adozona.hu
27/1983. (IX. 29.) PM rendelet
27/1983. (IX. 29.) PM rendelet
a Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága között Budapesten, az 1983. évi május hó 13. napján aláírt, vámkedvezményekről szóló magyar-kubai megállapodás kihirdetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága között Budapesten, az 1983. évi május hó 13. napján aláírt, a Magyar Népköztársaságnak és a Kubai Köztársaságnak a másik ország területén dolgozó vagy tanuló állampolgárainak nyújtandó vámkedvezményekről kötött megállapodást e rendelettel kihirdetem.
Az 1. §-ban említett megállapodás eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Orsz...
27/1983. (IX. 29.) PM rendelet
a Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága között Budapesten, az 1983. évi május hó 13. napján aláírt, vámkedvezményekről szóló magyar-kubai megállapodás kihirdetéséről
1. §A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága között Budapesten, az 1983. évi május hó 13. napján aláírt, a Magyar Népköztársaságnak és a Kubai Köztársaságnak a másik ország területén dolgozó vagy tanuló állampolgárainak nyújtandó vámkedvezményekről kötött megállapodást e rendelettel kihirdetem.
2. §
Az 1. §-ban említett megállapodás eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság azon állampolgárainak nyújtandó vámkedvezményekről, akik a másik ország területén dolgoznak vagy tanulnak
A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma és a Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága attól az óhajtól vezetve, hogy mindkét állam azon állampolgárainak, akik a másik területén dolgoznak vagy tanulnak, a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról az 1962. július 5-én Berlinben aláírt Egyezmény 1., 5. e) és 11. cikkeiben foglaltakkal összhangban vámkedvezményeket nyújtsanak, az alábbiakban állapodtak meg:1. cikk
E Megállapodás azokat a vámkedvezményeket szabályozza, amelyeket a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság azon állampolgárai részére nyújtanak, akik az illetékes állami szerveik által adott vagy engedélyezett megbízás alapján, ideiglenesen, de legalább 2 hónapig a másik ország területén tartózkodnak és megbízásuk, munkaszerződésük vagy tanulmányuk alapján a tartózkodási ország pénznemében bért, ösztöndíjat vagy más jövedelmet élveznek. Ezek az esetek azon állampolgárokra vonatkoznak, akika) a másik ország üzemeiben vagy intézményeiben dolgoznak vagy tanulnak és szerződés alapján bért, vagy ösztöndíjat illetve más jövedelmet kapnak.
b) hazájuk üzemei vagy intézményei dolgozójaként a másik országban szerződéses kötelezettségeket teljesítenek, s ezért a tartózkodási ország pénznemében jövedelmet élveznek,
c) a másik ország területén szerződésben meghatározott munkát végeznek és napidíjat a tartózkodási ország pénznemében kapnak.
2. cikk
E Megállapodásban foglalt vámkedvezményeket azon állampolgároknak nyújtják, akik bemutatják a megfelelő állami vállalat vagy intézmény által kiállított igazolást arról, hogy az 1. cikkben meghatározott állampolgárról van szó.3. cikk
1. E Megállapodás első cikkében említett állampolgárok a másik ország területére történő első beutazásuk alkalmával vám-, illeték, és engedélymentesen hozhatják be a személyi használatukra, szakmai szükségletükre és berendezésükre szolgáló tárgyakat, amelyek jellegükben és mennyiségükben megfelelnek személyi és családi szükségletüknek, figyelembe véve foglalkozásukat és a másik ország területén való tartózkodásuk célját és időtartamát.2. Az 1. cikkben említett állampolgárok, ideiglenesen bevihetnek olyan tartós használati cikkeket is, mint televízió, mosógép, hűtőszekrény, munkaeszközök, taneszközök, értékes fényképezőgépek, magnetofonok stb., ezeket azonban a másik ország területén történő tartózkodásuk befejezésekor vissza kell vinniük.
4. cikk
E Megállapodás 3. cikke alapján a másik ország területére ideiglenesen bevitt személyi használatú tárgyakat vám-, illeték- és engedélymentesen lehet visszavinni.5. cikk
1. Az 1. cikkben meghatározott állampolgárok jogosultak abból az országból, ahol dolgoznak vagy tanulnak, az ott-tartozkodásuk során kapott jövedelem vagy napidíj 50%-ának megfelelő értékig, az adott országban vásárolt tárgyaikat vám-és engedélymentesen kivinni. Ez a vámkedvezmény igénybe vehető mind a végleges, mind az időközbeni kiutazásoknál, valamint a kiküldő országban feladott postai illetve egyéb küldemények vámkezelésénél.Ez a kedvezmény csak azokra a tárgyakra vonatkozik, amelyek nem kereskedelmi jellegűek és megfelelnek az említett állampolgárok illetve családtagjaik, valamint azon személyek személyes szükségleteinek, akiknek eltartására a szóban forgó állampolgárokat törvény kötelezi.
2. E cikk 1. pontjában leírt vámkedvezménynek postai illetve egyéb küldemények vámkezelésénél történő igénybevétele esetében az alábbiak szerint kell eljárni:
a) Minden postai küldeményhez a nemzetközi postaforgalomban érvényes vámnyilatkozatot kell két példányban mellékelni. A vámnyilatkozat mindkét példányán az üzemnek illetve intézménynek - ahol az illető állampolgár dolgozik vagy tanul - igazolnia kell, hogy a feladó jogosult az 1. bekezdésben meghatározott vámkedvezmény igénybevételére.
b) Minden olyan küldeményt, amelyet valamely nemzetközi szállításra feljogosított szállítási vállalatnál adtak fel, vagy szállításra egy harmadik személynek adtak át, a 2. cikkben meghatározott igazolással együtt a területileg illetékes vámhivatalnál be kell mutatni. A küldeményhez, azok tartalmáról, két példányban kiállított jegyzéket kell csatolni, amelyet azon üzem illetve intézmény, ahol az illető állampolgár dolgozik vagy tanul, igazolással lát el.
E jegyzék egy példánya a küldeményt a címzett országba kíséri.
3. A tartózkodási ország illetékes vámhivatala a jegyzéket illetve a vámnyilatkozatot kelettel és hivatali bélyegzőlenyomatával látja el, amennyiben meggyőződött a bejegyzések helyességéről.
6. cikk
E Megállapodás csak a minimálisan nyújtandó vámkedvezményeket állapítja meg és nem zárja ki, hogy a megállapodó felek kedvezőbb előírásokat alkalmazzanak.7. cikk
1. Az 5. cikkben említett vámkedvezmények valamely személynek a másik országban való tartózkodása során összevonhatók.2. E megállapodásban előirányzott vámkedvezmény két vagy több személy számára azonban nem vonható össze.
8. cikk
E Megállapodás 1. cikkében említett személyeknek nyújtott vámkedvezmények ellenőrzésének rendjét a Megállapodás felei saját államuk előírásainak megfelelően állapítják meg, amelyről egymást kölcsönösen tájékoztatják.9. cikk
Az áru értéke annak az országnak a belső eladási árát jelenti, ahonnan az árut kiviszik.10. cikk
E Megállapodás rendelkezései nem vonatkoznak sem a másik ország diplomáciai képviseletének tagjaira illetve személyzetére, sem pedig azokra, akik a kereskedelmi képviseleten dolgoznak.11. cikk
E Megállapodás előírásai nem érintik a közbiztonságra, a devizaforgalomra, a köz-, állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályokat, tilalmakat, korlátozásokat és más hasonló előírásokat.12. cikk
E Megállapodás a felek egyetértésével módosítható.13. cikk
E Megállapodás az aláírását követő harminc nap elteltével lép hatályba.E Megállapodást bármelyik fél írásbeli közlés útján felmondhatja.
A felmondás a közlés kézhezvételét követő hat hónap eltelte után lép hatályba.
Készült Budapesten 1983. év május hó 13. napján, magyar és spanyol nyelven, két példányban, mindkét szöveg azonos érvényű.
A Kubai Köztársaság Országos Vámparancsnoksága nevében
Oscar Carreno Gomez s. k.,
A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériuma nevében
dr. Garamvölgyi Károly s. k."
3. §
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi június hó 12. napjától kezdődően kell alkalmazni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár