek szabályozórendszeréről szóló 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a veszteséges vagy alaphiányos, mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatra, ideértve a borgazdasági vállalatot is (a továbbiakban: veszteséges gazdaság);
b) a veszteséges vagy alaphiányos, mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, halászati termelőszövetkezetre, mezőgazdasági szakszövetkezetre (a továbbiakban: veszteséges termelőszövetkezet);
[az a) és b) pontban felsoroltak a továbbiakban együtt: veszteséges nagyüzem.]
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) veszteség a városi és községi hozzájárulással és a munkadíjadóval növelt elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló veszteség, illetve az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereségből nem fedezhető városi és községi hozzájárulás és munkadíjadó összege;
b) alaphiány az év végi mérlegben kimutatott és az esedékes kötelezettségekkel növelt fejlesztési, valamint a részesedési, szociális és kulturális alap hiánya, melyet a költségvetési kötelezettségekkel csökkentett elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség nem fedez.
(3) E rendelet alkalmazása szempontjából veszteséges nagyüzem az, amelynek az év végi mérlegbeszámolója szerint a (2) bekezdésben meghatározott vesztesége vagy alaphiánya van, valamint az, amelynél - várhatóan veszteséget eredményező gazdálkodás miatt - veszteségrendezési eljárást kell lefolytatni.
(4) A naptári éven belül várható és a saját forrásokból nem fedezhető veszteség vagy alaphiány összegéig az emiatt hitelképtelennek nyilvánított mezőgazdasági nagyüzem részére az év végéig szükséges hitel fedezetére költségvetési óvadékot lehet nyújtani.
(5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési fedezet (óvadék) összegét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) állapítja meg és igénylése alapján a Pénzügyminisztérium nyújthatja.
A veszteség vagy alaphiány rendezése veszteségrendezési eljárás nélkül
2. §(1) A veszteséges nagyüzem köteles minden intézkedést megtenni a vesztesége vagy alaphiánya rendezésére, amelyre sorrendben a következő forrásokat kell felhasználnia:
a) a tárgyévi mérlegben rendelkezésre álló
- biztonsági alapját,
- tartalékalapját (a tárgyévi eredményelszámolás során képzett, illetve visszapótolt összeggel növelve),
- szabad fejlesztési alapját,
- út- és meliorációs fenntartási alapját,
- műszaki fejlesztési alapját,
- gazdasági társulásból ráeső biztonsági és tartalékalapot;
b) a tárgyévet követő évben
- átvételből származó, szerződésben meghatározott, de még meg nem valósult cél fedezetét meghaladó fejlesztési alapját,
- a képződő útfenntartási és alaptevékenység utáni műszaki fejlesztési alapjának, valamint az ipari és építőipari tevékenység után a tárgyévet követő két évben központosítandó műszaki fejlesztési alapjának az esedékes kötelezettségekkel csökkentett összegét,
- a nélkülözhető állóeszközeinek és tartós készleteinek az értékesítéséből származó fejlesztési alapját,
- veszteség esetén a tárgyévet követő három évben, fejlesztési alaphiány esetén a tárgyévet követő két évben képzendő tartalékalapjára, valamint a tárgyévet követő évben az ingatlanok utáni amortizációból képződő fejlesztési alapjára a Bank által - a hitelpolitikai irányelvekben foglaltak szerint - engedélyezett hitelt,
- gazdasági társulásból kivont forrásait;
c) a veszteséges gazdaság a központosított tartalékalapból, a veszteséges termelőszövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott kölcsönt vagy végleges juttatást.
(2) A veszteséges nagyüzem az (1) bekezdésben meghatározott forrásoknak a veszteség rendezése után fennmaradó részét elsősorban a fejlesztési, majd az egyéb alaphiányainak rendezésére köteles felhasználni.
(3) A mezőgazdasági szakszövetkezet a tagok által a tárgyévet követő évben nyújtandó vagyoni hozzájárulást is az (1) bekezdés szerinti forrásokból nem fedezhető veszteség vagy alaphiány rendezésére köteles felhasználni, a (2) bekezdés szerinti sorrendben.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti források igénybevételéről a veszteséges gazdaság igazgatója, illetve a veszteséges termelőszövetkezet vezetősége határoz. A határozathozatal előtt ki kell kérni a Bank véleményét.
