adozona.hu
2510/1945. ME rendelet
2510/1945. ME rendelet
a forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítése és módosítása tárgyában
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:
Az 1921: XXXIX. tc. 30. §-ában, valamint az ezt kiegészítő és módosító törvényekben és törvényt pótló rendelkezésekben megállapított adótárgyakon kivül az általános forgalmi adó tárgya még a saját kitermelésű (előállítású) vagy másoktól vásárolt árunak saját üzemben saját célra szolgáló új berendezési és felszerelési tárgyak előállításához való f...
Az 1921: XXXIX. tc. 30. §-ában, valamint az ezt kiegészítő és módosító törvényekben és törvényt pótló rendelkezésekben megállapított adótárgyakon kivül az általános forgalmi adó tárgya még a saját kitermelésű (előállítású) vagy másoktól vásárolt árunak saját üzemben saját célra szolgáló új berendezési és felszerelési tárgyak előállításához való felhasználása; üzemi anyagokat termelő vállalatok által termelt üzemanyagoknak nem a termelő üzemben való felhasználása; a mesterséges halastavakban tenyésztett, illetve nyilt vagy zárt vizeken kihalászott halak forgalombahozatala; a lebontásra megvett épületekből kikerült bontási anyagoknak a vevő saját céljaira való felhasználása.
2. §
Hatósági rendelkezés folytán vállalatvezető vezetése mellett működő vállalatoknál a vállalatvezető a vállalattal egyetemlegesen felelős a működése alatt és az ezt megelőző időben keletkezett forgalmi adókért, valamint - működése tartama alatt - az ezekkel kapcsolatban megszabott egyéb kötelezettségek teljesítéséért.
3. §
Azok az áruelőállitó ipari vállalatok, amelyek saját üzemükben vagy a termelő üzemtől különálló akár saját, akár idegen név (cég) alatt működő - de külön jogalanyisággal nem rendelkező - saját tulajdonukban álló vállalatukban, esetleg bérmunkában oly módon állítanak, illetőleg állíttatnak elő árukat, hogy termelésük során több fokozatban végeznek termelési tevékenységet (vertikális üzemek), az általános forgalmi adót a valóságban forgalomba hozott áruk után tartoznak ugyan megfizetni, azonban az adókulcsot annyiszor kell, számításba venni, ahány termelési fokozat volt szükséges a forgalombahozott áru előállításához. A többszörös adókulcs alkalmazása szempontjából figyelembeveendő termelési fokozatokat a pénzügyminiszter állapítja meg.
4. §
A pénzügyminiszter egyes áruszállítások vagy munkateljesítések után fizetendő általános forgalmi adó kulcsát 5 % -nál magasabb vagy alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Ugyancsak joga van a pénzügyminiszternek arra is, hogy a versenyegyenlőség és az egyenlő teherviselés érdekében az általában érvényesülő adókulcsot egyes esetekben is megfelelően mérsékelje vagy felemelje.
5. §
A forgalmi adók kivetéséhez való jog elévülése tekintetében is alkalmazandó az 1940: XXII. tc. 43. §-ának rendelkezése.
6. §
(1) A 3700/1941. ME rendelet 17. §-ában 20.000 P-ben megszabott pénzbírság 20.000 P-n felül, a megrövidítés veszélyének kitett forgalmi adó egyszeres összegéig is növelhető, ha a megrövidítés veszélyének kitett forgalmi adó összege a 20.000 P-t meghaladja.
(2) A szabadságvesztésre át nem változtatható pénzbírságot - ha a szabálytalanság adórövidítéssel nem kapcsolatos - első fokon a forgalmi adóhivatal, egyébként pedig a pénzügyigazgatóság szabja ki. A forgalmi adóhivatal határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz, a pénzügyigazgatóság elsőfokú határozata ellen pedig a pénzügyminiszterhez a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt egyfokú fellebbezésnek van helye.
(3) Adórövidítéssel kapcsolatos, súlyosabb beszámítás alá eső szabálytalanságok ismétlődése esetén a pénzügyigazgatóság elrendelheti a pénzbirágot megállapitó határozatának egy vagy több. napilapban való közlését az adózó költségén. A pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása után elrendelheti a pénzügyigazgatóság az adózó vállalatának meghatározott időtartamú vagy állandó ellenőrzését az adózó költségére, javasolhatja továbbá a pénzügyigazgatóság az illetékes hatóságoknál az adózónak bizonyos áruk előállításától vagy forgalombahozatalától való meghatározott időtartamú vagy végleges eltiltását, az adózó iparengedélyének meghatározott időtartamú vagy végleges megvonását (foglalkozásának meghatározott időtartamú vagy végleges betiltását), végül az adózónak közigazgatási elkülönítő őrizet alá vételét (internálását). Ez utóbbit azonban csak akkor szabad javasolni, illetőleg elrendelni, ha az adózó legalább már háromszor elkövette az adórövidítésre alkalmas súlyos beszámítás alá eső szabálytalanságot.
7. §
Ennek a rendeletnek a hatálybalépésével hatályát veszti a 6100/1933. ME rendeletnek a szénadó fizetését elrendelő része, a mezőgazdasági hozzájárulás fizetését elrendelő 7455/1936. ME rendelet, a nyersanyagbeszerzési hozzájárulás fizetését elrendelő 7460/1936. ME rendelet (ideértve az említett rendeletek további hatálybantartását elrendelő 2600/1942. ME rendelet 1. §-ának idevágó részét is), az 1939: X. tc. 3. § a) pontja utolsó mondata és a 4. § első bekezdése, végül a 480/1943. ME rendeletnek a rendkívüli fényűzési adóról szóló 2. §-a. Az 1929: XXVIII. tc. 6. §-a hatályát veszti, további rendelkezései pedig azzal a módosítással maradnak továbbra is hatályban, hogy a húsforgalmi adó helyett - átmenetileg - általános forgalmi adót kell fizetni, ennek megfelelően az emlitett törvénynek az általános forgalmi adóra vonatkozó rendelkezésekkel ellenkező részét további intézkedésig nem lehet alkalmazni.
8. §
Ez a rendelet 1945. évi június hó 1.-én lép életbe. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Budapest, 1945. május hó 25.-én.