adozona.hu
10/1981. (IV. 2.) PM rendelet
10/1981. (IV. 2.) PM rendelet
a vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alap-hiánya rendezésének módjáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 36/1979. (XI. 1.) MT rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 4/1978. (I. 18.) MT rendelet 25. §-ában és a 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű s...
(1) A rendelet hatálya kiterjed - a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelet hatálya alá tartozó állami vállalat és a pénzintézetek kivételével - az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) E rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a társadalmi szervezet vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat vesztesége, részesedési és fejlesztési alap-hiánya rendezésére is.
(1) Az a vállalat, amelyik az állami kölcsön törlesztésére szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, az Állami Fejlesztési Banktól kérheti:
- a törlesztés forrásai közti arányok módosítását;
- a törlesztés szerződés szerinti futamidőn belüli átütemezését;
- a törlesztési idő meghosszabbítását.
(2) A kérelemről az Állami Fejlesztési Bank a Magyar Nemzeti Bank véleményének figyelembevételével dönt.
(3) A kölcsönszerződés feltételeinek vállalat által kezdeményezett módosítása során az Állami Fejlesztési Bank - szükség esetén a Pénzügyminisztérium véleményének figyelembevételével -az új feltételek között külön szankciókat köthet ki.
(4) Ha az állami kölcsön az (1) bekezdésben foglalt kedvezményekkel sem törleszthető, illetve az Állami Fejlesztési Bank az eredeti szerződésben foglalt feltételeket nem változtatja meg, a vállalat a 3. § (1)-(7) bekezdésben meghatározott veszteségrendezésre felhasználható forrásokat - beleértve a felhasználásra jutó általános nyereségadót - a törlesztésbe bevonhatja.
(5) Ha a vállalat az (1)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések után sem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségének, a szanálási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A közvetett állami támogatást megelőlegező, a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatási hitel törlesztésénél, amennyiben a vállalat fejlesztési alapban levő forrásai is kimerültek, az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.
(7) Ha a vállalat járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásban részesült és járadékfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásról szóló 44/1979. (XI. 1.) PM rendelet 6. § (3) bekezdésének megfelelően kell eljárni, és ez a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló negatív eredményét növeli.
(1) Ha a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, a veszteség rendezésébe sorrendben
a) be kell vonnia az elkülönített és kötelező tartalékalapját és az ehhez visszatérített általános nyereségadót, szövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást és az erre jutó általános nyereségadó visszatérítést,
b) ezt követően be kell vonnia az árkockázati és kockázati alapot, az export árkülönbözeti tartalékalapot, a vállalati árkülönbözeti tartalékalapot, valamint a nem rubel elszámolású reexport haszonüzletek vállalati kockázatának mérséklésére létrehozott tartalékalapját és a pénzügyminiszter engedélyével létesített taktikai vásárlások kockázati alapját; ha az a) pontban meghatározott források igénybevétele után fennmaradó veszteség a felsorolt alapok összegénél kevesebb, az alapok bevonásának mértékéről és sorrendjéről a vállalat dönt.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak sorrendben be kell vonnia
- szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó visszatérítést;
- a képződő amortizációt;
- műszaki fejlesztési alapját;
- szövetkezet esetében a részjegyalapot;
- fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a Tagsági Érdekeltségi Alapot;
- a magasabb vezető állású dolgozók, valamint a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozók alapbérének, illetve szövetkezet esetében munkadíjának a 14/1979. (XI. 1.) MüM rendelet 10. §-ában, illetve a 13/1979. (XI. 1.) MüM rendelet 11. §-ában meghatározott csökkentéséből származó összeget.
(3) A veszteségrendezésbe az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt alapoknak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni.
(4) A veszteségrendezésre felhasznált szabad fejlesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés a fejlesztési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni.
(5) Az amortizáció bevonása a veszteség rendezésébe úgy történik, hogy a veszteséggel záró év utáni évben az elszámolt értékcsökkenésnek csak a veszteség rendezése után fennmaradó része osztandó fel központosított, illetve vállalatnál maradó amortizációra.
(6) A vállalat a veszteségrendezésbe a veszteséges év műszaki fejlesztési alap maradványának, valamint a következő évben a 48/1979. (XI. 1.) PM rendelet szerint képződő - központosítás nélküli, teljes - műszaki fejlesztési hányadnak a műszaki fejlesztési alap terhére esedékes kötelezettségekkel csökkentett összegét vonja be.
(7) A részjegyalap és a Tagsági Érdekeltségi Alap veszteségrendezésre történő igénybevételéről a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés határoz. A részjegyalapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló, a részjegyalapból fejlesztés elszámolására fordított összeggel csökkentett egyenlegét, továbbá a Tagsági Érdekeltségi Alapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni a veszteségrendezésbe.
(8) A vállalat - amennyiben a veszteség az (1)-(7) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető - a Magyar Nemzeti Banktól tartalékalap megelőlegezési hitelt kérhet.
4. §
Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:
a) igénybe veszi - a veszteség rendezése után fennmaradó - elkülönített és kötelező tartalékalapját, szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból, illetve a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást;
b) megvizsgálja a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét;
c) a Magyar Nemzeti Banktól a fejlesztési alaphiány fedezetéül szolgáló tartalékalap megelőlegezési hitelt kér;
d) ha kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését.
5. §
Ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségek és az ezek fedezetéül szolgáló részesedési alap képzéséhez kapcsolódó progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség együttes összegére a 17/1979. (XI. 1.) PM rendelet 9. §-a szerint nincs kellő fedezet, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie:
a) igénybe veszi - a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó - elkülönített és kötelező tartalékalapját, a szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást;
b) a Magyar Nemzeti Banktól a részesedési alaphiány fedezetéül szolgáló tartalékalap megelőlegezési hitelt kérhet.
6. §
Szövetkezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank a veszteség és az alap-hiány rendezéséhez kért hitel(ek) nyújtását az érdekképviseleti szerv óvadékához kötheti.
7. §
A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltsége tekintetében veszteség, részesedési alap-hiány vagy fejlesztési alap fedezetlenség esetén a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM rendeletnek, illetve a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/1979. (XI. 1.) MüM rendeletnek megfelelően kell eljárni.
8. §
Ha a veszteség, az alap-hiány(ok) a 2-5. §-ban meghatározott módon a megfelelő fedezet hiánya vagy szövetkezet esetén a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés döntése miatt nem rendezhető, a vállalat az alapító szervnél, - a szövetkezet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnél - szanálási eljárás elrendelését kezdeményezheti.
(1) A szanálás elrendeléséről az alapító szerv, szövetkezét esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dönt.
(2) Az alapító szerv, illetve az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a szanálási eljárást köteles elrendelni, ha azt a pénzügyminiszter, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vagy az illetékes pénzintézet indítványozza.
(3) A szanálási eljárás megindításáról az alapító szerv, szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv értesíti
a) az eljárás alá vont vállalatot,
b) a Pénzügyminisztériumot,
c) az ágazati minisztériumot,
d) az illetékes pénzintézetet,
e) a szanálási eljárás megindítását kezdeményező szervet,
f) az ágazati szakszervezetet,
g) a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet,
h) a Magyar Kereskedelmi Kamarát, ha a vállalat a Kamara tagja,
i) szövetkezet esetében az illetékes területi (szakmai) szövetséget és az országos érdekképviseleti szervet, továbbá a szanálást elrendelő szerv közvetlen felügyeleti szervét.
(4) A tröszt keretében működő vállalat veszteségét, alaphiányát - az illetékes bank bevonásával - a trösztön belül kell rendezni. Szanálási eljárásra csak a tröszt vesztesége, alap-hiánya esetében kerülhet sor.
(5) A vállalatnak a szanálási eljárás elrendelését követően a vállalat szakszervezeti szervével, szövetkezetnél a felügyelő bizottsággal is megtárgyalt tervet kell benyújtania a szanálást elrendelő szervhez arról, hogy a vállalat pénzügyi és gazdasági egyensúlyát hogyan lehet tartósan helyreállítani.
(1) A vállalat gazdálkodásának felülvizsgálatát szanálási bizottság végzi. A bizottságot a vállalattól független szakemberek közül a szanálást elrendelő szerv [9. § (1) bekezdés] a pénzügyminiszterrel, szövetkezetek esetében az országos érdekképviseleti szervvel egyetértésben jelöli ki. A bizottságnak tagja az illetékes pénzintézet által kijelölt személy, a Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága vagy megyei (Fővárosi) hivatalának képviselője, valamint a szövetkezet esetében a területi (szakmai) szövetség által kijelölt személy is.
(2) A szanálási bizottságba a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter kívánságára az általa javasolt személyt is kell jelölni.
(1) A szanálási eljárás célja, hogy az eljárás keretében kialakított javaslatok megvalósításával biztosítható legyen a vállalat kiegyensúlyozott és gazdaságos működése. Ha ez nem lehetséges, a szanálási bizottságnak a vállalat megszüntetésére kell javaslatot tennie. A szanálási eljárást a szanálási bizottság munkájának kezdetétől számított három hónapon belül be kell fejezni.
(2) A szanálási bizottságnak a szanálási eljárás céljának elérése érdekében vizsgálnia kell a vállalat elmúlt időszaki gazdálkodását, a jövőbeni eredményes és pénzügyileg kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeit. Komplex módon, összefüggésében vizsgálnia kell a veszteség, alap-hiány okát, a pénzügyi rendezés módját.
(3) A szanálási bizottságnak vizsgálnia kell a személyi felelősséget a szanálás elrendelésére okot adó helyzet kialakulásában.
(4) A szanálási bizottság jogosult a vállalat teljes tevékenységét vizsgálni. A vizsgálat során a vállalat minden dolgozója köteles a szükséges felvilágosításokat és adatokat megadni.
(5) A szanálási bizottság köteles a vizsgálat során az illetékes ágazati szakszervezet véleményét is megszerezni.
(6) A szanálási bizottság a vizsgálatnál felhasználhatja
- a vállalatnál lefolytatott pénzügyi-gazdasági, valamint felügyeleti ellenőrzések megállapításait;
- a vállalat által készített és benyújtott intézkedési tervet;
- a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálati anyagait;
- a felügyelő bizottságok jelentéseit;
- az illetékes pénzintézet által végzett elemzéseket, valamint
- a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzési és elemző anyagokat.
(7) Szükség esetén a szanálási bizottság jogosult szakértőt igénybe venni, szakértői vizsgálatokat végeztetni.
(8) A szanálási eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségek (szakértői, kiszállási stb.) - a szanálási bizottság tagjainak díjazását kivéve - a vállalatot terhelik.
(1) Ha a szanálási bizottság lehetőséget lát a vállalat gazdaságos működésének megalapozására, a szanálást elrendelő szerv részére a veszteség (alap-hiány) rendezésének módjára vonatkozó javaslatot is tartalmazó értékelő jelentést készít. Az értékelő jelentésben különösen a következőkre kell kitérni:
- a vállalat fizetőképességének biztosítékaira;
- a piackutató tevékenységre; - a termékek piacképességére;
- a gazdaságos termékszerkezet, a takarékos költséggazdálkodás révén elérhető kedvező jövedelmezőségre;
- amennyiben a vállalat konvertibilis devizaszerző tevékenységet folytat, gazdaságosan értékesíthető export-termékeinek fokozott termelésére;
- amennyiben a vállalat szerződéskötésre kötelezett, annak biztosítékaira, hogy kötelezettségeinek eleget tesz;
- az árszabályozás általános elveivel összhangban álló vállalati árpolitikára;
- a mindehhez szükséges fejlesztési tevékenység pénzügyi megalapozottságára;
- a szakmailag képzett vállalati munkaerő biztosítására és megtartására.
(2) A vállalatnál fennmaradó veszteség (alaphiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslat a veszteségnek (alaphiánynak) arra a hányadára terjedhet ki, amelyet a 2-5. §-ban meghatározott intézkedések után nem lehetett megszüntetni. A pénzügyi rendezésre vonatkozó javaslat kidolgozásánál a szanálási bizottság sorrendben a következőket mérlegelheti:
a) A vállalati vagyon felszabadításával történő forrásteremtést, így különösen
- a felesleges vagy - a termelési szerkezet változtatásával - nélkülözhetővé váló állóeszközök (gépek, berendezések, épületek stb.) értékesítését, kisebb üzemrészek leválasztását, értékesítését;
- a gazdasági társulásokból történő kilépést, a vagyoni betét felszabadítását;
- a termelés egyidejű szűkítése mellett forgóalap felszabadítását (a pótlólagos hiteligények elkerülése érdekében ez csak az illetékes pénzintézet egyetértésével fogadható el);
- a veszteség és alap-hiány rendezésére a Kölcsönös Támogatási Alapból, fejlesztési alap-hiány rendezésére a Kölcsönös Támogatási Alapból és a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást;
- a részjegy-alap felhasználását.
b) A pénzügyi rendezésbe a központosított műszaki fejlesztési alapot a szanálást elrendelő szerv --az alapot kezelő szervvel egyetértésben - bevonhatja, legfeljebb az eljárás alá vont vállalattól a szanálást megelőző három évben elvont összeg mértékéig.
c) A pénzügyi rendezés módja lehet:
- a tartalékalap visszapótlásának átütemezése, esetleg elengedése;
- a bankhitelek törlesztési időtartamának meghosszabbítása;
- a kedvezményes (alappal szemben történő) selejtezés engedélyezése.
d) A pénzügyi rendezés keretében állami vállalatok esetében költségvetési támogatások is javasolhatók, így
- a hitelnyújtáshoz állami vállalat esetén a költségvetés készfizető kezességvállalása, szövetkezet esetében az érdekképviseleti szerv óvadéka;
- csökkenő mértékű támogatás;
- amennyiben a vállalat gazdaságos működéséhez kisebb befektetés szükséges, beruházási támogatás.
(3) A szanálási, bizottság a pénzügyi rendezés módjára a (2) bekezdésben felsorolt lehetőségek mérlegelése után más megoldást is javasolhat.
(4) A szanálási bizottságnak javaslatában ki kell mutatnia a pénzügyi rendezés költségvetésre gyakorolt hatását és hiteligényét.
13. §
(1) A veszteség (alap-hiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslatokat állami vállalat esetében döntés céljából az alapító szervnek - ha a vállalat a Magyar Kereskedelmi Kamara tagja, annak véleményével kiegészítve - a pénzügyminiszterhez kell megküldenie. A javaslatok alapján - a szükséges intézkedések jellegének megfelelően - az érdekelt szervek együttesen döntenek.
(2) Szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a pénzügyi rendezési javaslatot - ha a szövetkezet a Magyar Kereskedelmi Kamara tagja, annak véleményével kiegészítve - az országos érdekképviseleti szerv részére döntés céljából, a pénzügyminiszternek véleménynyilvánítás végett kell megküldenie. A javaslat alapján - amennyiben a rendezés a szövetkezeti közös forrásokon túlmenő javaslatot tartalmaz - az érdekelt szervek döntenek.
(3) Ha a vállalat az eredményes gazdálkodás feltételeit saját erejéből is meg tudja teremteni, a bizottság - a szanálást elrendelő szerv előzetes hozzájárulása alapján - közvetlenül a vállalatnak tesz javaslatot.
(4) Állami vállalatnál a veszteség (alap-hiány) pénzügyi rendezésére vonatkozó javaslatok elfogadását a pénzügyminiszter a vállalattal kötött megállapodásban rögzített - a szükséges intézkedések jellegétől függően az alapító szervvel, az ágazati irányító szervvel, az illetékes pénzintézettel egyetértésben meghatározott - feltételek vállalásához kötheti.
(5) Az. állami vállalattal a (4) bekezdés szerint kötött megállapodásnak tartalmaznia kell
- a vállalat kötelezettségeit a pénzügyi rendezés keretében;
- a pénzügyminiszter által nyújtott kedvezményeket;
- a vállalat által elvállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére- érvényesíthető szankciókat;
- a vállalat által vállalt kötelezettségek elmaradása esetén a kedvezmények megtérülésére vonatkozó biztosítékot.
(6) A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai esetében a megállapodást meg kell küldeni a Magyar Kereskedelmi Kamarának.
14. §
(1) Ha a szanálási bizottság vizsgálata során személyi felelősséget állapít meg, köteles a szanálást elrendelő szervnek javaslatot tenni a felelősségrevonásra, illetve a kár megtérítésére.
(2) Bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szanálási bizottság javaslata alapján a szanálást elrendelő szerv teszi meg a szükséges intézkedéseket.
15. §
(1) Ha a szanálási bizottság megállapítása szerint a vállalat eredményes gazdálkodásának jövőbeni feltételei nem biztosíthatók, a vállalat megszüntetésére kell javaslatot tennie.
(2) Szövetkezet esetében, ha a közgyűlés, illetve küldöttgyűlés a javasolt intézkedéseket nem fogadja el, és a gazdálkodás eredményességét másként sem biztosítja, a feloszlatásra kell javaslatot tenni.
Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 3/1968. (I. 20.) PM és a 25/1972. (VIII. 12.) PM rendelet.