adozona.hu
9/1982. (III. 12.) PM rendelet
9/1982. (III. 12.) PM rendelet
a házadóról és a házértékadóról szóló 17/1975. (IV. 18.) PM számú rendelettel módosított 14/1974. (V. 18.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 7/1982. (III. 12.) MT számú rendelettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszter ügykörét érintő kérdésekben az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
A Vhr. 10. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A jogszabály szerint használatbavételi (végleges fennmaradási) engedély nélkül használatba vehető épü...
9/1982. (III. 12.) PM rendelet
a házadóról és a házértékadóról szóló 17/1975. (IV. 18.) PM számú rendelettel módosított 14/1974. (V. 18.) PM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A 7/1982. (III. 12.) MT számú rendelettel módosított 19/1974. (V. 18.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszter ügykörét érintő kérdésekben az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A Vhr. 10. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A jogszabály szerint használatbavételi (végleges fennmaradási) engedély nélkül használatba vehető épületre (épületrészre) a megfelelő házadómentesség adóbevallás alapján engedélyezhető. Ebben az esetben a házadómentesség időpontját a használatbavételt követő hónap 1. napjától kezdődően kell megállapítani.
(7) Az R. 4. §-ában meghatározott időtartamot akkor is a használatbavételi engedély keltétől kell számítani, ha a mentesség az épületet az (5) bekezdésben megjelölt időpontban jogszabály szerint nem illette meg, de az ahhoz való jogosultság utóbb megnyílt. Ebben az esetben a házadómentességet a kizáró ok megszűnését követő hónap első napjától kell engedélyezni a még hátralevő időtartamra.
(8) A házadómentesség engedélyezéséről az első fokú adóhatóság a tulajdonost (haszonélvezőt), illetőleg az épület kezelésével megbízott szervet vagy képviselőt értesíti.
(9) Ha a házadómentesség időtartama alatt az adókötelezettséget érintő olyan változás következik be, amely e jogszabály szerint az adómentességet kizárja, a házadómentesség annak a hónapnak az utolsó napjával megszűnik, amelyben a kizáró ok keletkezett."
2. §
A Vhr. 15. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti. Egyidejűleg (2) bekezdésének felső mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A házadókedvezmény iránti igényt - a (3) és (4) bekezdésben, valamint a Vhr. 16. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a munka befejezését követő 30 napon belül kell az első fokú adóhatósághoz írásban bejelenteni."
3. §
A Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a tulajdonost terhelő munkát a bérlő - az épület állagának halaszthatatlan megóvása céljából - a tulajdonos előzetes hozzájárulása nélkül végeztette el, a tulajdonosnak a házadókedvezményt a bérlő bérbeszámítási jogát elismerő nyilatkozata, illetőleg vitás esetben a jogerős bírósági határozat keltétől számított 30 napon belül kell kérnie."
4. §
(1) A Vhr. 18. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A házadó alapjának megállapításánál a kiegészítő (mellék-) helyiségeket - amennyiben a naptári év során ideiglenesen és részlegesen sem használják az (1) bekezdésben meghatározott célra - figyelmen kívül kell hagyni."
(2) A Vhr. 18. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Ugyancsak két helyiségnek minősül az olyan lakó- vagy üdülőszoba, amelynek alapterülete az 50 m2-t meghaladja."
(3) A Vhr. 18. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Ha az (1) bekezdésben meghatározott célra létesített helyiséget nem az eredeti rendeltetésének megfelelően használják, az ilyen használat a helyiség jellegét az adóztatás szempontjából nem változtatja meg."
5. §
A Vhr. 19. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a több műszakilag önálló helyiségcsoportból (lakás, üdülőegység) álló épületben két vagy több önálló helyiségcsoportot ugyanaz a család használja, illetőleg az állandó lakás céljára történő bérbeadás kivételével hasznosítja, azokat a házadó alapja szempontjából egy egységnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában család: a házastársak és a kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együttlakó nagykorú nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik."
6. §
A Vhr. 21. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az első fokú adóhatóság a R. 9. §-a (2) bekezdésében meghatározott adócsökkentést a jogosultság keletkezését követő hónap első napjától kezdődően legfeljebb 3 évre engedélyezi. Az engedély több ízben is megadható.
(8) Ha a (7) bekezdésben említett engedély időtartama alatt olyan változás következik be, amely a házadócsökkentésre való jogosultságot kizárja, ezt a körülményt a tulajdonosnak 30 napon belül be kell jelentenie az első fokú adóhatósághoz. Az első fokú adóhatóság a jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kezdődően a teljes összegű házadót állapítja meg."
7. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1982. január hó 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg a Vhr. 16. §-ának (1) bekezdésében a Vhr. 15. § (1) bekezdésére utalás, valamint a Vhr. 27-29. §-a hatályát veszti azzal, hogy a házértékadóval kapcsolatos rendelkezéseket az 1982. január 1. napját megelőző időszakra továbbra is alkalmazni kell.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter