adozona.hu
1/1980. (II. 10.) EüM rendelet
1/1980. (II. 10.) EüM rendelet
a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) és a vonatkozó munkaügyi miniszteri rendeletek végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed
az Egészségügyi ...
1/1980. (II. 10.) EüM rendelet
a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) és a vonatkozó munkaügyi miniszteri rendeletek végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
A rendelet hatálya
1. §E rendelet hatálya kiterjed
a) az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló valamennyi intézményre, szövetségre, orvostudományi egyetemre, az Orvostovábbképző Intézetre, valamint
b) a tanácsok által fenntartott valamennyi egészségügyi szociális intézményre, szolgálatra (a továbbiakban: intézet) és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra.
A munkaügyi szabályzat
2. §[Mt. 9. § (2) bekezdéséhez; 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 2. §-ához]
(1) Munkaügyi Szabályzatot kell készíteni az önállóan gazdálkodó intézeteken kívül a községi egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megállapítására is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott községi egészségügyi munkaügyi szabályzatot - a községi tanács végrehajtó bizottsága, a járási főorvos véleményének meghallgatásával, a szakszervezet illetékes szervével egyetértésben - állapítja meg.
A munkaviszony
3. §[Mt. V. 19. § (4) bekezdéséhez]
(1) Terhes nőt - a terhesség megállapításától a szülés napjáig - nem szabad foglalkoztatni,
a) sugárártalomnak kitett munkahelyen,
b) elmeosztályon, elme-munkatherápiás részlegen,
c) egészségügy gyermekotthonok nyugtalanrészlegen,
d) gázmesteri munkakörben,
e) fertőtlenítéssel, rovar- és rágcsálóirtással,
f) fertőző betegség diagnosztikáját célzó laboratóriumi vizsgálatokkal,
g) olyan fertőző anyagokkal, állatokkal stb., boncolással, amelyekkel az érintkezés a terhességet vagy a magzat fejlődését veszélyezteti,
h) vegyi anyagokkal dolgozó fertőtlenítő állomások azon munkahelyein, ahol a vegyi anyagokkal közvetlenül érintkezésbe kerülhet,
i) olyan fertőző betegosztályon (munkahelyen), ahol magzati ártalmakat létrehozó kórokozókkal (vírusokkal, baktériumokkal, parazitákkal stb.) fertőzött betegeket gyógykezelnek,
j) mérgezési osztályon és detoxikáló állomáson,
k) művese osztályon (részlegen),
l) anaesthesiológiai munkakörben.
(2) A szoptató nőt nyitott radioaktív sugárforrással (izotóppal) foglalkozó munkahelyen foglalkoztatni nem szabad.
4. §
[Mt. 22. § (1) bekezdéséhez]
(1) Kinevezéssel kell létesíteni
a) a határozatlan időre alkalmazott vezetők, ügyintézők, kutatási segéderők, ügyviteli dolgozók, valamint
b) a külön jogszabály alapián határozott időre alkalmazott orvosok és kutatók munkaviszonyát.
(2) A munkaszerződést (kinevezést) minden esetben írásba kell foglalni.
5. §
[Mt. 35. § (1) bekezdéséhez]
A lakosság egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében az egészségügyi miniszter külön jogszabály alapján orvosok ideiglenes kirendeléséről rendelkezhet. Ilyen esetben a kirendeléssel egyidejűleg meghatározza, hogy a kirendelt orvos munkabéréről, külön díjazásáról, egyéb juttatásairól mely szerv köteles gondoskodni.
Munkaidő és Pihenőidő
6. §[Mt. V. 40. § (1)-(2) bekezdéséhez]
Azokat a munkaköröket, munkahelyeket, ahol a törvényes munkaidő heti 44 óránál rövidebb, a rendelet melléklete tartalmazza.
7. §
[Mt. 37. § (2) bekezdéséhez]
A dolgozók által kötelezően teljesítendő munkaidőt kétheti vagy havi, a váltásos munkaidőbeosztással foglalkoztatott dolgozó munkaidejét havi keretben kell meghatározni.
8. §
[Mt. 39. § (2) bekezdéséhez; 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 28. § (1) bekezdéséhez; 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 6. § (2)-(4) bekezdéséhez; 22. § (3) bekezdés a) pontjához]
(1) Túlmunka díjazására jogosultak az 5/1978. (VII. 14.) EüM-MüM együttes rendelettel módosított 3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet alapján a 2341-2355, a 2361-2362 kulcsszámú munkakörbe besorolt szakdolgozók, valamint - bérrendszertől függetlenül - az ügyviteli dolgozók, a kutatási segéderők és a fizikai dolgozók.
(2) A fizikai dolgozó és a túlmunka díjazásra jogosult szakdolgozó részére a végzett túlmunka ellenértékeként szabad idő csak abban az esetben adható, ha azt a dolgozó kéri és a munkaerőhelyzet lehetővé teszi.
9. §
(1) Az elrendelhető túlórák száma - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - havonta a 75 órát nem haladhatja meg.
(2) A sugárártalomnak kitett munkahelyen heti 36 órás törvényes munkaidővel foglalkoztatott dolgozónak túlmunka csak kivételesen, legfeljebb havi 60 óráig terjedően rendelhető el.
10. §
[17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 29. § (1) bekezdéséhez]
A túlóradíj kiszámításánál a személyi alapbér mellett a veszélyességi, a sugárártalmi, a munkahelyi, valamint a szennyvíztisztító-berendezések kezelőinek járó pótlékot is figyelembe kell venni
11. §
[Mt. 39. § (2) bekezdéséhez; 17/1979. (XII .10 MüM rendelet 35. §-ához]
Az ügyeleti szolgálatot ellátó dolgozó részére azokon az osztályokon, részlegeken, amelyeken az ügyeleti szolgálat időtartama alatt általában jelentős mértékű munkavégzésre kerül sor (pl. betegfelvételre kijelölt, vagy általános sebészeti, vagy baleseti sebészeti osztály) - a munkaerőhelyzettől függően - az ügyeleti szolgálat befejezését követő napi munkaidőből legfeljebb 4 órai szabad idő adható. A dolgozót a szabad idővel csökkentett ügyeleti időre illeti meg az óraarányos ügyeleti díjazás.
12. §
[Mt. 41. § (4) bekezdéséhez]
A váltásos szolgálatban foglalkoztatott dolgozó heti pihenőnapja a vasárnap, illetőleg, ha a rendes munkaidőbeosztás szerint e napon munkát végeznek, az ezt követő huszonnégy óra.
13. §
[Mt. 41. § (4) bekezdéséhez; 21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet 22. § (3) bekezdés b) pontjához]
Ha a munkaszüneti napon túlmunkadíjazásra nem jogosult dolgozó végez munkát, részére munkabér a ténylegesen teljesített időre, de legfeljebb 8 órára folyósítható, az ezen felül teljesített szolgálatért ügyeleti díj illeti meg. Ha a dolgozó kéri, végzett munkájáért - díjazás helyett - azonos időtartamú, de legfeljebb 8 óra szabad időben részesíthető.
14. §
[Mt. V. 48. § (1) bekezdéséhez]
A sugárártalomnak kitett munkakörben (munkahelyen) eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a Pótszabadság megilleti azt a dolgozót is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.
15. §
[21/1979. (XII. 28.) MüM sz. rendelet 22. § (3) bekezdés d) pontjához]
(1) Az egészségügyi dolgozók bérezésére vonatkozó jogszabály alapján besorolt
a) vezetőket tizenkét,
b) az adjunktusi munkakörben alkalmazott dolgozókat kilenc,
c) az ügyintézőket hat,
d) a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban foglalkoztatott óvónőket tizenkét
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) Azokat a pedagógusokat, akik órarendi beosztással rendszeresen több ápoltat (gondozottat) oktatnak és vizsgára készítenek elő, harminchat munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből oktatási célra legfeljebb 18 munkanap vehető igénybe.
(3) Tizennyolc munkanap pótszabadság illeti meg azokat a pedagógusokat, akik nem a (2) bekezdés szerinti munkát végeznek.
16. §
[Mt. 43. § (1) bekezdéséhez]
(1) A munkájuk mellett szak-, illetve -képesítő (minősítő) vizsgát tevő dolgozókat a következő mértékben illeti meg rendkívüli szabadság:
a) a szakorvosi, a szakgyógyszerészi képesítés megszerzése érdekében a vizsga előtt 12 munkanap,
b) a munka melletti szakképzésben - ideértve a másodfokú szakosító képzést is - résztvevő egészségügyi szakdolgozót a képesítő (minősítő) vizsga előtt
- középfokú képesítés esetén 12,
- alsófokú képesítés esetén 6 munkanap.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb képesítés megszerzése érdekében - amennyiben a képesítés a munkakör ellátásához szükséges - a vizsga előtt rendkívüli szabadság adható, amelynek mértéke
- felsőfokú képesítés esetében 12,
- középfokú képesítés esetében 8,
- alsófokú képesítés esetében 6 munkanapnál több nem lehet.
A munka díjazása
17. §[Mt. V. 63. § (1) bekezdéséhez]
Személyi alapbéren a besorolás szerinti alapbér és az alapbér jellegű pótlékok együttes összegét kell érteni.
A fegyelmi felelősség
18. §[Mt. 56. § (1) bekezdéséhez]
(1) A fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult:
a) az egyetemi, főiskolai tanárok felett az egészségügyi miniszter, az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Intézet többi dolgozója esetében a rektor;
b) az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézetek vezetői, a vezető szakmai és gazdasági helyettesei felett a kinevezési jogkör gyakorlója, az említett intézmények egyéb dolgozói felett az intézet vezetője;
c) a tanácsi szervek által kinevezett dolgozók tekintetében a külön jogszabályban meghatározott fegyelmi jogkör gyakorlója, egyéb dolgozók tekintetében az intézet vezetője.
(2) Az egészségügyi törvény egyes rendelkezéseinek vétkes megszegése esetében az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
Anyagi felelősség
19. §[Mt. V. 80. § (1) bekezdéséhez]
A pénz- és értékkezelőkkel azonos munkakörű dolgozónak kell tekinteni azokat, akik az ápoltak, gondozottak magánpénzét, értéktárgyait és értékpapírjait kezelik.
20. §
[Mt. V. 86. § (2) bekezdéséhez]
(1) Magasabb vezetőállású dolgozók az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézeteknél:
a) a felsőoktatási intézményeknél a vezetői és vezetőhelyettesi (rektor, rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes, kihelyezett tagozat vezetője, főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató, igazgató-helyettes), illetőleg intézetvezetői, tanszékvezetői megbízással működő oktatók, az egyetemi főtitkár, az Egészségügyi Főiskolai Kar igazgatója, helyettesei, az egyetemi, főiskolai tanárok, az egyetemi könyvtár igazgatója, miniszteri kinevezési jogkörbe tartozó gazdasági (fő)igazgató;
b) az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó többi intézetnél az intézetek vezetői és vezetőhelyettesei (fő)igazgató, (főigazgató szakmai, gazdasági helyettesei,
(2) Magasabb vezetőállású dolgozók a tanácsok által fenntartott egészségügyi és szociális intézeteknél:
a) a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi tanács által fenntartott intézet (fő)igazgatói, (fő)igazgatóhelyettesei;
b) a közegészségügyi-járványügyi állomás igazgatója, igazgatóhelyettesei, osztályvezető főorvosa, amennyiben állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő is;
c) a közegészségügyi-járványügyi szolgálat vezetője, a városi közegészségügyi-járványügyi felügyelőség vezetője.
21. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1980. január 1. napjától kell alkalmazni. A fizikai dolgozók és a túlmunka díjazásra jogosult szakdolgozók részére azonban csak az 1980. március hó 31. napját követően végzett túlmunka után szabad pótlékot fizetni. Ezt követően sem fizethető túlmunka esetén pótlék a mentőápolók, mentőtisztek részére.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti
- a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 40/1976. (Eü. K. 1977. 2.) EüM utasítással módosított, 29/1967. (Eü. K. dec. rk.) EüM utasítás, a munkavédelemre vonatkozó 46-53. §-ok, illetve a 2-4. számú mellékletek kivételével.
- az ápolónő-otthonok házirendjének szabályozásáról szóló 30/1959. (Eü. K. 20.) EüM utasítás,
- a munkásszállásokon történő elhelyezés feltételeiről és a fizetendő térítési díjakról szóló 2/1961. (III. 28.) MüM, valamint az azt kiegészítő 9/1961. (XII. 6.) MüM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 21/1962. (Eü. K, 11.) EüM utasítás, az 1. § (3)-(4) bekezdése, valamint a 9-10. §-ok kivételével.
(3) A rendeletben foglaltak végrehajtása az intézetek engedélyezett béralapjának emelkedését nem eredményezheti. Ilyen címen pótelőirányzat nem igényelhető.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter
Melléklet az 1/1980. (II. 10.) EüM rendelethez
1. Heti 36 óra a munkaidejea) annak a dolgozónak, aki legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozik, és ezért alapbére 30%-ának megfelelő összegű sugárártalmi pótlékot kap,
b) a szakorvosi és az iskolaszakorvosi rendelőintézetekben a szakrendelést ellátó orvosoknak, vizsgázott fogászoknak, az onkológiai gondozást ellátó és a rendelőintézet létszámába tartozó orvosoknak, továbbá a munkaképességcsökkenést véleményező bizottságok első és másodfokú bizottsági orvosainak,
c) a tüdőbeteggondozóban, a bőr- és nemibeteggondozóban az idegbeteggondozóban, a trachoma-gondozóban foglalkoztatott valamennyi orvosnak,
d) a csecsemőosztályok kondicionált részlegeiben, csecsemőgondozói és gyermekápolói munkakörökben foglalkoztatott dolgozóknak,
e) a gyógytornászoknak, gyógymasszőröknek, ha kizárólag munkakörüknek megfelelő feladatot végeznek.
2. Heti 40 óra a munkaideje a kemencekőműveselmek és segítőiknek.
3. Heti 42 óra a munkaideje
a) a tüdőbeteg-gyógyintézetek, tüdőbeteg szociális otthonok, tüdőklinikák, fertőző kórházak, elme-gyógyintézetek, egészségügyi gyermekotthonok, elme-szociális otthonok (Vakok Állami Otthonai elmebeteg részlegei), kórházak, klinikák tüdőosztályai, kórházak, klinikák fertőző osztályai, kórházak, klinikák elmeosztályai, elmebetegeket foglalkoztató költségvetési és folyószámlás szervek és részlegek, kijózanító állomások valamennyi dolgozójának,
az Országos Traumatológiai Intézet, kórházak, klinikák traumatológiai, intenzív, mérgezési osztályai, a közegészségügyi-járványügyi állomások, közegészségügyi-járványügyi szolgálatok és kirendeltségek, az Országos Közegészségügyi Intézet, Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet valamennyi dolgozójának,
b) a tüdőbeteg-gondozóintézetek és ideggondozó intézetek dolgozóinak - ide nem értve az 1/c. pontban említett dolgozókat -,
e) az alkoholelvonó szakrendelések valamennyi dolgozójának - ide nem értve az 1/b. pontban említett dolgozókat -,
d) az intézeti laboratóriumok (kórházak, klinikák, szanatóriumok, rendelőintézetek, egészségügyi tudományos kutatóintézetek, továbbá az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet, a vérellátó alközpontok és véradó állomások laboratóriumai) valamennyi dolgozójának, a szakrendelést ellátó orvosok kivételével,
e) a trachomás betegeket ellátó munkahelyek valamennyi dolgozójának - ide nem értve az 1/c. pontban említett dolgozókat -,
f) az orvostudományi egyetemek laboratóriumos és morphológiai elméleti intézetei valamennyi dolgozójának,
g) a kórházak, klinikák, szanatóriumok prosectúrái valamennyi dolgozójának,
h) a koraszülöttek elhelyezésére szolgáló osztályok részlegek dolgozóinak, ahol a feltételek a kondicionált fülkék munkakörülményeinek megfelelnek - ide nem értve az 1/d. pontban említett dolgozókat -.
i) valamennyi egészségügyi és szociális intézetben a kazánfűtőknek, melegsalakozóknak (csak kézi tüzelésű és salakozású ipari kazánoknál), továbbá a szénpor, olaj- és gáztüzelésű kazánok kezelését végző dolgozóknak, szennyvízderítő kezelőknek, fertőtlenítőknek,
j) valamennyi egészségügyi és szociális intézetben a mosodák és a központi sterilezők dolgozóinak abban az esetben, ha a területileg illetékes KÖJÁL szakvéleménye alapján a hőmérséklet felső határa a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt effektív értéket eléri,
k) az egészségügyi intézmények fogtechnikai laboratóriuma valamennyi dolgozójának, a pomázi Munkatherápiás Intézet azon dolgozóinak, akik bérezés szempontjából a 3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet hatálya alá tartoznak,
m) a csiszolással (tüzelés, porolás, fényesítés), fém- és acrylátcsiszolással, galvanizálással, pácolással (zsírtalanítás, sárgítás), keménykrómozással, szórófényezéssel, másolással és mártással (ha az ólomvegyületekkel történik, vagy ha a higító benzolt tartalmaz), higannyal töltött orvosi műszerek javításával foglalkozóknak,
n) az üvegfeldolgozóknak, üvegcsőformálóknak,
o) a folyamatosan működő egészségügyi és szociális intézetek három műszakos munkahelyéin a betegek (gondozottak) közvetlen ellátását végző szakdolgozóknak és az Országos Mentőszolgálat kivonuló szolgálata gépkocsivezetőinek.