adozona.hu
12/1984. (II. 14.) MT rendelet
12/1984. (II. 14.) MT rendelet
a magántulajdonú közúti járművek ideiglenes behozataláról szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt vámegyezmény kihirdetéséről

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanács a magántulajdonú közúti járművek ideiglenes behozataláról szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt vámegyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.
Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
A Szerződő Államok
ABBÓL A CÉLBÓL, hogy elősegítsék a nemzetközi turizmus fejlődését;
TEKINTETTEL az ENSZ 1949. augusztus 23-a és szeptember 19-e között Genfben tartott Útügyi és Közúti Szállítási Konferenciája által elfogadott és aláírásra 1949. szeptemb...
A Minisztertanács a magántulajdonú közúti járművek ideiglenes behozataláról szóló, New Yorkban 1954. június 4-én kelt vámegyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
ABBÓL A CÉLBÓL, hogy elősegítsék a nemzetközi turizmus fejlődését;
TEKINTETTEL az ENSZ 1949. augusztus 23-a és szeptember 19-e között Genfben tartott Útügyi és Közúti Szállítási Konferenciája által elfogadott és aláírásra 1949. szeptember 19-én, Genfben megnyitott, a Közúti Forgalomról szóló Egyezmény céljaira;
ELHATÁROZTÁK, hogy Egyezményt kötnek és a következő rendelkezésekben egyeztek meg:
a) Az "Import vámok és import adók" kifejezés alatt nemcsak vámot kell érteni, hanem mindenféle illetékeket és adókat, amelyek a behozatal kapcsán kiszabhatók;
b) A "járművek" kifejezés alatt, hacsak a szövegösszefüggésből más nem következik, mindenféle közúti járművet (beleértve a segédmotoros kerékpárokat) és pótkocsit (akár a gépjárművel együtt, akár külön hozták be) kell érteni a hozzájuk tartozó kiegészítő részekkel, a szokásos tartozékokkal és felszereléssel együtt, ha azokat a járművel együtt hozták be;
c) A "magánhasználat" kifejezés kizárja személyeknek díjazás, jutalom vagy más ellenszolgáltatás ellenében történő szállítását, valamint áruknak ipari vagy kereskedelmi szállítását díjazás fejében vagy anélkül;
(d) Az "ideiglenes behozatali iratok" kifejezés magában foglalja az importvámok és importadók letétbe helyezését vagy biztosítását bizonyító vámokmányokat;
(e) A "személyek" kifejezés alatt mind természetes, mind jogi személyeket kell érteni, hacsak a szövegöszefüggés másként nem kívánja.
2. Ezeket a járműveket el kell látni ideiglenes behozatali iratokkal, amelyek szavatolják az importvámok és az importadók - és adott esetben -, bármilyen felmerülő vámvonatkozású bírság megfizetését, a 27. cikk 4. bekezdésében foglalt külön rendelkezéstől függően.
2. A kicserélt alkatrészek, amelyeket nem visznek vissza, importvámok és importadók alá esnek, kivéve ha a szóban forgó ország rendelkezéseivel összhangban ezekről le lehet mondani anélkül, hogy a lemondásból az államra bármilyen költség háramolnék, vagy az érdekelt felek költségére hivatalos felügyelet mellett meg lehet semmisíteni.
2. Az ideiglenes behozatali engedélyek csak vagy országra, ill. vámterületre, vagy több országra, ill. vámterületre lehetnek érvényesek.
3. Ezeknek az iratoknak az érvényességi ideje nem haladhatja meg a kibocsátástól számított egy évet.
2. Ez a "carnet de passages en douane" nem érvényes egy meghatározott vagy néhány területre, a kibocsátó ezt a tényt a "carnet" fedőlapján és behozatali szelvényén jelzi.
3. A csak egyetlen Szerződő Állam területére érvényes ideiglenes behozatali iratok, vagy az Egyezmény 2., vagy 3. sz. Mellékletében szereplő szabványok felelhetnek meg. A Szerződő Államok törvényeikkel és rendelkezéseikkel összhangban más okmányokat is használhatnak.
4. Az ideiglenes behozatali iratok érvényességi idejét minden Szerződő Állam saját törvényeinek és szabályainak megfelelően állapítja meg, kivéve azokét, amelyeket a felhatalmazott társaságok adtak ki a 6. cikk rendelkezéseinek megfelelően.
5. Kérelemre minden Szerződő Állam ellátja a többi Szerződő Államot az olyan ideiglenes behozatali iratok mintáival, amelyek saját területére érvényesek, de nem szerepelnek az Egyezmény mellékleteiben.
2. Az egy országra érvényes ideiglenes behozatali iratokon bejelentett értéket ennek az országnak a valutájában kell kifejezni. A "carnet de passages en douane"-n bejelentett értéket annak az országnak a valutájában kell kifejezni, ahol a "carnet"-t kibocsátották.
3. A járművek szokásos felszereléséhez tartozó cikkeket és szerszámkészletet nem kell külön bejelenteni az ideiglenes behozatali iratokon.
4. Amikor a vámhatóságok úgy kívánják, az alkatrészeket (mint pl. kerekeket, gumiabroncsokat és gumibelsőket) és az olyan tartozékokat, amelyek nem tartoznak a jármű szokásos felszereléséhez (mint a rádiókészülékek, külön iraton be nem jelentett pótkocsik vagy tető-csomagtartók) fel kell tüntetni az ideiglenes behozatali iratokon a szükséges adatokkal együtt (mint súly és érték), és a meglátogatott országból történő kilépéskor be kell mutatni.
2. Az előző bekezdés rendelkezései ellenére a Szerződő Államok vámhatóságai - a kizárólagos mérlegelési jogkörükbe tartozó különleges körülmények között és feltételek mellett - megengedhetik hogy ideiglenes behozatali iratok fedezete alatt közlekedő járművet olyan személy vezessen, aki szokásosan a behozatali ország lakosa, különösen akkor, ha a vezető a járművet az ideiglenes behozatali iratok birtokosának rendelkezése alapján vagy annak megbízásából vezeti.
2. A visszavitelről a kiléptetési záradék szolgál bizonyítékul, amelyet annak az országnak a vámhatóságai csatolnak megfelelően az ideiglenes behozatali iratokhoz, amelybe a jármű ideiglenes bevitele történt.
a) a járművek után megfizetik az esedékes import vámokat és adókat; vagy
b) a járművekről lemondanak anélkül, hogy ez a behozatali állam számára bármilyen költséget jelentene; vagy
c) a járműveket az érdekelt felek költségére hivatalos felügyelet alatt megsemmisítik, feltéve, hogy a vámhatóságok így kívánják meg.
2. Ha az ideiglenesen behozott járművet lefoglalás miatt visszavinni nem lehet (a visszavitel követelményét az ideiglenes behozatali iratok érvényességi idején belül fel kell függeszteni a lefoglalás időtartamára), kivéve a magánszemély javára történt lefoglalást.
3. A vámhatóságok lehetőség szerint értesítik a szavatoló társaságot, az ezen társaság által szavatolt ideiglenes behozatali iratok fedezete alatt behozott járműveknek a vámhatóságok által vagy nevükben történő foglalásáról, és tájékoztatják a foganatosítandó intézkedésekről.
Mindazonáltal, amikor az utolsó záradék az ideiglenes kilépési igazolás, ez az ideiglenesen behozott jármű vagy alkatrészek visszavitelének bizonyítékául szolgál.
2. Az ideiglenesen behozott járművek vagy alkatrészek visszavitelére rendelkezésre álló idő szükséges mértékben meghosszabbodik, ha az érdekelt személyek kielégítően tudják igazolni a vámhatóságoknak, hogy őket megengedett időn belüli visszavitelben vis maior akadályozta meg.
2. A nem szabályosan mentesített, de már korábban visszavitt járművekre vagy alkatrészekre vonatkozó ideiglenes behozatali iratok megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetén az ideiglenes beviteli ország vámhatóságai elfogadják a visszavitel bizonyítékául az Egyezmény 5. sz. Mellékletében található szabványos nyomtatványon alapuló, egy hivatalos hatóság (konzul, vám, rendőrség, polgármester, törvényszéki tisztviselő stb.) által kiadott igazolás benyújtását, amely tanúsítja azokat a tényeket, hogy az iratok lejárati dátuma után a kérdéses járművet vagy alkatrészeket előtte bemutatták és azok a beviteli ország területén kívül vannak.
A vámhatóságok elfogadhatnak bármely más dokumentumot is annak bizonyságául, hogy a jármű vagy az alkatrészek a beviteli országon kívül vannak,
3. Egy "carnet de passages en douane" megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetén, amíg a jármű vagy az alkatrészek, amelyre az vonatkozik, az egyik Szerződő Állam területén vannak, ennek az államnak a vámhatóságai az érdekelt társaság kérelmére elfogadnak egy pótokmányt, amelynek az érvényessége azon a napon jár le, amelyen annak a "carnet"-nak az érvényessége, amelyet pótol. Ez az elfogadás érvényteleníti a megsemmisült, elveszett vagy ellopott "carnet" előző elfogadását.
Ha egy pótokmány helyett egy export engedélyt vagy hasonló okmányt adnak ki a jármű vagy az alkatrészek visszaviteléhez, akkor az ezen az okmányon vagy engedélyen szereplő kilépési igazolást a visszavitel elegendő bizonyítékának kell tekinteni.
4. Ha a járművet az ideiglenes behozatal országából történő visszavitel után ellopták anélkül, hogy az ideiglenes behozatali iratokon a kilépést előzőleg szokásosan igazolták volna és az iratokon a továbbiakban meglátogatott országok vámhatóságai által bejegyzett belépési igazolások sem szerepelnek,az iratokat mégis rendezni lehet, feltéve, hogy a szavatoló társaság az iratokat a lopásra vonatkozó olyan bizonyítékokkal nyújtja be, amelyeket elegendőnek lehet tekinteni. Ha az ideiglenes behozatali iratok még nem jártak le, a vámhatóságok megkövetelhetik azok visszaszolgáltatását.
2. Ha ezt a bizonyítékot nem szerzik be a megengedett időn belül, a szavatoló társaságnak letétbe kell helyeznie vagy ideiglenesen meg kell fizetnie a fizetendő importvámokat és importadókat. Ez a letétbe helyezés vagy megfizetés a letétbe helyezés vagy a megfizetés" időpontjától számított egy év után véglegessé válik. Ezen utóbbi időszak alatt a szavatoló társaság igénybe veheti az előző bekezdésben említett lehetőségeket a letétbe helyezett vagy megfizetett összeg visszafizetése érdekében.
3. Azon országok esetében, amelyek szabályai nem teszik lehetővé az importvámok letétbe helyezését vagy ideiglenes megfizetését, az előző bekezdés rendelkezéseivel összhangban történt fizetéseket véglegesnek kell tekinteni azzal, hogy a befizetett összegeket vissza lehet téríteni, ha az ezen cikkben lefektetett feltételeket teljesítették.
4. Az ideiglenes behozatali iratok mentesítésének megtagadása esetén a szavatoló társaságtól nem lehet megkövetelni nagyobb összeg megfizetését, mint a vissza nem vitt járművekre vagy alkatrészekre kiszabható importvámok, importadók és az esetleges kamat együttes összege.
2. Az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbe helyezésével lép hatályba.
2. Az Egyezményt a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmánynak az előző bekezdéssel összhangban történő letétbe helyezése után megerősítő vagy ahhoz csatlakozó államok tekintetében az Egyezmény ezen államok megerősítő vagy csatlakozási okmányainak a letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba, akár fűztek hozzá fenntartást a 39. cikkben elfogadottakkal összhangban, akár nem.
2. A felmondás tizenöt hónappal azután lép érvénybe, hogy az Egyesült Nemzetek Főtitkára megkapta a felmondásról szóló értesítést.
2. Bármely Állam, amely az előző bekezdés alapján kinyilvánította az Egyezmény kiterjesztését bármely, területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős, külön is felmondhatja az Egyezményt erre a területre vonatkozóan, a 36. cikk rendelkezéseivel összhangban.
2. Záróokmány aláírása után tett fenntartásokat nem lehet elfogadni, ha az Aláíró Államok vagy a Szerződő Államok egyharmada azzal szemben kifogást emelt, amint az alábbiakban következik.
3. Egy Állam által az aláírás, a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése, vagy a 38. cikk alapján történt bármely értesítés idején az Egyesült Nemzetek főtitkárához benyújtott fenntartások szövegét az Egyesült Nemzetek főtitkára megküldi minden olyan Államnak, amely addig az időpontig aláírta, megerősítette vagy csatlakozott az Egyezményhez. Ha ezen Államok egyharmada a megküldés napjától számított kilencven napon belül kifogást emel, a fenntartást nem fogadják el. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az e bekezdésben említett minden Államot értesít a hozzá érkezett bármilyen kifogásról, valamint a fenntartás elfogadásáról vagy elutasításáról.
4. Egy olyan Állam kifogása, amely aláírta, de nem erősítette meg az Egyezményt, érvényét veszti, ha a kifogás emelésétől számított kilenc hónapon belül a kifogásoló Állam nem erősíti meg az Egyezményt. Ha annak következtében, hogy egy kifogás érvényét veszti, egy fenntartás az előző bekezdés alkalmazásával elfogadottá vált, az Egyesült Nemzetek Főtitkára értesíti erről az előző bekezdésben említett Államokat. Egyetlen fenntartás szövegét sem küldik meg az előző bekezdés alapján az aláíró Államnak, ha az az Állam a részéről történő aláírás napjától számított három éven belül nem erősítette meg az Egyezményt.
5. Attól a naptól számított tizenkét hónapon belül, amikor az Egyesült Nemzetek Főtitkára egy fenntartásnak a 3. bekezdésben említett eljárással összhangban történt elutasításáról szóló értesítést elküldte, a fenntartást benyújtó Állam visszavonhatja a fenntartást, amely esetben akár a megerősítő vagy csatlakozási okirat, vagy a 38. cikkben foglalt esetben az értesítés az esettől függően hatályba léphet ilyen Állam vonatkozásában a visszavonás napjától. Ilyen visszavonástól függően az okmány vagy az értesítés - az esettől függően - nem lép hatályba, kivéve ha a 4. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával a fenntartást később elfogadták.
6. Az e cikkel összhangban elfogadott fenntartásokat az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor vissza lehet vonni.
7. Egyetlen Szerződő Államtól sem lehet megkövetelni, hogy kiterjessze egy fenntartást bejelentő Államra az azon rendelkezésekből származó előnyöket, amelyekhez az a fenntartást fűzte. Bármely Állam él ezzel a joggal, ennek megfelelően értesíti az Egyesült Nemzetek Főtitkárát és az utóbbi minden aláíró és Szerződő Állammal közli ezt a döntést.
2. Bármely vitát, amelyet nem oldottak meg tárgyalások útján, a vitában érintett bármelyik Szerződő Állam kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni, és a vitában érintett államok közötti megegyezéssel kiválasztott egy vagy több döntőbíró elé kell utalni. Ha a vitában érdekelt államok a döntőbíráskodás kérésének napjától számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni a döntőbíró vagy a döntőbírók kiválasztásában, ezen Államok közül bármelyik felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy jelöljön ki egy döntőbírót, akihez a vitát döntésre előterjesztik.
3. Az előző bekezdés szerint kijelölt döntőbíró vagy döntőbírók döntése az érdekelt Szerződő Államokra kötelező.
2. Ha az előző bekezdésnek megfelelően egy konferenciát összehívtak, a Főtitkár értesít minden Szerződő Államot és felkéri azokat, hogy nyújtsanak be három hónapon belül olyan javaslatokat, amelyeket szeretnének a konferencián megvitatni. A főtitkár minden Szerződő Államhoz eljuttatja a konferencia előzetes napirendjét az ilyen javaslatok szövegével együtt, legalább három hónappal a konferencia megkezdésének tervezett időpontja előtt.
3. A főtitkár az e cikkel összhangban összehívott bármilyen konferenciára meghív minden Szerződő Államot és az Egyesült Nemzetek vagy bármelyik szakosított szervezet minden tagállamát.
2. Az előző bekezdéssel összhangban megküldött bármely javasolt módosítást elfogadottnak kell tekinteni, ha a javasolt módosításnak a főtitkár által történt megküldésének napjától számított hat hónapon belül egyetlen Szerződő Állam sem emel kifogást.
3. A főtitkár a lehető leghamarabb értesít minden Szerződő Államot arról, hogy emeltek-e kifogást a javasolt módosítással szemben és ha ilyen kifogást nem emeltek, a módosítás minden Szerződő Állam tekintetében az előző bekezdésben említett hathónapos időtartam lejártát követő három hónap múlva lép hatályba.
a) a 33. és 34. cikkekkel összhangban érkezett aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;
b) az időpontról, amikor az Egyezmény a 35. cikkel összhangban hatályba lép;
c) a 36. cikkel összhangban érkezett felmondásokról;
d) az Egyezmény hatályának a 37. cikk szerinti megszűnéséről;
e) a 38. cikk szerint érkezett értesítésekről;
f) a 42. cikkel összhangban hatályba lépett bármely módosításról.
Ennek hiteléül az erre kellően felhatalmazott alulírottak, a jelen Egyezményt aláírták.
Készült New Yorkban, 1954. június 4-én egyetlen példányban, angol, francia és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára megbízást kapott, hogy készítsen egy hiteles kínai és orosz nyelvű fordítást a jelen Egyezményről, és mellékelje a kínai és orosz szöveget az angol, francia és spanyol szövegekhez, amikor ebből hiteles másolatot küld az Államoknak a jelen Egyezmény 44. cikke szerint.
A méretek: 22X27 cm.
A kibocsátó társaságnak be kell jegyeznie minden szelvényre a nevét és annak a nemzetközi szervezetnek a rövidítését, amelyhez tartozik.
A méretek: 11X24,5 cm. A diptyque tartalmazza:
1. Egy ellenőrző szelvényt egy leválasztható és felragasztható címkével;
2. A birtokos szelvényét egy azonosítási igazolással, amelyek mintáit ez a melléklet tartalmazza.
A diptyque-nél nincs szükség a beviteli ország vámhatóságainak kezelésére, be- és kiviteli igazolásokra. Az okmány használata a következő:
A diptyque-et annak az országnak a felhatalmazott társasága bocsátja ki, ahol a gépjárművet nyilvántartásba vették. Az ellenőrző szelvényt a kibocsátó társaság tartja meg. A leválasztható címkét a jármű szélvédőjére kell ragasztani.
Az igazolást a birtokosnak átadják, aki köteles azt visszajuttatni a kibocsátó társaságnak a kellően kitöltött azonosítási igazolással együtt az okmány érvényességi idejének lejártát követő 15 napon belül.
Azoknak az okmányoknak a jegyzékét, amelyek a megelőző hónapban lejártak és amelyeket még nem rendeztek, a kibocsátó társaság benyújtja a saját országa vámhatóságaihoz, a jegyzéknek az ideiglenes bevitel országának vámhatóságaihoz való továbbítása céljából. Az ideiglenes behozatal országának felhatalmazott társasága felelős a vámhatóság által követelt behozatali vámok és behozatali adók megfizetéséért.
A jármű szélvédőjére ragasztott címkéből a kiléptető és az ideiglenes behozatal országának beléptető vámhatóságai rögtön látják, hogy a járművet ellátták vámigazolvánnyal, amelynek bemutatását szükség esetén megkövetelhetik.
A bélyegző feliratának francia nyelvűnek kell lennie. A rávésett feliratot egy másik nyelven meg lehet ismételni.
2. A következő eljárást kell követnie a meghosszabbítást kérelmező személynek, illetve a kérelemmel foglalkozó szavatoló társaságnak:
c) Amint a carnet de passage en douane birtokosa felismeri, hogy köteles az okmány érvényességi idejének meghosszabbítását kérni, elküldi a szavatoló társaságnak a carnet-t és egy meghosszabbítási kérelmet, amelyben jelzi azokat a körülményeket, amelyek őt arra kényszerítették, hogy kérelmet nyújtson be. A kérelemmel együtt benyújtja megerősítő bizonyítékként azokat az iratokat pl. orvosi igazolás, a járművet javító szerviz jelentése vagy bármilyen más hiteles okmány, amelyek bizonyítják, hogy a kérdéses késedelmet vis maior okozta.
b) Ha a szavatoló társaság úgy véli, hogy a meghosszabbítási kérelmet el lehet küldeni a vámhatóságoknak, akkor lebélyegzi a carnet depassages en douane fedőlapját az erre a célra külön fenntartott helyen.
c) A bélyegző bal oldalán a szavatoló társaság kitölti a dátumot számokkal és betűkkel, amíg a meghosszabbítást kérték. A társaság elnöke vagy képviselője aláírja és ráteszik a társaság bélyegzőjét.
d) A meghosszabbítás ideje nem haladhatja meg az utazás befejezéséhez indokoltan szükséges időt és rendesen nem lehet több, mint a carnet előző lejártától számított három hónap.
e) Ezután a szavatoló társaság elküldi az igazolványt a saját országa illetékes vámhatóságaihoz. A carnet birtokosa által készített kérelmet és a megerősítő bizonyítékokat mellékeli a carnethoz.
f) A vámhatóság dönti el, hogy megadják-e a hosszabbítást, a vámhatóság csökkentheti a kért hosszabbítási időszakot vagy megtagadhatja a hosszabbítást Ha a hosszabbítást megadták, az illetékes vámtisztviselő kitölti végig a szavatoló társaság által a carnet fedőlapjára helyezett bélyegzőt, ráírja a sor- vagy nyilvántartási számot, a keltezést és a saját hivatali beosztását. Ezután aláírja és lebélyegzi.
g) Ezután a carnet-t visszaküldik a szavatoló társaságnak, amely megküldi az illető személynek.
3. §
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezményhez való csatlakozás alkalmából a következő nyilatkozatot és fenntartást tette:
- az Egyezmény 38. cikke ellentétes az ENSZ Közgyűlés 1514. számú határozatával, amely a népek önrendelkezési jogáról szól;
- a Magyar Népköztársaság fenntartással él az Egyezmény 40. cikkének 2. pontjával kapcsolatban, amely a választott bírósági eljárásban egyoldalú kérelemre döntőbíró kijelölésére ad lehetőséget.
4. §
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1983. évi augusztus hó 2. napjától kell alkalmazni.
(2) E rendelet végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.