37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelet

adozona.hu

37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelet

az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Kibocsátó(k): Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter , Pénzügyminiszter
Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Agrárjog
Tipus: rendelet
Érvényesség kezdete: 1987.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: AJR) 51. §-ában kapott, felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya kiterjed az AJR 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre, továbbá a (2) bekezdés...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelet

az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról

A rendelet hatálya

1. §
(Az AJR 1. §-ához)
(1) A rendelet hatálya kiterjed az AJR 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyesülésre, kivéve a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzem).
(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre és a mezőgazdasági nagyüzem, illetve a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére.
(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül a rendeletben külön megjelölt gazdálkodó szervezetekre;
b) a háztáji és kisegítő gazdaságra, valamint az egyéni termelőre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági kistermelő).

Beruházási támogatások

2. §
(Az AJR 36. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére - az 2. számú melléklet 1. és 2. számú táblázatában felsorolt - nagyüzemi méretű szőlő- és gyümölcsültetvények telepítéséhez fix összegű beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás) adható.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére negyvenszázalékos mértékű támogatás adható:
a) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt ültetvények telepítéséhez;
b) a gyümölcs- és szőlő-törzsültetvények telepítéséhez a szőlő-törzsültetvények korszerűsítéséhez, áruszőlő-ültetvény törzsültetvénnyé történő átalakításához;
c) a meglevő szőlő- és gyümölcs-ültetvények
korszerűsítéséhez.
(3) Szőlő- és gyümölcsös telepítéséhez, korszerűsítéséhez támogatást akkor lehet adni, ha a tervezetett telepítés, korszerűsítés az 1. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel és a telepítési engedélyt kiadták. A támogatási összegeket az 1. számú melléklet 1. és 2. számú táblázata tartalmazza.
3. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére tejtermelő tehenészeti beruházáshoz az agrár és élelmiszer termelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló 45/1984. (XI. 6.) MT rendelet (a továbbiakban: AJR) 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti százalékos, vagy új lejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként húszezer forint támogatás folyósítható, ha az üzem a tejtermelő tehenészeti telep üzemeltetéséhez szükséges valamennyi - de legalább a 2. számú melléklet a) pontjában felsorolt - létesítményeket megvalósítja, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak.
(2) A támogatás elszámolásánál kötetlen tartásnál egy tehénférőhelynek legalább 4 m2 fedett pihenőteret, kötött tartásban legalább 6,5 m2 beépített alapterületet kell alapul venni.
4. §
Az AJR 36. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott beruházási célok támogatásban részesíthető épületeit, építményeit a 2. számú melléklet 1. számú táblázata, gépeit, berendezéseit pedig a 2. számú táblázata tartalmazza.
5. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére gabonatároló beruházáshoz, a meglevő épületek - kivéve az 1968. január 1. napja után támogatással létesített szarvasmarhatartási létesítményeket - gabonatárolóvá történő átalakításához támogatás adható.
(2) A támogatás szakmai feltételeit, a támogatásban részesíthető létesítmények és eszközök felsorolását a 2. számú melléklet b) pontja tartalmazza.
6. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt öntöző-gépeket húsz százalékos támogatással csökkentett áron vásárolhatja meg.
(2) A gépek utáni támogatást az értékesítő vállalat az értékesítés alapján, a kivitelező és szerelő vállalat a támogatásra jogosult szervezet részére kiállított számla alapján a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Adóelszámolási Irodájától (a továbbiakban: Adóelszámolási Iroda) termelési árkiegészítésként igényelheti. Az igényelt támogatás összegéről a számlát kiállítónak - a számlán külön tételben feltüntetve -értesítenie kell a gépet vásárló szervezetet.
(3) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő vállalatnak kell tekinteni - kiskereskedelmi forgalmazás esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, közvetlen forgalmazás esetén a gyártó üzemet vagy a külkereskedelmi vállalatot.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a saját részére gyártott, a 3. számú melléklet a) pontjában meghatározott öntözőgépek után a támogatást termelési árkiegészítésként veheti igénybe.
(5) A támogatás alapja:
a) belföldi előállítású termékeknél a termelői ár;
b) importból származó terméknél az import beszerzési ár.
(6) Import beszerzési ár a deviza vételár, a beszerzéssel kapcsolatban a magyar határig felmerült összes költség, a vám, a vámmal együtt fizetendő költségek (kivéve a statisztikai és behozatali illetéket), az import forgalmi adó, az import árrés, vagy import bizományi díj együttes összege.
7. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzemnek és az agráripari egyesülésnek a bekötőút építéséhez - a 2. számú melléklet c) pontjában meghatározott szakmai feltételek mellett - a következő mértékű támogatás adható:

(2) Az egy főre jutó üzemi bruttó jövedelem az AJR 9. § (2) bekezdésével meghatározott bruttó jövedelem és a bruttó jövedelemadónál alkalmazott átlagos állományi létszám három évi összegének hányadosa (egyesülés esetén a jogelődök összevont adataiból kell kiszámítani).
8. §
(Az AJR 37. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzemeknek a meliorációs munkák bekerülési költségeihez az öntöző-és rizstelep beruházási költségéhez - a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai feltételek mellett - a következő mértékű támogatás adható (a továbbiakban: melioráció, illetve meliorációs támogatás):

