adozona.hu
35/1988. (VIII. 1.) PM rendelet
35/1988. (VIII. 1.) PM rendelet
a vállalkozói adóról szóló 49/1987. (X. 15.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet 11. §-ában és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (IV. 28.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 49/1987. (X. 15.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következők szerint módosítom:
A Vhr. 1. §-a (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"A mezőgazdasági kiste...
35/1988. (VIII. 1.) PM rendelet
a vállalkozói adóról szóló 49/1987. (X. 15.) PM rendelet módosításáról
A vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet 11. §-ában és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (IV. 28.) MT rendelet 105. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 49/1987. (X. 15.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) a következők szerint módosítom:
1. §A Vhr. 1. §-a (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"A mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély (család) adóalanyiságának megállapításánál bevételként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező módosított 38/1987. (X. 12.) MT rendelet 9. §-a (4) bekezdésében meghatározott módosított bevételt kell figyelembe venni."
2. §
A Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóköteles nyereség megállapításánál a vállalkozó - kivéve a mezőgazdasági szakcsoportot - a bevételeit, termelési és kezelési költségeit az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számolhatja el."
3. §
A Vhr. 3. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A mezőgazdasági szakcsoport az adóköteles eredményt a mezőgazdasági szakcsoportokról szóló 27/1981. (IX. 5.) MT rendelet 12. §-a (2) bekezdésében meghatározottak szerint köteles kimutatni."
4. §
(1) A Vhr. 5. §-a (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet mérleg szerinti eredményét az adóalap számításnál csökkenteni kell:)
"i) az 1988. évet megelőzően keletkezett és a tárgyévi eredményelszámolás során nem rendezett mérleg szerinti veszteség összegére folyósított KFA kölcsön törlesztő részletével azonos összeggel."
(2) A Vhr. 5. §-a (7) bekezdése a következőkkel egészül ki:
"Az ipari szövetkezeti formából átalakult kisszövetkezetek tagjai az 1987-ben keletkezett és az 1988. december 31-ig nem rendezett veszteség összegéért a minimális béren felüli személyi jövedelmükkel nem felelnek."
(3) A Vhr. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A mezőgazdasági szakcsoportnak a 4. §-ban és az 5. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szakcsoporti tag részére a szakcsoport által kifizetett bármely jövedelem - kivéve a munkaviszony alapján kifizetett bér, illetve bérjellegű juttatás - az adó alapját képezi."
5. §
A Vhr. 6. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Tvr. alkalmazásában mezőgazdasági termelésnek minősül:
a) növénytermesztés (METJ 91),
b) kertészeti termékek előállítása (METJ 92) kivéve a virágokat és a dísznövényeket (92-4), c) élőállatok és állati termékek előállítása (METJ 93) kivéve a
- sportlovat (93-42-01)
- versenylovat (93-42-02)
- élővadat (93-71)
- lőtt vadat (93-72)
- kutyát (93-82-01)
- macskát (93-82-02)
- laboratóriumi állatokat (93-85)
- dísz- és állatkerti állatokat (93-86)
- hullatott agancsot (93-91-07)
- agyar (93-91-08)
- trófeát (93-91-09),
d) erdei magok és csemeték (94-1) és az
erdei és mezei melléktermékek (94-39) előállítása és gyűjtése,
e) mezőgazdasági termelés továbbá, az alábbi ITJ számú termékek előállítása:
82 tejipari termékek
83-11 befőttek 83-12 püré, jam
83-13 ízek
83-14 szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs
83-15 folyékony gyümölcs
83-16 gyümölcsszörp és sűrítmény
83-23 szárított és porított főzelék és zöldség
83-26 zöldség alapú ivólé
83-35 paradicsom ivólé
83-4 savanyúságok
88-31-1, 2 szőlőmust, sűrített szőlőmust
88-31-3 félkész szőlőbor, bortermelési célokra
88-31-41 - 1, 2, 3 hordós szőlőbor
88-39-1, 2 gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust
88-39-3 félkész gyümölcsbor bortermelési célokra
88-39-49 egyéb gyümölcsbor
88- 11 mesterségesen szárított dohány 69-99-31 műlép
89- 4 magbél."
6. §
A Vhr. 7. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 4. számú melléklet 2-8. pontjában megállapított adókedvezmények - azonos tevékenység folytatása esetén - a vállalkozót is megilletik. Átalányelszámolásos üzemeltetés esetén a lakossági szolgáltatások árbevétele után igénybe vehető adókedvezmény jogosultját külön megállapodásban kell megjelölni úgy, hogy vagy a szövetkezet vagy az átalányelszámolásos üzemeltetők vehetik igénybe a kedvezményt."
7. §
(1) A Vhr. 8. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalkozó a Tvr.-ben meghatározott célokra csak a vállalkozói adó megfizetése után fennmaradt nyereséget (adózott nyereség) fordíthatja. Az adózott nyereség javára kell figyelembe venni a felvett hitelt, az elszámolt amortizációt, a vállalkozásba bevitt készpénzt, a vagyoni értéket olyan terjedelemben, ahogyan azt a vállalkozó költségei között elszámolta. Az adózott nyereség javára kell figyelembe venni mindazokat a bevételeket, amelyek nem minősülnek adóköteles bevételnek, de az adott évben az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozó rendelkezésére állnak."
(2) A Vhr. 8. §-a (3)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Vállalkozási célú beruházásra fordított kifizetésként azt a kiadást kell figyelembe venni, amely az értékcsökkenési leírás alapjául szolgál, illetőleg az adóköteles tevékenységhez szükséges személygépkocsi-vásárlást. Ha a beruházási célú kifizetést a vállalkozói adóalap megállapításánál már költségként figyelembe vették, akkor az az adózott nyereség terhére nem számolható el.
(4) A lakásszerzés céljára adható kölcsönre teljesített visszafizetés (törlesztés) összegével az adózott nyereséget növelni kell. Ugyancsak az adózott nyereséget növeli a korlátolt felelősségű társaságtól, a vállalkozás befektetéséből származó részesedés összege is.
(5) A vállalkozó adózott nyereségének terhére kell elszámolni a gazdasági bírság címén kifizetett összeget, valamint azokat a vállalkozói tevékenységgel összefüggő büntetésjellegű kiadásokat, amelyek az 1. számú melléklet alapján költségként nem számolhatók el, továbbá a vállalkozó által felvett hitel törlesztő részletét. Az adózott eredmény terhére számolható el a bevitt vagyon vállalkozásból történő kivonása, továbbá mindazok az adóköteles tevékenységgel összefüggő kiadások, amelyek költségként nem számolhatók el."
(3) A Vhr. 8. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem minősül személyi jövedelemnek -szervezeti formaváltoztatás, átalakulás kapcsán - a vállalkozóra, a vállalkozás tagjára jutó vállalkozói adózott vagyonrész más vállalkozásba történő változatlan átvitele. Ez a vagyonrész csak a vállalkozásból történő végleges kivonáskor adóköteles."
8. §
A Vhr. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet az 5. § szerinti összegekkel módosított |és a fizetendő adóval csökkentett mérleg szerinti eredményét (a továbbiakban: adózott eredmény) növelni kell az adóévben a számviteli előírások szerint a következő jogcímeken elszámolt összegekkel:]
"a) jogi személyiségű gazdasági társulástól, korlátolt felelősségű társaságtól, külföldi részvétellel működő gazdasági társulástól származó, illetve a kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet tulajdonában levő részvények után járó, valamint pénzeszközei végleges átadása után az átvevőtől járó részesedés (osztalék) összegével,".
9. §
A Vhr. 9. §-ának (2) bekezdése a következő új k) és l) pontokkal egészül ki, egyidejűleg az eddigi k) pont jelölése m) pontra módosul:
(A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet adózott eredményét csökkenteni kell az adóévben a számviteli előírások szerint a következő jogcímen elszámolt összegekkel:)
"k) külön jogszabály alapján az adózott eredmény terhére fizethető prémium, jutalom, év végi részesedés, a tagok részére fizethető egyéb személyi célú kifizetések összegével,
l) a kisszövetkezet, az iskolai szövetkezet által más gazdálkodó szervezettől, illetve egyéb jogi személytől véglegesen átvett pénzeszközök után az átadónak járó részesedés összegével,".
10. §
A Vhr. a 10. § után a következő 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § (1) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet - saját döntése alapján - a gazdálkodás kockázatának mérséklése céljából az éves eredményelszámolás során az adózott eredményéből tartalékvagyont képezhet.
(2) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet az éves eredményelszámolás során tartalékvagyona terhére az adózott eredményt - a (3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve - kiegészítheti. Ez nem érinti a kisszövetkezeti és az iskolaszövetkezeti tagok 5. §-a (7) bekezdésében meghatározott vagyoni felelősségét.
(3) Ha az e rendeletben foglaltak szerinti összegekkel módosított adózott eredmény negatív, a kisszövetkezet meglevő tartalékvagyonát köteles az adózott eredmény kiegészítésére felhasználni.
(4) Az éves eredményelszámolást követően rendelkezésre álló tartalékvagyon a tárgyévet követő év(ek)re átvihető.
(5) A kisszövetkezet és az iskolai szövetkezet a meglevő tartalékvagyon pénzeszközét elszámolási betétszámlán tartja és tevékenységének folyó finanszírozására is felhasználhatja."
11. §
A Vhr. 1., 3. és 4. számú mellékletei az e rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei szerint módosulnak.
12. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1988. január 1-jétől kell alkalmazni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
1. számú melléklet a 35 1988. (VIII. 1.) PM rendelethez
A Vhr. 1. számú melléklete a következők szerint módosul:1. Az 1/c pont a következőkkel egészül ki:
"Bevételként kell számításba venni a vállalkozás által kapott kamatot, a vállalkozás tulajdonában levő értékpapírok után kapott osztalékot, az értékpapír értékesítésén elért árfolyamnyereséget."
2. Az 1/d pont a következőkkel egészül ki:
"Ha a vállalkozás a vagyonbiztosítás díját költségként elszámolta, akkor a kártérítésként kapott összeget akkor kell adóköteles bevételként figyelembe venni, amikor azt a vállalkozó bármilyen célra felhasználja. Ha a kártérítést a vállalkozó 3 éven belül nem használja fel, akkor azt adóköteles bevételként át kell vezetni a kártérítés folyósítását követő 4. évben, illetőleg ha előtte megszűnik, a megszűnés évében.
Nem számítható a vállalkozó adóköteles bevételei közé a vállalkozó által kapott borravaló, hálapénz."
3. A 2/c pont helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) az alkalmazott részére ténylegesen kifizetett bér, prémium, jutalom és az utána fizetett társadalombiztosítási járulék (költségelszámolás szempontjából a jogszabály szerint foglalkoztatható segítő családtag alkalmazottnak minősül) a vállalkozó által foglalkoztatott szakmunkástanuló részére kifizetett, egyéb jogszabály alapján a vállalkozót terhelő ösztöndíj összege és az utána fizetett társadalombiztosítási járulék, továbbá jogszabály alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, az alkalmazottnak járó nem bérjellegű kifizetés, valamint a szerződéses üzemeltetést folytatók által a gazdálkodó szervezet alkalmazásában álló, de a vállalkozó felügyelete alatt dolgozó személynek e tevékenységéért adott összeg, a szerződéses és átalányelszámolásos üzemeltetőnek - a bevételi időszakra vonatkozó - jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szerv részére teljesített befizetései, az átalánydíjas üzemeltetőnél a megállapodás szerinti munkabér nyugdíjjárulékával csökkentve."
4. A 2 e pont a következők szerint módosul:
"e) az egyéb üzemi költségek: az üzlet, műhely, gépek és berendezések bérleti díja (lízing díj), a fűtés, világítás és a technológiai energia költsége, a távbeszélő díja, a közlekedés és a számlával igazolt szállás költsége, a vállalkozónak és az alkalmazottnak egyéb jogszabály alapján fizethető munkábajárási és szállás költsége, valamint napidíja, a tevékenységhez szükséges munkaruha, a hatóságilag előírt védőeszköz, védőöltözet, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége, a műszaki leírás, tervrajzköltsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére adott ellenérték, az adóköteles tevékenységgel összefüggően igénybe vett pénzintézeti hitelre fizetett kamat, a kifizetett kötbér, kártérítés, a tevékenységgel összefüggő per költsége, az üzletvitellel összefüggésben kifizetett vám, a késedelmi, a különbözeti, valamint önrevíziós pótlék, az alkalmazottnak kifizetett és megítélt baleseti kártérítés, az üzleti tevékenységgel összefüggésben fizetett biztosítási díj és illeték, a reklám- és propaganda költsége, az érdekképviseletek részére fizetett tagsági díj, kizárólag a vállalkozás adóköteles tevékenységéhez használt termelőeszközök után fizetett adó - ide nem értve az általános forgalmi adót -, továbbá az üzleti tevékenységgel összefüggő közműfejlesztési hozzájárulás, amennyiben a közműfejlesztési hozzájárulás üzleti jellege nem kizárólagos, a kiadást akkor számolhatja el költségként, ha azt a vállalkozó a személyi jövedelemadójánál adókedvezményként nem számolta el, az üzlet, műhely használati jogáért fizetett összeg, a vállalkozás postaköltsége, a göngyöleg beszerzési értéke stb."
5. A 2/g pont második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Azok a vállalkozók, akik 1988. január 1-jét megelőzően hitelből vásároltak állóeszközt, és ennek értéke után a TASZ-számla kezelési költséget befizették, 1988. január 1-jétől kezdődően vagy az állóeszközök beszerzésére eső hiteltörlesztések összegét, vagy az értékcsökkenési leírást számolhatják el költségként.
Ha a vállalkozó a hiteltörlesztések költségkénti elszámolását választotta, akkor amortizációt az állóeszköz beszerzési árának a saját erőből vásárolt része után számolhat el a törlesztő részek visszafizetését követő évtől kezdődően."
6. A 2/h pont a következők szerint módosul:
"h) Állóeszköznek minősül a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló épület, építmény és sportlétesítmény, a lakástól, üdülőtől az Országos Építésügyi Szabályzat szerint elkülönült üzleti, üzemi helyiség (iroda, műhely, raktár stb.), a kizárólag üzemi célt szolgáló jármű. A gépek, berendezések, felszerelési tárgyak akkor, ha elhasználódási idejük - rendeltetésszerű használat mellett
- 3 évnél hosszabb és beszerzési értékük 50 000 forintnál nagyobb, illetőleg külön jogszabály nem utalja a fogyóeszközök körébe."
7. A 2/i pont utolsó bekezdése hatályát veszti.
8. A 2 n pont utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"- tehergépjármű esetén a vállalkozó választhatja az útnyilvántartás, illetve menetlevél vezetése mellett a tehergépjármű díjszabás 29. §-ában a raksúly tonna kapacitás alapján meghatározott km díjtételt. A tehergépjármű-díjszabás 37. §rában meghatározott különleges tehergépjárművek után a 29. §-ában meghatározott díjtételnek a 38. §-ban meghatározott pótlékokkal növelt összegét, illetve autómentő a 38. § (3) bekezdésében, a tréler a 40. § (3) bekezdésében meghatározott km díjtételt,"
2. számú melléklet a 35/1988. (VIII. 1.) PM rendelethez A Vhr. 3. számú mellékletének 8. pontja a következőkkel egészül ki:
"Számlaadásra nem kötelezett magánszemélytől (mezőgazdasági kistermelőtől) történő vásárlás esetén bizonylatként vételi jegyet kell kiállítani. A vételi jegynek tartalmaznia kell a vásárlás időpontját, a vásárolt áru mennyiségét, árát, az eladó nevét, állandó bejelentett lakhelyét, személyi számát, az eladó aláírását."
3. számú melléklet a 35/1988. (VIII. 1.) PM rendelethez A Vhr. 4. számú melléklete a következők szerint módosul:
1. A 3. pont első, második bekezdése a következők szerint módosul:
"Az adókedvezmény mértéke a kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenység - az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett - nettó árbevételének az
- eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett - összes nettó árbevételhez viszonyított arányában számított nyereség után kalkulált adó 67%-a.
Az adókedvezmény szempontjából a műszaki fejlesztéssel összefüggésben végzett tevékenységnek tekintendő minden olyan szolgáltatási tevékenység, amelyet a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletben foglaltak alapján, illetőleg nem jogi személyiségű vállalkozók ezen rendelet előírásainak és feltételeinek vállalásával kutatási (fejlesztési), illetve kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló szerződés alapján teljesítenek."
2. A 3. pont negyedik bekezdése a következők szerint módosul:
"Adókedvezmény illeti meg az adóalanyt a következő - megbízásra, megrendelésre végzett - kutatási-fejlesztési tevékenységének árbevételére jutó adóból:"
3. A 3. pont utolsó bekezdése a következők szerint módosul:
"Nem illeti meg az adóalanyt a tevékenységre eső eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett nettó árubevétel alapján számított adó után, ha a tevékenység készletező vállalatttól beszerezhető termékekkel és általában az úgynevezett katalógus cikkekkel kapcsolatos, kivéve, ha azok továbbfejlesztésére irányul."
4. A 7. pont a következők szerint módosul:
"7. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a pénzügyminiszter egyedi elbírálása alapján a 15 1987. (XII. 31.) ÁBMH rendelkezés szerinti adókedvezmény adható az átképzés egyéb költségeinek megtérítésére."
5. A 8. pont a következőkkel egészül ki:
"A vállalkozó kiemelt gazdasági célok elérése érdekében végzett hatékony tevékenység ösztönzésére adókedvezményt vehet igénybe. Ennek feltételeit az adóhatóság közli."
6. A 9. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. A gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 45/1987. (X. 14.) PM rendelet 5. számú mellékletében felsorolt feltételeknek megfelelő kereskedőház létesítésében való részvétel esetén a kisszövetkezet részére a pénzügyminiszter - a kereskedelmi miniszter javaslatára - egyszeri adókedvezmény igénybevételét engedélyezheti. Az adókedvezmény mértéke az alapítás évét megelőző és a vállalkozói adó alapjául szolgáló nyereség legfeljebb 2,5%-a.
Ha az alapítást követő öt éven belül a kereskedőház megszűnik, az igénybe vett adókedvezményt a megszűnést követő vagyonfelosztás előtt a költségvetésnek vissza kell fizetni."