adozona.hu
33/1984. (XI. 5.) PM rendelet
33/1984. (XI. 5.) PM rendelet
a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemadózásáról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 50/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag-és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszter...
33/1984. (XI. 5.) PM rendelet
a kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemadózásáról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról
A kisszövetkezetek és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok jövedelemszabályozásáról szóló 50/1981. (X. 27.) MT számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Anyag-és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával - a következőket rendelem:
1. §A rendelet hatálya a 63/1982. (XI. 30.) MT és a 41/1984. (XI. 5.) MT rendeletekkel módosított 50/1981. (X. 27.) MT számú rendeletben (a továbbiakban: R) szabályozott kisszövetkezetekre és fogyasztási szolgáltató kisvállalatra (a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.
2. §
(1) A jövedelemadó alapja az összes bevételnek a (2) bekezdésben felsoroltakkal csökkentett összege (a továbbiakban: bruttó jövedelem).
(2) A bruttó jövedelem számításánál az összes bevételt a következőkkel kell csökkenteni:
a) az anyagköltséggel;
b) az értékcsökkenési leírással;
c) az egyéb költséggel;
d) az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítésekkel;
e) a különféle ráfordításokkal;
f) a társadalombiztosítási járulék összegével;
g) a beszámolás évében a korábban bérkiegészítésként kifizetett bérpótlék ténylegesen kifizetett éves összegével; valamint az újítási, találmányi és közreműködői díjak forrásairól szóló pénzügyminiszteri rendelet alapján az olyan pénzben nem mérhető hasznos eredménnyel járó újítások díjaival és az ezekkel kapcsolatos közreműködői díjakkal, amelyek a balesetveszélyt, az egészségre káros következményeket csökkentik, a munkahelyi körülményeket javítják, illetve a környezetvédelmet elősegítik.
(3) A kisszövetkezet esetében az adóalapot az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával, a Kölcsönös Támogatási Alaphoz - külön jogszabály szerint meghatározott módon - való hozzájárulás összegével és a kapott kölcsön törlesztő-részletével, valamint - amennyiben erre a mérleg szerinti nyereség fedezetet nyújt -a részjegy után fizetett osztalék és a célrészjegy Utáni részesedés összegével is csökkenteni kell.
(4) A kisszövetkezet esetében az adóalapot növelni kell a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott kölcsön és végleges juttatás összegével, kivéve, ha azt veszteségrendezésre használják fel.
3. §
(1) A jövedelemadó mértéke a bruttó jövedelem 55 százaléka.
(2) A fogyasztási szolgáltató kisvállalat és kisszövetkezet 15 százalék jövedelemadót fizet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jövedelemadó összegét csökkenti az 1. számú melléklet szerinti adókedvezmény.
4. §
(1) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik és megszűnéséig tart. A beszámolási időszak az év első napjától (az év közben alakulóknál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig terjedő időszak.
(2) A felszámolás alatt levő vállalat jövedelemadó fizetési kötelezettségének a felszámolás kezdő időpontjára készült mérleg alapján köteles eleget tenni.
5. §
(1) A vállalatnál a jóléti és kulturális alap képzése nem kötelező.
(2) Ha a vállalat jóléti és kulturális alapot képez, akkor a vállalati jövedelemszabályozásról, az érdekeltségi alap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet* (a továbbiakban: Ny. r.) 2-5. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy az ott megjelölt mértékek az alapképzés szempontjából csak felső határt jelentenek.
6. §
A vállalat műszaki fejlesztési alapot nem képezhet. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kiadásait költségei terhére számolhatja el.
7. §
(1) A vállalat 3. § szerinti jövedelemadóval csökkentett és adókedvezménnyel növelt nyereségen kívül a rendelkezési alapjába köteles helyezni
a) az állóeszköz állomány után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá az állóeszközök hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos bevételeket;
b) a tanács fejlesztési alapjából és más központi pénzalapból, továbbá a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjából folyósított összeget;
c) a más szervezet által véglegesen átadott érdekeltségi alapot, ideértve a jogi személyiségű gazdasági társulástól, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól és a leányvállalattól járó érdekeltségi alapot, illetve adózott nyereséget is;
d) a dolgozók lakásépítési kölcsön törlesztése címén befizetett, valamint a 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendeletben meghatározott bevételeket;
e) külön jogszabályban meghatározott összegeket.
8. §
(1) A vállalat a rendelkezési alapot a következő sorrendben és célokra használhatja fel:
a) kisszövetkezeti tagok esetében a munkamegállapodásban foglalt jövedelem kifizetésére a jogszabályban meghatározott minimális munkabér összegéig; kisszövetkezet alkalmazottai és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatok dolgozói esetében a jogszabály szerint járó munkabér kifizetésére;
b) az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére;
c) a pénzintézettel szembeni kötelezettségek teljesítésére, a lakosság részére kibocsátott kötvények beváltásának vagy esedékes törlesztő részének kifizetésére, valamint a korábban igénybe vett kötelező tartalékalapot megelőlegezendő hitel esedékes törlesztésére;
d) újítási díjak és az újítással kapcsolatos közreműködői díjak kifizetésére, továbbá eredményérdekeltségi fedezetből fizetett díjazásra és jövedelemérdekeltségű dolgozók díjazására;
e) jóléti és kulturális alaphiány rendezésére;
f) veszteségrendezésre a visszatérített jövedelemadóval együtt;
g) jogi vagy magánszemélyekkel szemben fennálló tartozások, kötelezettségek rendezésére;
h) a vállalat által nem a lakosság részére kibocsátott kötvény beváltásának vagy esedékes törlesztő részének kifizetésére.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül a rendelkezési alap a vállalat saját elhatározásának megfelelően a következő célokra használható fel:
a) a saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, illetve a hitelfelvételhez szükséges saját erő biztosítására; a beruházásnak minősülő gépek, berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására;
b) kisszövetkezett tagoknál - a tagoknak a részjegy után kamat címen kifizetett és költségként elszámolandó osztalék és a célrészjegy után fizetendő részesedés kivételével - személyi jövedelemre, kisszövetkezet alkalmazottainál és a fogyasztási szolgáltató kisvállalatoknál prémiumra, jutalomra, év végi részesedésre;
c) vállalat, intézmény, tanács, szövetkezet, gazdasági társulás számára rendelkezési alap végleges vagy ideiglenes átadására, illetve kötvény vásárlására;
d) kisszövetkezet esetében a szövetkezetek Közös Fejlesztési Alapjára történő befizetésre;
e) sikeresen befejezett műszaki fejlesztésnek a vállalati kutatóhely saját vállalatánál történő hasznosítása esetén az eredmény létrehozásában közreműködők anyagi ösztönzésére (11. §);
f) a jóléti és kulturális alap kiegészítésére;
g) a 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM számú együttes rendeletben meghatározottak szerint a dolgozók lakásépítésének támogatásához szükséges lakásépítési alap képzésére;
h) természetbeni díjazásra;
i) a külön jogszabályban meghatározott egyéb célra;
j) magasabb vezető állású dolgozók prémiumára.
(3) A kisszövetkezet a rendelkezési alap legfeljebb 10 százalékát oszthatja fel a tagok között a jegyzet (és befizetett) részjegy arányában.
9. §
(1) A vállalat a kutatási fejlesztési szerződés alapján a megbízónál keletkezett haszonból is részesedhet (a továbbiakban: haszonrészesedés).
(2) A kutatást végző vállalat a bevételei között elszámolt haszonrészesedés legfeljebb 80 százalékát - a vállalat vezetője ezt a mértéket legfeljebb 50 százalékra lecsökkentheti - a tárgyévben a 10. § szerinti eredményérdekeltség fedezetére fordíthatja.
10. §
(1) Az eredményérdekeltség fedezetére fordítható összeg 3. §-ban meghatározottak szerinti jövedelemadóval csökkentett részéből a (2) bekezdés szerinti díjazás fizethető.
(2) Az eredményérdekeltség fedezetére fordítható összegből elsősorban azok a dolgozók díjazhatók, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek a kutatást Végző vállalat számára eredményérdekeltségi fedezetet biztosító feladatok megvalósításában, az eredmények létrehozásában és ennek során kiemelkedő munkát végeztek. A kifizetésre csak a kutatást végző vállalat és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor.
