adozona.hu
27/1989. (VI. 10.) PM rendelet
27/1989. (VI. 10.) PM rendelet
a lakásszövetkezetek könyvvezetési kötelezettségéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, fi-gvelemmel a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet 19. §-ában foglaltakra a lakásszövetkezetek könyvvezetési kötelezettségét az alábbiak szerint szabályozom:
A rendelet hatálya a lakásépítő és lakásfenntartó-, valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fe...
27/1989. (VI. 10.) PM rendelet
a lakásszövetkezetek könyvvezetési kötelezettségéről
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, fi-gvelemmel a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről szóló 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet 19. §-ában foglaltakra a lakásszövetkezetek könyvvezetési kötelezettségét az alábbiak szerint szabályozom:
A rendelet hatálya
1. §A rendelet hatálya a lakásépítő és lakásfenntartó-, valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (á továbbiakban együtt: szövetkezet) terjed ki.
A könyvvezetési kötelezettség
2. §(1) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az a szövetkezet, amelyik külső szolgáltatást (vállalkozást) is végez és éves összes árbevétele eléri a 250 MFt-ol. A vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt, a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel, különféle bevételek (lásd a rendelet 17. § (1)-(3) pontjait), valamint ezen vállalkozási tevékenység elszámolt önköltsége, a közvetett költségek vállalkozási tevékenységre jutó arányos része, és a különféle ráfordítások különbözeteként kell megállapítania.
(2) Egyszerűsített kettős könyvvitelt köteles vezetni az a szövetkezet, amelyik külső szolgáltatási (vállalkozási) is folytat és éves összes árbevétele nem éri el a 250 millió lórintol. A vállalkozási nyereségadó alapjául szolgáló eredményt a naptári évben elszámolt, a vállalkozási tevékenységből származó árbevétele, különféle bevételek (lásd a rendelet 17. § (1)-(3) pontjait), valamint a naptári évben elszámolt, a vállalkozási tevékenységből származó bevétele (lásd a rendelet 17. § (1)-(3) pontjait), valamint a napiári évben elszámolt vállalkozási tevékenység közvetlen költsége és vállalkozási tevékenységre jutó közvetett költségek arányos része és a különféle ráfordítások különbözeteként állapítja meg.
(3) Egyszeres könyvvitelt vezethel árbevételének összegétől függetlenül az a szövetkezet, amelyik külső szolgáltatást nem végez (nem vállalkozik). Ezek a szövetkezetek eredményt nem mutatnak ki, amennyiben a belső szolgáltató tevékenységnél az év végén többlet vagy hiány jelentkezik, azt a tartalékalappal szemben kell elszámolniuk.
(4) A szövetkezet, a számára előírt helyett - választása szerint - magasabb bevételi értékhatárhoz kapcsolódó könyvvezetési, illetve eredménymegállapítási módszert is alkalmazhat.
3. §
(1) A kettős könyvvitelt, valamint az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető szövetkezeteknek a könyvvitel rendjéről szóló 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet mellékleteként megjelent Egységes ágazati számlakeret, illetve az egyszerűsített számlakeret előírásait kell alkalmazni az. e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével.
(2) Az egyszeres könyvvitelen alapuló naplófőkönyv vezetésére vonatkozó előírásokat a könyvvitel rendjéről szóló 52/1988. (XII. 24.) PM rendelet 4. számú mellékleteként megjelent "Egyszeres könyvvitel" előírásai, valamint az ezt kiegészítő és az e rendelet 2. számú mellékleteként megjelenő módosítások tartalmazzák.
Átmeneti intézkedések
4. §(1) Az a szövetkezet, amely már korábban is a kettős, illetve az egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmazta és továbbra is azt kell vezetnie, könyveit 1989. január elsejével az 1988. évben alkalmazott számlák figyelembevételével nyitja meg.
(2) A szövetkezeteknek az 1989. évtől hatályos Egységes ágazati számlakeret, illetve az egyszerűsített számlakeret előírásainak megfelelő könyveléshez a 3. számú mellékletben foglalt rendelkezéseket kell elvégezni.
(3) Az a szövetkezet, amely a kettős könyvvitelről az egyszerűsített kettős könyvvitelre tér át - mivel a zárszámadásban a saját termelésű készletek értékét nem mutathatja ki -, az áttéréskor a meglevő saját termelésű készletek értékét a folyamatos könyvelés keretében az eredmény terhére, a fel nem osztott költségek között kell elszámolnia.
(4) Az a szövetkezet, amelyik egyszeres könyvvitelről a kettős, illetve az egyszerűsített kettős könyvvitelre tér át, az áttérést megelőző év december 31-ével elkészített zárszámadás alapján olyan nyitómérleget köteles készíteni, amelynek az eszköz oldala a zárszámadás szerinti eszközöket (beleértve a saját termelésű készleteket, a vevőkel és az egyéb aktív elszámolásokat is) tartalmazza, a forrás oldala pedig a tartalékalapot, a felújítási alapot, valamint az építési alapot. El kell számolni a vevők állományával azonos összegű árbevételt, illetve a szállítók állományával azonos összegű költséget és rendezni kell a költségvetéssel az el nem számolt általános forgalmi adót. Az áttérést követően a könyvviteli nyilvántartásokat a nyitómérleg alapján kell megnyitni, majd
a) a kettős könyvvitelre történő áttérésnél a saját termelésű készletek értékét ki kell vezetni a forrásokkal szemben, de közvetlen önköltségen készletre is kell venni a fel nem osztott költségek csökkentésével;
b) az egyszerűsített kettős könyvvitelre történő áttérésnél a saját termelésű készletek értékét a folyamatos könyvelés keretében ki kell vezetni a forrással szemben.
Záró rendelkezések
5. §(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1989. évi zárszámadás elkészítésénél figyelembe kell venni.
(2) A mellékletek a Pénzügyi Közlönyben jelennek meg.
Dr. Békesi László s. k.,
pénzügyminiszter