712/B/2003. AB végzés

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról" szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésébe foglalt "Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani" szövegrész alkotmányelle...

712/B/2003. AB végzés
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról" szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésébe foglalt "Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani" szövegrész alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt indított eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról" szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 26. § (1) bekezdése utolsó mondatának alkotmányellenességét, és semmisítse meg azt. Álláspontja szerint a Vhr. vitatott rendelkezése az Alkotmány 70/A. § (1) és (2) bekezdéseibe ütköző módon diszkriminatív. Tényleges jövedelem hiányában ugyanis - a Vhr. 26. § (1) bekezdése szerint - egyéni vállalkozóknál a minimálbér alapulvételével kell a terhességi gyermekágyi segély napi összegét megállapítani. Ezzel szemben más biztosítottaknál a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42. § (3) bekezdése értelmében a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.
Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy a Vhr. sérti az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, mivel ellentétes az Ebtv.-vel, mint magasabb szintű jogszabállyal.
II.
Az Alkotmánybíróság a 414/B/2005. AB határozatban már vizsgálta, hogy a Vhr. 26. §-a sérti-e az Alkotmány 35. § (2) bekezdését, valamint 70/A. §-át. E határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Vhr. 26. §-a nem lépte túl az Ebtv. felhatalmazásának kereteit, és tartalmi ellentét sincs a Vhr. vitatott rendelkezése, és az Ebtv. terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat szabályozó 39-42/D. §-ai között, "mert a törvényi rendelkezések nem is érintik a Vhr. 26. § (1) bekezdés harmadik mondatában szabályozott helyzetet, amikor a jogosultnak egyáltalán nincs tényleges jövedelme". A határozat rámutatott arra is, hogy a Vhr. 26. §-a "hátrányos megkülönböztetést nem eredményez, ellenkezőleg: egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátást olyan speciális helyzetben lévő személyek számára is biztosít, akik egyébként erre az ellátásra nem lennének jogosultak" (ABK 2007. június, 662, 663.) .
Az "ítélt dolog" az Alkotmánybíróság eljárásában azt jelenti, hogy ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben ismételten előterjesztett indítvány elbírált kérdésnek minősül, mert az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat az Alkotmánybíróságot is köti. [1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972, 973.; 35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200.]. Mindebből azonban az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére történő hivatkozással, vagy tartalmilag más rendelkezés megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. Az elbírálásnál értelemszerűen felhasználja mindazokat az érveket és megállapításokat, amelyek a tartalmi összefüggésbe hozható korábbi döntésénél irányadók voltak (652/B/1997. AB határozat, ABH 1997, 752, 754-755.) .
Jelen ügy indítványozója a 414/B/2005. AB határozattal elbírált ügy indítványozójával azonos jogszabályi rendelkezés vizsgálatát kezdeményezte, ugyanazon alkotmányi szakaszok sérelmére hivatkozva, azonos alkotmányossági összefüggésre hivatkozással. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. § c) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.
Budapest, 2007. december 10.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.