adozona.hu
53/1983. (XII. 10.) PM rendelet
53/1983. (XII. 10.) PM rendelet
a pénzügyi, a vám- és a devizaszabálysértésekre, valamint a jövedékkel való visszaélésre vonatkozó eljárásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szabálysértésekről szóló módosított 1968. évi I. törvény (továbbiakban: Sztv.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Sztv.-nek a pénzügyi, a jövedéki, valamint a vám- és a devizaszabálysértésekre (a továbbiakban: szabálysértés) vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását - a 12. § (1) bekezdése vonatkozásában a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom:
A pénzügyi szabálysértési eljárást előkészítő cselekmények (megfi...
53/1983. (XII. 10.) PM rendelet
a pénzügyi, a vám- és a devizaszabálysértésekre, valamint a jövedékkel való visszaélésre vonatkozó eljárásról
A szabálysértésekről szóló módosított 1968. évi I. törvény (továbbiakban: Sztv.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Sztv.-nek a pénzügyi, a jövedéki, valamint a vám- és a devizaszabálysértésekre (a továbbiakban: szabálysértés) vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását - a 12. § (1) bekezdése vonatkozásában a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom:
I. fejezet
Előkészítő eljárás
Hatáskör az előkészítő eljárásra
1. §(1) A pénzügyi szabálysértési eljárást előkészítő cselekmények (megfigyelés, ellenőrzés, lefoglalás stb.) lefolytatására az Sztv. 30. §-ában meghatározott szervek közül az jogosult, amely a szabálysértéssel kapcsolatos adót, adónak minősülő egyéb állami bevételt, költségvetési juttatást megállapítja.
(2) Jövedékkel való visszaélés, vám- és devizaszabálysértés esetén az előkészítő eljárásra a vám-és pénzügyőri szervek rendelkeznek hatáskörrel.
(3) Az adóügyi szabályok megszegése miatt indult eljárásban, amikor adórövidítés, illetőleg veszélyeztetés nem történt, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg [17/1963. (IV. 14.) Korm. számú rendelet 148. §-a], az (1)-(2) bekezdésben megnevezett szerveken kívül az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adójogszabályban meghatározott ellenőrzés foganatosítására jogosult.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett szervek e rendelet alkalmazásában: pénzügyi szervek.
(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adórövidítésről vagy veszélyeztetésről, illetőleg az adóra vonatkozó jogszabály egyéb megsértéséről közvetlenül tudomást szerez.
(6) Az adóalanyként nyilván nem tartott természetes személyek ügyében - adónemre tekintet nélkül - előkészítő eljárást a szabálysértési hatóság megbízása alapján a vám- és pénzügyőri szervek is végezhetnek.
Hatósági tanú
2. §(1) Hatósági tanúként csak nagykorú, cselekvőképes személy alkalmazható. A lefoglalásnál a személy-, a helyisége-ellenőrzésnél és az írni-olvasni nem tudó személy jegyzőkönyvi kikérdezésénél, továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, egy hatósági tanút kell alkalmazni.
(2) A hatósági tanú a jelenlétében lefolytatott eljárás végrehajtásának körülményeit igazolja.
(3) Nem lehet hatósági tanú az, aki az eljárásban érdekelt vagy az eljáró szerv dolgozója. Az eljáró hatóság egyéb alkalmazottja pedig csak akkor, ha más személy igénybevételének elháríthatatlan akadálya van.
Ellenőrzés
3. §(1) Ha az adóra, jövedékre, vámra vagy a devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabály megsértésével kapcsolatban valamely körülmény megállapítása, tisztázása, bizonyítékok megszerzése, elrejtett dolog, illetőleg elrejtőzött személy felkutatása szükséges, ellenőrzést kell tartani.
(2) Ellenőrzést - ha a késedelem veszéllyel nem jár - az ellenőrzést tartó közvetlen elöljárójának (felettesének) írásbeli utasítása alapján szabad tartani. Az utasítást az ellenőrzés megkezdése előtt az érdekeltnek fel kell mutatni.
(3) Az ellenőrzést lehetőleg az érdekelt vagy megbízottja jelenlétében kell megtartani; távollétükben az ellenőrzés a hatósági tanú jelenlétében is megtartható.
(4) A helyiség- és személyellenőrzésről, valamint a lefoglalásról jegyzőkönyveket kell készíteni, és az érdekeltek részére másolatot kell adni. Az elkövető kikérdezéséről készült jegyzőkönyvről csak az érdekelt kérésére kell másolatot adni.
4. §
(1) Ha helyiség, csomag, jármű, készülék, berendezési tárgy vagy zár feltörése szükséges, vagy egyéb károkozás elkerülhetetlen, az ellenőrzés után az eredeti állapotot helyre kell állítani, illetve a kárt más módon kell megtéríteni.
(2) Személyellenőrzést a szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja esetén - a nyilvánosság teljes kizárásával - csak ugyanolyan nemű személy végezhet, az erre vonatkozó előírások megtartásával. A jelenlevő hatósági tanú is csak ugyanolyan nemű személy lehet.
(3) Az Sztv. 28. §-ának (3) bekezdésében felsorolt szervek kezelésében levő helyiségben ellenőrzést csak az érintett parancsnok (elöljáró) engedélyével lehet tartani.
5. §
(1) Azokat a dolgokat, amelyek bizonyítékul szolgálnak vagy elkobozhatok, le lehet foglalni.
(2) A lefoglalt devizaértéket [1974. évi 1. sz. tvr. 4. §, 1/1974. (I. 17.) PM számú rend. 1. §], így a külföldi fizetőeszközt, a külföldi pénzértékre szóló, külföldi kötelezettségét megállapító pénzhelyettesítő eszközt és értékpapírt valamint az aranyat (ideértve az arany pénzérmét is), a platinát és az ezüstöt a lefoglalástól számított nyolc napon belül át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak.
Zárlat
6. §(1) A zárlatot a szabálysértés felderítésére, illetőleg elbírálására jogosult szerv határozatban rendeli el. A határozatot végrehajtás végett meg kell küldeni annak a községi, nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szervének, a városi, fővárosi kerületi tanács vb. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének, illetőleg a megyei városi hivatalnak, amelynek illetékességi területén az elkövetőnek a zár alá vehető vagyona van.
(2) A zárlat végrehajtására vonatkozóan a bírósági végrehajtásról szóló szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Ha a zárlat szükségessége megszűnt, feloldása iránt az eljáró szerv köteles intézkedni.
II. fejezet
A szabálysértési hatóság eljárása
A pénzügyi szabálysértés miatt eljáró szervek
7. §(1) A pénzügyi szabálysértést első fokon az alábbi szervek bírálják el:
a) a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve az állampolgárokat érintő valamennyi adó (ide nem értve az illetékeket és a szeszadót),
b) a városi (városi jogú nagyközségi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és a megyei városi hivatal - községekre is kiterjedő hatáskörrel - az állampolgárokat érintő - az alábbi c) pontban nem említett - valamennyi adó (ide nem értve a szeszadót),
c) a megyei, megyei városi illetékhivatal a magánszemélyek forgalmi adójával és az általános jövedelemadóval összefüggő szabálysértés, az illetékek, valamint a fémjelzési szabálysértés, Budapesten a Fővárosi Illetékhivatal az illetékek és a fémjelzési szabálysértés
tekintetében.
(2) Ha a felderítő és az elbíráló szerv nem azonos, az elbíráló szerv döntéséről - az érdemi határozat egy példányának megküldésével - a felderítő szervet tájékoztatni köteles.
Áttétel
8. §Ha a pénzügyi szerv az Sztv. 27. §-ának (1), illetőleg 28. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyet az Sztv. 46. §-a szerint átteszi, köteles a szükséges adó- és vámintézkedéseket megtenni és az elbírálásához szükséges adatokat az erre illetékes szervvel közölni.
Intézkedés az eljárás megszüntetése esetén
9. §A szabálysértési hatóság az eljárás megszüntetése esetén is köteles határozatában az adó és a vám megállapításáról, valamint az elkobzás tekintetében rendelkezni.
Eljárási költség
10. §(1) Az eljárási költséget az eljáró szerv a rendelkezésre álló ellátmányból előlegezi.
(2) Több elkövető esetében, ha a felelősség aránya az elkövetők között megállapítható, az eljárási költséget ennek arányában kell megosztani, egyébként az eljárás költsége az elkövetőket egyetemlegesen terheli.
Határozat
11. §(1) Ha az elkövető a tárgyalás mellőzésével hozott határozat ellen kifogással és fellebbezéssel is él, a kifogás elbírálását a fellebbezés elbírálásáig fel kell függeszteni. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével felelősségrevonásnak ebben az esetben sincs helye.
(2) A határozatban közölni kell azt a bevételi számlát, amelyre a pénzbírságot és az egyéb összegeket be kell fizetni, továbbá meg kell jelölni a fizetési határidőt.
(3) A másodfokú adókivetést tartalmazó határozatban az érdekeltet tájékoztatni kell a 63/1981. (XII. 5.) MT számú rendelet 1. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott jogáról.
III. fejezet
Értesítési kötelezettség
12. §(1) Ha az Sztv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott hatóság az Sztv. 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján pénzügyi, vám-, devizaszabálysértést, valamint jövedékkel való visszaélést bírál el, a megrövidített vagy veszélyeztetett adó és a vám megállapítása végett az illetékes pénzügyi szervet megkeresi.
(2) A pénzügyi szerv az Sztv. 29. § (1) bekezdésében felsorolt hatóság megkeresésére köteles az adó kivetése és a vám kiszabása érdekében soron kívül intézkedni és erről a megkereső hatóságot értesíteni.
Végrehajtás
13. §(1) E rendelet alkalmazása során az Sztv. 72. § (1) bekezdésében említett egyéb pénzösszeg alatt a szabálysértési eljárásban megállapított adót, vámot, elkobzás alá eső dolog értékét, kamatot, adópótlékot, behajtási illetéket, valamint az eljárási költséget kell érteni.
(2) A szabálysértési eljárást előkészítő eljárás során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárásról szóló 1981.évi I. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
14. §
Ez a rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 39/1972. (XII. 14.) PM számú és az 54/1981. (XI. 19.) PM számú rendelettel módosított 25/1968. (IX. 19.) PM számú rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter