adozona.hu
34/1952. (IV. 30.) MT rendelet
34/1952. (IV. 30.) MT rendelet
az egyénileg termelők és cséplőgépek egyéni üzembentartói 1952. évi aratási és cséplési munkaerőszükségletének biztosításáról

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Azok az egyénileg termelők, akik az aratást és betakarítást a maguk és családtagjaik, valamint az alkalmazásukban álló dolgozók munkájával, vagy kölcsönös megsegítés útján (kalákában) kellő időben elvégezni nem tudják, kötelesek munkaerőszükségletüket június 1. és június 15. napja közötti időben előzetes szerződéskötés útján biztosítani.
Cséplőgépek egyéni üzembentartói a cséplő munkacsapatot, illetőleg - ha a cséplést kalákában végzik - az etetőket ugyancsak június 1-től június 15-ig kötele...
(1) Azok az egyénileg termelők, akik az aratást és betakarítást a maguk és családtagjaik, valamint az alkalmazásukban álló dolgozók munkájával, vagy kölcsönös megsegítés útján (kalákában) kellő időben elvégezni nem tudják, kötelesek munkaerőszükségletüket június 1. és június 15. napja közötti időben előzetes szerződéskötés útján biztosítani.
(2) Cséplőgépek egyéni üzembentartói a cséplő munkacsapatot, illetőleg - ha a cséplést kalákában végzik - az etetőket ugyancsak június 1-től június 15-ig kötelesek szerződtetni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt munkáltatók a szerződtetni kívánt arató, illetve cséplőmunkások számát május 10-ig tartoznak bejelenteni az ingatlan fekvése, illetőleg a cséplőgép telephelye szerint illetékes községi (városi, városi kerületi; továbbiakban: községi) végrehajtóbizottságnak.
2. §
(1) Egyénileg termelők és cséplőgépek egyéni üzembentartói arató-, illetőleg cséplőmunkásokat csak abból a járásból szerződtethetnek, amelynek területén lakóhelyük, illetőleg a cséplőgép telephelye van. Közvetlenül a megyei tanács alá rendelt városokban arató- és cséplőmunkásokat a városból és abból a járásból is lehet szerződtetni, amelynek területén a város fekszik. A megyei végrehajtóbizottság munkaerőgazdálkodási osztálya a járási végrehajtóbizottság javaslatára egyes esetekben engedélyezheti, hogy egyénileg termelők és cséplőgépek egyéni üzembentartói a megye más területéről is szerződtethessenek dolgozókat.
(2) Azok a termelők, akik aratómunkásokat kötelesek szerződtetni, valamint a cséplőgépek egyéni üzembentartói tartoznak legkésőbb június hó 15. napjáig az ingatlan fekvése, illetőleg a cséplőgép telephelye szerint illetékes községi végrehajtóbizottság előtt igazolni, hogy munkaerőszükségletüket biztosították.
3. §
Az aratási és cséplési munkaszerződést írásban, a községi végrehajtóbizottság előtt kell megkötni és azt a végrehajtóbizottság láttamozni köteles. A szerződés megkötésénél a földművelésügyi miniszter által kibocsátott, nyomtatott űrlap használata kötelező. A szerződést két példányban kell kiállítani; az egyik példány a dolgozót, a másik pedig a munkáltatót illeti.
4. §
Ha az egyénileg termelő, vagy a cséplőgép egyéni üzembentartója a szükséges munkaerő biztosításáról nem gondoskodik és ezáltal az aratás vagy cséplés kellő időben való elvégzését veszélyezteti, az aratást, illetőleg a cséplést hatóságilag kell elvégeztetni. Ilyen esetben a szükséges számú dolgozót a termelő, illetőleg üzembentartó költségére a községi végrehajtóbizottság szerződteti. Ha a mulasztást cséplőgép egyéni üzembentartója követte el, a községi végrehajtóbizottság a cséplőgépet - a bűnvádi eljárás megindítására és eredményére tekintet nélkül - a cséplési munkák elvégzésére kártalanítás mellőzésével igénybeveheti.
5. §
Aki a munkaerőszükséglet biztosítására a jelen rendeletben megállapított kötelezettségeinek megszegésévél az aratás és a cséplés kellő időben való elvégzését és ezáltal a népgazdaság érdekeit veszélyezteti, - az eset körülményeihez képest - a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet, illetőleg a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. (VII. 28.) ME számú rendelet rendelkezései szerint büntetendő.
6. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az egyénileg termelő vagy cséplőgépnek az az egyéni üzembentartója, aki aratási vagy cséplési munkaszerződést nem a községi végrehajtóbizottság előtt vagy nem a jelen rendelet 3. §-ában meghatározott módon kőt.
(2) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság, mint kihágási bíróság hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a földművelésügyi miniszter jár el.