adozona.hu
13/1981. (V. 6.) PM rendelet
13/1981. (V. 6.) PM rendelet
a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 38/1976. (X. 31.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 36/1976. (X. 17.) MT rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A 38/1976. (X. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"23. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot.
(2) Az adó alapja az adóév...
13/1981. (V. 6.) PM rendelet
a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 38/1976. (X. 31.) PM rendelet módosításáról
A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 36/1976. (X. 17.) MT rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §A 38/1976. (X. 31.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"23. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági tevékenységből elért, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel az, amely az adóévet megelőző évben meghaladta a 150 ezer forintot.
(2) Az adó alapja az adóévet megelőző évben növénytermelésből, állattartásból, valamint egyéb, a Vhr. 2. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel, kivéve a szarvasmarha és a tej értékesítéséből eredő árbevételt. Árbevételként kell figyelembe venni a gazdálkodással összefüggő olyan bevételt is, amely saját termelésű, illetőleg előállítású termények, termékek ipari feldolgozásából keletkezett.
(3) A külön jövedelemadó alapját sertésenként 1500 forinttal csökkenteni kell, ha a sertést szocialista gazdálkodó szervezet részére értékesítik.
(4) A külön jövedelemadó alapjának kiszámításánál az árbevételnek
- hibrid húscsirke és hibrid tojás, valamint bébipulyka értékesítésnél 10%-át,
- naposcsibe, vegyes hasznosítású tyúk és csirke, valamint gigant pulyka értékesítésnél 15%-át,
- húscsirke, májliba és pecsenyekacsa, valamint sertés értékesítésnél - sertés esetén a (3) bekezdés szerint csökkentett árbevétel - 20%-át
kell figyelembe venni.
(5) Nem kell árbevételként figyelembe venni a gazdálkodással össze nem függő (pl. az önálló ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származó) bevételeket, valamint az egyéb, nem árueladásból származó bevételeket (tiszteletdíj stb.).
(6) Ha a külön jövedelemadó fizetésére kötelezett a 33. §-ában foglalt adóbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben közölt adatok az adóztatás alapjául nem fogadhatók el, az adó alapját becsléssel kell megállapítani. A becslést a rendelkezésre álló adatok, illetőleg egyéb ismérvek alapján vagy más hasonló adózóval való összehasonlítás útján kell elvégezni."
2. §
A Vhr. 24. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A külön jövedelemadót a 23. § (4) bekezdése esetén a csökkentett árbevétel alapulvételével, de a teljes árbevételnek megfelelő adókulccsal kell kiszámítani."
3. §
A Vhr. 33. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés (3) bekezdésre változik:
"(2) A sertés értékesítéséből származó árbevételről csak abban az esetben kell bejelentést tenni, ha annak összege a sertésenkénti 1500 forintos kedvezmény levonásával, figyelembe véve az egyéb mezőgazdasági termeivények értékesítéséből keletkezett árbevételt is, az évi 150 ezer forintot meghaladja."
4. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1981. évben elért árbevételek adóztatásánál kell alkalmazni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár