adozona.hu
3/1981. (II. 14.) EüM rendelet
3/1981. (II. 14.) EüM rendelet
a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (3) bekezdésében, valamint a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a foglalkozási betegségek felderítése és megelőzése érdekében - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkeze...
3/1981. (II. 14.) EüM rendelet
a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (3) bekezdésében, valamint a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a foglalkozási betegségek felderítése és megelőzése érdekében - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, továbbá a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi munkáltatóra és szövetkezetre (a továbbiakban: munkáltató), ahol az R. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére kerül sor.
(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek (állami tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség) teljes személyi állománya foglalkozási betegségének [2. § (1) bek.] bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.
(3) A Magyar Államvasutak (MÁV) teljes személyi állománya foglalkozási betegségének bejelentését, nyilvántartását és kivizsgálását - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - a közlekedés- és postaügyi miniszter szabályozza.
A foglalkozási betegségek bejelentése
2. §(1) Az állami egészségügyi szolgálat orvosa az orvosi működése, körében észlelt foglalkozási betegséget, illetőleg foglalkozással összefüggésben keletkezett mérgezést (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) köteles bejelenteni az illetékes közegészségügyi szervnek.
(2) A bejelentendő foglalkozási betegségek jegyzékét, a bejelentés és a nyilvántartás rendjét az egészségügyi miniszter utasítása határozza meg.
3. §
(1) A munkáltató - az állami egészségügyi szolgálat orvosának bejelentési kötelezettségétől függetlenül - távbeszélőn, telexen vagy táviratban haladéktalanul köteles értesíteni a fővárosi, megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomást, ha a munkahelyen [R. 45. § (1) bek. c) ponti halálos kimenetelű, vagy tömeges foglalkozási betegség fordult elő. Az értesítési kötelezettség akkor is fennáll, ha a foglalkozási betegség üzemi baleset következményeként lépett fel.
(2) A halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási betegségről a munkáltató a közvetlen felügyeleti szervét is köteles értesíteni.
(3) Tömeges foglalkozási betegségnek tekintendő az ugyanazon munkahelyen öt vagy több dolgozót érintő, azonos - foglalkozási - eredetű, egyidőben történt heveny megbetegedés.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettséget.
A foglalkozási betegség körülményeinek kivizsgálása
4. §(1) A foglalkozási megbetegedés körülményeit a munkahely szerint illetékes közegészségügyi-járványügyi szolgálat vagy kirendeltség keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség, illetőleg az egészségügyi miniszter utasításában meghatározott esetekben az üzemi orvos vizsgálja ki.
(2) Az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség felügyelője, illetőleg az üzemi orvos (a továbbiakban: a vizsgálat vezetője) a megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába bevonja
- a munkáltató vezetőjét vagy annak megbízottját,
- a munkavédelmi szervezet vezetőjét vagy a munkavédelmi vezetőt, illetőleg a szövetkezet munkavédelemmel foglalkozó bizottságának vezetőjét (felelősét), valamint
- az illetékes munkavédelmi felügyelőt [szakszervezeti (társadalmi) munkavédelmi felügyelő, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének műszaki-munkavédelmi felügyelője, az OKISZ munkavédelmi felügyelője].
(3) Ha a halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási betegséget
- növényvédőszer vagy műtrágya okozta, a fővárosi, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomást,
- állatról emberre terjedő fertőzés okozta, az állategészségügyi szolgálat helyi szervét,
- a bányászatban észlelték, az illetékes kerületi bányaműszaki felügyelőséget
is be kell vonni a vizsgálatba.
(4) A vizsgálat vezetője a foglalkozási betegség okainak feltárása érdekében a (2) és (3) bekezdésben nem említett hatóságot, illetőleg intézményt is megkereshet.
5. §
(1) A vizsgálat vezetője által megkeresett szervek, illetőleg személyek [4. § (2)-(4) bek.] a vizsgálatban kötelesek részt venni, annak eredményességét elősegíteni, továbbá a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket megtenni.
(2) A közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok megszüntetésére, az illetékes állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő határozatban intézkedik.
A helyi feladatok meghatározása
6. §A foglalkozási betegségek bejelentésével és kivizsgálásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásának részletes szabályait - az R. 44. §-a (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően - a munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.
Értelmező rendelkezés
7. §Az e rendelet szerint bejelentett, nyilvántartott és kivizsgált foglalkozási betegség baleseti ellátásra, illetőleg kártérítésre csak akkor jogosít, ha azt a társadalombiztosítási és a munkajogi szabályok - az irányadó külön eljárás szerint - lehetővé teszik.
Hatálybalépés
8. §Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter