adozona.hu
64/1985. (XII. 30.) PM rendelet
64/1985. (XII. 30.) PM rendelet
a társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) A rendélet alkalmazásában belföldi társaság]
"a) a gazdálkodó szervezet kiskereskedelmi, Illetőleg vendéglátóipari üzletet, felvásárló telepét szerződéses rendszerben...
64/1985. (XII. 30.) PM rendelet
a társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §A társasági adóról szóló 66/1984. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 69/1984. (XII. 29.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(2) A rendélet alkalmazásában belföldi társaság]
"a) a gazdálkodó szervezet kiskereskedelmi, Illetőleg vendéglátóipari üzletet, felvásárló telepét szerződéses rendszerben üzemeltető vagy bérlő polgári jogi társaság, a gazdálkodó szervezet ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaság, továbbá a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társasága, valamint"
2. §
(1) A Vhr. 3. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül alkalmazottnak]
"d) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül;"
(2) A Vhr. 3. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A sportegyesületek a sporttal közvetlenül kapcsolatos tevékenységükből származó nyereségük után társasági adót nem fizetnek. Az egyéb adóköteles nyereségük évi 100 000 forintot meg nem haladó része is mentes a társasági adó alól."
3. §
A Vhr. 5. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(3) Az adóköteles nyereség megállapításánál az adóévben elért adóköteles bevételt kell figyelembe venni, tekintet nélkül arra, hogy az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik.
(4) Sportegyesületnél az adó alapja az adómentes összeghatárt meghaladó adóköteles nyereség 70%-a."
4. §
(1) A Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
(A társasági nyereségadó mértéke:)
"a) az 1. § (2) bekezdésének d) és e) pontjaiban szereplő társaságok esetében - figyelemmel a b) pontra is - az adóköteles nyereség 3%-a,
b) az 1. § (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban szereplő társaságok esetében, továbbá az ügyvédi és jogtanácsosi munkaközösségek olyan tevékenységből származó bevétele esetében, amelyek díjazásáról nem az igazságügyminiszter által kiadott ügyvédi, jogtanácsosi díjszabás-rendelet rendelkezik, ha az évi átlagos taglétszám - ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösségnél az ezzel foglalkozó tagok átlagos taglétszáma - szerint egy főre jutó adóköteles nyereség
200 000 Ft-nál nem több, az adóköteles nyereség 6%-a
200 000 Ft-ot meghalad, tagonként 12 000 Ft és a 200 000 Ft-ot meghaladó adóköteles nyereség 12%-a,"
(2) A Vhr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az alkalmazotti társasági adó mértéke 10 %".
(3) A Vhr. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Amennyiben az egészségügyi és kulturális alaptevékenység körébe tartozó szolgáltatásokat végző társaság az illetékes ágazati minisztériummal vagy a tanács szakigazgatási szervével idős személy gondozására vagy fekvőbeteg ellátásra, gyermekfelügyelet végzésére, illetve személyi alapszükségletet kielégítő humán szolgáltatás végzésére megállapodást köt, a megállapodás alapján a következő összegekkel csökkentheti a befizetendő társasági adót:
a) a szerződésben vállalt tevékenység árbevételének az össz-árbevételhez viszonyított arányában számított társasági adóalapra eső társasági adó összegével;
b) a szerződésben vállalt tevékenységet közvetlenül végzők munkabére után fizetett társadalombiztosítási járulék és a költségvetési szervek részére előírt azonos kötelezettség közötti különbözet összegével, társasági tag esetén a különbözet 80%-ával."
5. §
A Vhr. az alábbi 8/A §-sal egészül ki:
"8/A §
Adókedvezmény
A szakmunkástanulót foglalkoztató társaságot tanulónként - teljes adóévre számítva - 6000 Ft társasági adókedvezmény illeti meg."6. §
A Vhr. 9. §-ának (2), illetőleg (5) bekezdésa helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"(2) Az adóbevallás benyújtásának elmaradása esetén az adóhatóság az általa meghatározott adófizetési kötelezettséget adóhiányként állapítja meg."
"(5) A társaság köteles a megalakulását 15 na-» pon belül bejelenteni az adóhatósághoz Az adóköteles tevékenység megkezdésével, megszűnésével kapcsolatos bejelentési, valamint adóbevallásadási, adóbefizetési kötelezettséget a vállalati gazdálkodó szervezetek, valamint a társaságok adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabály szerint kell teljesíteni."
7. §
A Vhr. 10. §-ának (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"A társaság számadására vonatkozó részletező szabályokat a Pénzügyminisztérium a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé."
8. §
A Vhr. 1. és 2. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
9. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1986. január 1. napjától keletkező adóalapok tekintetében kell alkalmazni, kivéve e rendelet mellékletének 8. pontjában foglaltakat, amelyet 1985. január 1. napjától lehet alkalmazni. Egyidejűleg a Vhr. 2. §-ának e) pontja hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügymi niszter
Melléklet a 64/1985. (XII. 30.) PM rendelethez
1. A Vhr. 1. számú Mellékletének 3. pontja az alábbi mondattal egészül ki:"Ugyanígy kell értékelni a termelésbe állított saját előállítású állóeszközt is."
2. A Vhr. 1. számú Mellékletének 9. pontjában az első bekezdés szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"9. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállítására, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM rendelet 2. §-a (4) bekezdésének, valamint a 3. és 4. §-ának előírásait kell alkalmazni. A naplófőkönyvet, a leltárt, a vagyon kimutatást, az analitikus nyilvántartásokat és mindezek bizonylatait, valamint a tevékenységgel összefüggő iratokat, feljegyzéseket stb. az adó kivetéséhez való jog elévüléséig kell megőrizni."
3. A Vhr. 1. számú Melléklete az alábbi 10. ponttal egészül ki:
"10. A társaság adóköteles nyereségének kiszá-mítása során figyelembe vett eszközök kiselejtezésének igazolásául a selejtezési jegyzőkönyv szolgál. A selejtezés során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosítási jellel kell ellátni. A selejtezési eljárásban szakértőt lehet alkalmazni a megbízó költségére. Az állóeszközök selejtezésének időpontjáról az adóhatóságot értesíteni kell."
4. A Vhr. 2. számú Mellékletének 6/b) pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki:
(termelési-kezelési költség)
"továbbá szerződéses üzemelést folytató polgári jogi társaság esetében a gazdálkodó szervezet alkalmazásában álló, de a társaság felügyelete alatt dolgozó személynek e tevékenységért a társaság által adott összeg, amennyiben utána a társaság az alkalmazotti társasági adót megfizette;"
5. A Vhr. 2. számú mellékletének 6/eb) pontjában az "időarányosan" szó helyébe "adóévenként" szó lép.
6. A Vhr. 2. számú Mellékletének 6/i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(termelési-kezelési költségek)
"i) a reprezentációs kiadás, legfeljebb az éves árbevétel fél százalékának megfelelő mértékben, amely azonban nem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot;"
7. A Vhr. 2. számú Mellékletének 6/1 pont; helyébe az alábbi rendelkezés lép: (termelési-kezelési költségek)
"l) az olyan életbiztosítás díja, amelyet azért kötöttek, mert a társaság tagjának egészsége, testi épsége a tevékenység során közvetlenül nagy veszélynek van kitéve, továbbá a "-hitelfedezeti életbiztosítás-" díja, ha azt a társaság azért kötötte, mert az igényelt bankhitelnek ez feltétele volt."
8. A Vhr. 2. számú Mellékletének 6. pontja az alábbi m) ponttal egészül ki:
(termelési-kezelési költségek)
"m) a társaság egyébként adóköteles nyereségéből közérdekű célra juttatott rész. Ilyennek kell tekinteni a párt és tömegszervezeteket (ideértve a KISZ, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, az Úttörő Szövetség, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Honvédelmi Szövetség központi szervei, valamint bármely költségvetési szerv részére adott juttatást, továbbá olyan egyesület részére adott juttatást, amely egyesület közreműködésével megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató célszervezet jött létre és működik. E juttatások annak az adóévnek az adóalapjánál vehetők számításba, amelyben a juttatás ténylegesen történt. Adózott nyereségből történő juttatás visszamenőleges elszámolásra nem jogosít."
9. A Vhr. 2. számú Mellékletének 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"7. Nem tekinthető termelési és kezelési költségnek az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem kizárólag a társaság jövedelemszerző tevékenységének folytatására szolgál (üdülő stb.), továbbá a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítéssel, a jogszabály megsértéséből származó egyéb kötelezettséggel kapcsolatos befizetések (bírság, adópótlék, adóbehajtási költség, tisztességtelen ár alkalmazásából eredő elvonás, vagyonelkobzás stb.). Ugyancsak nem minősül költségnek az állóeszközbeszerzésre fordított kiadás, az adósságokra teljesített törlesztés, a fel nem használt anyag- és árukészlet beszerzésére, előállítására - ideértve a befejezetlen termelésben, valamint a nem értékesített késztermékekben fekvő anyagot is - kiadásként elszámolt összeg, a segítő családtagnak a 6/g pontban foglaltakat meghaladó díjazása, a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány - ide nem értve a 6/m pontban felsorolt juttatásokat - és más ingyenes szolgáltatás. Az a juttatás, amelyet a társaság tagja a társaságtól kap - a jogszabály alapján a tagnak járó költségtérítés kivételével - költségként nem számolható eL Nem lehet költségként elszámolni a társasági nyereségadót, a társaságnak vagy tagjának (alkalmazottjának, megbízottjának) jogszabálysértéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét, az önellenőr-; zés alapján megállapított forgalmi és az alkalmazotti társasági adóhiány, az önellenőrzési pótlék és a fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény esetén felszámított késedelmi pótlék kivételével."
10. A Vhr. 2. számú Mellékletének 8. pontjában az "értékük 20 ezer Ft-nál" szövegrész helyébe "értékük 50 000 Ft-nál" szövegrész lép és a 8. pont a következő mondattal egészül ki:
"Az 1986. január 1. előtt beszerzett 50 000 Ft beszerzési értéket meg nem haladó állóeszközök nettó értékét teljes egészében költségként lehet figyelembe venni a társasági adóalap számításánál és azokat a továbbiakban fogyóeszközként kell kezelni."
11. A Vhr. 2. számú Mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. Társaság tagja: a rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének d) pontjában szereplő társaságok tagja."
12. A Vhr. 2. számú Mellékletének 14. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"14. Közületi szerv: a magánkereskedők közkereseti társasága, valamint a társasházközösség kivételével minden szerv és szervezet, tekintet nélkül szervezeti formájára, elnevezésére, jogállásara, ide értve a belföldön kifizetést teljesítő külföldi szerveket, szervezeteket is."
13. A Vhr. 2. számú Melléklete az alábbi 15-16. pontokkal egészül ki:
"15. A társaság tagja által az üzletbe nem pénzben, hanem egyéb eszközben befektetett értékek számszerűsítésénél az alábbiak szerint kell eljárni:
az üzletbe változatlan állapotban befektetett eszköz értékét gazdálkodó szervezet által kiállított, a befektetetést legfeljebb egy évvel megelőző keltű okmányban (számla, jegyzék) feltüntetett értékkel kell számításba venni. Vámkülföldről származó áru esetében okmányként a vámokmány szolgál. Az előbbiektől eltérő esetben az eszközt a Bizományi Áruház vagy TEK vállalat szakértője által megállapított értéken kell számbavenni.
16. A Vhr. 3. §-a (5) bekezdésének alkalmazásában sporttal közvetlenül kapcsolatos tevékenység*:
a sportegyesület által rendezett sporttanfolyam, a porttevékenységhez közvetlenül csatlakozó reklámozás és hirdetés."