(3) A (2) bekezdés szerinti kifizetések nem bérjellegűek, azokat általános jövedelemadó terheli, az átlagkeresetbe, a táppénzalapba, a nyugdíjalapba nem számítanak bele.
(4) A (2) bekezdés szerinti díjazásra fel nem használt összeg a rendelkezési alap részét képezi.
11. §
(1) Amennyiben a sikeresen befejezett műszaki fejlesztés hasznosítására a vállalati kutatóhely saját vállalatánál került sor, az eredmény létrehozásában közreműködőknek a rendelkezési alapból kifizetést lehet folyósítani.
(2) A kifizetés folyósítására csak a vállalat saját kutatóhelyének dolgozóival előzetesen kötött szerződés alapján kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kifizetések nem bérjellegűek, azok általános jövedelemadó kötelesek, az átlagkeresetbe, a táppénzalapba és a nyugdíjalapba nem számítanak bele.
12. §
A gazdálkodás biztonsága érdekében a rendelkezési alapon belül alaptartalék is képezhető. Az alaptartalék bármikor felhasználható. A rendelkezési alap maradványa a következő évre átvihető.
13. §
(1) Ha a vállalat veszteséges, annak rendezésébe sorrendben be kell vonnia a rendelkezési alap maradványát és a veszteségrendezésre felhasznált alapmaradványra jutó visszatérített jövedelemadót; kisszövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak az alábbi sorrendben be kell vonnia
a) a képződő amortizációt;
b) a kisszövetkezetek esetében a részjegyalapot.
(3) A veszteségrendezésre felhasznált szabad rendelkezési alapra eső jövedelemadót a költségvetés a rendelkezési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni.
(4) A részjegyalap veszteségrendezésre történő igénybevételéről a közgyűlés határoz. A részjegyalapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló, a részjegyalapból fejlesztés-elszámolásra fordított összeggel csökkentett egyenlegét lehet bevonni a veszteségrendezésbe.
14. §
Ha a rendelkezési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes fejlesztéssel kapcsolatos kötelezettségek, nem teljesíthetők, a vállalatnak az alábbi sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie.
a) igénybe veszi a veszteség rendezése után fennmaradó rendelkezési alapját, a kisszövetkezet a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást is;
b) megvizsgálja a fennálló kötelezettségek csökkentésének, illetve a források növelésének lehetőségét;
c) ha kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését.
15. §
A vállalatok az amortizációs betétszámla 1984. évi záróállományát kötelesek a rendelkezési alapba helyezni.
16. §
(1) Ha a vállalat bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a megállapított mérlegben a lezárt év jövedelemadóját helytelenül vette számításba, akkor a hiba elkövetésének időszakában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatározni a jövedelemadó helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni és úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak.
(2) A jövedelemadózással kapcsolatos elszámolásnál, bevallásnál, valamint a mulasztások során hozandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
17. §
Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben 1985-ben, illetve az 1985. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 43/1981. (X. 27.) PM számú rendelet és az azt módosító 72/1982. (XI. 30.) PM számú, továbbá a 13/1984. (II. 14.) PM számú rendelet, valamint a 33/1983. (XI. 3.) PM számú rendelet 9. §-a hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 33/1984. (XI. 5.) PM számú rendelethez
A 3. § (3) bekezdése alapján a befizetendő jövedelemadó összegét mérséklő kedvezmények a következők:1. A hitel- és kölcsönkamatok összegének alábbi hányada a következő hitelcéloknál:
Az energiaracionalizálási, anyagmegtakarítási és hulladékhasznosítási támogatási keretből nyújtott államkölcsönökre is a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők.
2. A lakosság részére nyújtott egyes ipari, építőipari, személyi fogyasztási szolgáltatások - számlában feltüntetett anyag és alkatrészértékkel csökkentett - árbevétele 10 százalékának megfelelő összeg.
Nem illeti meg az adókedvezmény a vállalatot a következőkben felsorolt tevékenységek után:
- ékszerjavítás, karbantartás (SZTJ 101-29-01);
- a mérték utáni termékek készítése egyedi megrendelésre, az ortopéd lábbeli kivételével (SZTJ 101-83, SZTJ 101-84);
- lakástakarítás; (SZTJ 709-21-02);
- fényképészet (SZTJ 709-12);
- egyéb, a lakosság részére végzett személyi szolgáltatások, a családsegítő szolgálat kivételével. (SZTJ 709-19, kivéve az SZTJ 709-19-02-01).
3. A kutatási műszaki-fejlesztési tevékenység árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányában számított bruttó jövedelme után kalkulált jövedelemadó 75 százaléka. Az adókedvezményben részesülő tevékenységeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. Az 1500 forint alatti havi keresetű bedolgozók és részmunkaidőben foglalkoztatottak bérpótlékának a fele, azaz személyenként és havonként 155 forint.
2. számú melléklet a 33/1984. (XI. 5.) PM számú rendelethez A kutatási és műszaki fejlesztési szolgáltatás után járó adókedvezmény a következők figyelembevételével vehető igénybe.
1. Az adókedvezményben részesülő tevékenységek meghatározásának alapja a 82/1982. (XI. 30.) PM számú és az ezt módosító műszaki fejlesztési finanszírozási rendszerekről szóló rendeletek előírásai.
Az adókedvezmény szempontjából a műszaki fejlesztéssel összefüggésben végzett tevékenységnek tekintendő minden olyan szolgáltatási tevékenység, amelyet a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendeletben foglaltak alapján kötött kutatási (fejlesztési), illetve a kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló - szerződés alapján teljesítenek.
Ezek figyelembevételével azoknak a tevékenységeknek az árbevétele után számított bruttó jövedelme után kalkulált jövedelemadó részesül adókedvezményben, amelyek a műszaki fejlesztési szolgáltatás keretébe tartoznak, annak részeként a műszaki fejlesztést közvetlenül szolgálják. Adókedvezmény illeti meg a tevékenységet abban az esetben is, ha az nem az egész K+F folyamatot fogja át, hanem annak csak egy szakaszát.
Adókedvezmény illeti meg a vállalatokat a következő - megbízásra (megrendelésre) végzett -kutatási-fejlesztési tevékenységek árbevételének számított bruttó jövedelme után:
- alapkutatás,
- alkalmazott kutatás,
- gyártmány-, termék-, szolgáltatásfejlesztés
(beleértve a gyártmány működtetéséhez szükséges élet- és balesetvédelmi, biztonságtechnikai korszerű módszerek kidolgozását is),
- a gyártás-, az üzemeltetés- és a javítás (technológia) fejlesztés,
- a vállalati kutatási-fejlesztési tevékenység részét képező tervezési, technológiai, szerkesztése vizsgálati, termelésszervezési szolgáltatás, tanácsadás,
- kül- és belföldi szabadalom, licenc, know-how, ipari minta ellenértéke (alapdíj, szerződés szerinti darabdíj),
- találmányok, know-how-k és nagyobb jelentőségű újítások megvalósítása,
- prototípusok előállítása,
- kutatási-fejlesztési pályázatok kidolgozása,
- műszaki információk készítése,
- szabványosítás és tipizálás,
- új termelési eljárások, komplex termesztés-technológiák kidolgoztatása,
- mezőgazdasági kísérleti telepek, ültetvények létesítése és üzemi kipróbálása,
- nagyhozamú növényfajták, állatfajták, hibridek hazai elterjesztése,
- egyes növényfajok, fajták beltartalmi értékét növelő módszerek kidolgozása,
- a mezőgazdaságban az objektív minősítés és átvétel elterjesztése,
- kutatási, fejlesztési eszközök bérbeadásának bevétele.
2. Nem illeti meg a vállalatot az adókedvezmény a tevékenység árbevételének számított bruttó jövedelme után, ha a tevékenység készletező vállalattól beszerezhető termékekkel és általában az úgynevezett katalógus cikkekkel kapcsolatos, kivéve, ha azok továbbfejlesztésére irányul.
Lábjegyzet
* 32/1984. (XI. 5.) PM számú rendelet.