(2) A vízgazdálkodási társulatnak, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési munkákhoz ötvenöt százalékos mértékű meliorációs támogatás adható.
(3) A támogatásban részesíthető meliorációs munkák tartalmát a 7. számú melléklet határozza meg.
(4) A térségi meliorációval érintett, a szükséges fejlesztési forrással nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzem és vízgazdálkodási társulat részére visszafizetendő kamatmentes forráskiegészítés adható, amelyet a meliorációs munkákhoz kiadott támogatási okiratban is szerepeltetni kell.
(5) A gazdaságilag elmaradott térségekben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek az (1) bekezdés szerintinél 10 százalék ponttal nagyobb mértékű támogatást vehetnek igénybe.
9. §
(1) A térségi meliorációt pályázat alapján -az érdekelt országos hatáskörű szervek véleményének kikérése után - a MÉM engedélyezi.
(2) A támogatást jóváhagyott éves meliorációs támogatási kereten belül a következő szervek engedélyezik:
a) a mezőgazdasági nagyüzem részére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági
és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv), a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a mezőgazdasági szakszövetkezeteknél az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével;
b) a vízgazdálkodási társulat részére, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz - a vízügyi igazgatóság javaslata alapján - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv.
(3) A térségi meliorációs munkákhoz a forráskiegészítést a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a rendelkezésre bocsátott kereten belül engedélyezi.
(4) A forráskiegészítést a melioráció befejezése után, legfeljebb öt éven belül, az érdekeltségi alapból kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét az engedélyezéskor kell meghatározni. A visszafizetést az esedékesség évét követő február 28-ig - a forráskiegészítés engedélyezésekor meghatározott számlára - kell teljesíteni.
(5) Több évén keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyben a munkák bekerülési költségeinek - ezen belül a támogatás összegének - éves ütemét is meg kell határozni.
(6) Az engedélyező szerv a meliorációs munkák támogatásának, illetve a forráskiegészítésnek az engedélyezéséről a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a beruházó központi telephelye szerint illetékes megyei igazgatóságot (a továbbiakban: megyei igazgatóság) értesíti.
(7) A forráskiegészítés visszafizetéséből befolyó összeget a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerve fejlesztési hozzájárulási alapként köteles kezelni, és abból a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint újra támogatást, forráskiegészítést adhat.
10. §
A támogatás iránti kérelmét a 4. számú mellékletben foglaltak szerint a mezőgazdasági nagyüzemnek és a vízgazdálkodási társulatnak a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez kell benyújtania. A térségi meliorációs munkákkal kapcsolatos pályázatokat, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv - a megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: pénzügyi szakigazgatási szervével) egyeztetett véleményével ellátva - a MÉM-nek küldi meg.
11. §
(1) Az AJR 36. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott támogatás a beruházás befejezése (műszaki átadás-átvétel) után igényelhető.
(2) Az 1980. december 31. napja után üzembe helyezett, támogatással megvalósított létesítmények korszerűsítésére - kivéve az ültetvénytelepítést és a meliorációt - támogatás nem adható.
(3) Az ültetvénytelepítés korszerűsítésére az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek alapján adható támogatás.
(4) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni. Kivételt képeznek ez alól a térségi meliorációval érintett területeken 1980. december 31. napja előtt megvalósított nem térségi meliorációs munkák.
(5) Az elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök - kivéve ültetvények - helyreállításához támogatás nem adható.
12. §
(1) Az építési, a meliorációs, az állattenyésztési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a megyei igazgatóságtól.
(2) A megyei igazgatóság az ültetvénytelepítéshez, a meliorációhoz, a gabonatároló, a bekötőút beruházáshoz támogatási okiratot ad ki; a tejtermelő tehenészeti, a sertés-, a juh- és a baromfitartási beruházásoknál a támogatás tervezett összegéről és az igénybevétel végső időpontjáról írásban értesíti a beruházót.
(3) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkákhoz egy okiratot kell kiállítani. A megyei igazgatóság a támogatási okirat egy példányát az engedélyező szervnek is megküldi.
(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait a 4. és az 5. számú melléklet tartalmazza.
(5) Támogatást a kivitelezési munka megkezdése után nem lehet engedélyezni. A kivitelezési munka megkezdődik
a) az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzéssel;
b) állattenyésztési gépek önálló beszerzése esetén az első gép (berendezés) átvételével;
c) ültetvénytelepítésnél a szaporítóanyag ültetésével;
d) egyéb, a PM és a MÉM által együttesen minősített esetekben.
(6) A támogatás alapja a tényleges beruházási ráfordítások aktiválandó összege.
(7) A támogatás alapját csökkenteni kell:
a) az 1976. évi 24. számú tvr. 17. §-a alapján lefolytatott kivételes kisajátítási eljárás keretében, a kapacitáspótló állóeszköz létesítéséhez kapott kártalanítás összegével;
b) a támogatással csökkentett áron vásárolt technológiai gépek és berendezések értékével.
(8) Nem kell levonni a műszaki fejlesztési alapból, a környezetvédelmi alapból, a központi ráfordítás csökkentő programok támogatási keretéből kapott juttatást.
(9) A támogatási okirat (ígérvény) érvényét veszti, ha a beruházást az okiratban (ígérvényben) megjelölt kezdési időponttól számított 6 hónapon belül - melioráció esetében 60 napon belül - nem kezdik meg, vagy 12 hónapot meghaladóan szüneteltetik
13. §
(1) A gabonatároló, a bekötőút, a melioráció, valamint az ültetvénytelepítés pénzügyi forrásait évente a következő sorrendben kell felhasználni:
a) saját forrás,
b) beruházási támogatás,
c) beruházási hitel.
(2) Ültetvénytelepítésre és korszerűsítésre a támogatás a termőrefordulásig vagy a korszerűsítés befejezéséig - az 1. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén -évenként igényelhető.
14. §
(1) Az ültetvénytelepítési, a gabonatároló, a melioráció, a bekötőút beruházások támogatását a támogatási okirat alapján a teljesítményérték elszámolásakor, illetve a beruházási számlák kifizetésekor igényli a mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés az Adóelszámolási Irodától.
(2) A meliorációhoz a forráskiegészítést az engedélyező szerv értesítése alapján a megyei tanács vagy az Adóelszámolási Iroda a beruházó számlájára átutalja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházásoknál az elszámolás szerint visszafizetendő támogatás összegét, az elszámolás benyújtásával egyidejűleg a beruházó az Adóelszámolási Irodához köteles átutalni.
(4) Az (1) bekezdésben felsorolt beruházásoknál, ha az elszámolás szerint még további támogatás folyósítható, akkor azt - a támogatási okiratot kiállító szerv intézkedése alapján - az Adóelszámolási Irodától lehet igényelni.
(5) A tejtermelő tehenészeti, a sertés-, a juh-és baromifitartási beruházások befejezése után a tényleges beruházási ráfordítások alapján megállapított támogatást - a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján - a megyei igazgatóság intézkedésére, az Adóelszámolási Iroda a támogatásra jogosult számlájára átutalja.
(6) Ha a beruházó a tejtermelő tehenészeti, a sertés-, a juh- és a baromfitartási beruházást hitel igénybevételével valósította meg, akkor a műszaki átadás-átvételt követően kapott támogatást az e beruházáshoz igénybe vett hitel törlesztésére kell fordítania.
A támogatás folyósításának időpontjában a hitelt nyújtó pénzintézet a támogatás összegével a mezőgazdasági nagyüzemnek az ehhez a beruházáshoz igénybe vett hitele éves törlesztő részleteit arányosan csökkenti.
15. §
(1) A támogatást - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a beruházás műszaki átadás-átvételét követő 60 napon belül kell elszámolni. A több létesítményt magába foglaló beruházásnál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a határidő az utolsóként elkészült létesítmény átadás-átvételekor kezdődik.
(2) Az ültetvénytelepítés támogatását a telepítési dokumentációban meghatározott termőrefordulási időpontot követő 60 napon belül kell elszámolni. Ha a termőrefordulás a telepítési dokumentációban meghatározott időpontig nem következik be, az elszámolás határidejét a támogatási okiratot kiállító megyei igazgatóság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
(3) Ha az ültetvény csak részlegesen fordult termőre, a támogatást a termőrefordulás arányában lehet elszámolni.
(4) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkákról - elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.
(5) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés, ha a támogatást az (1) és (3) bekezdésben meghatározott időpontig nem számolja el, az elszámolásra kerülő támogatás után, a késedelem idejére havi egy százalékos járulékot köteles fizetni.
16. §
(Az AJR 38. §-ához)
(1) A támogatással létesített vagy beszerzett állóeszközök hasznosítását a megyei igazgatóság ellenőrzi.
(2) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos része után havi egy százalékos, bírságként kezelendő járulékot kell fizetni, ha
a) az állóeszközt nem mezőgazdasági vagy élelmiszeripari - vízgazdálkodási társulatnál nem vízgazdálkodási - célra hasznosítják, adják bérbe;
b) az állóeszközt tizenkét hónapot meghaladó időszakban nem hasznosítják, a kihasználatlanság
teljes idejére.
(3) Mezőgazdasági vagy élelmiszeripari hasznosításnak számít az e célú, időszakos, szezonális eszközhasználat is.
(4) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét vissza kell fizetni, ha
a) az állóeszközt támogatásra nem jogosult szerv részére eladják;
b) az 1980. december 31. napja után üzembe helyezett épületet, építményt, termőre fordított ültetvény teljes amortizálódás előtt, a gépet, berendezést és felszerelést hatvanszázalékos amortizálódás előtt kiselejtezik.
(5) A (2) és (4) bekezdésekben előírt járulékfizetési, illetve támogatás visszafizetési kötelezettség kiszámításánál az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos támogatási részt az állóeszköz-nyilvántartás adataiból kell megállapítani.
(6) Nem kell a támogatást visszafizetni, ha
a) az állóeszközt igazolt elemi kár, illetőleg igazolt rendkívüli növényegészségügyi kár miatt selejtezik ki. Az igazolást a területileg illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv adja ki;
b) a támogatással megvalósított vízellátási létesítményt lakossági célokra, térítésmentesen átadják az illetékes üzemeltető vállalat (szerv) részére.
17. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés részére a következőkben felsorolt beruházásokhoz az 1987. január 1. napja után aláírt 1 hitelszerződések alapján a pénzintézetek által folyósításra kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - a következő mértékű kamattérítés vehető igénybe a kamat százalékában;
Huszonöt százalékos
a) a fűtött és fűtetlen fóliatelep (fóliasátor),
b) abrak- és tömegtakarmány alapú keveréktakarmánygyártó üzem,
c) halastavak.
Negyvenkettő százalékos
a) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtároló,
b) a szilárd burkolatú üzemi út- beleértve a sárrázót és a térburkolást,
c) a sertéstartás,
d) a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt Öntözőgépek,
e) a szarvasmarha- és juhtartás,
f) a termény- és takarmánytároló, beleértve a zöldség- és burgonyatárolás létesítményeit is,
g) a bortároló,
h) a növény védőszer és műtrágya-raktárak, tárolók beruházására, beleértve a folyékony (oldott és szuszpenziós) műtrágyaelőállító, keverő létesítményeket is,
i) az öntöző- és rizstelepek,
j) az élelmiszer-feldolgozó üzemek.
(2) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, és az agráripari egyesülés az 1985. január 1. napja után az állami költségvetésből folyósított veszteség és alaphiány-rendezési hitelek után - a költségvetés terhére - a kamat 42 százalékának megfelelő mértékű kamattérítésben részesül.
18. §
(1) Az 17. §-ban és a 42. §-ban felsorolt beruházások megvalósításához folyósított hitel kamatköltségét a pénzintézetek a kamattérítés összegével - a felszámítással egyidejűleg - csökkentik.
(2) Az (1) bekezdés szerint elszámolt kamattérítés összegét a költségvetés a pénzintézeteknek negyedévenként megtéríti.

Üzemviteli támogatások

19. §
(Az AJR 39. §-ához)
(1) A nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után az árkiegészítés mértéke literenként 2,90 forint.
(2) Az árkiegészítésre való Jogosultság szempontjából értékesítésnek minősül az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tehénállomány által termelt tejet feldolgozva értékesítik, az árkiegészítés alapja az értékesített tejtermékre jutó feldolgozott tej mennyisége.
(4) Az értékesített tejmennyiség kiszámítása szempontjából a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában lévő, a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tehénállománytól származó tejmennyiségként, a mezőgazdasági kistermelő által a mezőgazdasági nagyüzem vagy más felvásárló tejbegyűjtőjébe ténylegesen leadott tejmennyiség vehető figyelembe. A mezőgazdasági nagyüzem félévente - az I. félév adatait július 31-ig, a II. félév adatait január 31-ig - köteles bejelenteni a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett tehenek számát és az ezen állatoktól felvásárolt tej mennyiségét a megyei igazgatóságnak.
20. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a húshasznú tehenek borjúszaporulata után, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett akkor jogosult árkiegészítésre, ha a húshasznú tehénállomány tartásának megkezdését a tartást megelőző 30 napon belül a megyei igazgatóságnak bejelentette. Nem kell bejelentést tenni akkor, ha az állományt 1984. január l-jét megelőzően, jogszabály szerinti engedéllyel hozták létre.
(2) Árkiegészítést, húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után akkor lehet igényelni, ha az éves átlagos húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata legalább nyolcvanöt százalék, kivéve a szakaszos elletésre való áttérés kétéves időszakát.
(3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig az élveszületett borjúszaporulat nyolc százalékát meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után árkiegészítés nem jár.
(4) Az árkiegészítés mértéke borjanként ötezer forint.
(5) A kétirányú szakosodás feltétele, hogy a mezőgazdasági nagyüzem biztosítsa a húshasznú és a nem húshasznú tehénállomány elhelyezésének, tenyésztési és termelési adatai nyilvántartásának elkülönítését.
(6) A húshasznú tehénállomány tartásának megkezdése, illetve megszüntetése évében csak a borjúszaporulat után vehető igénybe árkiegészítés. A megszűnést, azt megelőző 30 nappal az illetékes megyei igazgatóságnak be kell jelenteni.
21. §
(1) A vágómarha árkiegészítés mértéke kilogrammonként hét forint.
(2) A vágómarha árkiegészítés igénybevétele szempontjából saját előállításúnak minősül a saját tenyésztésű, valamint az a szarvasmarha, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt - az üzemi nyilvántartások szerint - legalább 180 napig, tehén esetében legalább 360 napig tuljdonában tartott. A tartási idő szempontjából az állat vásárláskori korcsoportja az irányadó.
A háztáji vagy kisegítő gazdaságba kihelyezett, vásárolt szarvasmarha esetében a 180, illetve 360 napos tartási időt a vételár kiegyenlítésének napjától kell számítani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a továbbtartásra kihelyezett, illetve szerződés alapján bérhizlalásra átvett és értékesített vágómarháknál a ráhízlalt súly.
(4) A vásárolt vágómarhánál az (1) bekezdés szerinti árkiegészítés alapján csökkenteni kell azzal a súllyal, amely után az árkiegészítést már igénybe vették. Árkiegészítés korábbi igénybevételéről az eladó üzemtől, vagy kereskedelmi vállalattól az értékesítési szerződésben, számlán, átvételi bizonylaton nyilatkozatot kell kérni.
(5) A vágómarha árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is.
(6) A kényszervágott vágómarhánál a támogatás alapjaként a közfogyasztásra alkalmasnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni.
22. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában lévő húshasznú tehénállomány számának növekedését az átlagos állomány alapján kell kiszámítani. A növekedés meghatározásához bázisként azt az átlagos állományi darabszámot kell figyelembe venni, amelyet a forgóalap-kiegészítés, illetve az állománynövelési dotáció igénybevételekor utolsó alkalommal számításba vettek. Ezt az állományi darabszámot azonban csökkenteni kell azzal az állománnyal, amely után a mezőgazdasági nagyüzem a támogatást az AJR 39. §-ának (4) bekezdése szerint időközben visszafizette.
(2) Az állománynövelési dotáció igénylésénél alapul vehető tehénállomány bázisa az 1980. évi húshasznú és nem húshasznú együttes tehénállomány átlagos darabszámánál nem lehet kevesebb.
(3) A tehénállomány 1980. évi, valamint a további évek viszonyítási alapjába be kell számítani a tbc- és brucellamentesítés miatt hiányzó vagy bármilyen ok miatt pótlási kötelezettség alá eső állományt.
(4) A húshasznú tehénállomány-növelési dotációt a forgóalapba kell helyezni.
(5) Az állomány csökkenése esetén az állomány növekedés alapján igénybe vett forgóalap-kiegészítést, illetve az állománynövelési dotációt a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Először mindig az igénybe vett magasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.
23. §
(1) Ha nem húshasznú átlagos tehénállomány 1981-ben, vagy az azt követő években csökken -a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve -, akkor a forgóalap-kiegészítést a tárgyévet követő év február 15-ig vissza kell fizetni. Ahol a támogatás mértéke eltérő, először mindig az igénybe vett legmagasabb mértékű támogatást kell visszafizetni.
(2) Az 1980. december 31-ig elért nem húshasznú tehénlétszám-növekedés utáni forgóalap-kiegészítést 1983. december 31. után bekövetkező tehénlétszám csökkenésekor nem kell visszafizetni, ha az igénybevételtől számítva öt év eltelt.
(3) A forgóalap-kiegészítés igénybevétele időpontjánál azt az évet kell tekinteni, amelyben a tehénállomány darabszáma növekedett.
(4) Ha a tehenek számának átmeneti csökkenése miatt a mezőgazdasági nagyüzem a támogatás visszafizetésére halasztást kapott, akkor annyi évvel kell az öt évet növelni, ahány éven át a tehénállomány a kötelező darabszámnál alacsonyabb volt.
24. §
(Az AJR 40. §-ához)
(1) A vágójuh és vágókecske árkiegészítés (a továbbiakban: vágójuh árkiegészítés) mértéke a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kilogrammonként 3,40 forint.
(2) A vágójuh árkiegészítés szempontjából saját termelésűnek minősül a saját tenyésztésű, valamint az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem a vágásra történő értékesítés előtt -az üzemi nyilvántartások szerint - legalább hatvan napig a tulajdonában tartott.
(3) A tenyésztésben tartott anyajuh, tenyészkos és anyakecske selejtezése és vágásra történő értékesítése esetén az árkiegészítés (a továbbiakban: selejtezési árkiegészítés) mértéke kilogrammonként 7,0 forint.
(4) A selejtezési árkiegészítés szempontjából tenyésztésben tartottnak minősül az az állat, amelyet a mezőgazdasági nagyüzem, illetve az agráripari egyesülés a vágásra történő értékesítés előtt legalább 180 napig a számviteli előírások szerint tenyészállatként nyilvántartott.
(5) A vágójuh- és selejtezési árkiegészítés szempontjából értékesítésnek minősül a saját, illetve a társulás keretében fenntartott vágóhíd részére történő átadás is.
(6) A kényszervágott vágójuh és vágókecskénél a támogatás alapjaként a közfogyasztásra alkalmasnak minősített hús mennyiségét kell alapul venni.
(7) A vásárolt vágójuhnál és vágókecskénél az (1) és (3) bekezdés szerinti árkiegészítés alapján csökkenteni kell azzal a súllyal, amely után az árkiegészítést már igénybe vették. Árkiegészítés korábbi igénybevételéről az eladó üzemtől vagy kereskedelmi vállalattól az értékesítési szerződésben, számlán, átvételi bizonylaton nyilatkozatot kell kérni.
(8) Az (1) bekezdés szerinti támogatás alapja a továbbtartásra kihelyezett vagy szerződés alapján bérhizlalásra átvett és értékesített vágókecskénél, vágójuhnál a ráhízlalt súly.
(9) Az anyajuh és tenyészkos, valamint az anyakecske állomány 1986. január 1. napja után bekövetkezett növekedése esetén a támogatás mérteke darabonként nyolcszáz forint.
(10) A (9) bekezdés szerinti állománynövelési támogatást forgóalapba kell helyezni.
(11) Állománynövelési támogatást az esetben lehet igénybe venni, ha a tárgyévi átlagos tenyészjuh (anya és kos), illetve anyakecske állomány meghaladja az előző évi átlagos létszámot.
(12) Az anyajuh és tenyészkos állomány cseréje esetén a dotáció mértéke darabonként nyolcszáz forint. Az állománycseréhez adott dotációt egyéb bevételként kell elszámolni.
(13) A (12) bekezdés szerinti állománycsere dotációt a mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés - a selejtezett állományra -akkor veheti igénybe, ha vállalja, hogy a selejtezést megelőző év december 31-i anyajuh és kosállománya darabszámát:
a) 1986-ban és 1987-ben történő selejtezéseknél a selejtezést követő második év december 31-ig,
b) 1988-tól történő selejtezéseknél a selejtezés évében, de legkésőbb a selejtezés évét követő négy hónapon belül
visszapótolja.
(14) Ha a mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a (13) bekezdésben foglalt feltételeket nem tartja be, az igénybe vett selejtezési támogatás arányos részét a feltétel nemteljesítés évében legkésőbb az éves bevallás benyújtására előírt időpontig vissza kell fizetnie.
(15) A (9) és a (12) bekezdés szerinti támogatáson túl a mezőgazdasági nagyüzem és az agráipari egyesülés - a tenyészállat minősítés állami rendjében - az elitnek minősített kos tenyésztésbe állításakor darabonként hatezerhétszáz forint, első osztályúnak minősített kos tenyésztésbe állításakor háromezerhétszáz forint tenyésztési támogatást vehet igénybe, amelyet forgóalapba kell helyezni. A támogatást csak a kost először tenyésztésbe állító veheti igénybe.
25. §
(1) A 20. § (2), a 22. § (1)-(2), a 23. §. a 24. § (9)-(11), a 30. § és az AJR 39. § (2) bekezdésében szereplő átlagos állományon a negyedéves létszámból számított éves kronológikus átlag létszámot kell érteni.
(2) A 19.-24. §-ban meghatározott támogatások a 11. számú melléklet szerint igényelhetők.
(3) Az I-III. negyedévi kronológikus átlaggal számolt húshasznú állomány és a bázisként meghatározott átlagos állomány különbözete alapján számított állománynövelési dotáció hetven százaléka a tárgyév szeptember 30-ától előlegként
igényelhető.
(4) Ha az előlegként igénybe vett állománynövelési dotáció meghaladja a ténylegesen igénybe vehető összeget, a különbözetre annak visszafizetésével egyidejűleg nyolc százalék késedelmi pótlékot kell fizetni.
26. §
(Az AJR 41. §-ához)
(1) A tartósítóipari célú zöldség-, gyümölcs- és a cukorrépa termesztést szolgáló speciális gépek vásárlásához az állami gazdaságnak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a mezőgazdasági szakszövetkezeteknek, a halászati termelőszövetkezeteknek és az agráripari egyesülésnek - pályázat alapján - legfeljebb negyven százalékos mértékű támogatás adható. A pályázati felhívást a PM - MÉM együttes közleményben jelenteti meg.
(2) A támogatásban részesíthető gépek körét a 3. számú melléklet b) és c) pontja határozza meg.
(3) A támogatás alapját a 6. § (5)-(6) bekezdése szerint kell megállapítani.

Kémiai talajjavítás támogatása

27. §
(Az AJR 41/A. §-ához)
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a kémiai talajjavításhoz felhasznált minden tonna talajba bedolgozott mész hatóanyag után ötszáz forint támogatást igényelhet.
(2) Talajjavításhoz a vonatkozó szabványokban előírt minőségi követelményekkel rendelkező mész hatóanyag tartalmú javítóanyag használható fel. A felhasználható talajjavító anyagok felsorolását és azok hatóanyag tartalmát a 7. számú melléklet 4. pontja tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem vehető igénybe az 1980. december 31. után, térségi melioráció részeként megvalósult, illetve megvalósuló talajjavításhoz.
28. §
(Az AJR 42. §-ához)
(1) A belföldi eredetű nitrogén műtrágyára a támogatás mértéke 34 százalék, a belföldi eredetű foszfor műtrágyára 43 százalék. A belföldi gyártású összetett műtrágyák beltartalom arányos támogatási mértéke a következő:
nitrogén 32 százalék,
foszfor 41 százalék,
kálium 6 százalék.
(2) Az import műtrágyák támogatását a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozza.
(3) A támogatás alapját a 6. § (5)-(6) bekezdése szerint kell kiszámolni.
(4) A mezőgazdasági nagyüzemek a szuszpenziós (folyékony) műtrágya előállításához alapanyagként felhasznált műtrágyák (ide értve a nitrogén tartalmú alapanyagokat is) támogatással csökkentett áron szerezhetik be. A vásárolt műtrágyákból előállított szuszpenzió felhasználása vagy értékesítése esetén további támogatás nem igényelhető.
(5) A támogatást, a (6) bekezdésben meghatározott értékesítő vállalat az áru beszerzésekor, az Adóelszámolási Irodától, termelési árkiegészítésként veheti igénybe. A termelő vállalat - ha közvetlenül mezőgazdasági nagyüzem részére értékesít - a támogatást a számlázást követően igényelheti.
(6) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő vállalatnak kell tekinteni - kiskereskedelmi forgalmazás esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, közvetlen forgalmazás esetén a gyártó üzemet, vagy a külkereskedelmi vállalatot.
29. §
(Az AJR 42/A. §-ához)
A termelői árkiegészítés mértéke a saját termelésű halértékesítés árbevételének nyolc százaléka. Az igénybe vehető árkiegészítést a 12. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

Mezőgazdasági kistermelők támogatása

30. §
(Az AJR 43. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő bogyósgyümölcs telepítéséhez szaporítóanyagot csökkentett áron vásárolhat, ha legalább 500 m2 terület teljes termelésre három év - szamócára egy év -időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt mezőgazdasági nagyüzemmel, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezettel (a továbbiakban: ÁFÉSZ), zöldség-, gyümölcsértékesítő szövetkezeti vállalattal (a továbbiakban: ZÖLDÉRT), vagy más. a lakosság részére forgalmazó vállalattal (a továbbiakban együtt: forgalmazó vállalat).
(2) A szaporítóanyagot forgalmazó vállalat a mezőgazdasági kistermelő részére a termékértékesítési szerződés alapján értékesített bogyósgyümölcs szaporítóanyag után 100 darabonként a következő mértékű támogatást számolhatja el:
- szamóca 80 forint,
- málna 200 forint,
- fekete-, piros ribizke bokor 800 forint,
- fekete-, piros ribizke oltvány 1200 forint,
- feketeszeder 1200 forint,
- köszmétebokor 400 forint,
- köszméteoltvány 600 forint,
- josta beer oltvány 1200 forint (ribizke-köszméte)
(3) A forgalmazó vállalat az értékesített szaporítóanyag után járó támogatást a termékértékesítési szerződés alapján termelési árkiegészítésként igényelheti az Adóelszámolási Irodától.
(4) A nagyüzemi ültetvényhez közvetlenül csatlakozó nem bogyós gyümölcs ültetvénytelepítés szakmai feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A mezőgazdasági nagyüzemek háztáji gazdaságaiban összefüggő területen megvalósuló -a nagyüzem irányításával működő - bogyósgyümölcsű ültetvények telepítéséhez a 2. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás folyósítható, ha a telepítésre kerülő ültetvény területe eléri vagy meghaladja az 1. számú melléklet 1. a) pontjában a mezőgazdasági szakszövetkezetek részére meghatározott területet. A támogatást annak a mezőgazdasági nagyüzemnek kell igényelnie és elszámolnia, amelynek területén a telepítés megvalósul.
31. §
(Az AJR 44. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő zöldségtermelési támogatásnak feltétele a forgalmazó vállalattal [30. § (1) bekezdés] kötött, egy évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződés.
(2) A zöldségtermeléshez a kistermelő fóliát, előregyártott vázszerkezetet, illetve a vázszerkezet előállításához szükséges csövet vásárolhat támogatással csökkentett áron. Ezeket beszerezheti az ÁFÉSZ-tól, a ZÖLDÉRT-től, a mezőgazdasági nagyüzemektől vagy más forgalmazó vállalattól. A vásárláskor az eladó szerv részére át kell adni a termékértékesítési szerződés két példányát.
(3) A forgalmazó vállalat a termékértékesítési szerződések alapján, az értékesített fólia és vázszerkezet után a támogatást termelési árkiegészítésként igényelheti az Adóelszámolási Irodától.
32. §
(Az AJR 45. §-ához)
A mezőgazdasági kistermelőktől az AJR 43. és 44. §-a szerinti támogatást illetve ültetvénytelepítésnél annak időarányos részét nem kell visszavonni, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget növényegészségügyi, jég- vagy viharkár miatt nem teljesítette. A kárt a helyi tanács szakigazgatási szervének kell igazolnia.
33. §
(Az AJR 46. §-ához)
(1) A mezőgazdasági kistermelő az AJR 46. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén, a szarvasmarhák tényleges tartási helye szerint illetékes tanács szakigazgatási szervénél igényelheti.
Állománynövelésnek kell tekinteni azt is, ha a kistermelő tehéntartásba kezd.
(2) Ha a tehéntartás meghiusul, de azt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - két hónapon belül pótolják, a támogatásra való jogosultság folyamatossága nem szűnik meg.
(3) Ha a tehén négy évre vállalt tartása a négyéves tartási időszak eltelte előtt meghiusult és azt nem pótolják előhasi üsző megelletésével egy éven belül, vissza kell fizetni a négy évre előre felvett támogatás időarányos részét. Az előhasi üsző ellése és a tehéntartás meghiusulása közötti idővel - ha az két hónapnál hosszabb -a vállalt négyéves tartási idő meghosszabodik. Ha a tartás azért hiusult meg, mert a kistermelő állományában a hatósági állatorvos gümőkóros, vagy brucellózisos fertőzöttséget állapított meg, a támogatásra való jogosultság nem szűnik meg és a négyéves tartási időszak nem hosszabbodik meg a kiesett idővel, ha a fertőzött állományt felszámolják és mentes előhasi üszök megelletésével pótolják a fertőzöttség megállapítását követő öt hónapon belül.
(4) Ha az első tehén tartása megszűnik és azt nem pótolják a (2) és (3) bekezdésben meghatározott időn belül, az időrendben soron következő tehén minősül vissza első tehénné. Ha a visszaminősített tehénre négyéves tartási megállapodás van érvényben, az első. és második tehén után járó támogatás különbözetének a négy évből hátralévő időre eső részét a kistermelőnek vissza kell fizetni.
(5) Ha a mezőgazdasági kistermelő a szarvasmarháját vagy szarvasmarháit nem az elvárható módon tartja, az illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) köteles felszólítani a megállapított hiányosságok három hónapon belüli megszüntetésére. Ha a kistermelő a felszólításnak nem tesz eleget a megadott határidőre, a tehéntartást meghiúsultnak kell tekinteni.
A meghiúsulás időpontjának a felszólítás keltét kell tekinteni. A négy évre előre felvett támogatás visszafizettetésére a (4) és a (6) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
(6) Ha a kistermelő a visszafizetési kötelezettségének a pótlás határidejének letelte utáni három hónapon belül nem tesz eleget, az igénybe vett támogatás időarányos részét az illetékes tanács adók módjára hajtja be.

Kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása

34. §
(Az AJR 48. §-ához)
(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem a 9. számú mellékletben meghatározott árkiegészítésben részesül:
a) az AJR 50. § (4) bekezdésben hivatkozott kiadvány szerint meghatározott területen - kivéve a háztáji- és illetményföldön - termelt terményei, termékei, és állatai (a továbbiakban: termék) értékesítési árbevétele;
b) a tagjaitól és alkalmazottaitól felvásárolt saját termelésű és a nagyüzemen keresztül értékesített borjú, növendék- és vágómarha, növendék-és hízósertés, zöldség, dohány, tej és bogyós gyümölcs árbevétele;
c) a termelőterülete szerinti helységben a mezőgazdasági szakcsoporti tagok egyéni gazdaságában előállított és a nagyüzemen keresztül értékesített tej és bogyós gyümölcs árbevétele
után.
(2) Árkiegészítés nem jár;
a) a nagyüzem által a tagnak és alkalmazottnak közvetlenül - nem nyílt árusítású üzletben - eladott vagy juttatott termék után;
b) a nagyüzem által a tagtól és alkalmazottól felvásárolt olyan állatalapanyag után, amelyet a tag vagy alkalmazott borjúként 4 hónapos, malacként 2 hónapos kort meghaladóan maga is vásárolt;
c) a virág, a dísznövény, a gomba, a gombacsíra, a becsirázott gomba szaporítóanyag, a hal, a nád, az istállótrágya árbevétele, valamint a háztáji, illetve az illetményföld megváltására kiadott termékek után.
(3) Ha gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja kedvezőtlen adottságú nagyüzem, az árkiegészítést
a) csak a saját területén termelt növényi termékek után veheti igénybe, ezért a tagüzem területén termelt terméket - a támogatás szempontjából - vásároltnak kell tekinteni;
b) a termőterülete szerinti helységben lévő állattartó telepeken előállított állatok árbevétele után is elszámolhatja, de a tagüzemtől származó állatalapanyagot és takarmányt szintén vásároltnak kell tekinteni és az árkiegészítés elszámolásának bruttó rendszere miatt a termékre eső árkiegészítést levonásba kell helyezni.
(4) Az eladás céljára vásárolt - a számviteli előírások szerint elkülönítetten nyilvántartott -termékek után árkiegészítés nem vehető igénybe de ezek miatt levonást sem kell alkalmazni.
(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem valamelyik állattenyésztési ágazat termékei után árkiegészítést nem vesz igénybe, akkor ennek az ágazatnak a részére vásárolt termékek miatt az igénybe vehető árkiegészítést csökkenteni nem kell (nem kell levonást alkalmazni). Eszerint kell eljárni a nagyüzemnek, ha állatot nem termőterület szerinti helységekbe helyez ki, (6) Az árkiegészítés alapja a termék értékesítéséből elért árbevétel. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 10. számú melléklet szerint kell kiszámítani.
35. §
(1) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet részére - az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével - a megyei pénzügyi és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv együttesen, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat részére a PM és a MÉM együttesen engedélyezhet fejlesztési hozzájárulást.
(2) Fejlesztési hozzájárulás a mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési tervében meghatározott célokra - a gépberuházáshoz, nem mezőgazdasági tevékenység létesítéséhez, ültetvénytelepítési, meliorációs és építési beruházáshoz - adható.
(3) Fejlesztési hozzájárulást
a) visszafizetési kötelezettség nélkül,
b) visszafizetési kötelezettség mellett
lehet engedélyezni.
(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem visszafizetési kötelezettség nélkül fejlesztési hozzájárulást csak altkor - illetve addig a mértékig -kaphat, ameddig az előző évi mérlegében az egy hektár rét-, legelő nélküli termőterületre jutó -a telkesítés és az ültetvény nyilvántartott értékével csökkentett - nettó állóeszközérték a negyvenezer forintot nem haladja meg.
(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem állóeszközértéke a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, részére fejlesztési hozzájárulást az ezt meghaladó összegre csak visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.
(6) A visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztésének ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott leghosszabb lejárati időnél. A visszafizetési kötelezettség mellett kapott fejlesztési hozzájárulás kamatmentes.
(7) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet részére visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztéséből befolyó összeget a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi szakigazgatási szerve fejlesztési hozzájárulási alapként köteles kezelni és abból az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerint újabb fejlesztési hozzájárulást adhat.
36. §
(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem részére - tagjai és alkalmazottai nem mezőgazdasági foglalkoztatása elősegítésére - termelési adóból visszafizethető fejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) adható.
(2) A hozzájárulás a termelési adóköteles tevékenységgel kapcsolatos beruházásra és annak tartós forgóeszköz szükséglete fedezésére fordítható.
(3) A hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek akkor is adható, ha a termelési adóköteles tevékenység létesítésére, vagy bővítésére gazdasági társaság alakul, annak tagjai között kedvezőtlen adottságú nagyüzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek is vannak, de a gazdasági társaság nyilvántartással megbízott tagja a kedvezőtlen adottságú nagyüzem és a létrehozott új vagy bővített üzem telephelye a kedvezőtlen adottságú nagyüzem területén van.
(4) A hozzájárulás után a mindenkor érvényes beruházási hitelkamatot kell fizetni.
(5) A hozzájárulást és a kamatot a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység termelési adója terhére hat év alatt kell visszafizetni. A visszafizetés ütemét a hozzájárulás engedélyezésekor kell meghatározni. A visszafizetést a 232-90150-1328 PM Termelőszövetkezeti visszatérítendő állami juttatási alap letéti számlára kell teljesíteni.
(6) Ha a termelési adó nem fedezi az engedélyezéskor meghatározott hozzájárulást és kamatát, akkor a fennmaradó hozzájárulás törlesztésének az érdekeltségi alapból kell eleget tenni, kamatát pedig a költség terhére kell elszámolni.
(7) A hozzájárulást a Pénzügyminisztérium engedélyezi.
37. §
(1) Ha a támogatott tevékenység termelési adója 1984. január 1. után módosult és emiatt a létrehozott tevékenység termelési adója az előírt törlesztési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, akkor a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A mezőgazdasági nagyüzem akkor módosíthatja a visszafizetés ütemét, ha a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység éves termelési adójának száz százaléka sem nyújt - az előírt határidőn belül - fedezetet a visszafizetésre.
(3) A visszafizetési ütem módosítása esetén a mezőgazdasági nagyüzem köteles a hozzájárulásból megvalósított tevékenység teljes éves termelési adóját törlesztésre fordítani, de a törlesztés időtartama így sem haladhatja meg a nyolc évet. Ha a termelési adó az előbbiek szerint sem nyújt fedezetet a visszafizetésre, akkor a hiányzó részt és annak kamatát különféle ráfordításként elszámolva, a nyereség terhére kell törleszteni.
(4) Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknél a hozzájárulásból létrehozott tevékenység termelési adója 1984. január 1. után megszűnt, bármely más, nem mezőgazdasági tevékenységük termelési adójának terhére eleget tehetnek visszafizetési kötelezettségüknek. Ha más termelési adókötelezett tevékenységet nem folytatnak, akkor különféle ráfordításként elszámolva a nyereség terhére tehetnek eleget törlesztési és kamatfizetési kötelezettségüknek. A visszafizetésnek mindkét esetben legfeljebb nyolc év alatt lehet eleget tenni.
(5) Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek faipari tevékenység létesítésére kaptak 1986. január 1. előtt hozzájárulást, bármely más nem mezőgazdasági tevékenységük után fizetendő termelési adóból eleget tehetnek visszafizetési kötelezettségüknek. Ha más termelési adókötelezett tevékenységet nem folytatnak, akkor a (4) bekezdés szerint kell törleszteni. A visszafizetésnek mindkét esetben legfeljebb nyolc év alatt kell eleget tenni.
38. §
Az 1985. január 1. után csak megalakulás, egyesülés, beolvadás, összevonás, szétválás, megszünés miatti területváltozás következtében módosulhat a nagyüzemek támogatási kategóriája. Ezekben az esetekben is azonban a szántóterület újonnan kialakult üzemi átlag aranykorona értékét az AJR 50. § (4) bekezdésében szereplő OFTH-kiadvány 1984. évi adatai alapján kell meghatározni.

Erdőgazdálkodási beruházások támogatása

39. §
(1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató mezőgazdasági nagyüzemnek a 2. számú melléklet d) pontjában felsorolt, erdőfeltárást szolgáló mélyépítmények létesítésére - pályázat alapján - a következő mértékű támogatás adható.

(2) A támogatás igénylésénél, engedélyezésénél, folyósításánál és elszámolásánál az ültetvénytelepítés támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Mezőgazdasági öntözővíz alapdíj támogatása

40. §
(1) A mezőgazdasági nagyüzem és az agráripari egyesülés a mezőgazdasági terményekre, valamint a rizs termesztésre felhasznált mezőgazdasági öntözővíz alapdíjának 80 százalékára állami támogatást kap.
(2) A támogatás az alapdíj kifizetésekor az Adóelszámolási Irodától igényelhető.

Vegyes és átmeneti intézkedések

41. §
(1) A támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.
(2) Az illetékes adóhatóság legfeljebb két évre halasztást adhat a 16. § (2) és (4) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítésére.
(3) A támogatás igénybevételére jogosult, illetve kereskedelmi feladatot ellátó szervezet a kedvezményesen beszerzett gépre, műtrágyára nyújtott támogatás teljes összegét köteles az Adóelszámolási Iroda azon számlájára visszafizetni, ahonnan igénybe vette a támogatást, ha azt támogatásra nem jogosult szervezet vagy személy részére értékesíti.
(4) Az 1987. január 1. napja előtt kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását, valamint az 1986. évet érintő termelési (üzemviteli) támogatásokat még az adott időszakban érvényes jogszabályok előírásai szerint kell elszámolni.
42. §
(1) A beruházási támogatással létesített vagy beszerzett állóeszköznek e rendeletben előírt beruházási támogatás visszafizetési kötelezettségét az érdekeltségi alap terhére kell elszámolni és a Pénzügyminisztérium 232-90 103-6002 számú "NgE vegyes bevételek bevételi számla, Budapest" elnevezésű számlára befizetni.
(2) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, az agráripari egyesülés - valamint sertéstartással kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt - részére az építési beruházáshoz, beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez 1984. december 31-ig engedélyezett hitelekre - a költségvetés terhére - a következő kamattérítés folyósítható:
Két százalékpontnak megfelelő
a) baromfitartás létesítményeire és azok korszerűsítésére;
b) mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére, valamint meglévő hűtőtárolók szabályozott légterű hűtőtárolókká történő átalakítására;
c) szemestermény-, zöldség- és burgonyatárolás létesítményeire;
d) ásott és fúrt kút, víztorony, hidrofor, vízvezeték és tűzoltáshoz víztároló létesítésére;
e) növényvédőszer- és műtrágya raktárak létesítésére;
f) abraktakarmány-keverő és a tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány gyártó üzem létesítményeire;
g) szilárdburkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;
h) gépkarbantartó műhelyek építésére;
i) élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére;
j) 1979. december 31-e előtt épült sertéstelepek hígtrágyakezelő létesítményeire.
Négy százalékpontnak megfelelő
a) a szarvasmarha- és sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
b) juh- és kecsketartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
c) halastavak létesítményeire;
d) fűtött és fűtetlen fólia telep (fóliasátor) létesítéséhez;
e) öntözőtelepek és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére.
(3) Az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet és az agráripari egyesülés részére a következőkben felsorolt építési beruházásokhoz, beruházásnak minősülő korszerűsítésekhez és az öntözőgépek beszerzéséhez az 1985. január 1. és 1986. december 31. között aláírt hitelszerződések alapján a pénzintézetek által folyósításra kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - a következő mértékű kamattérítés vehető igénybe:
Öt százalékpontnak megfelelő:
a) a fűtött és fűtetlen fóliatelep (fóliasátor) létesítéséhez;
b) abrak- és tömegtakarmány alapú keverék takarmánygyártó üzem létesítéséhez; c) halastavak létesítéséhez.
Hét százalékpontnak megfelelő
a) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítéséhez;
b) a szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére;
c) a sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
d) a 3. számú melléklet a) pontjában felsorolt öntözőgépek beszerzésére;
e) a szarvasmarha- és juhtartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére;
f) a termény- és takarmánytároló építésére, belértve a zöldség- és burgonyatárolás létesítményeit is;
g) a bortároló létesítésére, korszerűsítésére;
h) a növényvédőszer és műtrágya raktárak, tárolók létesítésére, beleértve a folyékony (oldott és szuszpenziós) műtrágya előállító, keverő létesítményeket is;
i) az öntöző- és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére;
j) az élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére.
(4) Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a sertéstartás, a Gabona Tröszt vállalatai a gabonatárolás, a boripari szakágazatba sorolt vállalatok a bortároló építési beruházásaihoz, beruházásnak minősülő korszerűsítéséhez az 1985. január 1. napja és 1986. december 31. napja között aláírt hitelszerződések alapján a pénzintézetek által folyósításra kerülő hitelekre - a költségvetés terhére - ötszázalékos mértékű kamattérítésben részesülnek.
43. §
(1) A 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák közül a talajjavítás, talajlazítás, vakonddrénezés értéke a mezei leltár része. Minden egyéb beruházásnak nem minősülő meliorációs munka (tereprendezés, vízmosás - bedöntés, felesleges utak, árkok megszüntetése, elhagyott tanyahelyek, - épületek helyeinek elegyengetése és az ezekhez kapcsolódó irtási munkák, rónázás, táblásítás, földúthálózat kialakítása) értéke az üzem döntésétől függően a folyó évi növénytermelés költségeiként vágy fenntartási költségként számolható el.
(2) A mezei leltárba került összeg elszámolásánál a Mezőgazdasági Számlakeretnek a mezei leltárra vonatkozó szabályai szerint - figyelembe véve az üzem saját számlarendjében meghatározottakat - kell eljárni. A fenntartási költségként elszámolt összegnél lehetőség van - üzemi döntés alapján - a felmerült költségek 3-8 évre történő időbeli elhatárolására.
(3) A saját vállalkozásban végzett beruházásokhoz kapcsolódó, de beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák költségeit tehát - azok jellegétől függően - a folyó évi növénytermelés költségeiként, a következő évek növénytermelési költségeiként, vagy egyéb fenntartási költségként kell gyűjteni és - a térségi melioráció keretében - megtérülésként ide kell elszámolni az állami támogatás összegét. Megtérülésként támogatási okiratban meghatározott mértékű (százalékú) állami támogatás számolható el, a közvetlen költségekre vetítve.
(4) A beruházások aktiválásakor meg kell határozni a beruházás teljesítményértékét, továbbá a mezei leltárba kerülő, illetve a folyó évi növénytermelés költségeinek, vagy fenntartási költségnek minősülő meliorációs munkák teljesítményértékét és - a térségi melioráció keretében - állami támogatását is. A beruházásnak nem minősülő meliorációs munkák állami támogatásának a megtérülésként elszámolt összegen felüli része a vele egy támogatási okiraton szereplő állóeszköznek minősülő meliorációs létesítmények forrását képezi. Ha egyidejűleg állóeszköznek minősülő meliorációs munkát nem valósítanak meg, a többlettámogatás az eredményt növeli.
(5) Idegen kivitelezővel, szerződés alapján végeztetett beruházásnak nem minősülő meliorációs munkáknál a számlában közölt teljesítmény értéknek a támogatással csökkentett összegével kell a munkákat a mezei leltárban aktiválni, vagy a folyó évi növénytermelés költségei, fenntartási költségei között elszámolni.
(6) Beruházást (ültetvénytelepítést) megelőző, a mezei leltárban aktivált meliorációs munkák költségeinek leírását a mezőgazdasági nagyüzemnek - a számlarendjében meghatározottak szerint - a termőre fordulást követően kell megkezdenie.
(7) Ha az ültetvénytelepítést megelőzően olyan meliorációs munkát végzett a mezőgazdasági nagyüzem, amit állóeszközként aktivált, akkor a beruházási költségként felmerülő értékcsökkenés elszámolását a termőrefordulásig késleltetheti.

Záró rendelkezések

44. §
Ez a rendelet 1987. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM együttes rendelet, valamint az ezt módosító 30/1985. (X. 31.) PM-MÉM, a 4/1986. (II. 13.) PM-MÉM, valamint a 13/1986. (V. 16.) PM-MÉM együttes rendelet hatályát veszti.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez Az ültetvénytelepítés- és -korszerűsítés támogatásának szakmai feltételei

1. Szőlő- és gyümölcstelepítés támogatásának feltételei:

a) A meglevő, vagy új telepítéssel 3 év alatt kialakuló üzemi ültetvényfelület eléri, vagy meghaladja szőlő esetében a 100 ha-t, gyümölcsös esetében az 50 ha-t.
Kivétel:
- a tokajhegyaljai borvidéken új telepítéssel kialakuló üzemi szőlőfelület 5 év alatt eléri a 100 ha-t;
- bogyós gyümölcs esetében a meglevő, vagy új telepítéssel 3 év alatt kialakuló üzemi bogyós ültetvényfelület eléri, vagy meghaladja a 3 ha-t;
- a mezőgazdasági szakcsoport közös vagyonát képező, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezet, szakszövetkezet és szakcsoport tagjai által művelt meglevő, vagy közösen és egy tagban telepített 3 év alatt kialakuló ültetvényfelület eléri vagy meghaladja az 5 ha-t, bogyós gyümölcsű ültetvény esetében a 2 ha-t;
- gyümölcs és szőlő törzsültetvények telepítésének támogatására a területi megkötések nem vonatkoznak.
b) A telepítéshez igazolt származású, szabvány minőségű szaporítóanyag használata.
c) Az 1. és 2. számú táblázatban feltüntetett sor- és tőtávolság (térállás) alkalmazása. A térállás 20%-nál nagyobb eltérése esetében a hozzá legközelebb eső sor- és tőtávolságra meghatározott összegű támogatás alkalmazható. A. 2. számú táblázat értelmezése szempontjából síkvidéki telepítésnek tekintendő minden olyan ültetvénylétesítés, amelyben a tábla lejtésszöge az 5%-ot nem haladja meg, vagy legalacsonyabb tengerszint feletti magassága a 150 m-t nem éri el.

2. Szőlő- és gyümölcsös korszerűsítés támogatásának feltételei:

a) A gazdálkodó szervezet ültetvénye az l/a pontban meghatározott területi követelményeknek.
b) A korszerűsítendő ültetvény legalább 30%-ban amortizálódott.
c) Ültetvény korszerűsítés beruházásként elszámolható munkái:
- művelési rendszer és művelésmód-változás: ritkítás, besűrítés, sorkiváltás és ezekhez kapcsolódóan a támberendezés korszerűsítése,
- fajtaváltás: porzósorok, korszerű fajták termőültetvénybe való betelepítése,
- az előzőekhez kapcsolódó tápanyag-feltöltés, amely önállóan végezve nem számít beruházásnak.
A termő ültetvények átoltása nem beruházás.
A tőkehiányok pótlása önmagában nem minősül korszerűsítésnek.

3. Az ültetvénytelepítés és -korszerűsítés támogatásának adminisztrációs feltételei:

a) Kiviteli tervdokumentációkészítés, amelynek kötelező tartalma a következő:
- Előzmények:
A beruházás jóváhagyásáról szóló határozat.
A tervező tervezési jogosultságát igazoló nyilatkozat.
Hatósági engedélyek, különösen a telepítési engedély (a telepítési engedélyben utalni kell a beruházás támogathatóságára).
Talajtani és tápanyagfeltöltési szakvélemény.
- Összefoglaló adatok: Általános (összesítő) költségvetés. Részletes költségvetés.
Ültetvény-elhelyezkedési átnézeti vázrajz (lépték: 1:10 000, vagy 1:25 000).
Telepítés-(beruházás-) technológiai és agrotechnikai (termeléstechnológiai) útmutató.
Táblásítási vázrajz (lépték: 1:1000, vagy 1: 4000).
- Ültetvénytelepítést megalapozó meliorációs munkák kivitelezési dokumentációja.
b) Az ültetvény beruházás szakmai ellenőrzése:
- Ültetvényleltár készítése.
A beruházó készíti el a beruházás befejezéséig (termőre fordításig) évente szeptember hó 15-ig.
- A beruházás teljesítésének igazolása.
A telepítés szakmai követelményeknek megfelelő előkészítését, a növény-állomány fejlődését, a telepítés befejezését (termőre fordítását), illetve a korszerűsítés befejezését a NÖMI az ültetvényleltár alapján ellenőrzi és ennek eredményéről a támogatás elszámolásához igazolást ad ki.
- Támogatási okirat birtokában a szaporítóanyag, valamint a támberendezés anyagainak értéke önállóan elszámolható.

1. számú táblázat az 1. számú melléklethez

2. számú táblázat az 1. számú melléklethez

2. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez Támogatásban részesülő létesítmények a) A tejtermelő tehénférőhelyek fix összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges épületek, építmények:
Tehénistálló
Ellető
Tejház
Borjúnevelő
Vízellátás létesítményei
Takarmánytároló
Elektromos szekunderhálózat
Trágyaeltávolítás és gyűjtés.
b) Gabonatároló alatt a kalászos gabonák, kukorica, az abrak-hüvelyesek és az olajos magvak tárolására alkalmas létesítményeket értjük.
Terményszárító megvalósításához az 5. § alapján támogatás nem adható.
1. A gabonatároló támogatásban részesíthető létesítményei és eszközei:
- gabonatároló és technológiai berendezései,
- a termény ki- és berakását, tisztítását, kezelését szolgáló létesítmények és technológiai berendezések, a gabona állapotát, mennyiségét és minőségét jelző, rögzítő és/vagy minősítő műszerek és berendezések, kapacitáskihasználást javító eszközök,
- vízellátás létesítményei,
- elektromos szekunderhálózat,
- tűzvédelem létesítményei,
- mérlegház,
- telepen belüli út- és térburkolat,
- kerítés.
2. A támogatás szempontjából korszerűsítésnek minősül a meglevő tárolók technológiai gépesítése, a minőség megóvását biztosító műszerek és eszközök pótlólagos beruházása, továbbá azok az építéssel együttjáró korszerűsítések, amelyek növelik a meglevő tárolótér egységnyi alapterületére jutó kapacitást.
A korszerűsítés esetén a támogatás alapjául maximum 2000 Ft/tonna fajlagos költség vehető figyelembe.
3. A támogatás szakmai feltételei:
A támogatás igénybevételével kizárólag olyan gabonatároló létesíthető vagy korszerűsíthető, amelynek eszközrendszere a beruházás befejezését követően minimális mennyiségi és minőségi veszteség mellett biztosítja a magvak tartós (6 hónapnál hosszabb időtartamú) tárolását.
A támogatás igénylése, illetve felhasználása a rendelet 12. §-ában meghatározott előírások szerint történhet, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság illetékes megyei igazgatósága a beruházó részére kiadott támogatási okirat egy példányát a MÉM Mezőgazdasági Főosztálya részére megküldi.
c) A mezőgazdasági bekötőút olyan szilárd burkolattal ellátott út, amely a mezőgazdasági üzemeket (major, telep, ültetvény) a legközelebbi szilárd burkolattal kiépített közúttal köti össze.
A közhasználatú (összekötő) utak az Országos Közúti Tervezési Szabályzat (OKTSz), a saját használatú (bekötő) utak a Mezőgazdasági Utak Tervezési Irányelveiben rögzített műszaki paraméterek betartásával létesíthetők.
A bekötőút a közútra közvetlenül vagy közvetve csatlakozhat. Közvetett csatlakozásnak minősül, ha a közútról már bekötött majoron, telepen keresztül történik a bekötési A bekötőút végszelvénye a mezőgazdasági üzem (major, telep, ültetvény) bejárata, kapuja, annak hiányában első épülete.
Egyedi elbírálás alapján PM - MÉM engedéllyel támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzem érdekében létesítendő összekötő utakhoz, ha a teljes költségelőirányzat legalább 50 százalékát a Közlekedési Minisztérium, a tanácsok vagy egyéb érdekelt szervek - nem mezőgazdasági nagyüzemek - biztosítják.
d) Erdészeti út: az erdőterület feltárását, csemetekert megközelítését biztosító üzemi út és műtárgyai.
Erdei vasút: az erdőterület feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya, ennek műtárgyai, valamint biztonsági és jelző-berendezései.
Erdőgazdasági rakodó: faanyagkérgezésére, aprítására, osztályozására és tárolására szolgáló állandó jellegű telep mélyépítményei, vízellátás, szennyvízelvezetés, hídmérleg és kerítés építési munkái.

1. számú táblázat a 2. számú melléklethez

Támogatásban részesíthető állattartó építmények és létesítmények

2. számú táblázat a 2. számú melléklethez

Támogatásban részesíthető állattartási gépek és berendezések

3. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A támogatásban részesülő gépek és berendezések

a) Öntözőgépek és berendezések

21-8 termékcsoportból a hengerelt acélcső
22-4 termékcsoportból a hosszvarratú és a spirálvarratú acélcső
22-6 termékcsoportból a karimáskötésű acélcső
24-21 termékalcsoportból az alumíniumcső
24-29 termékalcsoportból különféle öntözőcsövek
27-1 termékcsoportból az öntözés szerelvényei
27-4 termékcsoportból a csőkapcsolók
32-2 termékcsoportból mezőgazdasági öntözőaggregátorok (szivattyús gépcsoportok a hozzátartozó csővezetékkel, szerelvényekkel együtt)
32-4 termékcsoportból az öntözésre használható szivattyúk
32-5 termékcsoportból a légkompresszor és vákuumszivattyú
39-45 termékalcsoportból az öntözőberendezés szórófeje és állványa (magajáró és gépi áttelepítésű öntözőberendezések)
39-9 termékcsoportból egyéb öntözőberendezések
42-12 termékalcsoportból váltakozó áramú forgógép, szivattyúk meghajtására
43 termékfőcsoportból öntözőtelepet kiszolgáló irányítástechnikai termékek és berendezések
57-22 termékalcsoportból műanyag csövek
57-32 termékalcsoportból műanyag kötőelem
57-53 termékalcsoportból műanyag szerelvények
39-49 termékalcsoportból egyéb öntözőgép és eszköz
41-54-4 Cikkcsoportból úszószivattyú telep

b) Zöldség- és cukorrépatermelés gépei, berendezései

Zöldség

32-8 termékcsoport: aprító, osztályozó, keverő- és adagoló gépek
38-15-1 cikkcsoport: konzervipari anyagszétválasztó és tisztító gép és berendezés
39-3 termékcsoportból a vető-ültető gépek
39-5 termékcsoport: terménybetakarító, tárolásra előkészítő, osztályozó gép és berendezése

Cukorrépa

39-24 termékalcsoportból speciális növényápoló gépek közül a RAU sorközművelő gépek
39-33 termékalcsoportból cukorrépa vetőgépek
39-53 termékalcsoportból önjáró és vontatott betakarítógépek

c) Gyümölcstermesztés gépei

39-54-1 cikkcsoportból gyümölcsbetakarítógép
39-54-3 cikkcsoportból gyümölcs manipuláló gép és berendezés
39-54-9 cikkcsoportból egyéb gyümölcs-betakarítógép és berendezés
39-9 termékcsoportból metszőgépek, adapterek kivéve síkfalmetszők.
4. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez Az ültetvénytelepítés, gabonatároló, öntöző és rizstelep, illetőleg a meliorációs munkák támogatásának igénylése és elszámolása. A támogatás igényléséhez mellékelni kell:
1. A műszaki megvalósítási (kivitelezési) tervdokumentáció alapján készült költségvetést.
2. A finanszírozó pénzintézet igazolását arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemben rendelkezésre állnak.
3. A beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyeket.
4. Az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat.
Ültetvénytelepítésnél a talaj előkészítésre, a telepítésre, az ápolásra, a kerítésre és a szükséges támberendezésre egy okiratot kell kiállítani.
A kiállító szerv a támogatásról az okirat megküldésével közvetlenül értesíti az igénylőt, a finanszírozó pénzintézetet és az Adóelszámolási Irodát.
Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények, területek, stb. után részesülhet támogatásban.
Az elszámolást a támogatást igénybe vevő köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.
Az elszámolásnak tartalmaznia kell:
- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges bekerülési költségét,
- a támogatás alapját képező összeget, az elszámolásig felhasznált,
= a véglegesen elszámolható, = a visszafizetendő, vagy = a még folyósítandó támogatás összegét.
A megyei igazgatóság a meliorációs munkák, valamint az öntöző- és rizstelep építésének elszámolását - keretfelhasználás szempontjából -a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyezteti.
Az elszámolás valódiságának tartalmát a pénzügyi revízió utólag a helyszínen is vizsgálhatja.
5. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A tejtermelő tehenészeti-, sertés-, baromfi- és juhtartási létesítmények támogatás igénylése. A tejtermelő tehenészeti-, sertés-, baromfi- és juhtartási létesítmények támogatását a kiviteli munka megkezdése előtt írásban kell kérni a megyei igazgatóságtól.
A kérelemhez mellékelni kell:
1. A műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést.
2. Ha a beruházás több létesítményből áll, akkor a létesítményjegyzéket.
3. Ha a mezőgazdasági nagyüzem a beruházáshoz hitelt vesz igénybe, akkor a finanszírozó pénzintézettel kötött hitelszerződést, ha saját forrásból valósítja meg, a számlavezető pénzintézet igazolását arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemben rendelkezésre állnak.
4. Önálló gépbeszerzés esetén a gép megrendelést és a fedezetigazolást.
5. Az elszámolást a támogatást igénybe vevő köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.
Az elszámolásnak tartalmaznia kell:
- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges bekerülési költségét,
- a támogatás alapját képező összeget,
- az elszámolásig felhasznált,
= a véglegesen elszámolható,
a visszafizetendő, vagy
= a még folyósítandó támogatás összegét.
6. számú melléklet 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A meliorációs és öntözési beruházások szakmai feltételei 1. Meliorációs és öntözési terv készítéséhez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a terv elkészítésétől számított öt éven belül a tervben előírt munkákat megvalósítja.
2. Talajvédelmi és vízrendezési munkákhoz támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely a korábban megvalósított meliorációs létesítmények fenntartási munkáit rendszeresen elvégezte és ahol az üzemi szervek csatlakozását a közcélú befogadók lehe-tővé teszik.
3. Öntözési beruházásokhoz támogatást akkor lehet igényelni:
- ha az üzemi öntözésfejlesztést a vízhasznosítási főművek lehetővé teszik, vagy a vízszolgáltató főmű létesítésére a lehetőség megvan.
4. A helyi jelentőségű közcélú vízháztartásszabályozó létesítmények megvalósításához abban az esetben engedélyezhető támogatás, ha a létesítményekhez kapcsolódó üzemi vízháztartás-szabályozó és talajvédelmi munkák négy éven belüli befejezését a mezőgazdasági nagyüzemek előirányozták, és az ehhez szükséges támogatási keretet az engedélyező szerv biztosítja.
7. számú melléklet 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez Támogatásban részesíthető meliorációs, öntözési és rizstelep építési munkák 1. Meliorációs beruházás körébe tartozó munkák:
(1) Meliorációs munkák különböző szintű tervkészítése
(2) Talajvédelmi munkák:
- sáncolás,
- övárok, övgát létesítése,
- vízmosás-kötés (biológiai és műszaki tereprendezés),
- gyepsáv, cserjesáv, védő fasor létesítése,
- talajvédelmi gyepesítés.
Vízháztartás-szabályozó munkák:
- nyílt vízlevezető árok,
- talajcsövezés és létesítményei (beleértve az emelő szivattyútelepeket és azok technológiai szerelését),
- árvízcsúcs-csökkentő kistározó,
- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,
- műtárgyak.
2. A MÉM és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv által kijelölt térségben, térségi melioráció keretében az 1. pontban foglaltakon felül a támogatás alapjának kiszámításánál figyelembe vehetők még az alábbiakban felsorolt - beruházásnak egyébként nem minősülő -meliorációs munkák költségei is.
a) Talajjavítási munkák
- kémiai anyagokkal (mész, gipsz, lignites gipsz, cukorgyári mésziszap, lápi mész és egyéb ipari melléktermék),
- gépi digózás,
- szerves anyagokkal (lápföld, tőzeg, stb.) kivéve a szerves trágyát,
- a fenti munkák kombinált megoldásai.
b) Területrendezési munkák:
- tereprendezési munkák,
- vízmosás-bedöntés,
- felesleges utak, árkok megszüntetése,
- elhagyott tanyahelyek, épületek helyeinek elegyengetése,
- az előzőekhez kapcsolódó irtási munkák,
- táblásítás, földúthálózat-kialakítás.
3. Öntözési beruházások körébe tartozó munkák:
a) Öntözési munkák különböző szintű tervkészítése.
b) Öntöző- és rizstelep létesítése és korszerűsítése, beleértve a technológiai szerelést is.
c) Célcsoportos beruházásként már megvalósult öntözőfürtök kapacitásának növelését jelentő létesítmények megvalósítása, beleértve a technológiai szerelést is.
d) Környezetvédelmi vagy termesztés technológiai szempontból különösen indokolt esetben, speciális célú öntözőtelep (szennyvíz, hígtrágya, csepegtető, ideértve az ültetvény és a zöldség öntözőtelepeket is) létesítése, beleértve az öntözési célt szolgáló technológiai szerelést is.
4. A kémiai talajjavításhoz felhasználható szabvány szerinti javító anyagok és elszámolható mészhatóanyag tartalmuk a következők:
a) mészkő őrlemény 80%,
b) dolomit őrlemény 80%,
c) cukorgyári mésziszap 40%,
d) péti mész 60%,
e) lápi mész 35%,
f) egyéb forgalmazásra engedélyezett mész hatóanyag tartalmú talajjavító anyag 30%.
8. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha tenyésztésének állami támogatása 1. Az AJR. 46. §-ának (1) bekezdése alapján járó állami támogatást a mezőgazdasági kistermelő a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) beszerezhető és ugyanott benyújtandó formanyomtatványon kérheti.
Az állami támogatásra való jogosultságot a községi szakigazgatási szerv a tehén és a született borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék alapján illetékmentesen nyilvántartásba veszi. Tulajdonváltozás esetén a tartás kezdetének a tanácshoz történt bejelentés és nyilvántartásbavétel napját kell tekinteni.
2. Az AJR. 46. §-ának (1) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a tehén és a borjú tartós megjelöléséről kiadott - borjú esetében az anya azonosítási számát és az ellés idejét is tartalmazó - állatorvosi költségjegyzék bemutatásával igazolni kell a kistermelőnek a községi szakigazgatási szervnél, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)
- legalább egy éve tehénként tartja, - a szaporulattal együtt tartósan megjelölték.
Ha a borjút a kistermelő elidegenítette, vagy a tartós megjelölés előtt elhullott, a kistermelőnek a borjú megjelölését igazoló költségjegyzék helyett az illetékes hatósági állatorvos igazolását kell bemutatnia. Az állatorvosi igazolásnak tartalmaznia kell a kistermelő nevét és címét, a tehén azonosítási számát, az ellés idejét, a borjú megjelöléséről kiadott eredeti költségjegyzék sorszámát, illetve a borjú tartós megjelölésének elmaradása okát.
3. Az AJR. 46. §-ának (2) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor a kistermelőnek nyilatkoznia kell a továbbtartási kötelezettség vállalásáról és be kell mutatnia a községi szakigazgatási szervnél az előhasi üsző és a született borjú tartós megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzéket annak igazolásául, hogy a tehenet és a borjút tartósan megjelölték. Ha a borjú a tartós megjelölés előtt elhullott, arról a 2. pontban előírt állatorvosi igazolást kell bemutatni.
4. A támogatás igénybevételének előfeltétele a kistermelő teljes szarvasmarha-állományának gümökórtól és brucellózistól való mentessége. Erről nem kell külön állatorvosi igazolást bemutatni. Ha kistermelő állományában az illetékes hatósági állatorvos gümőkóros vagy brucellózisos fertőzöttséget állapít meg, erről jelentést tesz az állomásnak, egyúttal értesíti a községi szakigazgatási szervet is. Az ilyen udvarban levő állományra addig nem fizethető támogatás, amíg mentességét vissza nem állították. A mentesség visszaállításáról a kistermelőnek hatósági állatorvosi igazolást kell bemutatnia a községi szakigazgatási szervnél.
5. A községi szakigazgatási szerv a benyújtó kérelmeket - a 2. és a 3. pontban foglaltakna megfelelő csoportosításban - nyilvántartja e úgy továbbítja az állomáshoz, hogy azok a tárgy hónapot követő hónap 5. napjáig beérkezzenek
6. Az állomás az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőnek az állami támogatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kiutalja
7. A községi szakigazgatási szervek igénylési nyomtatvánnyal való ellátásáról az állomás gondoskodik.
8. A mezőgazdasági kistermelő az állami támogatásra jogalapul szolgáló teheneinek vásárlásával elidegenítését, ellését, kényszervágását, elhullását, pótlását köteles 30 napon belül bejelenteni a községi szakigazgatási szervnél.
9. A községi szakigazgatási szerv az 5. és pont szerinti adatokról a következő nyilvántartásokat vezeti:
a) az éves tartású tehenekről:
- sorszám, - dátum,
- a tulajdonos neve,
= pontos lakcíme,
= személyi száma,
= munkáltatójának neve és pontos címe,
- az állat(ok) tartási helye,
- a tehén születési ideje,
= azonosítási száma (a kétjegyű megy szám és a hatjegyű egyediszám), az állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
- a támogatásra való jogosultság kezdő időpontja,
- az első ellésének dátuma, vagy a tehén vásárlása esetén a szakigazgatási szervhez törté bejelentés időpontja,
- a született borjú azonosítási száma (mint tehén esetében) megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék sorszáma (vagy az azt helyettesítő állatorvosi igazolás kelte),
- az igényelt támogatás összege,
- változások (vásárlás, tulajdonszerzés, elidegenítés, kényszervágás, ellés, elhullás, a gümőkóros, vagy brucellózisos fertőzöttség megállapításának ideje, pótlás ideje, stb.),
- a pótlásra beállított tehén azonosítási szám - állatorvosi költségjegyzékének sorszám = ellésének ideje,
= borjának azonosítási száma, állatorvosi költségjegyzékének száma.
b) a négyéves tartású tehenekről:
- sorszám,
- dátum,
- a tulajdonos neve, = pontos lakcíme, = személyi száma,
= munkáltatójának neve és pontos címe,
- az állat(ok) tartási helye,
- az előhasi üsző születési ideje,
= azonosítási száma (a kétjegyű megyeszám és a hatjegyű egyediszám),
= állatorvosi költségjegyzékének sorszáma,
= ellésének ideje,
- a született borjú azonosítási száma (mint a tehén esetében) megjelöléséről kiadott állatorvosi költségjegyzék sorszáma (vagy az azt helyettesítő állatorvosi igazolás kelte),
- igényelt támogatás összege,
- változások [lásd: a) pontnál],
- a pótlásra beállított tehén azonosítási száma, = állatorvosi költségjegyzékének sorszáma, = ellésének ideje,
= borjának azonosítási száma, állatorvosi költségjegyzékének száma,
- a kistermelő tulajdonában tartott más tehén (tehenek), azonosítási száma, tartási idejének kezdete.
9. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉMegyüttes rendelethez Az árkiegészítés és mértéke Az árkiegészítés mértéke az árbevétel %-ában:

10. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A árkiegészítés kiszámítása 1. A rendelet alkalmazása szempontjából árbevétel:
a) a kiszámlázott összeg,
b) a saját vagy gazdasági társulásban fenntartott árusítóhelyen eladott termék kis- és nagykereskedelmi árréssel csökkentett fogyasztói ára,
c) az üzemi konyhán felhasznált termékek belső átadási ára,
d) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként harmincezer forinttal, a kocasüldők darabonként ötezer forinttal, a jerkék darabonként ezerötszáz forinttal számított értéke,
e) a feldolgozott formában értékesített terméknek a feldolgozott alapanyag értékesítési átlagáron számított értéke. A mesterségesen szárított dohány nem minősül feldolgozott terméknek. Ha a feldolgozott saját alapanyagból a támogatott üzemnél értékesítés nem volt, akkor az árkiegészítés elszámolásának alapja a termék értékesítési ára, csökkentve a feldolgozás szűkített önköltségével, valamint a feldolgozásra arányosan járó gazdasági általános költséggel és nyereséggel,
f) a kedvezőtlen adottságú nagyüzem termőterületén folytatott bérhizlalás ráhízlalt súlyának kiszámlázott összege.
2. Az igénybe vehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy különböző (árkiegészítésben ) részesülő) termékek árbevételének, valamint az árkiegészítés 9. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni:
a) minden olyan vásárolt termék, amely saját termékként árkiegészítésben részesülhet, beszerzési áron számított értékének az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsokkal szorzott összegét, kivéve a vásárolt vetőmagot (vetőgumót), lédús és szálastakarmányt, valamint nem a támogatott nagyüzem termőterülete szerinti helység(ek)ben előállított - saját tulajdonban levő - állatok súlygyarapodásához felhasznált vásárolt takarmányt.
Le kell vonni azonban a vásárolt vetőmag (vetőgumó) utáni árkiegészítést akkor, ha a nagyüzem a vásárolttal azonos fajtájú és azonos szaporítási fokú vetőmagot (vetőgumót) értékesít. E pont szerint levonást TBC mentesítés esetén, vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor, ha az utóbbi állománynövekedéssel is jár, a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbevétel után elszámolható árkiegészítésre is csak a következő évben lesz jogosult a nagyüzem. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tenyésztésbevételkor kell végrehajtani;
b) a vásárolt ipari és keveréktakarmányok -kivéve a keveréktakarmányok előállításához vásárolt premixet és az ITJ szerint élelmiszeripari mellékterméknek minősülő terméket, valamint az eladás céljára vásárolt, feldolgozott koncentrátumot - 100 kilogrammonként 400 forinttal számított értékének a növénytermelés árkiegészítési kulcsaival szorzott összegét;
c) a kiselejtezett tenyészállat után a kiselejtezés évében a tenyésztésbe állítási árkiegészités összegét (1/d);
d) nem a támogatott nagyüzem termőterül szerinti helység(ek)ben előállított - saját tulajdonban levő - állatok súlygyarapodását szorozva az állat egy kilogrammjára jutó értékesítési átlagárával, valamint az árkiegészítési kulccsal
11. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez Az adóelszámolási irodától igényelhető támogatások*

12. számú melléklet a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM együttes rendelethez A halárkiegészítés kiszámítása A rendelet alkalmazása szempontjából árbevétel a saját termelésű hal
a) kiszámlázott összege,
b) a saját árusítóhelyen eladott hal kis- és nagykereskedelmi áréssel csökkentett fogyasztói ára,
c) az üzemi konyhán felhasznált hal belső átadási ára,
d) feldolgozott formában értékesített, a feldolgozás hónapjában elért értékesítési átlagárán, ennek hiányában a 10. számú melléklet l/a pontja szerint kiszámított összege.
Az így kiszámított összegből a vásárolt hal (ivadék stb.) számla szerinti összegét le kell vonni. Amennyiben a vásárlás a tárgyévben az értékesített mennyiség értékét meghaladja, a levonást a tárgyévet követő két év valamelyikében érvényesíteni kell.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu