adozona.hu
108030/1949. BM rendelet
108030/1949. BM rendelet
az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. törvénycikk végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. tc. 7. §-a alapján a törvény végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
Az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. törvénycikk (a továbbiakban: T.) 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.
A járási főjegyzői és jegyzői, valamint a községi jegyzői (körjegyzői), közigazgatási jegyzői, adóügyi jegyzői és segédjegyzői állások állami állások. Ezeket az...
108030/1949. BM rendelet
az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. törvénycikk végrehajtása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 5.216., 5.236.)
Az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. tc. 7. §-a alapján a törvény végrehajtása tárgyában a következőket rendelem:
1. §Az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről szóló 1948. LI. törvénycikk (a továbbiakban: T.) 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.
2. §
(1) A járási főjegyzői és jegyzői, valamint a községi jegyzői (körjegyzői), közigazgatási jegyzői, adóügyi jegyzői és segédjegyzői állások állami állások. Ezeket az állásokat - választás vagy ehelyett azonos hatállyal más módon történő alkalmazás, valamint helyettesítés alapján - az 1949. évi február hó 1. napján betöltő tisztviselők (a továbbiakban: alkalmazottak) állami alkalmazottak.
(2) Az 1949. évi február hó 1. napján szolgálatot teljesítő alkalmazottak törzskönyvi lapjainak egy-egy hiteles teljes másolatát az alispán köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc nap alatt a belügyminiszterhez felterjeszteni.
3. §
(1) Az 1949. évi február hó 1. napján szolgálatot teljesítő alkalmazott köteles e naptól számítandó harminc nap alatt a főispán előtt az 1850/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 1946. évi 47. szám) írt esküt, illetőleg fogadalmat letenni vagy a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatban bejelenteni, hogy állami szolgálatot nem kíván teljesíteni. A hivatali állásától felfüggesztett alkalmazott eskütételi, illetőleg nyilatkozási kötelességéről a 4. § rendelkezik.
(2) Ha az 1949. évi február hó 1. napján szolgálatot teljesítő alkalmazott esküt (fogadalmat) tett, erről a főispán tanúsítványt állít ki s azt az alkalmazottnak elismervény ellenében kiadja, az eskü (fogadalom) letételéről pedig a belügyminiszterhez jelentést tesz.
(3) A belügyminiszterhez intézett nyilatkozatát a járási főjegyző és jegyző az alispánnal, a községi jegyző (körjegyző), közigazgatási jegyző, adóügyi jegyző és segédjegyző a járási főjegyzőnél adja be. A beadott nyilatkozatokat az (1) bekezdésben írt határidő leteltét követő naptól számított tizenöt nap alatt a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni.
(4) Az 1949. évi február hó 1. napján szolgálatot teljesítő azt az alkalmazottat, aki állami szolgálatot nem kíván teljesíteni, a nyugdíjba beszámítható illetmények érintetlenül hagyása mellett az alispán azonnal szabadságolja. A nyilatkozatot visszavonni és a szabadságolást megszüntetni csak a belügyminiszter hozzájárulásával lehet.
(5) Ha az 1949. évi február hó 1. napján szolgálatot teljesítő alkalmazott az (1) bekezdésben megjelölt határidőben sem esküt (fogadalmat), sem bejelentést nem tesz, olyannak kell őt tekinteni, mint aki állásáról minden igény nélkül lemondott. Ilyen esetben az illetmények kifizetésének megszüntetése iránt az alispán haladéktalanul intézkedik és a megszüntetést a belügyminiszternek jelenti.
4. §
(1) Ha az alkalmazott az 1949. évi február hó 1. napján hivatali állásától fel van függesztve, köteles az (1) bekezdésben írt határidőben az eskü letételére a főispánnál írásban jelentkezni vagy a belügyminiszterhez intézett nyilatkozatban bejelenteni, hogy állami szolgálatot nem kíván teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazottól az esküt (fogadalmat) a felfüggesztésének megszüntetése előtt kivenni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti az 1929. XXX. tc. 80. §-ának (7) bekezdése szerint járó illetmények folyósítását, illetve további kifizetését.
5. §
A jelen rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében írt nyilatkozat alapján az alkalmazott szabályszerű elbánás alá vonását a belügyminiszter rendeli el. A szabályszerű elbánás alá vont alkalmazott járandóságának utalványozására a jelen rendelet 11. § (1) bekezdése alkalmazandó.
6. §
(1) Az 1949. évi február hó 1. napja után megüresedő állásokat a megüresedéstől számított tizenöt nap alatt a belügyminiszterhez jelenteni kell. A jelentésben meg kell említeni, hogy az állás minek következtében üresedett meg és hogy a megüresedett állás milyen természetbeni javadalmazással - ideértve a természetbeni lakást is - van egybekötve. Ha közszolgálati érdek az állásnak pályázat nélkül való betöltését indokolja, a jelentésben ezt is fel kell tüntetni és az állás betöltésére javaslatot kell tenni.
(2) A jelentéstételre a járási főjegyzői és járási jegyzői állásokra vonatkozóan az alispán, a községi jegyzői (körjegyzői), közigazgatási jegyzői, adóügyi jegyzői és segédjegyzői állásokra vonatkozóan pedig a járási főjegyző köteles.
7. §
(1) A pályázatot a belügyminiszter hirdeti meg. A pályázati hirdetményt a Magyar Közlönyben és az állomáshely szerint illetékes törvényhatóság hivatalos lapjában kell közzétenni. Ha a törvényhatóságnak nincs hivatalos lapja, a pályázati hirdetmény egy példányát ki kell függeszteni a törvényhatóságnak, valamint annak a járásnak, illetőleg községnek hirdetőtábláján, amelynél az állás megüresedett.
(2) A pályázati határidő a hirdetménynek a Magyar Közlönyben történt közzétételét követő naptól számított harminc nap.
8. §
(1) A pályázati kérvényt a belügyminiszterhez kell címezni.
(2) A pályázati kérvényhez eredetiben vagy hiteles másolatban a következő okmányokat kell csatolni:
a) állampolgársági bizonyítvány,
b) születési anyakönyvi kivonatot,
c) a szellemi és testi képességet igazoló, hat hónapnál nem régibb keletű tisztiorvosi bizonyítványt,
d) hat hónapnál nem régibb keletű hatósági erkölcsi bizonyítványt,
e) igazolásra kötelezett személy esetében az igazoló bizottság határozatát,
f) a megkívánt képesítést vagy az ez alól történt felmentést igazoló bizonyítványt,
g) a szakképzettséget igazoló bizonyítványt.
(3) A pályázati kérvényhez mellékelni kell részletes életleírást, a családi állapot és a gyermekek számának feltüntetésével. Az a pályázó, aki a pályázat idején nem áll közszolgálatban, de ezt megelőzően közszolgálatban állott, korábbi közszolgálatának tartamát és közszolgálata megszűnésének okát igazolni köteles.
(4) Ha a közszolgálatban nem álló pályázó állampolgársági bizonyítványt nem csatol, kérvényében kijelenteni tartozik, hogy - legjobb tudomása szerint - magyar állampolgár.
(5) Tisztiorvosi bizonyítványt, valamint hatósági erkölcsi bizonyítványt nem köteles bemutatni az a pályázó, aki közszolgálatban áll; az ilyen pályázó nem tartozik igazolni azokat az adatokat sem amelyek a törzskönyvi lapján (személyi vagy minősítési táblázaton) fel vannak tüntetve.
(6) Ha a pályázóval szemben az 50000/1946. ME rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezés folytán igazoló bizottság jogerős határozatot nem hozott, a pályázó a (2) bekezdés c) pontjában írt ilyen határozat pótlására olyan okiratot köteles csatolni, amelyből kitűnik, hogy őt az említett rendelet végrehajtása során az állásában megtartották (2600/1948. Korm. rendelet 3. § Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 529. lap.)
(7) Ha a pályázóval szemben igazoló bizottság a 11200/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 2322. lap) 1. §-ában foglalt rendelkezés folytán nem hozott jogerős határozatot, a pályázó a (2) bekezdés c) pontjában írt határozat helyett - büntetőjogi felelősségre hivatkozással - nyilatkozni köteles:
1. hogy volt-e vele szemben igazoló eljárás folyamatban, illetőleg az eljárás miért maradt abba vagy miért nem indult meg és
2. hogy tanúsított-e a felszabadulás előtt olyan magatartást, amely a magyar nép érdekét sértette.
9. §
(1) Pályázati kérvényét az a pályázó, aki közszolgálatban áll, elöljáró hatóságánál (hivatalánál), az a pályázó pedig, aki közszolgálatban nem áll, annak a járásnak a főjegyzőjénél, illetőleg annak a városnak a polgármesterénél adja be, amelynek területén lakik.
(2) A pályázati kérvény átvételére jogosult hatóság (hivatal) a kérvényt mellékleteivel együtt és ha a pályázó közszolgálatban áll, törzskönyvi lapjának (személyi vagy minősítési táblázatának) másolatával kiegészítve annak a vármegyének alispánjához küldi meg, amelynek területén az állás megüresedett. Egyidejűleg átiratban a pályázóra vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat közli s a közszolgálatban álló pályázónak alkalmasságáról nyilatkozik.
(3) Az alispán a pályázati kérvényeket a pályázati határidő [7. § (2) bek.] lejártától számított nyolc nap alatt véleményes jelentésével a belügyminiszterhez felterjeszti.
10. §
(1) Az alkalmazott első kinevezésekor az 1850/1946. ME rendeletben megállapított szövegű esküt, illetőleg fogadalmat köteles letenni.
(2) Az 1949. évi február hó 1. napja után kinevezett járási főjegyző és jegyző az alispán előtt, a T. 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt többi alkalmazott pedig a járási főjegyző előtt teszi le az esküt (fogadalmat).
(3) A kinevezett alkalmazott a kinevezési okmány kézhezvételét követő naptól számított nyolc nap alatt köteles az eskü (fogadalom) letételére a (2) bekezdésben megállapított hatóságnál jelentkezni. Ha a kinevezett alkalmazott ezt a határidőt elfogadható igazolás nélkül elmulasztja, őt olyannak kell tekinteni, mintha a kinevezést nem fogadta volna el.
(4) Az eskütételről (fogadalomtételről) egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet mind az alkalmazottnak, mind a hatóság képviselőjének alá kell írni; az aláírt jegyzőkönyvet a hatóság irattárában meg kell őrizni.
(5) Az eskü (fogadalom) letételének megtörténtét a kinevezési okiratra rá kell vezetni.
11. §
(1) Az alkalmazott illetményeinek megállapítása és utalványozása iránt - a belügyminiszter határozata alapján - az alispán a fennálló szabályok szerint intézkedik.
(2) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt állást betöltő alkalmazottnak újabb kinevezése, illetőleg előlépése esetén a magasabb illetmény kiutalásáról a Központi Illetményhivatal a belügyminiszternek erre vonatkozó rendelete alapján haladéktalanul gondoskodik. Az áthelyezés alkalmával ugyancsak a Központi Illetményhivatal a hozzá érkezett belügyminiszteri rendelet alapján köteles intézkedni arról, hogy az alkalmazottnak illetményét a régi állomáshelyén megszüntesse és egyidejűleg az új állomáshelyén folyósítja.
12. §
(1) Ha a kinevezés, illetőleg áthelyezés nem az alkalmazott kérelmére történt, az alkalmazottnak átköltözködési illetményekre van igénye [T. 3. § (2) bek.]. Az alkalmazottat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanakkora átköltözködési illetmények illetik meg, mint amilyet hasonló fizetési osztályba tartozó állami alkalmazott felszámíthat.
(2) Az alkalmazott az átköltözködési illetményekről útiszámlát készít. Az alispán (járási főjegyző) a szabályszerűen záradékot útiszámlát - az esetleges okmányok csatolása mellett - utalványozás végett a belügyminiszterhez felterjeszti.
13. §
(1) Az alkalmazottnak az állásától való felfüggesztése esetén a felfüggesztést elrendelő hatóság a határozat keltétől számított három napon belül a felfüggesztésről jelentést köteles tenni a belügyminiszterhez [T. 5. § (3) bek.]. E jelentéshez mellékelni kell a felfüggesztést elrendelő határozat egy példányát.
(2) Ha az alispán a hivatalától felfüggesztett alkalmazott élelmezési illetményét az 1929. XXX. tc. 80. §-ának (7) bekezdése alapján a fizetés feléig felemeli, erre vonatkozó határozatát a belügyminiszterhez nyolc nap alatt felterjeszteni köteles.
(3) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt alkalmazottak fegyelmi ügyeiben az 1929. XXX. tc. 91. §-ában megnevezetteken felül a törvényhatóság személyzeti előadója is jogorvoslattal élhet.
(4) Az alkalmazott fegyelmi ügyében hozott érdemleges határozatot - jogerőre emelkedése után - nyolc nap alatt a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. [T. 5. § (4) bek.].
14. §
A 2. § (1) bekezdésében megjelölt alkalmazott állásáról lemondásának elfogadása kérdésében a belügyminiszter határoz.
15. §
Az 1030/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 17. sz.) 24. §-ának hatálya alá tartozó önkormányzati tisztviselők alkalmazása az 1949. évi február hó 1. napjától kezdődően végleges.
16. §
Ez a rendelet az 1949. évi február hó 1. napján lép hatályba.
Budapest, 1949. évi január hó 13-án.
Kádár János s. k.
belügyminiszter