adozona.hu
69/1987. (XII. 14.) PM rendelet
69/1987. (XII. 14.) PM rendelet
a készletek átértékeléséről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A rendelet hatálya szempontjából gazdálkodó szervezet (továbbiakban: vállalat) alatt - a pénzintézeteket is beleértve - a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettségről szóló pénzügyminiszteri rendeletben foglaltakat kell érteni.
A vállalatnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ...
(1) A rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A rendelet hatálya szempontjából gazdálkodó szervezet (továbbiakban: vállalat) alatt - a pénzintézeteket is beleértve - a leltározási, mérleg- és mérlegbeszámoló készítési kötelezettségről szóló pénzügyminiszteri rendeletben foglaltakat kell érteni.
(2) A vállalatnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1988. január 1-jei készleteit az e rendeletben foglaltak szerint át kell értékelnie.
(3) Nem köteles átértékelni készleteit
a) takarék- és lakásszövetkezet,
b) költségvetési szerv,
c) külföldi részvétellel működő gazdasági társulás.
(4) Ha a (3) bekezdésben felsorolt vállalat a készletek átértékelése mellett dönt, akkor azt az e rendelet szerinti előírásoknak megfelelően köteles végrehajtani.
2. §
(1) E rendelet hatálya szerint kell átértékelni
a) a vásárolt termékek készleteit,
b) a saját termelésű befejezetlen, félkész- és késztermékeket,
c) a göngyölegeket, ha azok betétdíja megváltozott.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt készletek közül nem értékelhetők át
a) a fogyóeszközök,
b) a gyártóeszközök,
c) az önálló képzőművészeti alkotások,
d) a vásárolt burgonya, zöldség- és gyümölcskészletek,
e) a leértékelt termékek,
f) a külön felszámított szállítási és rakodási költségek.
(3) A saját termelésű mezőgazdasági eredetű készleteket a vállalat döntésétől függően az e rendelet előírásai szerint át lehet értékelni.
(4) A saját termelésű mezőgazdasági eredetű termékek közül a kukorica, búza, takarmányárpa, valamint a vágósertés-állomány értékét a Pénzügyi Közlönyben közzétett, központilag kialakított átértékelési mutatók alapján át kell értékelni.
(5) A könyvviteli előírások szerint érték nélkül nyilvántartott készleteket nem lehet átértékelni.
(1) A készletátértékelési különbözet megállapításához az 1988. január 1-jén meglevő készletek mennyiségét kell átértékelni. Bizományi elszámolás esetén az 1988. január 1-jén meglevő készletek mennyiségét a megbízott elszámolása alapján a megbízó (tulajdonos) veszi számba.
(2) Az átértékelési kötelezettség napján meglevő, átértékelésre kötelezett készletek cikkenkénti mennyiségét a raktárnyilvántartásból, ha erre nincs mód, akkor leltárfelvétellel kell megállapítani.
(3) Az átértékelési különbözet kiszámításához szükséges leltárfelvételt a vállalat választása szerint elszámoltató leltárként is kezelheti.
(4) Az új beszerzési ár megállapításához az adóreformmal összefüggő árváltozásokról kiadott rendelkezésekben meghatározott árindexeket, ha rendelkezésre állnak, akkor az árjegyzékekben, leltározási segédletekben foglalt új árakat kell alapul venni.
(5) Az import készletek közül a rubel elszámolásban beszerzett készleteket kell az első belföldi tulajdonosnak átértékelni az árfolyamváltozás indexével.
(6) A vásárolt termékek egységre jutó készletátértékelési különbözete a régi és az új beszerzési ár közötti különbözet. Elszámolóáras készlet nyilvántartás esetén a régi beszerzési árként elfogadható az elszámolóár is. Az elszámolóár alkalmazása esetén az átértékelési különbözet számított összegét a készletre jutó árkülönbözet összegével - előjelének megfelelően - módosítani kell.
(7) A kiskereskedelmi (bolti és vendéglátó) árukészletek régi beszerzési ára a fordulónapon meglevő készletek beszerzési áron számított összege (készlet értéke fogyasztói áron minusz a készletre jutó árrés).
(8) A kiskereskedelmi (bolti és vendéglátó) árukészletek új beszerzési árát az eladási árban érvényesített általános forgalmi adó és árréstömeg alapján visszaszámítással lehet megállapítani.
(9) A saját termelésű készletek átértékelési különbözetén a készletek értékében kimutatott, az előállításukhoz felhasznált és az utókalkulációban közvetlen anyag- és bérköltségként elszámolt tételek értékváltozását kell érteni.
(10) Ha a saját termelésű termékek készletének értékében levő közvetlen anyagköltségre és bérköltségre jutó értékváltozás tételesen nem vagy csak jelentős munkaigénnyel állapítható meg, e készleteket a vállalatok a mellékletben előírt módon is átértékelhetik.
(1) A vállalatonként egy összegben számított készletátértékelési különbözetet a (2) bekezdés szerint a forgóalappal, illetve a költségvetéssel szemben (készletérték-csökkenésnél a forgóalap és a költségvetés terhére, készletérték-növekedésnél a forgóalap és a költségvetés javára) kell elszámolni.
(2) Az előző bekezdésben meghatározott készletátértékelési különbözetet az import forint fedezetére folyósított, forgóeszközhitelek között elszámolt igazolt hitelösszeggel csökkentett forgóeszközhitel (Mérleg 54/e rovat) és az összes készletek (Mérleg 03/e-től 09-ig terjedő rovatok) arányában kell megosztani a költségvetés és a forgóalap között. A megosztás során az 1987. december 31-i - éves mérlegben kimutatott -készletértéket és hitelállományt kell figyelembe venni.
(3) Az 1987. december 31-ig érvényes KSH ágazati besorolása szerint 514., 515., 518. kiskereskedelmi alágazatokba tartozó vállalatok bolti kiskereskedelmi készletének készletérték különbözetéből az átlagos fogyasztói forgalmi adó és fogyasztói árkiegészítés különbözeteként meghatározott nettó fogyasztói forgalmi adót külön kell kimutatni, és az erre jutó készletértékkülönbözetet a forgóalap és a költségvetés között 50-50%-os arányban megosztani. Az ezen kívüli készletértékkülönbözet elszámolásra a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. Az így kiszámított együttes készletértékkülönbözetet kell a költségvetéssel és a forgóalappal szemben elszámolni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott vállalatok részére a számításnál figyelembe vehető átlagos nettó forgalmi adó számítási módjáról a Pénzügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium együttes útmutatót ad ki.
(5) A készletátértékelési különbözet elszámolásának határideje 1988. március 31.
(6) A készletátértékelési különbözetnek az állami költségvetést terhelő összegét 1988. június 30-án, illetve december 31-én két egyenlő részletben lehet "Egyéb támogatások" folyósítási számláról igényelni, beleértve a (3) bekezdésben foglaltakat is.
(7) A készletátértékelési különbözet állami költségvetést megillető részét az "Egyéb befizetések bevételi számla" javára kell befizetni az átértékelési különbözet elszámolásának (5) bekezdésben meghatározott határidejéig.
(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit az 1988. január 1-jén meglevő készletekre kell alkalmazni.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a hatósági árváltozásokból eredő készletérték-különbözetek elszámolásáról szóló 25/1976. (X. 30.) PM rendelet és a módosítása tárgyában kiadott 21/1977. (X. 31.) PM, 52/1981. (XI. 14.) PM, 34/1983. (XI. 3.) PM rendelet, valamint a nem a belkereskedelem által kezdeményezett nem hatósági árváltozásokból eredő készletérték-különbözetek pénzügyi rendezéséről szóló 58/1985. (XII. 28.) PM rendelet.
A készletátértékelés számítása az anyagköltség után:
A saját termelésű készletek tényleges (összes) átértékelési különbözetét a két számítás összevont egyenlegeként kell meghatározni.