(5) A veszteségrendezésre felhasznált alapok visszapótlása 5 éven belül, az adózatlan eredmény terhére történhet. A tartalékalap visszapótlása kötelező.
A veszteség- vagy alaphiányrendezési eljárás
3. §(1) Ha a veszteséges nagyüzem év végi mérlegbeszámolója szerinti vesztesége és alaphiánya a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokból nem rendezhető, azt a veszteséges gazdaság az alapító szervének, a veszteséges termelőszövetkezet a megyei tanács elnökének a mérleg megállapítását követő 10 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentés alapján az alapító szerv vezetője, illetve a megyei tanács elnöke a veszteség vagy alaphiány rendezésére eljárást indít (a továbbiakban: veszteségrendezési eljárás).
(2) El kell rendelni a veszteségrendezési eljárást a veszteséges nagyüzemnél abban az esetben is, ha a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a Bank elnöke, vagy termelőszövetkezetnél a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke javasolja. Veszteségrendezési eljárás megindítását a veszteséges nagyüzem, vagy veszteséges termelőszövetkezet esetében az illetékes területi szövetség elnöksége is kérheti.
(3) A veszteségrendezési eljárás célja a veszteség vagy alaphiány megszüntetése, az előidéző gazdálkodási okok feltárása és olyan intézkedések kezdeményezése, amelyekkel a gazdasági és pénzügyi egyensúly helyreállítható.
(4) A veszteségrendezési eljárás elrendeléséről értesíteni kell:
a) a Pénzügyminisztériumot,
b) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot,
c) a Bankot,
d) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, ha az eljárás megindítását az javasolta,
e) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, ha az eljárás megindítását az javasolta,
f) a veszteséges nagyüzem igazgatóját, illetőleg vezetőségét,
g) veszteséges termelőszövetkezetnél az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,
h) a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága területileg illetékes szervét (a továbbiakban: bevételi szerv),
i) veszteséges termelőszövetkezet esetén az illetékes területi szövetség elnökségét,
j) veszteséges gazdaság esetén az illetékes szakszervezetet.
4. §
(1) A veszteségrendezési eljárást bizottság folytatja le. A bizottság 4-6 főből áll. A bizottságot és annak elnökét a veszteséges nagyüzemtől független szakemberekből az alapító szerv, illetve a megyei tanács elnöke jelöli ki. Tagjai a bizottságnak a Bank és a bevételi szerv által javasolt személyek is. Veszteséges termelőszövetkezet esetében a területi szövetség kérésére a bizottságba a területi szövetség képviselőjét is ki kell jelölni.
(2) A bizottságba ki kell jelölni a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által javasolt személyt is.
(3) A veszteségrendezési eljárást a tárgyévi mérlegbeszámoló pénzügyi-gazdasági ellenőrzését követően kell lefolytatni. A veszteségrendelési eljárás során a bizottság szakértőket is igénybe vehet.
(4) A veszteségrendezési eljárással kapcsolatban felmerülő költségek (szakértői, kiszállási stb.) -az eljárásban részt vevő nem nyugdíjas dolgozók munkabérét kivéve - a veszteséges nagyüzemet terhelik.
(5) A veszteségrendezési eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül, az év végi mérlegbeszámolója szerint veszteséges nagyüzem esetében legkésőbb április 30-ig be kell fejezni.
(6) A veszteségrendezési eljárás során a veszteséges nagyüzem vezetői, továbbá minden tagja és alkalmazottja köteles az eljárásban részt vevőknek a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni, a vizsgálat lefolytatását elősegíteni.
5. §
(1) A veszteségrendezési eljárás során
a) meg kell állapítani, hogy a veszteséges nagyüzem a 2. § szerinti minden saját forrását igénybe vette-e a rendezéshez,
b) fel kell tárni a veszteséget előidéző okokat és a személyes felelősséget,
c) javaslatot kell tenni a pénzügyi rendezés módjára és feltételeire, a gazdálkodás megjavítására, ennek keretében a termelési szerkezet, a mezőgazdasági és egyéb tevékenység módosítására.
(2) A bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint - a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: a megyei mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szervvel), a Bankkal és a területi szövetséggel egyeztetett - intézkedési javaslatot készít az alapító szerv, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) részére. A javaslathoz csatolni kell a bevételi szervnek a veszteséges termelőszövetkezet pénzügyi rendezésére vonatkozó álláspontját. Az alapító szerv, illetőleg a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv a veszteségrendezés javasolt pénzügyi forrásait - a bevételi szerv álláspontjának bemutatásával - egyezteti a Pénzügyminisztériummal.
(3) Ha a veszteségrendezési eljárás során személyes mulasztást állapítanak meg
a) veszteséges gazdaság esetén az alapító szerv a veszteséges gazdaság vezetőjének,
b) veszteséges termelőszövetkezet esetén a végrehajtó bizottság döntése alapján az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a közgyűlésnek, vagy a küldöttgyűlésnek
a fegyelmi felelősségrevonás, illetőleg az okozott kár megtérítése iránt javaslatot tesz.
A veszteség rendezése veszteségrendezési eljárással
6. §(1) A veszteséges nagyüzemnek a 2. § (1) és (3) bekezdése szerinti forrásokból nem rendezhető vesztesége veszteségrendezési hitellel és dotációval rendezhető.
(2) A veszteség kiszámításánál a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tartalékalappal együtt figyelembe kell venni a vezető állású dolgozóknak az e rendelet alapján visszafizetésre kerülő bére eredménynövelő hatását is.
(3) Dotáció adható:
a) a biztosítható veszélynemekre biztosítási szerződéssel rendelkező veszteséges nagyüzem veszteségének elemi kárból származó, a biztosító által felmért, de meg nem térített részére, ha e veszteségnek a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokkal csökkentett hányadát
- a kedvezőtlen adottságú veszteséges nagyüzem két év alatt,
- minden egyéb veszteséges nagyüzem három év alatt,
a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti forrásokból rendezni nem tudja;
b) a biztosítható veszélynemekre biztosítási szerződéssel nem rendelkező, elemi kárt szenvedett veszteséges nagyüzem veszteségének rendezésére, legfeljebb az a) pont szerint meghatározható mérték 50%-áig;
c) a kedvezőtlen termőhelyű veszteséges nagyüzem nem elemi kárból származó veszteségére is - a selejtezési és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó veszteség kivételével - ha a veszteséget a 2. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti forrásaiból három év alatt rendezni nem tudja.
7. §
(1) A veszteséges nagyüzem a 6. § (3) bekezdésében meghatározott dotációval nem rendezhető veszteségére, továbbá minden egyéb veszteséges nagyüzem - a veszteségének a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokkal csökkentett összegére - veszteségrendezési hitelt kérhet.
(2) A Bank veszteségrendezési hitelt
a) veszteséges gazdaság részére a Pénzügyminisztérium által adott kezességvállalás mellett, legfeljebb a kezesség,
b) veszteséges termelőszövetkezet részére a végrehajtó bizottság határozata szerinti költségvetési fedezet (óvadék) mellett legfeljebb a fedezetlekötés
időtartamára nyújthat.
(3) A veszteségrendezési hitel, a kezességvállalás vagy a költségvetési fedezet-lekötés lejáratát, illetve időtartamát - a veszteséges nagyüzemet a korábbi évekből terhelő veszteségrendezési hitelek lejáratával és a veszteséges nagyüzem teherbíró képességével összhangban - legfeljebb öt évre lehet megállapítani. A pénzügyminiszter indokolt esetben ettől eltérhet és a fennálló veszteségrendezési hitelhez adott kezesség, illetve fedezetlekötés időtartamának átütemezését engedélyezheti.
(4) A veszteségrendezési hitelhez kapcsolódó költségvetési fedezet lekötési időtartamát a végrehajtó bizottság - a Bank véleményének meghallgatása után - határozatban állapítja meg.
(5) A dotációt, valamint a veszteségrendezési hitelhez szükséges kezességvállalást, vagy a mezőgazdasági célú megyei forrásokból nem biztosítható költségvetési fedezetet az alapító szerv, illetve a pénzügyi szakigazgatási szerv a Pénzügyminisztériumtól igényli.
(6) A veszteségrendezésre nyújtott hitelt az adózatlan eredmény terhére, az eredményelszámolás keretében kell törleszteni. Amennyiben a tárgyévi eredmény erre nem elegendő, a törlesztésre a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt forrásokat is fel kell használni.
Az alaphiányok rendezése veszteségrendezési eljárással
8. §(1) Fejlesztési alaphiány esetén a fejlesztési források és a szükséges felhasználás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében a korábban nyújtott fejlesztési hitelek lejáratát indokolt mértékben a Bank átütemezheti.
(2) A veszteséges nagyüzem az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, az esedékes kötelezettségeket magában foglaló, a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokból nem fedezhető és a hitellejárat átütemezése után fennmaradó fejlesztési alaphiányának rendezésére fejlesztési alaphiányrendezési hitelt kérhet,
(3) A fejlesztési alaphiány-rendezési hitelhez szükséges készfizető kezességvállalást vagy költségvetési fedezetet (óvadékot) az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság döntése után annak pénzügyi szakigazgatási szerve a Pénzügyminisztériumtól igényli.
(4) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitelt a veszteséges nagyüzem a következő években képződő fejlesztési alapja pénzeszközeiből köteles visszafizetni az (5) bekezdésben meghatározott lejáratnak megfelelően.
(5) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitel visszafizetési ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben a mezőgazdasági fejlesztésekre meghatározott leghosszabb lejárati időnél és nem haladhatja meg a hitelhez kapcsolódó kezességvállalás vagy költségvetési fedezet lejáratát.
(6) A fejlesztési alaphiány rendezésére költségvetési fedezet mellett nyújtott hitel visszafizetése előtt új kezdésű ültetvénytelepítési beruházáshoz állami támogatás csak a veszteségrendezés feltételeként előírt termelési szerkezet módosítás keretében engedélyezhető.
(7) Egyéb (részesedési, szociális és kulturális) alaphiányok rendezésére a 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint veszteségrendezési hitel kérhető. Az e célra adott veszteségrendezési hitelt annak az alapnak a terhére kell törleszteni, amelynek hiányát rendezte.
A veszteség és az alaphiány rendezésének feltételei
9. §(1) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a veszteségrendezési eljárás befejezéseként határozatot hoz a veszteség vagy alaphiány költségvetési forrásokból történő rendezéséről és annak feltételeiről, amit megküld a veszteséges nagyüzemnek. A rendezés feltételeként szükség szerint elő kell írni:
a) a veszteséges nem mezőgazdasági tevékenység felszámolását;
b) a tartósan veszteséges mezőgazdasági tevékenység felszámolását, vagy a gazdaságossá tétele érdekében szükséges teendőket;
c) a szükséges személyi, vagy szervezeti változtatások végrehajtását, amennyiben a vezetés megerősítése indokolja szakembertámogatás biztosítását;
d) a termelési szerkezet módosítását;
e) a veszteséges nagyüzem munkadíjazási rendszerének felülvizsgálatát, indokolt esetben módosítását. A határozatában a végrehajtó bizottság a munkadíj tömegét is behatárolhatja; amikor azonban a d) pont szerinti szerkezet-módosítás megtörtént, a munkadíj tömegét megváltoztathatja;
f) a folyamatban levő beruházások szüneteltetését vagy olyan mértékű lassítását, hogy a folytatáshoz szükséges saját forrás a tárgyévet követő két év amortizációjából fedezhető legyen, feltéve, hogy ez elősegíti a tartós pénzügyi egyensúly megteremtését; amennyiben pedig a veszteséges nagyüzem gazdaságos működéséhez kisebb fejlesztés szükséges, fejlesztési alap kiegészítés folyósítását;
g) azt, hogy a veszteséges nagyüzem magasabb vezető állású tagjai és alkalmazottai arra az évre, amelyben a veszteség vagy alaphiány keletkezett, eredményességi prémiumban, jutalomban és részesedésben nem részesülhetnek;
h) a veszteséges nagyüzem magasabb vezető állású tagjainak és alkalmazottainak, valamint az egyes tevékenységek veszteségéért felelős vezető beosztású dolgozóinak a veszteséges év munkadíjának és munkabérének 15-25 százalékos mértékű visszatartását;
i) a háztáji termeléssel kapcsolatos szolgáltatások díjának és a háztáji juttatás mértékének olyan módosítását, hogy azok a veszteséges nagyüzemnek veszteséget ne okozzanak;
j) biztosítási szerződés kötését, ha az elemi kárt szenvedett veszteséges nagyüzem még nem rendelkezik biztosítással és a dotáció összege meghaladja a biztosítási díj összegét.
(2) Ha a veszteség- vagy alaphiány-rendezés nem vezetett eredményre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 130/A § (1) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) A végrehajtó bizottság az (1) bekezdés h) pontja szerinti visszatartásra (levonásra) vonatkozó határozatát a területi szövetség véleményének kikérésével hozza meg. A tartozást az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdve 12 egyenlő részletben kell megfizetni. Munkahely változtatás esetén, vagy nyugdíjazáskor a megtérítendő összeget tartozásként kell behajtani. Ha a veszteséges nagyüzem a veszteségrendezési hitelt törlesztette, a levont munkadíj vagy munkabér - veszteséges termelőszövetkezet esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslatára - az adózatlan eredmény terhére kifizethető a vezetőknek olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi egyensúly helyreállításában részt vettek.
(4) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a visszatartástól (levonástól) eltekinthet, ha a vezető a veszteség és alaphiány keletkezésében vétlen.
(5) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság határozatát a Pénzügyminisztériumnak, a bevételi szervnek, a Banknak, valamint szövetkezet esetében az illetékes területi szövetségnek is meg kell küldeni.
(6) A végrehajtó bizottság határozatában rögzített feltételek elfogadásáról a veszteséges termelőszövetkezet küldöttgyűlése vagy közgyűlése dönt. A dotációt, a veszteség vagy alaphiány-rendezési hitelt, valamint a szakember- és a beruházási támogatást csak a határozat elfogadásának közlését követően lehet folyósítani.
Vegyes rendelkezések
10. §(1) Veszteséges nagyüzemnek más mezőgazdasági nagyüzemmel való összevonása (egyesülése), továbbá beolvasztása (beolvadása) esetén az alapító szerv, illetőleg a végrehajtó bizottság határozatából származó kedvezmények és kötelezettségek a jogutód mezőgazdasági nagyüzemet illetik meg vagy terhelik.
(2) Ha a veszteséges nagyüzem a veszteségrendezési vagy a fejlesztési alaphiány-rendezési hitelt, vagy annak egy részét a lejárat időpontjában törleszteni nem tudja és emiatt a Bank a követelését költségvetési fedezetből elégíti ki, ezt az összeget a mérlegbeszámolójában az állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.
(3) A veszteséges termelőszövetkezetek részére a korábbi években folyósított, visszatérítendő állami juttatás után az 5 százalékos járulékot a "PM Termelőszövetkezeti visszatérítendő állami juttatási alap" elnevezésű számlára kell befizetni. A tartozásként fennálló visszatérítendő állami juttatást az adózatlan nyereségük terhére törleszthetik a termelőszövetkezetek, és azt a Pénzügyminisztérium "Termelőszövetkezetek veszteségrendezésével kapcsolatos lebonyolítási számlá"-ra kell átutalni. A visszafizetés ütemét a veszteséges termelőszövetkezet az éves terveiben határozza meg. Új építési és ültetvénytelepítési beruházásokhoz támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a korábban kihelyezett állami juttatásnak a tervezett beruházás üzembehelyezését követő öt éven belüli visszafizetésre kötelezettséget vállal a veszteséges termelőszövetkezet.
(4) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerveivel évenként ellenőrzi a veszteség- és alaphiány-rendezés feltételeinek megtartását. A feltételek meg nem tartása esetén a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
(5) A részesedési alaphiány rendezésére felhasznált veszteségrendezési hitelt a törlesztést követően - az emiatt képzett részesedési alap összegében - kell a részesedési adó alapjába beszámítani.
(6) E rendelet végrehajtásánál a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre, valamint a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályait kell alkalmazni.
Hatálybalépés
11. §Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a hatálybalépés napjától, a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatálybalépése után engedélyezett veszteségrendezési hiteleknél, egyéb rendelkezéseit az 1981. évi veszteség és alaphiány rendezésénél kell első ízben alkalmazni. Egyidejűleg a 79/1975. (XII. 31.) PM rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter