adozona.hu
2/1980. (II. 1.) PM-MüM együttes rendelet
2/1980. (II. 1.) PM-MüM együttes rendelet
a kutatási-fejlesztési-termelési társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 30/1979. (IX. 27.) MT rendelet 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyként működő kutatási-fejlesztési-termelési egyesülésre, illetve a nem jogi személyként működő kutatási-fejlesztési-termelési társaságra (a továbbiakban együtt: kutatási társulás).
A kutatási társulás alapításához az alapítók (tagok)...
2/1980. (II. 1.) PM-MüM együttes rendelet
a kutatási-fejlesztési-termelési társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről
A 30/1979. (IX. 27.) MT rendelet 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
Általános rendelkezések
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed a jogi személyként működő kutatási-fejlesztési-termelési egyesülésre, illetve a nem jogi személyként működő kutatási-fejlesztési-termelési társaságra (a továbbiakban együtt: kutatási társulás).
(2) A kutatási társulás alapításához az alapítók (tagok) a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet 2-5. §-aiban meghatározott szabad eszközeiket használhatják fel.
A kutatási társulásokra vonatkozó közös szabályok
2. §(1) A kutatási társulás működésének kutatásifejlesztési szakaszában a társulási szerződés szerint összehangolt tevékenység tényleges ráfordításait - ideértve a kutatás-fejlesztés céljára átadott vagy beszerzett állóeszközök működtetési és állóeszköz-fenntartási költségeit - a kutatási társulás tagjai finanszírozzák.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a kutatási-fejlesztési szakaszban felmerült tényleges költségeket
a) a vállalati gazdálkodó szervezetek:
- műszaki-fejlesztési alapjuk átadásával.
- műszaki-fejlesztési alap hiányában, illetőleg a műszaki-fejlesztési alap képzésére nem kötelezett vállalati gazdálkodó szervezetek termelési költségeik terhére, mint műszaki fejlesztési költséget
fedezhetik;
b) a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyek (a továbbiakban: költségvetési kutatóhely) eredményérdekeltség keretében képződő fejlesztési alapjuk igénybevételével fedezhetik, és felhasználhatnak - jogszabályban meghatározott - költségvetésen kívüli forrásból származó eszközöket is. E célra állami költségvetést terhelő, kutatási célra rendelkezésre álló előirányzatot csak a pénzügyminiszter engedélyével használhatnak fel (adhatnak át). A pénzügyminiszter az engedélyt a költségvetési kutatóhely feletti felügyeletet ellátó szerv véleménye alapján adja meg. A felügyeleti szerv a kutatás-fejlesztés során ennek az előirányzatnak a felhasználását a költségvetési kutatóhelynél évente felülvizsgálhatja.
(3) A kutatás-fejlesztés költségeinek fedezése céljára átadott, felhasznált összeget hasznosítható eredménnyel befejezett kutatás-fejlesztés esetén a társulási szerződésben foglaltak szerint a tagok részére - (2) bekezdésben meghatározott forrásba - vissza kell téríteni.
(4) Ha a költségvetési kutatóhely e célra költségvetést terhelő előirányzatot vett igénybe, ezt az összeget hasznosítható eredmény nélkül befejezett kutatás-fejlesztés esetén is köteles a költségvetés részére visszatéríteni, kivéve ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyminiszteri engedély másként rendelkezik. A visszatérítés a költségvetési kutatóhely fejlesztési alapjának, illetve - jogszabályban meghatározott -más költségvetésen kívüli forrás terhére történhet. A költségvetést terhelő előirányzat felhasználására vonatkozó pénzügyminiszteri engedélyben a visszatérítésről is rendelkezni kell.
(5) A kutatási-fejlesztési szakaszban felmerült tényleges költségeknek a hasznosítható eredménynyel befejezett kutatást-fejlesztést követően legkésőbb a sorozatgyártás megkezdésétől, illetve a kutatási-fejlesztési eredmény értékesítésétől számított 5 éven belül az árbevételben meg kell térülniük.
(6) A kutatási társulás az eredményesen befejezett kutatás-fejlesztés hasznosításával (termelés, ill. értékesítés) kapcsolatos bevételeket és költségeket számvitelileg elkülönítetten köteles kezelni. A befejezett kutatás-fejlesztés eredményének hasznosításáért kapott ellenértéket a számviteli előírásoknak megfelelően kell elszámolni. Az így elszámolt összeg és a hasznosítás során felmerült költségek különbözetét mindaddig a (3) bekezdés szerint kell a tagok részére visszatéríteni, amíg az el nem éri a kutatás-fejlesztés szakaszában felmerült tényleges ráfordításokat.
(7) A kutatási társulás tevékenysége során a még be nem fejezett témában elért műszaki újdonság (szolgálati találmány, know-how stb.) hasznosításából származó összeget a (6) bekezdés szerint kell elszámolni.
A kutatási-fejlesztési-termelési egyesülés
3. §(1) A kutatási-fejlesztési-termelési egyesülés (a továbbiakban: egyesülés) mérlegét és mérlegbeszámolóját az egyesülés ágazati besorolása szerint érvényes rendelkezések alapján köteles elkészíteni. Az egyesülés önállóan teljesíti az állam iránti pénzügyi kötelezettségeket.
(2) Az egyesülés eredményét a befejezett kutatás-fejlesztés eredményének hasznosításáért kapott ellenértéknek a 2. § (6) bekezdése szerinti, a hasznosítás során felmerült költségekkel, valamint a tényleges kutatási-fejlesztési ráfordításokkal csökkentett része képezi.
(3) Az egyesülés pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére, az érdekeltségi alapok képzésére, valamint az érdekeltségi alapok (elkülönített tartalékalap, fejlesztési alap) tagok közötti megosztására, a veszteségviselésre, a kilépésre a gazdasági társulások létesítésének, és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet 14-17. §-ait kell alkalmazni.
(4) Az egyesülés tevékenysége során az adott téma kutatási-fejlesztési szakaszára a 22/1978. (IX. 19.) PM rendelet 23. § (1) bekezdését, illetve a 12/1978. (IX. 5.) MüM rendelet 3. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tagok által az egyesülés részére juttatott részesedési alap felső határát nem kell a tagoknál az egy főre jutó részesedés átlagában meghatározni.
(5) Az egyesülésre az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámgazdálkodás szabályozásáról szóló rendelet [17/1976. (XII. 11.) MüM-PM számú együttes rendelet] rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A kutatási-fejlesztési-termelési társaság
4. §(1) A befejezett kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosításáért kapott ellenértéknek a 2. § (6) bekezdésében meghatározott összegekkel csökkentett részét a kutatás-fejlesztési-termelési társaság (a továbbiakban: társaság) tagjai a társasági szerződésben meghatározott arányban osztják el egymás között.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a nyilvántartással megbízott tag, illetve a tagok mérlegében kimutatott eredményét módosítja.
(3) A társaság eredményéből - az (1)-(2) bekezdés szerint - a társaság tagjára jutó rész felhasználása az adott tagra érvényes jogszabályokban meghatározott módon történik.
5. §
(1) A társaság tagjai a társaság eredményes működése érdekében többletteljesítményt végző dolgozóik részére a megfelelő személyes érdekeltség biztosítása céljából a társasági szerződésben meghatározott ideig - a hasznosítás várható eredményével arányos - kutatási-fejlesztési célprémiumot (a továbbiakban: kutatási célprémium) fizethetnek a 6. §-ban foglaltak szerint.
(2) A kutatási célprémium forrása a kötelező tartalékalap igénybevételével, ilyen címen képzett részesedési alap.
(3) A kutatási célprémium céljára a kötelező tartalékalapot a tartalékalap felhasználására vonatkozó szabályok szerint - a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - lehet igénybe venni és ezt követően lehet a kutatási célprémiumot kifizetni.
(4) A kötelező tartalékalapot a társasági szerződésben meghatározott ideig, de témánként legfeljebb 5 évig, évente lehet igénybe venni a részesedési alapot terhelő kutatási célprémium fizetésére.
(5) A kötelező tartalékalap visszapótlása a társasági szerződésben meghatározott idő elteltével, de témánként legfeljebb 5 év után kezdődik és a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott ideig (2 évig) tart. A kutatási célprémium fizetésére igénybe vett kötelező tartalékalapot a tagok akkor is kötelesek visszapótolni, ha a kutatási eredmény hasznosítása során a társaságnak nyeresége nem képződött
6. §
(1) A kutatási célprémium szűk körben csak a kutatási-fejlesztési-termelési cél(ok) elérése és hasznosítása érdekében kiemelkedően jó munkát végzőknek fizethető.
(2) A társasági szerződésben meg kell határozni azokat az időszakokat, amikor a kutatási-fejlesztési-termelési cél(ok) teljesítésében és hasznosításában való előrehaladás értékelhető. Az értékelést az igazgatótanács végzi és ennek alapján dönt a kutatási célprémium odaítéléséről. Az igazgatótanács a kifizethető kutatási célprémiumok mértékét a kutatás-fejlesztés-termelés gazdasági eredményéből kiindulva, az érintett dolgozók egyéni teljesítményével arányosan részletes gazdaságossági számítások alapján állapítja meg.
Záró rendelkezések
7. §A költségvetési kutatóhelyeknél az 5. §-ban meghatározott kötelező tartalékalap helyett azok a pénzforrások vehetők igénybe, amelyeket a kutatóhelyekre vonatkozó jogszabály szerint veszteség fedezésére és jutalmazásra lehet felhasználni.
8. §
Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételeiről szóló 22/1978. (IX. 19.) PM számú, valamint a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM rendeletnek jogi személyiségű gazdasági társulásra, illetve a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter