adozona.hu
40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet
40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet
az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet (a továbbiakban: AJR) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya kiterjed az AJR. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre - kivéve a mezőgaz...
40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet
az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról
Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet (a továbbiakban: AJR) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az AJR. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre - kivéve a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságot -, továbbá a mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy erdőgazdálkodási ágazatba sorolt egyesülésre (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzem).
(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre és a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére.
(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül a rendeletben külön megjelölt gazdálkodó szervezetekre;
b) a háztáji- és kisegítő gazdaságra, valamint az egyéni termelőre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági kistermelő).
Beruházási támogatások
(az AJR. 36. §-ához)
2. §(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére - az 1. számú melléklet 1. és 2. számú táblázatában felsorolt - nagyüzemi méretű szőlő- és gyümölcsös-ültetvények telepítéséhez fix összegű beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás) adható.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére negyven százalékos mértékű támogatás adható:
a) az (1) bekezdésben fel nem sorolt ültetvények - beleértve a dió- és gesztenye ültetvényeket is - telepítéséhez;
b) a gyümölcs- és szőlő-törzsültetvények telepítéséhez, a szőlő-törzsültetvények korszerűsítéséhez, áruszőlő-ültetvény törzsültetvénnyé történő átalakításához;
c) a meglevő szőlő- és gyümölcsös-ültetvények korszerűsítéséhez.
(3) Szőlő- és gyümölcsös telepítéséhez, korszerűsítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha a tervezett telepítés, korszerűsítés az 1. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel és a telepítési engedélyt kiadták. A támogatási összegeket az I. számú melléklet 1. és 2. számú táblázata tartalmazza.
3. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére
a) a tejtermelő tehenészeti létesítmények építéséhez, illetve a meglevő létesítmények beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez harminc százalékos mértékű támogatás adható, vagy
b) új tejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként 12 000 forint támogatás folyósítható, ha az üzem a tejtermelő tehenészeti telep üzemeltetéséhez szükséges valamennyi - de legalább a 2. számú melléklet aj pontjában felsorolt - létesítményt megépíti, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. A támogatás elszámolásánál kötetlen tartásnál egy tehénférőhelynek legalább 4,0 m2 fedett pihenőteret, kötött tartásban legalább 6,5 m2 beépített alapterületet kell alapul venni.
(2) Az (1) bekezdés aj pontjában meghatározott, több létesítményt magába foglaló beruházási célok épületeit, építményeit a 2. számú melléklet b) pontja tartalmazza.
4. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek és az agráripari egyesülésnek meglevő sertéstartási létesítmények olyan korszerűsítéséhez, amelyek energiafelhasználás racionalizálását, illetve hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását eredményezi, harmincöt százalékos mértékű támogatás adható.
(2) A sertéstartási létesítmények felsorolását és a támogatás igénybevételének szakmai feltételeit a 2. számú melléklet c) pontja tartalmazza.
5. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére gabonatároló létesítmények megvalósításához harminc százalékos mértékű támogatás adható.
(2) A gabonatároló létesítmények felsorolását és a támogatás igénybevételének szakmai feltételeit a 2. számú melléklet d) pontja tartalmazza.
6. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt öntözőgépeket húsz százalékos támogatással csökkentett áron vásárolhatja meg.
(2) A gépek utáni támogatást az értékesítő vállalat az értékesítés alapján, a kivitelező és szerelő vállalat a támogatásra jogosult szervezet részére kiállított számla alapján a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Adóelszámolási Irodájától (a továbbiakban: adóelszámolási iroda) termelési árkiegészítésként igényelheti. Az igényelt támogatás összegéről a számlát kiállítónak - a számlán külön tételben feltüntetve - értesítenie kell a gépet vásárló szervezetet.
(3) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő vállalatnak kell tekinteni - kiskereskedelmi forgalmazás esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, közvetlen forgalmazás esetén a gyártóüzemet vagy a külkereskedelmi vállalatot.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a saját részére gyártott, a 3. számú mellékletben meghatározott öntözőgépek után a támogatást termelési árkiegészítésként veheti igénybe.
(5) A támogatás alapja:
a) belföldi előállítású terméknél a termelői ár;
b) importból származó terméknél az import beszerzési ár.
(6) Import beszerzési ár a deviza vételár, a beszerzéssel kapcsolatban a magyar határig felmerült összes költség, a vám, a vámmal együtt fizetendő költségek (kivéve a statisztikai és behozatali illetéket), az import forgalmi adó, az import árrés vagy import bizományi díj együttes összege.
7. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek, az agráripari egyesülésnek öntöző- és rizstelepek építéséhez - pályázat alapján - negyven-hetven százalékos mértékű támogatás adható.
(2) A pályázatok részletes feltételeit, az elbírálásra jogosult szerveket és az elbírálás szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
8. §
(1) A 3-4. §-ban meghatározott támogatás a beruházás befejezése (műszaki átadás-átvétel) után igényelhető.
(2) Az 1975. december 31. napja után üzembehelyezett, termőre fordult, támogatással megvalósított létesítmények, ültetvények korszerűsítésére - a sertéstartási létesítmények kivételével - támogatás nem adható.
(3) Az olyan beruházási célokra, amelyekre a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) műszaki terveket közzétett, támogatás akkor adható, ha az épületet, építményt e tervek szerint, vagy a MÉM külön engedélye alapján valósítják meg. Az engedélyezés feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő (a továbbiakban: MÉM Értesítő) 1979. évi december 12-i száma tartalmazza.
(4) Az elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök, illetve termőre még nem fordult ültetvények helyreállításához támogatás nem adható.
9. §
(1) Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a beruházó központi telephelye szerint illetékes megyei igazgatóságától (a továbbiakban: megyei igazgatóság).
(2) A megyei igazgatóság az ültetvénytelepítésekhez a gabonatároló-, valamint az öntöző- és rizstelep létesítéséhez támogatási okiratot ad ki; a tejtermelő tehenészeti- és a sertéstartási létesítményeknél írásban értesíti a beruházót a támogatás összegéről és az igénybevétel végső időpontjáról.
(3) A támogatás igénylésének részletes szabályait az 5. és 6. számú melléklet tartalmazza.
(4) Támogatást a kivitelezési munka megkezdése után nem lehet engedélyezni. A kivitelezési munka megkezdődik:
a) építőipari munkánál, az építési naplóba történő első bejegyzéssel;
b) ültetvénytelepítésnél, a szaporítóanyag ültetésével.
(5) A támogatás alapja - a (G) bekezdésben foglalt kivétellel - az ültetvénytelepítésnél, a gabonatároló létesítésénél, továbbá az öntöző- és rizstelep építésénél a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költségének számlázott összege; a tejtermelő tehenészeti és sertéstartási létesítményeknél a beruházás tervezési, kivitelezési - beleértve a technológiai gépi szerelést is - és bonyolítási költségének tervezett összege;
(6) A támogatás alapját csökkenteni kell:
a) az 1976. évi 24. számú tvr. 17. §-a alapján lefolytatott kivételes kisajátítási eljárás keretében, a kapacitáspótló állóeszköz létesítéséhez kapott kártalanítás összegével;
b) az állóeszköz kisajátításáért kapott kártalanítás összegével;
c) a támogatással csökkentett áron vásárolt technológiai gépek és berendezések értékével.
(7) Nem kell levonni a műszaki fejlesztési alapból, a környezetvédelmi alapból, az energiaracionalizálási, valamint a hulladék és másodlagos nyersanyag hasznosítási támogatási keretből, valamint a mezőgazdasági terméket forgalmazó, feldolgozó vállalatok érdekeltségi alapjából kapott juttatást.
(8) A támogatási okirat (ígérvény) érvényét veszti, ha a beruházást az okiratban (ígérvényben) megjelölt kezdési időponttól számított 6 hónapon belül nem kezdik meg.
10. §
(1) A gabonatároló-, az öntöző- és rizstelepítés, valamint az ültetvénytelepítés pénzügyi forrásait, a tényleges beruházási költségek alapján, az évenkénti ütemezésnek megfelelően, a következő sorrendben kell felhasználni:
a) saját forrás;
b) beruházási támogatás;
c) beruházási hitel.
(2) Ültetvénytelepítésre és korszerűsítésre a támogatás a termőrefordulásig vagy a korszerűsítés befejezéséig - az 1. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén - évenként igényelhető.
11. §
(1) A támogatást - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás műszaki átadás-átvételét követő 60 napon belül kell elszámolni. A több létesítményt magába foglaló beruházásnál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a határidő az utolsóként elkészült létesítmény átadás-átvételekor kezdődik.
(2) Az ültetvénytelepítés támogatását a telepítési dokumentációban meghatározott termőrefordulási időpontot követő 60 napon belül kell elszámolni. Ha a termőrefordulás a telepítési dokumentációban meghatározott időpontig nem következik be, az elszámolás határidejét a támogatási okiratot kiállító megyei igazgatóság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(3) Ha az ültetvény csak részlegesen fordult termőre, a támogatást a termőrefordulás arányában kell elszámolni. Amennyiben a véglegesen termőre fordítható ültetvény nem éri el az 1. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi területnagyságot, támogatást nem lehet elszámolni.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés, ha a támogatást az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időpontig nem számolja el, az elszámolásra kerülő támogatás után a késedelem idejére havi egy százalékos járulékot köteles fizetni.
12. §
(1) Az ültetvénytelepítési, a gabonatároló, valamint az öntöző- és rizstelep beruházások támogatását a támogatási okirat alapján, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) folyósítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházásoknál, az elszámolás szerint visszafizetendő támogatás összegét, az elszámolás benyújtásával egyidejűleg a beruházó köteles a Bankhoz átutalni.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt beruházásoknál, ha az elszámolás szerint még további támogatás folyósítható, akkor azt - a támogatási okiratot kiállító szerv intézkedése alapján - a Bank a beruházó megfelelő számláján, az elszámolást követő 30 napon belül jóváírja.
(4) A tejtermelő tehenészeti és a sertéstartási létesítmények befejezése után a támogatást a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a megyei igazgatóság a beruházó fejlesztési pénzeszközeit gyűjtő számlájára átutalja.
(5) Ha a beruházó a tejtermelő tehenészeti, illetve a sertéstartási létesítményt hitel igénybevételével valósította meg, akkor a műszaki átadást-átvételt követően kapott támogatást e beruházáshoz igénybe vett hitel törlesztésére kell fordítania. A támogatás folyósításának időpontjában a Bank a támogatás összegével a mezőgazdasági nagyüzemnek az ehhez a beruházáshoz igénybe vett hitele éves törlesztő részleteit arányosan csökkenti.
(6) A (4) bekezdés szerint folyósított támogatás a beruházóval előzetesen, írásban közölt [9. § (2) bekezdés] összeg, kivéve a fix összegű támogatást, ahol a folyósítás nem haladhatja meg a beruházás tervezési, kivitelezési, bonyolítási költsége számlázott összegének hatvan százalékát.
13. §
(1) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet és az agráripari egyesülés részére az építési beruházáshoz, beruházásnak minősülő korszerűsítéshez és az öntözőgépek beszerzéséhez az 1985. január 1. után a Bank által engedélyezésre kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - a következő mértékű kamattérítés folyósítható:
1. öt százalékos
a) fűtött és fűtetlen fólia telep (fóliasátor) létesítéséhez;
b) abraktakarmánykeverő és tömegtakarmány alapú keveréktakarmány-gyártó üzem létesítéséhez;
c) halastavak létesítményeire;
2. hét százalékos
a) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére;
b) a szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;
c) a sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
d) a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt öntözőgépek beszerzésére;
e) a szarvasmarha- és juhtartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
f) a termény- és takarmánytároló építésére, beleértve a zöldség- és burgonyatárolás létesítményeit is;
g) a bortároló létesítésére;
h) a növényvédőszer és műtrágya raktárak, tárolók létesítésére, beleértve a szuszpenziós műtrágya előállító létesítményeket is;
i) az öntözőtelepek és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére;
j) az élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére.
(2) Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a sertéstartás, a Gabona Tröszt vállalatai a gabonatárolás, a boripari szakágazatba sorolt vállalatok a bortároló építési beruházásaihoz, beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez az 1985 január 1. után a Bank által engedélyezésre kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - öt százalékos mértékű kamattérítésben részesülnek.
14. §
(1) A 13. §-ban és a 39. §-ban felsorolt beruházás megvalósításához folyósított hitel kamatköltségét a Bank a kamattérítés összegével - a felszámítással egyidejűleg - csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolt kamattérítés összegét a költségvetés a Banknak negyedévenként megtéríti.
15. §
(az AJR. 37. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzemeknek a meliorációs munkák bekerülési költségeihez - a 7. számú mellékletben meghatározott szakmai feltételek mellett - a következő mértékű támogatás adható:
(2) A vízgazdálkodási társulatnak, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési munkákhoz ötvenöt százalékos mértékű meliorációs támogatás adható.
(3) A támogatásban részesíthető meliorációs munkák tartalmát a 8. számú melléklet határozza meg.
(4) A térségi meliorációval érintett, a szükséges fejlesztési forrással nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzem részére, visszafizetendő kamatmentes forráskiegészítés adható, amelyet a meliorációs munkákhoz kiadott támogatási okiratban is szerepeltetni kell
16. §
(1) A térségi meliorációt pályázat alapján - az érdekelt országos hatáskörű szervek véleményének kikérése után - a MÉM engedélyezi.
(2) A támogatást, a jóváhagyott éves meliorációs támogatási kereten belül, a következő szervek engedélyezik:
a) a mezőgazdasági nagyüzem részére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv), a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, a mezőgazdasági szakszövetkezeteknél az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével;
b) a vízgazdálkodási társulat részére, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz - a vízügyi igazgatóság javaslata alapján - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv.
(3) A térségi meliorációs munkákhoz a forráskiegészítést a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a rendelkezésére bocsátott kereten belül engedélyezi.
(4) A forráskiegészítést a melioráció befejezése után, legfeljebb öt éven belül, az érdekeltségi alapból kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét az engedélyezéskor kell meghatározni. A visszafizetést az esedékesség évét követő február 28-ig -a forráskiegészítés engedélyezésekor meghatározott számlára - kell teljesíteni.
(5) Több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyben a munkák bekerülési költségeinek - ezen belül a támogatás összegének - éves ütemét is meg kell határozni.
(6) Az engedélyező szerv a meliorációs munkák támogatásának - illetve a forráskiegészítésnek -az engedélyezéséről a megyei igazgatóságot értesíti.
17. §
(1) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni. Kivételt képeznek ez alól a térségi meliorációval érintett területeken, 1978. január 1. előtt megvalósított meliorációs munkák.
(2) A támogatás iránti kérelmet, az 5. számú mellékletben foglaltak szerint, a mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kell benyújtania. A térségi meliorációs munkákkal kapcsolatos pályázatokat, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv - a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szerv) egyeztetett véleményével ellátva - a MÉM-nek küldi meg. A kérelem formáját és tartalmát a MÉM külön jogszabályban határozza meg.
(3) Meliorációs munkát csak a támogatási okirat birtokában lehet megkezdeni. A támogatási okiratot a megyei igazgatóság állítja ki. A több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkához egy okiratot kell kiállítani. A megyei igazgatóság a támogatási okirat egy példányát az engedélyező szervnek is megküldi.
(4) A megyei igazgatóság, az engedélyező szerv kezdeményezésére, a támogatási okiratot köteles visszavonni, illetve a tárgyévre engedélyezett támogatás összegét csökkenteni, ha a munkát
a) a támogatási okiratban megállapított kezdési időponttól számított 60 napon belül nem kezdték meg;
b) nem az engedélyezéskor elfogadott kivitelezési tervnek megfelelően végzik.
(5) A visszavonásról vagy csökkentésről a támogatásra jogosult szervezetet, valamint a Bankot és az engedélyező szervet értesíteni kell.
18. §
(1) A meliorációs munkák támogatását, a támogatási okirat alapján a Bank folyósítja.
(2) A forráskiegészítést, az engedélyező szerv értesítése alapján a Bank folyósítja.
(3) A meliorációs munkák befejezése után, a végszámla kifizetését követő 60 napon belül, a megyei igazgatósághoz elszámolást kell benyújtani. Az elszámolásról a megyei igazgatóság az engedélyező szervet is tájékoztatja.
(4) A több éven keresztül megvalósuló munkákról - elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.
(5) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a munkák kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges bekerülési költségét - ide értve a tervezési és a bonyolítási költségeket is -, a felhasznált és elszámolható, illetőleg a végelszámoláskor visszafizetendő vagy a még igényelhető támogatás összegét.
19. §
(1) A munkák terv szerinti elvégzését a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv ellenőrzi.
(2) A támogatás felhasználását a megyei igazgatóság ellenőrzi.
(3) A meliorációs munkák elszámolási határidejének túllépése esetén, az elszámolásra kerülő támogatás után, a késedelem idejére, havi egy százalékos járulékot kell fizetni. A járulékot a következő hónap 15. napjáig kell az adóelszámolási irodához átutalni.
20. §
(az AJR. 38. §-ához)
(1) A támogatással létesített vagy beszerzett állóeszközök hasznosítását a megyei igazgatóság ellenőrzi.
(2) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos része után havi egy százalékos, bírságként kezelendő járulékot kell fizetni, ha
a) az állóeszközt nem mezőgazdasági vagy élelmiszeripari - vízgazdálkodási társulatnál nem vízgazdálkodási - célra hasznosítják, adják bérbe;
b) az állóeszközt tizenkét hónapot meghaladó időszakban nem hasznosítják, a kihasználatlanság teljes idejére.
(3) A mezőgazdasági vagy élelmiszeripari célra történő hasznosításnak számít az időszakos szezonális eszközhasználat is.
(4) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét vissza kell fizetni, ha
a) az állóeszközt támogatásra nem jogosult szerv részére eladják;
b) az 1976. január 1. napja után üzembehelyezett épületet, építményt, termőre fordított ültetvényt teljes amorizálódása előtt, a gépet, berendezést és felszerelést hatvan százalékos elhasználódása előtt kiselejteznek.
(5) A (2) és (4) bekezdésekben előírt járulékfizetési, illetve támogatás visszafizetési kötelezettség kiszámításánál az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos támogatási részt az állóeszköz-nyilvántartás adataiból kell megállapítani.
(6) Nem kell a támogatást visszafizetni, ha
a) az állóeszközt igazolt elemi kár, illetőleg igazolt rendkívüli növényegészségügyi kár miatt selejtezik ki. Az igazolást a területileg illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv adja ki;
b) a támogatással megvalósított vízellátási létesítményt lakossági célokra, térítésmentesen átadják az illetékes üzemeltető vállalat (szerv) részére.
Üzemviteli támogatások
21. §(az AJR. 39. §-ához)
(1) Az árkiegészítés mértéke a nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után literenként két forint.
(2) Az árkiegészítésre való jogosultság szempontjából értékesítésnek minősül az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tehénállomány által termelt tejet feldolgozva értékesítik, az árkiegészítés alapja az értékesített tejtermékre jutó feldolgozott tej mennyisége.
(4) Az értékesített tejmennyiség kiszámítása szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő, a mezőgazdasági kistermelőhöz kihelyezett tehénállománytól származó tejmennyiségként, a mezőgazdasági kistermelő által a mezőgazdasági nagyüzem vagy más felvásárló tejbegyűjtőjébe ténylegesen leadott tejmennyiség vehető figyelembe. Ez azonban legfeljebb a mezőgazdasági nagyüzem nem kihelyezett tehénállományának fajlagos (a takarmányozási napokból számított átlaglétszámra jutó) tej értékesítésével számított tejmennyiségnek a kihelyezett tehenek számával szorzott összege lehet, kistermelőnként számolva.
22. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a húshasznú tehenek borjúszaporulata után, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett akkor jogosult árkiegészítésre, ha a húshasznú tehénállomány tartásának megkezdését, a tartást megelőző 30 napon belül a megyei igazgatóságnak bejelentette. Nem kell bejelentést tenni akkor, ha az állományt 1984. január 1-ét megelőzően, jogszabály szerinti engedéllyel hozták létre.
(2) Árkiegészítést, húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után, akkor lehet igényelni, ha az éves átlagos húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata legalább nyolcvanöt százalék, kivéve a szakaszos elletésre való áttérés kétéves időszakát.
(3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig, az élveszületett borjúszaporulat nyolc százalékát meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után árkiegészítés nem jár.
(4) Az árkiegészítés mértéke borjanként 5000 Ft
(5) A kétirányú szakosodás feltétele, hogy a mezőgazdasági nagyüzem biztosítsa a húshasznú és a nem húshasznú tehénállomány elhelyezésének, tenyésztési és termelési adatai nyilvántartásának elkülönítését.
(6) A húshasznú tehénállomány tartásának megkezdése, illetve megszüntetése évében csak a borjúszaporulat után vehető igénybe árkiegészítés. Az megszűnést, azt megelőző 30 nappal az illetékes megyei igazgatóságnak be kell jelenteni.
23. §
(1) A vágómarha árkiegészítés mértéke kilogrammonként hét forint.
(2) A vágómarha árkiegészítés igénybevétele szempontjából saját előállításúnak minősül a saját tenyésztésű, valamint az a szarvasmarha, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt - az üzemi nyilvántartások szerint - legalább 180 napig, tehén esetében legalább 360 napig - tulajdonában tartott. A tartási idő szempontjából az állat vásárláskori korcsoportja az irányadó. A háztáji vagy kisegítő gazdaságba kihelyezett, vásárolt szarvasmarha esetében a 180, illetve 360 napos tartási időt a vételár kiegyenlítésének napjától kell számítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a húsipari vállalattól szerződés alapján bérhizlalásra átvett vágómarháknál a ráhizlalt súly.
(4) A vágómarha árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is.
(5) A kényszervágott vágómarhánál a támogatás alapjaként a közfogyasztásra alkalmasnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni.
24. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő húshasznú tehénállomány számának növekedését az átlagos állomány alapján kell kiszámítani. A növekedés meghatározásához bázisként azt az átlagos állományi darabszámot kell figyelembe venni, amelyet a forgóalap-kiegészítés, illetve az állománynövelési dotáció igénybevételekor utolsó alkalommal számításba vettek. Ezt az állományi darabszámot azonban csökkenteni kell azzal az állománnyal, amely után a mezőgazdasági nagyüzem a támogatást az AJR. 39. §-ának (4) bekezdése szerint, időközben visszafizette.
(2) Az állománynövelési dotáció igénylésénél alapul vehető tehénállomány bázisa az 1980. évi húshasznú és nem húshasznú együttes tehénállomány átlagos darabszámánál nem lehet kevesebb.
(3) A tehénállomány 1980. évi, valamint a további évek viszonyítási alapjába be kell számítani a tbc- és brucellamentesítés miatt hiányzó vagy bármilyen ok miatt pótlási kötelezettség alá eső állományt.
(4) A húshasznú tehénállomány-növelési dotációt a forgóalapba kell helyezni.
(5) Az állomány csökkenése esetén az állomány növekedés alapján igénybe vett forgóalap-kiegészítést, illetve az állománynövelési dotációt a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Először mindig az igénybe vett magasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.
25. §
(1) A 22. § (2) és a 24. § (1)-(2), továbbá az AJR. 39. § (2) bekezdésében szereplő átlagos állományon a negyedéves létszámból számított éves kronológikus átlaglétszámot kell érteni.
(2) A 21-24. §-ban meghatározott támogatások a 12. számú melléklet szerint igényelhetők.
(3) Az I-III. negyedévi kronológikus átlaggal számolt húshasznú állomány és a bázisként meghatározott átlagos állomány különbözete alapján számított állománynövelési dotáció hetven százaléka a tárgyév szeptember 30-tól előlegként igényelhető.
(4) Ha az előlegként igénybe vett állománynövelési dotáció meghaladja a ténylegesen igénybe vehető összeget, a különbözetre - annak visszafizetésével egyidejűleg - nyolc százalék késedelmi pótlékot kell fizetni.
26. §
(1) Ha nem húshasznú átlagos tehénállomány 1981-ben, vagy az azt követő években csökken -, a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve -akkor a forgóalap-kiegészítést a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Ahol a támogatás mértéke eltérő, először mindig az igénybe vett legmagasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.
(2) Az 1980. december 31-ig elért nem húshasznú tehénlétszám-növekedés utáni forgóalap-kiegészítést 1983. december 31. után bekövetkező tehénlétszám-csökkenéskor nem kell visszafizetni, ha az igénybevételtől számítva öt év eltelt.
(3) A forgóalap-kiegészítés igénybevétele időpontjának azt az évet kell tekinteni, amelyben a tehénállomány darabszáma növekedett.
(4) Ha a tehenek számának átmeneti csökkenése miatt a mezőgazdasági nagyüzem a támogatás visszafizetésére halasztást kapott, akkor annyi évvel kell az öt évet növelni, ahány éven át a tehénállomány a kötelező darabszámnál alacsonyabb volt.
27. §
(az AJR. 40. §-ához)
(1) A vágójuh árkiegészítés mértéke kilogrammonként 3,40 forint
(2) A vágójuh árkiegészítés igénybevétele szempontjából saját termelésűnek minősül a saját tenyésztésű, valamint az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt - az üzemi nyilvántartások szerint - legalább 80 napig tulajdonában tartott.
(3) A vágójuh árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is.
(4) A kényszervágott vágójuhnál a támogatás alapjaként a közfogyasztásra alkalmasnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni.
(5) Az AJR. 40. § (2) bekezdése szerinti állománynövelési dotáció mértéke darabonként 700 forint.
(6) A támogatás alapjául szolgáló anyaállomány növekedés nem lehet több mint az év folyamán az anyaállomány jerkével, illetve anyává átminősített növendék kecskével történő növelése.
(7) Az állománynövelési dotációt forgóalapba kell helyezni.
28. §
(az AJR. 41. §-ához)
(1) A tartósítóipari célú zöldség- és a cukorrépa termesztést szolgáló speciális gépek vásárlásához az állami gazdaságnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, a mezőgazdasági szakszövetkezetnek, a halászati termelőszövetkezetnek és az agráripari egyesülésnek - pályázat alapján - legfeljebb 40% mértékű támogatás adható. A pályázati felhívást a PM-MÉM együttes közleményben jelenteti meg.
(2) A támogatásban részesíthető gépek körét a 3. számú melléklet b) pontja határozza meg.
29. §
(az AJR 42. §-ához)
(1) A belföldi eredetű nitrogén műtrágyára a támogatás mértéke huszonhét százalék, a belföldi eredetű foszfor műtrágyára harmincnyolc százalék. A belföldi gyártású összetett műtrágyák, beltartalom (NPK) arányos támogatási mértéke a következő: nitrogén huszonöt százalék, foszfor harminchat százalék, kálium nyolc százalék.
(2) Az import műtrágyák támogatását a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozza.
(3) A támogatás alapja:
a) a belföldi előállítású terméknél a termelői ár;
b) az importból származó terméknél az import beszerzési ár.
(4) Import beszerzési ár a deviza vételár, a beszerzéssel kapcsolatban a magyar határig felmerült összes költség, a vám, a vámmal együtt fizetendő költségek (kivéve a statisztikai és behozatali illetéket) az import forgalmi adó, az import árrés vagy az import bizományosi díj együttes összege.
(5) A mezőgazdasági nagyüzemek a szuszpenziós (folyékony) műtrágya előállításához alapanyagkánt felhasznált műtrágyákat (ide értve a nitrogén tartalmú alapanyagokat is) támogatással csökkentett áron szerezhetik be. A vásárolt műtrágyákból előállított szuszpenzió felhasználása vagy értékesítése esetén további támogatás nem igényelhető.
(6) A támogatást, a (7) bekezdésben meghatározott értékesítő vállalat az áru beszerzésekor, az adóelszámolási irodától, termelési árkiegészítésként veheti igénybe. A termelő vállalat - ha közvetlenül mezőgazdasági nagyüzem részére értékesít - a támogatást a számlázást követően igényelheti.
(7) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő vállalatnak kell tekinteni - kiskereskedelmi forgalmazás esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, közvetlen forgalmazás esetén a gyártó üzemet, vagy a külkereskedelmi vállalatot.
A mezőgazdasági kistermelők támogatása
30. §(az AJR 43. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő bogyósgyümölcs telepítéséhez szaporítóanyagot csökkentett áron vásárolhat, ha legalább 500 m2 terület teljes termésére három év időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt mezőgazdasági nagyüzemmel, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezettel (a továbbiakban: ÁFÉSZ), zöldség-, gyümülcsértékesítő szövetkezeti vállalattal (a továbbiakban: ZÖLDÉRT), vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal (a továbbiakban együtt: forgalmazó vállalat).
(2) A szaporítóanyagot forgalmazó vállalat a mezőgazdasági kistermelő részére a termékértékesítési szerződés alapján értékesített bogyósgyümölcs szaporítóanyag után, 100 darabonként a következő mértékű támogatást számolhatja el:
- szamóca 80 forint,
- málna 200 forint,
- fekete-piros ribizke bokor 800 forint,
- feketeszeder 1200 forint,
- köszmétebokor 400 forint,
- köszméteoltvány 600 forint.
(3) A forgalmazó vállalat az értékesített szaporítóanyag után járó támogatást a termékértékesítési szerződés alapján termelési árkiegészítésként igényelheti az adóelszámolási irodától.
(4) A nagyüzemi ültetvényhez közvetlenül csatlakozó - nem bogyós gyümölcsű - ültetvénytelepítés szakmai feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A mezőgazdasági nagyüzemek háztáji gazdaságaiban összefüggő területen megvalósuló - a nagyüzem irányításával működő - bogyósgyümölcsű ültetvények telepítéséhez a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás folyósítható, ha a telepítésre kerülő ültetvény területe eléri vagy meghaladja az 1. számú melléklet 1. aj pontjában, a mezőgazdasági szakszövetkezetek részére meghatározott területet. A támogatást annak a mezőgazdasági nagyüzemnek kell igényelnie és elszámolnia, amelynek területén a telepítés megvalósul.
31. §
(az AJR 44. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő zöldségtermelési támogatásának feltétele a forgalmazó vállalattal [30. § (1) bekezdés] kötött, egy évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés.
(2) A zöldségtermeléshez a kistermelő fóliát, előregyártott vázszerkezetet, illetve a vázszerkezet előállításához szükséges csövet vásárolhat támogatással csökkentett áron. Ezeket beszerezheti az ÁFÉSZ-tól, a ZÖLDÉRT-től, a mezőgazdasági nagyüzemektől vagy más forgalmazó vállalattól. A vásárláskor az eladó szerv részére át kell adni a termékértékesítési szerződés két példányát.
(3) A forgalmazó vállalat a termékértékesítési szerződések alapján, az értékesített fólia és vázszerkezetek után a támogatást termelési árkiegészítésként igényelheti az adóelszámolási irodától.
32. §
(az AJR 45. §-ához)
A mezőgazdasági kistermelőtől az AJR 43. és 44. §-a szerinti támogatást, illetve ültetvénytelepítésnél annak időarányos részét, nem kell visszavonni, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget növényegészségügyi, jég- vagy viharkár miatt nem teljesítette. A kárt a helyi tanács szakigazgatási szervének kell igazolnia.
33. §
(az AJR 46. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő az AJR 46. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást a 9. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén, a szarvasmarhák tényleges tartási helye szerint illetékes tanács szakigazgatási szervénél igényelheti.
(2) Ha a tehéntartás meghiúsul, de azt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - két hónapon belül pótolják, a támogatásra való jogosultság folyamatossága nem szűnik meg.
(3) Ha a tehén négy évre vállalt tartása a négyéves tartási időszak eltelte előtt meghiúsult és azt nem pótolják előhasi üsző megelletésével egy éven belül, vissza kell fizetni a négy évre előre felvett támogatás időarányos részét. Az előhasi üsző ellése és a tehéntartás meghiúsulása közötti idővel - ha az két hónapnál hosszabb - a vállalt négyéves tartási idő meghosszabbodik. Ha a tartás azért hiúsult meg, mert a kistermelő állományában a hatósági állatorvos gümőkóros, vagy brucellózisos fertőzöttséget állapított meg, a támogatásra való jogosultság nem szűnik meg és a négyéves tartási időszak nem hosszabbodik meg a kiesett idővel, ha a fertőzött állományt felszámolják és mentes előhasi üszők megelletésével pótolják a fertőzöttség megállapítását követő öt hónapon belül.
(4) Ha az első tehén tartása megszűnik és azt nem pótolják a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időn belül, az időrendben soron következő tehén minősül vissza első tehénné. Ha a visszaminősített tehénre négyéves tartási megállapodás van érvényben, az első és a második tehén után járó támogatás különbözetének a négy évből hátralevő időre eső részét a kistermelőnek vissza kell fizetnie.
(5) Ha a mezőgazdasági kistermelő a szarvasmarháját vagy szarvasmarháit nem az elvárható módon tartja, az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) köteles felszólítani a megállapított hiányosságok három hónapon belüli megszüntetésére. Ha a kistermelő a felszólításnak nem tesz eleget a megadott határidőre, a tehéntartást meghiúsultnak kell tekinteni.
A meghiúsulás időpontjának a felszólítás keltét kell tekinteni. A négy évre előre felvett támogatás visszafizettetésére a (4) és a (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(6) Ha a kistermelő a visszafizetési kötelezettségének a pótlás határidejének letelte utáni három hónapon belül nem tesz eleget, az igénybe vett támogatás időarányos részét az illetékes tanács adók módjára hajtja be.
A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása
34. §
(az AJR 48. §-ához)
(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem a 10. számú mellékletben meghatározott árkiegészítésben részesül:
a) az AJR 50. § (4) bekezdésben hivatkozott kiadvány szerint meghatározott területén - kivéve a háztáji- és illetményföldön - termelt terményei, termékei és állatai (a továbbiakban: termék) értékesítési árbevétele;
b) a tagjaitól és alkalmazottaitól felvásárolt saját termelésű és a nagyüzemen keresztül értékesített borjú, növendék- és vágómarha, növendék-és hízósertés, zöldség, dohány, tej és bogyósgyümölcs árbevétele;
c) a termőterülete szerinti helységben a mezőgazdasági szakcsoportja által termelt és a nagyüzemen keresztül értékesített tej- és bogyósgyümölcs árbevétele
után.
(2) Árkiegészítés nem jár:
a) a nagyüzem által a tagnak és alkalmazottnak közvetlenül - nem nyílt árusítású üzletben - eladott vagy juttatott termék után;
b) a nagyüzem által a tagtól és alkalmazottól felvásárolt olyan állatalapanyag után, amelyet a tag vagy alkalmazott borjúként 4 hónapos, malacként 2 hónapos kort meghaladóan maga is vásárolt;
c) a virág, a dísznövény, a gomba, a nád, az istállótrágya árbevétele, valamint a háztáji, illetve illetményföld megváltására kiadott termékek után.
(3) Ha gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja kedvezőtlen adottságú nagyüzem, az árkiegészítést
a) csak a saját területén termelt növényi termékek után veheti igénybe, ezért a tagüzem területén termelt terméket - a támogatás szempontjából - vásároltnak kell tekinteni;
b) a termőterülete szerinti helységben levő állattartó telepeken előállított állatok árbevétele után is elszámolhatja, de a tagüzemtől származó állatalapanyagot és takarmányt szintén vásároltnak kell tekinteni és az árkiegészítés elszámolásának bruttó rendszere miatt a termékekre eső árkiegészítést levonásba kell helyezni.
(4) Az eladás céljára vásárolt - a számviteli előírások szerint elkülönítetten nyilvántartott -termékek után árkiegészítés nem vehető igénybe, de ezek miatt levonást sem kell alkalmazni.
(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem valamelyik állattenyésztési ágazat termékei után árkiegészítést nem vesz igénybe, akkor ennek az ágazatnak a részére vásárolt termékek miatt az igénybe vehető árkiegészítést csökkenteni nem kell (nem kell levonást alkalmazni).
(6) Az árkiegészítés alapja a termék értékesítéséből elért árbevétel. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 11. számú melléklet szerint kell kiszámítani.
35. §
(1) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet részére - az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével - a megyei pénzügyi és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv együttesen, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat részére a PM és a MÉM együttesen engedélyezhet fejlesztési hozzájárulást.
(2) Fejlesztési hozzájárulás a mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési tervében meghatározott célokra - gépberuházáshoz, nem mezőgazdasági tevékenység létesítéséhez, ültetvénytelepítési, meliorációs és építési beruházáshoz - adható.
(3) Fejlesztési hozzájárulást
a) visszafizetési kötelezettség nélkül;
b) visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.
(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem visszafizetési kötelezettség nélkül fejlesztési hozzájárulást csak akkor - illetve addig a mértékig - kaphat, ameddig az előző évi mérlegében az egy hektár rét-, legelőterület nélküli termőterületre jutó - a telkesítés és az ültetvény nyilvántartott értékével csökkentett - nettó állóeszközérték a 40 000 forintot nem haladja meg.
(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem állóeszközértéke a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, részére fejlesztési hozzájárulást az ezt meghaladó összegre csak visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.
(6) A visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztésének ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott leghosszabb lejárati időnél. A visszafizetési kötelezettség mellett kapott fejlesztési hozzájárulás kamatmentes.
(7) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet részére visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztéséből befolyó összeget a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerve fejlesztési hozzájárulási alapként köteles kezelni és abból az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerint újabb fejlesztési hozzájárulást adhat.
36. §
(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem részére - tagjai és alkalmazottai nem mezőgazdasági foglalkoztatása elősegítésére - termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) adható.
(2) A hozzájárulás a termelési adóköteles tevékenységgel kapcsolatos beruházásra és annak tartós forgóeszköz szükséglete fedezésére fordítható.
(3) A hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek akkor is adható, ha a termelési adóköteles tevékenység létesítésére, vagy bővítésére gazdasági társaság alakul, annak tagjai között kedvezőtlen adottságú nagyüzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek is vannak, de a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja a kedvezőtlen adottságú nagyüzem és a létrehozott új vagy bővített üzem telephelye a kedvezőtlen adottságú nagyüzem területén van.
(4) A hozzájárulás után a mindenkor érvényes beruházási hitelkamatot kell fizetni.
(5) A hozzájárulást és a kamatot a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység termelési adója terhére legfeljebb hat év alatt kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét a hozzájárulás engedélyezésekor kell meghatározni.
(6) Ha a termelési adó nem fedezi az engedélyezéskor meghatározott hozzájárulást és kamatát, akkor a fennmaradó hozzájárulás törlesztésének az érdekeltségi alapból kell eleget tenni, kamatát pedig a költség terhére kell elszámolni.
(7) A hozzájárulást a Pénzügyminisztérium engedélyezi.
(8) Az 1983. december 31-e előtt engedélyezett hozzájárulás esetében - ha a támogatott tevékenység termelési adója 1984. január 1. után módosult és emiatt a létrehozott tevékenység termelési adója a PM által előírt törlesztésre nem nyújt fedezetet - a (9)-(11) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(9) A mezőgazdasági nagyüzem akkor módosíthatja a visszafizetés ütemét, ha a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység éves termelési adójának száz százaléka sem nyújt - az előírt határidőn belül - fedezetet a visszafizetésre.
(10) A visszafizetési ütem módosítása esetén a mezőgazdasági nagyüzem köteles a hozzájárulásból megvalósított tevékenység teljes éves termelési adóját törlesztésre fordítani, de a törlesztés időtartama így sem haladhatja meg a nyolc évet. Ha a termelési adó az előbbiek szerint sem nyújt fedezetet a visszafizetésre, akkor a hiányzó részt a (6) bekezdés szerint kell törleszteni.
(11) Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknél a hozzájárulásból létrehozott tevékenység termelési adója 1984. január 1. után megszűnt, bármely más, nem mezőgazdasági tevékenységük termelési adójának terhére eleget tehetnek visszafizetési kötelezettségüknek. Ha más termelési adókötelezett tevékenységet nem folytatnak, akkor a (6) bekezdés szerint kell törleszteni. A visszafizetésnek mindkét esetben legfeljebb nyolc év alatt lehet eleget tenni.
(12) Az 1985. január 1. után csak megalakulás, egyesülés, beolvadás, összevonás, szétválás, megszűnés miatti területváltozás következtében módosulhat a nagyüzemek támogatási kategóriája. Ezekben az esetekben is azonban a szántóterület újonnan kialakult üzemi átlag aranykorona értékét az AJR. 50. § (4) bekezdésében szereplő OFTH-kiadvány 1984. évi adatai alapján kell meghatározni.
Erdőgazdálkodási beruházások támogatása
37. §(1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató mezőgazdasági nagyüzemnek a 2. számú melléklet e) pontjában felsorolt, erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére negyven százalékos támogatás adható.
(2) A támogatás igénylésénél, engedélyezésénél, folyósításánál, s elszámolásánál az ültetvénytelepítés támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Vegyes és átmeneti intézkedések
38. §(az AJR 49-50. §-ához)
(1) A támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági, és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.
(2) Az illetékes adóhatóság legfeljebb két évre halasztást adhat a 20. § (2) és (4) bekezdésében, a 24. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítésére.
(3) A támogatás igénybevételére jogosult, illetve kereskedelmi feladatot ellátó szervezet a kedvezményesen beszerzett gépre, műtrágyára nyújtott támogatás teljes összegét köteles az adóelszámolási iroda által megjelölt számlára visszafizetni, ha azt támogatás igénybevételére nem jogosult szervezet vagy személy részére értékesíti.
(4) Az 1985. január 1. napja előtt kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását, valamint az 1984. évet érintően termelési (üzemviteli) támogatásokat még az adott időszakban érvényes jogszabályok előírásai szerint kell elszámolni.
39. §
(1) A beruházási támogatással létesített vagy beszerzett állóeszköznek - az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról szóló rendeletben előírt - beruházási támogatás visszafizetési kötelezettségét az érdekeltségi alap terhére kell elszámolni és a Pénzügyminisztérium 232-90 103-6002 számú "NgE vegyes bevételek bevételi számla, Budapest" elnevezésű számlára befizetni.
(2) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, az agráripari egyesülés - valamint sertéstartással kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt részére az építési beruházáshoz, beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez 1984. december 31-ig engedélyezett hitelekre - a költségvetés terhére - a következő mértékű kamattérítés folyósítható:
Két százalékos
a) baromfitartás létesítményeire és azok korszerűsítésére;
b) mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére, valamint meglevő hűtőtárolók szabályozott légterű hűtőtárolókká történő átalakítására;
c) szemestermény-, zöldség- és burgonyatárolás létesítményeire;
d) ásott és fúrt kút, víztorony, hidrofor, vízvezeték és tűzoltáshoz víztároló létesítésére;
e) növényvédőszer- és műtrágya raktárak létesítésére;
f) abraktakarmány-keverő és a tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány gyártó üzem létesítményeire;
g) szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;
h) gépkarbantartó műhelyek építésére;
i) élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére;
j) 1979. december 31-e előtt épült sertéstelepek hígtrágyakezelő létesítményeire.
Négy százalékos
a) szarvasmarha- és sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
b) juh- és kecsketartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
c) halastavak létesítményeire;
d) fűtött és fűtetlen fólia telep (fóliasátor) létesítéséhez;
e) öntözőtelepek és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére.
Záró rendelkezések
40. §(az AJR 51. §-ához)
Ez a rendelet 1985. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a 21/1980. (X. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelet, valamint az ezt módosító 41/1981. (X. 27.) PM-MÉM számú, a 76/1932. (XI. 30.) PM-MÉM számú, a 40/1983. (XI. 12.) PM-MÉM számú, a 30/1984. (IX. 12.) PM-MÉM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Váncsa Jenő s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
A szőlő- és gyümölcstelepítésés korszerűsítés támogatásának szakmai feltételei
1. Az új szőlő- és gyümölcsös telepítése támogatásának feltételeia) a szőlő-, illetőleg gyümölcstermeléssel már eredményesen foglalkoznak és jelenleg a nagyüzemi szőlő-, illetőleg összes gyümölcsös ültetvény területe eléri a 100 ha-t,
- csonthéjas gyümölcsös telepítése esetén az összes gyümölcsös területe eléri az 50 ha-t, vagy
- a meglevő összes nagyüzemi gyümölcsös ültetvényt legfeljebb 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken meglevő szőlőültetvényt az egymást követő évben - legalább 100 ha-ra csonthéjas gyümölcsös telepítésénél legalább 50 ha-ra egészítik ki, vagy
- 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőtelepítést 5 egymást követő évben, összesen legalább 100 ha nagyságú, - csonthéjas gyümölcsös telepítése esetén legalább 50 ha nagyságú - új nagyüzemi szőlőt, illetőleg gyümölcsöst telepítenek,
- bogyósgyümölcs-termesztéssel foglalkozó gazdaságnak legalább 3 ha bogyósgyümölcsös területtel kell rendelkeznie, illetve ilyen nagyságú bogyós gyümölcsöst kell legfeljebb 3 év alatt telepítenie,
- szőlő- és gyümölcstelepítésre a rendeletben foglaltak alapján a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a közösen művelt terület vagy a tagjai által közösen és egy tagban telepített, korszerűsített ültetvényterület az egymást követő 3 év alatt - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőterület 5 év alatt - eléri bogyósgyümölcsű ültetvényeknél a 2 ha-t, egyéb gyümölcsfajoknál és a szőlőültetvénynél az 5 ha-t,
b) a telepítéshez igazolt származású, szabványminőségű szaporítóanyag használható fel,
c) az üzem szakmai irányításához legalább egy középfokú végzettségű kertészeti szakember áll rendelkezésre,
d) a támogatásban részesíthető ültetvények telepítésénél a melléklethez csatolt 1. számú és 2. számú táblázatban megjelölt sor- és tőtávolságot kell alkalmazni. A + 15 százaléknál nagyobb eltérés esetén - a MÉM engedélye alapján - a telepítés tér állás m2-éhez legközelebb eső sor- és tő-távolságra jutó fix összeget kell alkalmazni.
2. A szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvény korszerűsítés támogatásának feltételei:
a) a meglevő szőlő illetőleg gyümölcsös területe az 50 ha-t, bogyósültetvény területe a 3 ha-t eléri. Szőlőültetvényből legalább 15 ha (évente legalább 5 ha), gyümölcsösből legalább 10 ha, bogyósgyümölcsből legalább 3 ha ültetvényt korszerűsítenek (almánál, körténél és szilvánál besűrítéssel);
b) a szőlőültetvény tőkehiánya legfeljebb 20 százalék, gyümölcsös ültetvény állományhiánya pedig legfeljebb 10 százalék;
c) az ültetvény területének lejtése szőlőnél a 17 százalékot, gyümölcsösnél a 10 százalékot nem haladja meg. A tokajhegyaljai borvidék esetében a terület lejtése a 17 százalékot meghaladhatja;
d) a korszerűsítés után a szőlőültetvény legalább 10 évig, az alma-gyümölcsűek legalább 10 évig, a csonthéjas és héjas gyümölcsűek pedig legalább 5 évig termelésben tarthatók;
e) a szőlőültetvény gépi művelésre alkalmas lesz;
f) az ültetvények egyéb vonatkozásban értelemszerűen az 1. b)-c) pontban megjelölt feltételeknek megfelelnek.
3. Szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésére a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha szőlőből legalább 5 ha-t, gyümölcsből 3 ha-t, bogyósgyümölcsből 0,5 ha-t korszerűsítenek, s a korszerűsítendő ültetvény megfelel a 2. b)-c) pontjaiban felsorolt feltételeknek.
4. Új telepítéseknél a mezőgazdasági üzemeknek évente szeptember hó 15-ig üzemi ültetvényleltárt kell készíteni. A telepítés szakmai követelményeknek megfelelő előkészítését, a növényállomány fejlődését, a telepítés befejezését (termőre-fordulását), valamint a korszerűsítés befejezését a MÉM Növénytermesztési és Minősítő Intézet az ültetvényleltár alapján ellenőrzi, és ennek eredményéről a támogatás elszámolásához igazolást ad az üzem részére.
Ha a mezőgazdasági üzem a telepítéshez, vagy korszerűsítéshez támogatási okiratot kapott, a szaporítóanyag, valamint a támberendezés vásárolt oszlopainak értéke önállóan elszámolható.
5. Almatelepítéshez támogatás csak az almatermelésre szakosodott gazdaságokban, tájkörzetekben adható. A támogatás feltétele, hogy az ültetvényterület összességében ne növekedjék, tehát a telepítési engedély kiadását ültetvény-kivágáshoz kell kapcsolni. A kijelölt tájkörzetek tételes felsorolását a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervnél levő kimutatások tartalmazzák.
6. A fajta-váltás érdekében átoltásra került fiatal ültetvényeknél az átoltás költségeit a termőre fordulást követő két évben megosztva lehet elszámolni.
7. Az ültetvénytelepítési beruházások kivitelezési tervdokumentációjának kötelező tartalma
a) Előzmények.
A beruházás jóváhagyásáról szóló határozat, valamint a tervezésre vonatkozó megrendelés másolata, illetőleg utalás arra, hogy a tervezést saját vállalkozásban végezték.
Hatósági engedélyek.
A talajtani és tápanyag-feltöltési szakvélemények másolata.
b) Összefoglaló adatok.
Általános (összesítő) költségvetés.
Részletes költségvetés.
Ütletvényelhelyezkedési átnézeti vázrajz
(1:25000).
Telepítéstechnológiai és agrotechnikai útmutató
Táblásítási vázrajz (1:1000-1:4000).
c) Ültetvénytelepítést megalapozó melioráció. munkák kivitelezési tervdokumentációja.
1. számú táblázat az 1. számú melléklethez
Árugyümölcsös támogatás összegei nettó területre*
M.e.: 1000 Ft/ha
2. számú táblázat az 1. számú melléklethez
Szőlőtelepítések támogatási összegei nettó területre*
M.e.: 1000 Ft/na
2. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
Támogatásban részesülő létesítmények
a) A tejtermelő tehenészeti telepek üzemeltetéséhez szükséges épületek, építmények:Tehénistálló
Ellető
Tejház
Borjúnevelő
Vízellátás létesítményei
Takarmánytároló
Elektromos szekunderhálózat
Trágyaeltávolítás és gyűjtés
b) Támogatásban részesíthető tejtermelő tehenészeti létesítmények:
Tejtermelő tehénistálló, itatásos borjúnevelő, borjúnevelő 180 napos korig, fejőház, tenyésznövendék- üsző istálló, ellető istálló, tejház, karám telepen belül, takarmánytároló siló, trágyacsatorna, trágyaaknák, hullatároló, dögkút vagy dögtér, fedett szín.
c) A sertéstartási létesítmények és a támogatás igénybevételének szakmai feltételei:
A 4. § alapján támogatást lehet nyújtani a meglevő sertés-férőhelyek korszerűsítésére, illetve bővítéssel együttjáró korszerűsítésére abban az esetben, ha a beruházás a sertéstartás hatékonyságának javítását célozza.
A támogatási okirat iránti kérelmet abban az esetben lehet benyújtani, ha a hatékonyságot javító beruházás a következő fejlesztési célokra irányul:
- a nedves etetéstechnológiára való átállás,
- a költségtakarékos üzemeltetési megoldások (természetes szellőztetés-világítás, takarékos fűtési megoldások a fiaztató és malacnevelő épületekben),
- az olcsóbb takarmányozásra való átállás (nedves kukorica, savó, húspép etetés stb.).
Támogatásban a következő sertéstartási létesítmények részesülhetnek:
- sertésfiaztató, hizlaló, malacutónevelő, kankoca- és süldőszállás, takarmánytároló, takarmányelőkészítő, keverő, vízellátás létesítményei, trágyakezelés létesítményei, elektromos szekunderhálózat, hullatároló, kényszervágó.
d) A gabonatároló támogatásban részesíthető létesítménye;
- gabonatárolók,
- termények ki-berakását-, tisztítását, kezelését szolgáló létesítmények és technológiai berendezések,
- mérlegház, porta,
- út- és térburkolat,
- kerítés,
- vízellátás létesítményei,
- tűzvédelem létesítményei,
- elektromos szekunderhálózat.
A támogatás igénybevételének szakmai feltételei:
- támogatás igénybevételével kizárólag olyan létesítmények valósíthatók meg, amelyek gabona tárolását szolgálják és alkalmasak a gabonamagvak tartós, veszteségmentes, minőségmegőrző tárolására;
- a korszerű terménykezelés, ki- és betárolás technológiai berendezéseit tartalmazzák,
- a támogatás igénylése, illetve felhasználása a rendelet 10-13. §-ában meghatározott előírások szerint történhet, a PM Ellenőrzési Főigazgatóságnak illetékes megyei igazgatósága a beruházó részére kiadott támogatási okirat egy példányát a MÉM Mezőgazdasági Főosztálya részére megküldi.
A támogatás engedélyezhető a világbanki hitelkonstrukcióban megvalósuló gabonatároló létesítéséhez is, ha a tároló a szakmai feltételeknek megfelel. A támogatás elnyerésének azonban nem feltétele bankhitel igénybevétele.
Az állattenyésztő telepeken megvalósuló takarmánytárolók után csak a 3. § és a 4. § alapján igényelhető támogatás.
e) Erdőfeltárás mélyépítményei:
Erdészeti út: az erdőterület feltárását, csemetekert megközelítését biztosító üzemi út és műtárgyai.
Erdei vasút: az erdőterület feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya, ennek műtárgyai, valamint biztonsági és jelzőberendezései.
Erdőgazdasági rakodó: faanyag kérgezésére, aprítására, osztályozására és tárolására szolgáló állandó jellegű telep mélyépítményei és járulékos létesítményei (energiaellátás, térvilágítás, vízellátás, szennyvízelvezetés, hídmérleg és kerítés építési munkái).
3. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez A támogatásban részesülő gépek és berendezések
a) Öntözőgépek és berendezések
21-8 termékcsoportból a hengerelt acélcső22-4 termékcsoportból a hosszvarratú és a spirálvarratú acélcső.
22-6. termékcsoportból a karimáskötésű acélcső.
24-21. termékalcsoportból az alumíniurncső.
24-29. termékalcsoportból különféle öntözőcsövek.
27-1. termékcsoportból az öntözés szerelvényei.
27-4. termékcsoportból a csőkapcsolók.
32-2. termékcsoportból mezőgazdasági öntötözőaggregátorok (szivattyús gépcsoportok a hozzátartozó csővezetékekkel, szerelvényekkel együtt).
32-4. termékcsoportból az öntözésre használható szivattyúk.
32-5. termékcsoportból a légkompresszor és vákuumszivattyú.
39-45 termékalcsoportból az öntözőberendezés szórófeje és állványa (magajáró és gépi áttelepítésű öntözőberendezések).
39-9. termékcsoportból egyéb öntöző berendezések.
42-12. termékalcsoportból váltakozó áramú forgógép szivattyúk meghajtására.
48. termékfőcsoportból öntözőtelepet kiszolgáló irányítástechnikai termékek és berendezések.
57-32. termékalcsoportból műanyagcsövek.
57-22. termékalcsoportból műanyag kötőelem;
57-53. termékalcsoportból műanyag szerelvények.
b) Zöldség- és cukorrépatermelés gépei, berendezései
Zöldség:
32-8. termékcsoport: aprító, osztályozó, keverő- és adagoló gépek.38-15-1. cikkcsoport: konzervipari anyagszétválasztó és tisztító gép és berendezés.
39-3. termékcsoportból a vető- ültető gépek.
39-5. termékcsoport: terménybetakarító, tárolásra előkészítő, osztályozó gép és berendezése.
Cukorrépa:
39-24 termékalcsoportból speciális növényápológépek közül a RAU sorközművelő gépek.39-33. termékalcsoportból cukorrépa vetőgépek.
39-53. termékalcsoportból önjáró és vontatott betakarítógépek.
4. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez
5. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez Az ültetvénytelepítés, gabonatároló, öntöző és rizstelep, illetőleg a meliorációs munkák támogatásának igénylése és elszámolása A támogatás igényléséhez mellékelni kell:
1. a műszaki megvalósítási (kivitelezési) tervdokumentáció alapján készült költségvetést, öntöző és rizstelep esetén előzetes költségvetést;
2. a Bank igazolását arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemben rendelkezésre állnak és a tárgyévi részt elkülönítették;
3. a beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyeket;
4. az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat
Ültetvénytelepítéseknél a talajelőkészítésre, a telepítésre, az ápolásra, a kerítésre és a szükséges támberendezésekre egy okiratot kell kiállítani.
A kiállító szerv a támogatásról az okirat megküldésével - a Bank útján - értesíti az igénylőt
Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények, területek stb. után részesülhet támogatásban.
Az elszámolást a támogatást igénybe vevő szerv köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.
Az elszámolásnak tartalmaznia kell:
- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges bekerülési költségét;
- a támogatás alapját képező - rendelet 9. § előírásainak megfelelően számított - összeget;
- az elszámolásig felhasznált;
- a véglegesen elszámolható,
- a visszafizetendő, vagy
- a még folyósítandó
támogatás összegét
Az elszámoláshoz csatolni kell a Bank igazolását a felhasznált (folyósított) pénzösszeg forrásonkénti részletezéséről.
A megyei igazgatóság a meliorációs munkák elszámolását - keretfelhasználás szempontjából - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyezteti.
Az elszámolás valódiságának tartalmát a pénzügyi revízió utólag a helyszínen is vizsgálhatja.
6. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez A tejtermelő tehenészeti és sertéstartási létesítmények építéséhez támogatás igénylése A tejtermelő tehenészeti és sertéstartási létesítmények támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a megyei igazgatóságtól.
A kérelemhez mellékelni kell:
1. a műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést;
2. ha a beruházás több létesítményből áll, akkor a létesítményjegyzéket;
3. ha a mezőgazdasági nagyüzem a beruházáshoz hitelt vesz igénybe, akkor a Bankkal kötött hitelszerződést, ha saját forrásból valósítja meg a Bank igazolását arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemben rendelkezésre állnak.
7. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez A meliorációs beruházások támogatásának szakmai feltételei 1. Meliorációs terv készítéséhez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a terv előkészítésétől számított öt éven belül a tervben előírt munkákat megvalósítja.
2. Talajvédelmi és vízrendezési munkákhoz támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely a korábban megvalósított meliorációs létesítmények fenntartási munkáit rendszeresen elvégezte és ahol az üzemi művek csatlakozását a közcélú befogadók lehetővé teszik.
3. A helyi jelentőségű közcélú vízrendezési létesítmények megvalósításához abban az esetben engedélyezhető támogatás, ha a csatlakozást az állami befogadó lehetővé teszi. A kizárólag mezőgazdasági nagyüzemek érdekét szolgáló létesítményekhez támogatás engedélyezésének további felétele, hogy a szükség szerint kapcsolódó üzemi vízrendezési és talajvédelmi munkákat a mezőgazdasági nagyüzemek előirányozzák, illetőleg azokat négy éven belül befejezzék és az ezekhez szükséges támogatási keretet az engedélyező szerv biztosítsa.
8. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez Támogatásban részesíthető meliorációs munkák 1. Meliorációs beruházás körébe tartozó munkák:
a) Meliorációs munkák különböző szintű tervkészítése.
(A külön jogszabályban szabályozott módon elkészített különböző szintű meliorációs tervek, megvalósítási térkép készítése.)
b) Talajvédelmi munkák:
- sáncolás,
- övárok, övgát létesítése,
- vízmosás-kötés,
- terasz építés (ültetvénytelepítést megelőzően),
- gyepsáv-cserjesáv létesítése,
- talajvédelmi gyepesítés.
c) Vízháztartás-szabályozó munkák:
- nyílt vízlevezető árok,
- talaj csövezés,
- öntözés (csak építés),
- árvízcsúcs-csökkentő kisvíztározó,
- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,
- műtárgyak.
2. A MÉM és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv által kijelölt térségben, térségi melioráció keretében az 1. pontban foglaltakon felül a támogatás alapjának kiszámításánál figyelembe vehetők még az alábbiakban felsorolt - beruházásnak egyébként nem minősülő - meliorációs munkák költségei is.
a) Területrendezési munkák:
- tereprendezési munkák,
- vízmosás-bedöntés,
- felesleges utak, árkok megszüntetése,
- elhagyott tanyahelyek, épületek helyeinek elegyengetése,
- az előzőekhez kapcsolódó irtási munkák,
- táblásítás, földúthálózat-kialakítás.
b) Talajjavítási munkák:
- kémiai anyagokkal (mész, gipsz, lignites gipsz, cukorgyári mésziszap, lápi mész és egyéb ipari melléktermék),
- gépi digózás,
- szerves anyagokkal (lápföld, tőzeg stb.) kivéve a szervestrágyát,
- a fenti munkák kombinált megoldásai.
9. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha-tenyésztésének állami támogatása 1. Az AJR. 46. §-ának (1) bekezdése alapján járó állami támogatást a mezőgazdasági kistermelő a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) beszerezhető és ugyanott benyújtandó formanyomtatványon kérheti.
Az állami támogatásra való jogosultságot a községi szakigazgatási szerv a tehén és a született borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék alapján illetékmentesen nyilvántartásba veszi. Tulajdonváltozás esetén a tartás kezdetének a tanácshoz történt bejelentés és nyilvántartásbavétel napját kell tekinteni.
2. Az AJR. 46. §-ának (1) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a tehén és a borjú tartós megjelöléséről kiadott -borjú esetében az anya azonosítási számát és az ellés idejét is tartalmazó - állatorvosi költségjegyzék bemutatásával igazolni kell a kistermelőnek a községi szakigazgatási szervnél, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)
- legalább egy éve tehénként tartja;
- a szaporulattal együtt tartósan megjelölték.
Ha a borjút a kistermelő elidegenítette, vagy az a tartós megjelölés előtt elhullott, a kistermelőnek a borjú megjelölését igazoló költségjegyzék helyett az illetékes hatósági állatorvos igazolását kell bemutatnia. Az állatorvosi igazolásnak tartalmaznia kell a kistermelő nevét és címét, a tehén azonosítási számát, az ellés idejét, a borjú megjelöléséről kiadott eredeti költségjegyzék sorszámát, illetve a borjú tartós megjelölésének elmaradása okát.
3. Az AJR. 46. §-ának (2) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kistermelőnek nyilatkoznia kell a továbbtartási kötelezettség vállalásáról és be kell mutatnia a községi szakigazgatási szervnél az előhasi üsző és a született borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzéket annak igazolásául, hogy a tehenet és a borjút tartósan megjelölték. Ha a borjú a tartós megjelölés előtt elhullott, arról a 2. pontban előírt állatorvosi igazolást kell bemutatni.
4. A támogatás igénybevételének előfeltétele a kistermelő teljes szarvasmarha-állományának gümőkórtól és brucellózistól való mentessége. Erről nem kell külön állatorvosi igazolást bemutatni. Ha kistermelő állományában az illetékes hatósági állatorvos gümőkóros, vagy brucellózisos fertőzöttséget állapít meg, erről jelentést tesz az állomásnak, egyúttal értesíti a községi szakigazgatási szervet is. Az ilyen udvarban levő állományra addig nem fizethető támogatás, amíg a mentességét vissza nem állították. A mentesség visszaállításáról a kistermelőnek hatósági állatorvosi igazolást kell bemutatnia a községi szakigazgatási szervnél.
5. A községi szakigazgatási szerv a benyújtott kérelmeket - a 2. és a 3. pontban foglaltaknak megfelelő csoportosításban - nyilvántartja és úgy továbbítja az állomáshoz, hogy azok a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig beérkezzenek.
6. Az állomás az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőknek az állami támogatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kiutalja.
7. A községi szakigazgatási szervek igénylési nyomtatvánnyal való ellátásáról az állomás gondoskodik.
8. A mezőgazdasági kistermelő az állami támogatásra jogalapul szolgáló teheneinek vásárlását, elidegenítését, ellését, kényszervágását, elhullását, pótlását köteles 30 napon belül bejelenteni a községi szakigazgatási szervnél.
9. A községi szakigazgatási szerv az 5. és 8. pont szerinti adatokról a következő nyilvántartásokat vezeti:
a) az éves tartású tehenekről
- sorszám,- dátum,
- a tulajdonos neve,
- pontos lakcíme,
- személyi száma,
- munkáltatójának neve és pontos címe,
- az állat(ok) tartási helye,
- a tehén születési ideje,
- azonosítási száma (a kétjegyű megyeszám és a hatjegyű egyedi szám)
- állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
- a támogatásra való jogosultság kezdő időpontja,
- az első ellésének dátuma, vagy a tehén vásárlása esetén a szakigazgatási szervhez történt bejelentés időpontja,
- a született borjú azonosítási száma (mint a tehén esetében) megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék sorszáma (vagy az azt helyettesítő állatorvosi igazolás kelte),
- az igényelt támogatás összege,
- változások:
(vásárlás, tulajdonszerzés, elidegenítés, kényszervágás, ellés, elhullás, a gümőkóros, vagy brucellózisos fertőzöttség megállapításának ideje, pótlás ideje),
- a pótlásra beállított tehén azonosítási száma
- állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
- ellésének ideje,
- borjának azonosítási száma, állatorvosi költségjegyzékének száma.
b) a négy éves tartású tehenekről:
- sorszám,- dátum,
- a tulajdonos neve,
- pontos lakcíme,
- személyi száma,
- munkáltatójának neve és pontos címe,
- az állat(ok) tartási helye,
- az előhasi üsző születési ideje,
- azonosítási száma (a kétjegyű megyszám és a hatjegyű egyedi szám),
- állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
- ellésének ideje,
- a született borjú azonosítási száma (mint a tehén esetében) megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék sorszáma (vagy az azt helyettesítő állatorvosi igazolás kelte,)
- igényelt támogatás összege,
- változások [lásd: a) pontnál],
- a pótlásra beállított tehén azonosítási száma,
- állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
- ellésének ideje,
- borjának azonosítási száma, állatorvosi költségjegyzékének száma,
- a kistermelő tulajdonában tartott más tehén tehenek)
- azonosítási száma,
- tartási idejének kezdete.
10. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez Az árkiegészítés és mértéke Az árkiegészítés mértéke az árbevétel %-ában.
11. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez Az árkiegészítés kiszámítása 1. A rendelet alkalmazása szempontjából árbevétel:
a) a kiszámlázott összeg;
b) a saját vagy gazdasági társulásban fenntartott árusítóhelyen eladott termék kis- és nagykereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói ára;
c) az üzemi konyhán felhasznált termékek belső átadási ára;
d) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként harmincezer forinttal, a kocasüldők darabonként ötezer forinttal, a jerkék darabonként ezerötszáz forinttal számított értéke;
e) a feldolgozott formában értékesített terméknek a feldolgozott alapanyag értékesítési átlagáron számított értéke. A mesterségesen szárított dohány nem minősül feldolgozott terméknek. Ha a feldolgozott saját alapanyagból a támogatott üzemnél értékesítés nem volt, akkor az árkiegészítés elszámolásának alapja a termék értékesítési ára, csökkentve a feldolgozás szűkített önköltségével, valamint a feldolgozásra arányosan járó gazdasági általános költséggel és nyereséggel;
f) a kedvezőtlen adottságú nagyüzem termőterületén folytatott bérhizalás ráhizlalt súlyának kiszámlázott összege.
2. Az igénybe vehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy különböző (árkiegészítésben részesülő) termékek árbevételének, valamint az árkiegészítés 10. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni:
a) minden olyan vásárolt termék, amely saját termékként árkiegészítésben részesülhet, beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, kivéve a vásárolt vetőmagot (vetőgumót), lédus és szálastakarmányt. Le kell vonni azonban a vásárolt vetőmag (vetőgumó) utáni árkiegészítést akkor, ha a nagyüzem a vásárolttal azonos fajtájú és azonos szaporítási fokú vetőmagot (vetőgumót) értékesít. E pont szerint levonást TBC mentesítés esetén, vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor, ha az utóbbi állománynövekedéssel is jár, a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbe-vétel után elszámolható árkiegészítésre is csak a következő évben lesz jogosult a nagyüzem. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tényésztésbe-vételkor kell végrehajtani;
b) a vásárolt ipari és keveréktakarmányok -kivéve a keveréktakarmányok előállításához vásárolt premixet és az ITJ szerint élelmiszeripari mellékterméknek minősülő terméket, valamint az eladás céljára vásárolt, feldolgozott koncentrátumot - 100 kilogrammonként 400. forinttal számított értékének a növénytermelés árkiegészítési kulcsaival szorzott összegét;
c) a kiselejtezett tenyészállat után a kiselejtezés évében a tenyésztésbe állítás során elszámolható árkiegészítés összegét (1/d);
d) nem a támogatott nagyüzem termőterülete szerinti helység(ek)ben előállított - saját tulajdonban levő - állatok súlygyarapodását szorozva az állat egy kilogrammjára jutó értékesítési átlagárával, valamint az árkiegészítési kulccsal.
12. számú melléklet a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM számú együttes rendelethez Az adóelszámolási irodától igényelhető támogatások