adozona.hu
6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelet
6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelet
egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya kiterjed
azokra a munkáltatókra, ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezeteket is (a továbbiakban: munkáltató), amelyek olyan egészségre ártalmas munkakörben, munkahelyen (a továbbiakban:...
6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelet
egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §A rendelet hatálya kiterjed
a) azokra a munkáltatókra, ideértve a dolgozókat tagsági viszony keretében foglalkoztató szövetkezeteket is (a továbbiakban: munkáltató), amelyek olyan egészségre ártalmas munkakörben, munkahelyen (a továbbiakban: egészségre ártalmas munkakörülmények között) foglalkoztatnak dolgozókat, ahol a törvényes munkaidő - az egészségi ártalom miatt, jogszabály alapján - heti negyven óra vagy annál rövidebb;
b) az a) pont szerint foglalkoztatott dolgozókra (a továbbiakban: dolgozó).
2. §
A dolgozó napi munkaideje - a heti törvényes munkaidő alapulvételével - a nyolc órát nem haladhatja meg.
3. §
(1) Ha a dolgozó munkakörében, munkahelyén a rendelet mellékletében meghatározott, fokozott veszélyeztetettséget jelentő tényező áll fenn, a dolgozó az egészségre ártalmas munkakörülmények között - a napi nyolcórás munkaidőn belül - hat óránál hosszabb időt nem tölthet.
(2) Az (1) bekezdésben említett dolgozók körét és munkaidőbeosztását, valamint az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket - az üzemi egészségügyi szolgálat bevonásával és az illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleményének figyelembevételével - a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni.
4. §
A 3. § (1) bekezdésében megjelölt dolgozó egészségre ártalmas munkakörülmények között csak
a) az Mt. V. 43. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint
b) a napi nyolcórás munkaidő meghosszabbodásával nem járó
túlmunkát végezhet. Ez utóbbi túlmunkavégzés esetén a 3. § (1) bekezdése szerinti korlátozásokat érvényesíteni kell.
5. §
Az 1. § szerinti egészségre ártalmas munkakörülményekről, a rendelet hatálya alá tartozó dolgozókról és az alkalmazott munkaszervezés rendjéről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az ötnapos munkahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelethez
A fokozott veszélyeztetettséget jelentő tényezők elbírálása
Az egészségre ártalmas munkakörülmények fokozottan veszélyesnek minősülnek az alábbi tényezők valamelyikének fennállása esetén; ha ezek megfelelő intézkedéssel vagy egyéni védőfelszerelés alkalmazásával sem csökkenthetők:1. Vegyi anyagok okozta levegőszennyeződésnél az MSZ 21461 számú szabványban foglaltak alapján:
a) azoknál az anyagoknál, amelyeknél a MAK (a légszennyező anyagoknak a munkahely levegőjében megengedett legnagyobb koncentrációja) és a CK (a légszennyező anyagoknak a munkahely levegőjében legfeljebb 30 percig megengedett legnagyobb koncentrációja) értékek azonosak, ezen értéket
b) minden további anyagnál, ha a MAK értéket kétszeresen vagy ennél többszörösen, de a CK értéket nem meghaladóan
c) több légszennyező anyag egyidejű előfordulásánál a hivatkozott szabvány 3.5 pontja szerint számított MAK értéket
túllépik, és a dolgozóknál a klinikai (időszakos alkalmassági) vizsgálatok során a foglalkozással összefüggésbe hozható elváltozásokat, valamint egészségi ártalomra utaló biológiai vizsgálati eredményeket észlelnek.
2. Az adott munkakörben - az MSZ 21375 számú szabvány előírásai alapján - az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet:
- közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29° C/K/EH,
- nehéz fizikai munka esetén a 27° C/K/EH maximálisan megengedhető hőmérsékleti értéket túllépi, és megfelelő pihenési szakaszok közbeiktatásával sem biztosítható a megengedett felső határértékek betartása.
A földalatti bányászatban az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat figyelembevételével történik az elbírálás.
3. Impulzusos zaj esetében (a hirtelen kiemelkedő energia változások miatt a megengedett normát sokszorosan meghaladja), illetőleg folyamatos a 100 dB (AI) feletti zajszínt előfordulása (MSZ 18152).
4. Olyan különleges, fokozott figyelemmel járó munkaterületeken, ahol a napi munkaidő emelkedésének következtében a dolgozók életét és testi épségét jelentős mértékben veszélyeztető, nem kívánatos psychikai igénybevétel fokozódás lehetősége fennáll.
5. A helyileg ható vibrációval járó munkakörben a káros rezgés hatása alatt folyamatosan eltölthető napi munkaórák számát korlátozni kell, és rezgésmentes munkák közbeiktatásával szakaszossá kell tenni.