adozona.hu
170400/1947. FM rendelet
170400/1947. FM rendelet
a kertészetben fizethető munkabérek jóváhagyása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságnak az 1947. évi március hó 4-én tartott ülésén a "kertészetben fizethető munkabérek megállapítása" tárgyában hozott határozatát a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságok alakításáról, stb. szóló 31374/1945. FM rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában kiadott 141500/1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 233. szám) 1. §-a alapján jóváhagyom.
Az előző szakasz alapján jóváhagyott határozat szövege a következő:
"Az Országos ...
170400/1947. FM rendelet
a kertészetben fizethető munkabérek jóváhagyása tárgyában
1. §Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságnak az 1947. évi március hó 4-én tartott ülésén a "kertészetben fizethető munkabérek megállapítása" tárgyában hozott határozatát a mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságok alakításáról, stb. szóló 31374/1945. FM rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában kiadott 141500/1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 233. szám) 1. §-a alapján jóváhagyom.
2. §
Az előző szakasz alapján jóváhagyott határozat szövege a következő:
"Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság, mint a munkáltatók és a munkavállalók egyenlő számú országos érdekképviseleti szerve
a kertészetben
fizethető munkabéreket a kővetkezőkben állapítja meg.
A jelen határozat szempontjából kertészetnek kell tekinteni a kerti növényeknek nem szántóföldi termesztésével foglalkozó kertészeti üzemet (virág-, gyümölcs-, konyha-, temető- és közkertészet, gombatermesztés, - az állami erdészeti csemetekertészet kivételével - faiskola stb.). A jelen határozat hatálya kiterjed a villakertekben alkalmazott kertészekre is.
A kertészetben kertészeti szakképzettséget nem igénylő munkára alkalmazott munkavállalóknak a szakmájuk szerint irányadó kollektív szerződésben (vármegyei gazdasági munkabérmegállapitó határozatban) megállapított béreket az abban foglalt egyéb feltételek figyelembevételével kell fizetni. A kertészetben szakképzettséget nem igénylő munkára alkalmazott napszámosmunkást azonban a jelen határozat 1. fejezet 1. pontja alá tartozó kertmunkásnak (segédmunkásnak) kell tekinteni és neki a 8. fejezet 1. pont alatti munkabéreket kell fizetni.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Fejezet
A kertészeti munkavállalók osztályozása
A kertészeti munkát végző munkavállalók a következő csoportokba tartoznak.1. Kertmunkás (segédmunkás) az, aki szaktudást nem igénylő segédmunkát végez. Ilyen munkának számit a szántás, ásás, forgatás, kapálás, gyomlálás, takarítás, szeméthordás, trágyázás, egyszerűbb növények öntözése árasztás vagy kannázás utján, árnyékolás, takarás, terményszedés, tisztogatás, áruelőkészités, csőszmunkák; gombatelepen: takarítás, fertőtlenítés, homokhordás, kihordás, vizhordás, valamint az ezekhez hasonló egyszerűbb munkák;
2. Betanított kertmunkás (előmunkás) az, aki
a) kertmunkásiskolát végzett;
b) kertmunkásiskolát ugyan nem végzett, de az 1. pontban felsorolt munkákban legalább
3 évi gyakorlattal rendelkezik és irányítás
mellett szakmunkát is végez. Szakmunkának számit a cserepezés, átültetés, kacsozás, metszés, tűzdelés, palántázás, gyepezés, sirhantolás, üvegházfelállitás és javítás, permetezés, szénkénegezés, állatgondozás, fuvarozás, csomagolás, gyümölcsosztályozás, feldolgozás; kulturák kezelésénél: segédkezés, vetés, telepítés; gombatelepen: trágyakezelés, csírázás, szedés, javítás, öntözés, kocsikisérés, stb.;
3. Kertészszakmunkás az, aki
a) kertészeti, vagy kertészsegédi bizonyítvánnyal rendelkezik;
b) az a) pontban megjelölt bizonyítvánnyal ugyan nem rendelkezik, de legalább 8 évi gyakorlata van és állandóan kertészsegédi munkát végez;
4. Munkavezető kertész az olyan szakképzett kertész, vagy kertészsegéd, vagy gombakertészeti munkavezető, aki legalább 1 kertészsegéd, vagy 3-4 napszámos munkáját az év nagyobbik részében önállóan vezeti, illetve irányítja;
5. Csoportvezető kertész az a szakképzett kertész, aki a kertészetben legalább egy olyan osztályt vezet felelősséggel, amely 6 emberből (kertmunkás, betanított kertmunkás), vagy 2 szakképzett kertészből áll. A csoportvezető kertész a hozzá beosztottak munkáját önállóan irányítja és a reá bízott kultúrákért felelős. Csoportvezető kertésznek minősül az a szakképzett kertész is, aki olyan kisebb kertészetet vezet, ahol a munkáltató nem szakképzett kertész. Csoportvezető kertésznek tekintendő a nagyobb gombatermesztésnél a felelős munkavezető is;
6. Üzemvezető főkertész az a végzett kertész,
a) akinek kertészeti képesítés mellett 8 évi gyakorlata,
b) középiskolai végzettség mellett 6 évi gyakorlata,
c) főiskolai végzettség mellett 4 évi gyakorlata van és az üzem vezetését önállóan felelősséggel látja el. Üzemvezető főkertésznek minősül az is, aki valamely szakirányú iskola gyakorlatát vezeti, önállóan tervez, rajzol, üzemtervet készit, kalkulál és általában a kertészeti üzem szak- és kereskedelmi irányítását gyakorolja:
7. Különleges vezető főkertész az a kertész, a) akinek kertészeti képesítés mellett 12 évi gyakorlata;
b) középiskolai végzettség mellett 10 évi gyakorlata,
c) főiskolai végzettség mellett 8 évi gyakorlata van és különleges munkakört tölt be (pl. tudományos kutatást, növénynemesítést végez, kísérleti állomást vezet, mérnöki tudást megkövetelő rajz és tervezési munkákat lát el, nagyobb üzemet önállóan szervez és vezet, kertészeti irányu országos irodában felelős vezetői, vagy helyettes minőségben van foglalkoztatva).
2. Fejezet
A munkaidő
A rendes munkaidő napi 8 óra, illetve heti 48 óra. A munkavállaló azonban a munkáltató kívánságára napi 2, illetve heti 12 túlórát is köteles teljesíteni. A heti munkaidő mikénti elosztását a munkáltató a munkavállalókkal közösen állapítja meg. A napi 8, illetve a heti 48 órát meghaladó munkaidő után túlórapótlékot kell fizetni. (Lásd a 3. fejezetben foglaltakat.)A munkavállalót naponkint 30 perces - a tisztálkodási időt is magábanfoglaló - fizetett étkezési szünet illeti meg. A fizetett étkezési szünet a napi 8 és a heti 48, illetve a napi 10 és a heti 00 munkaórán felül számíttatik, de erre az időre túlórapótlék nem jár.
Ha a munkáltató kertésztanulót alkalmaz, a tanuló munkaideje az előbbiekben foglaltakkal azonos.
A munkabérből nem vonható le arra az időre eső kereset, amelyet a szoptatós anya a munkahelyén gyermekének táplálásával tölt el. A szoptatás időtartamát az orvos állapítja meg.
Ha a bérfizetés a munkaidőn tul 1 órával tovább tart, az 1 óránál hosszabb várakozási időre munkabér jár, kivéve azt az esetet, ha a késedelem a munkáltató (vagy annak megbízottja) önhibáján kívüli okból következett be. A várakozási idő díjazásánál a 48 órás heti keresetnek 1 órára eső részét kell alapul venni.
A munkabérből nem vonható le arra az időre eső kereset sem, amelyet a kertésztanuló szakiskolában (tanfolyamon) tölt el.
Ha a munkavállaló az OTI illetékes kerületi orvosának bizonyítványával igazolja, hogy legalább 7 napon át munkaképtelen beteg volt, neki a betegség kezdeti napjaira az OTI szabályzata szerint nem járó táppénzt a munkáltató köteles kifizetni. Ha a munkavállaló előzetes bejelentés mellett, vagy kivételes esetekben utólag, de okmányokkal igazolja, hogy
a) katonai ellenőrző szemle és sorozás;
b) családtag (házastárs, gyermek, szülő) halála;
c) hatósági vagy bírósági idézés;
d) törvényes választójog gyakorlása miatt volt munkahelyéről távol, a munkáltató a heti keresetből munkamulasztás miatt levonást nem eszközölhet.
3. Fejezet
A munkaidőn túl és a munkaszüneti napon, úgyszintén az éjjel végzett munka díjazása
A napi, illetve a heti rendes munkaidőn tul, vagy munkaszüneti napon, úgyszintén az éjjel teljesített munka túlórának számit.a) Az első két tulóra munkáért 25, az utána következő két túlóra munkáért 50, azontúl, valamint munkaszüneti napon végzett munka után a munkavállalónak 100% túlórapótlékkal felemelt órabér jár.
Ha a munkavállalók a munkáltatóval kötött közös megállapodással heti 48 óránál többet, de 60 óránál nem többet dolgoznak és a munkát heti G nap helyett 5 nap alatt kívánják elvégezni, a 48 órától 00 óráig terjedő munkaórákra csak 25% tulórapótlékot kell fizetni.
Munkaszüneti napnak számit minden vasárnap, továbbá január hó 1., március hó 15., április hó 4., május hó 1., augusztus hó 20., november hó 1., Húsvéthétfő, Pünkösdhétfő, Urnapja és karácsony mindkét napja.
b) A váltórendszerben történő éjjeli munka után 10, állandó éjjeli munka után (amely alatt az 1 hétnél tovább tartó éjjeli munka értendő) pedig 20% túlórapótlékkal felemelt órabért kell fizetni. Éjjeli munkának számit az este 22 órától reggel 6 óráig végzett munka.
Január hó 1, március hó 15, április hó 4, május hó 1, Urnapja, augusztus hó 20, karácsony mindkét napja fizetett munkaszüneti napnak számit azoknak a javára, akik legalább 1 hónapja dolgoznak ugyanabban az üzemben.
A tulórapótlék kiszámításánál a napi (8 órára járó), vagy a heti (48 órára járó), illetőleg a havi (210 órára járó) összmunkabért kell alapul venni. Félórán aluli tulóra félórának, azontuli idő teljes órának számit.
A munkáltató vagy felelős megbízottja állal a rendes munkaidőn tul elrendelt készenléti szolgálatot díjazni kell. A munkavállaló lakásán eltöltött készenléti szolgálati idő után a munkabér 10%-át, a munkahelyen eltöltött készenléti szolgálati idő után pedig a munkabér 50%-át kell fizetni.
A kertészetben foglalkoztatott azoknak a munkavállalóknak, akik a hét minden egyes napján - beleértve a vasárnapot is - állandóan munkát végeznek, minden hónapban legalább 2 vasárnapon teljes munkaszüneti napot kell biztosítani.
Ha a munkavállaló este 22 óra után teljesít munkát, a munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 6 óra szünetet kell biztosítani a munkavállaló részére.
Éjjeli és fűtési munkára kertésztanuló állandóan, illetőleg folyamatosan nem foglalkoztatható.
4. Fejezet
A teljes munkaidő csökkenése
Ha a munkáltató a munkavállalói részére egész napi munkát biztosítani nem tud, ugy ezt az érdekelt munkavállalóival legalább egy nappal előbb közölnie kell. Ennek elmulasztása esetén a közlés megtörténtéig minden egyes munkanapra a napi 8 órára esedékes kereset illeti meg a munkavállalót.Ha a munkavállaló önhibáján kívül eső okból a munkáját nem tudja megkezdeni, vagy azt napi 8 órán keresztül végezni, részére a munkáltató a munkahelyen való megjelenésért 2 óra, 2 óráig terjedő munka fejében 4 óra, 2 órától 4 óráig terjedő munka fejében 6 óra, 4 órán felöli munka fejében pedig 8 óra munkadíjat köteles fizetni.
5. Fejezet
Kiküldetés
Kiküldetési pótlékkal díjazandó az a munkavállaló, aki rendes munkahelyén kívül (az üzem, vagy telep helyének közigazgatási határán tul, budapesti viszonylatban Nagy-Budapest területén kívül) végez munkát.A munkavállalónak kiküldetési pótlék címén a kiküldetés tartamára járó munkabér 25 % -kai növelt összegét kell kifizetni a ténylegesen és igazoltan felmerült utazási költség, továbbá a lakás és ellátás költségein felül.
A Nagy-Budapest területén rendes munkahellyel bíró annak a munkavállalónak, aki munkáltatójának utasítására rendes munkahelyén kivül, de Nagy-Budapest területén belül végez munkát, kiküldetési pótlék nem jár. Utazási költségét azonban a munkáltató megfizetni tartozik, azonkívül utazási ideje a munkaidőbe beleszámít.
6. Fejezet
A fizetett szabadságidő
A munkavállalónak már az első szolgálati évben ugyanannál a munkáltatónál töltött 2-től 6 hónapig három munkanap, 6-tól 12 hónapig hat munkanap, 1 év után 2 évig kilenc munkanap, 2 év után 3 évig tizenkettő munkanap, 3 éven tul évenkint további egy munkanap - legfeljebb tizenöt napig terjedő - fizetett szabadságidő jár. A 18 éven aluli munkavállalók szabadságidejére vonatkozólag a 3.680/1945. ME rendelet (MagyarKözlöny 60. szám) rendelkezései irányadók.
A kertésztanulónak vizsgára való előkészületre, illetve vizsga lefolytatására 2 hét fizetett szabadságidő jár,
7. Fejezet
Az ország körzetek szerinti megoszlása
A kertészeknek fizetendő óra, illetőleg havi bér szempontjából az ország területe a következő négy körzetre oszlik.Az I. körzetet alkotja Nagy Budapest (ideértve Albertfalva, Békásmegyer, Budafok, Budatétény, Cinkota, Csepel, Kispest, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszenterzsébet, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár, Újpest és Vecsés területét), Ajka, Alag, Balassagyarmat, Bánhida, Barcs, Borsodi szénbánya, Csömör, Debrecen, Diósgyőr, Dorog, Dunakeszi, Ecser, Eger, Esztergom, Felsőgalla, Fót, Füzfő, Gödöllő, Győr, Hatvan, Isaszeg, Kecskemét, Kerepes, Kistarcsa, Kőszeg, Lábatlan, Maglód, Miskolc, Mogyoród, Monor, Nagytarcsa, Nyergesújfalu, Ózd, Őrszentmiklós, Parád, Pécel, Pécs és vidéke, Petőháza, Pétfürdő, Piszke, Ráckeve, Salgótarján, Salgótarjáni bányamedence helységei, Sárvár, Simontornya, Somoskőújfalu, Sopron, Szada, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok, Szombathely, Sződ, Tata, Tokod, Vác, Várpalota, Veresegyháza, Vecsés, Veszprém és Zagyvapálfalva.
A II. körzetet alkotják Almásfüzitő, Aszód, Baja, Balatonfüred, Békés, Békéscsaba, Bicske, Cegléd, Celldömölk, Csongrád, Dombóvár, Dunaföldvár, Gyoma, Gyula, Hajduszoboszló, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Komárom, Magyaróvár, Makó, Mátészalka, Mezőhegyes, Mezőtur, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Peremarton, Püspökladány, Sághegyi bazaltbánya, Sarkad, Selyp, Siófok, Süttő, Szekszárd, Szentes, Szentgotthárd, Szerencs, Szőny, Szőreg, Tiszafüred, Tokaj, Törökszentmiklós, Torbágy, Zalaegerszeg és Zalaszentgrót.
A III. körzetet alkotják Bánréve, Berettyóújfalu, Bonyhád, Büdszentmihály, Demecser, Füzesabony, Igal, Jászberény, Kapuvár, Keszthely, Kisujszállás, Kisvárda, Mezőkövesd, Mohács, Neszmély, Nyirbogdány, Sárospatak. Sátoraljaújhely, Szarvas, Szigetvár, Tiszapolgár és Tolna.
A IV. körzetet alkotják a I-III. körzetbe nem tartozó községek (városok).
8. Fejezet.
A fizetendő munkabérek (órabérek, havibérek)
8. A gombakertészetben alkalmazott munkavállalónak a jelen fejezet 1-5. pontjában meghatározott órabérek 10%-kal felemelt összegét kell fizetni.9. Ha a munkáltató kívánságára a munkavállaló saját szerszámát használja, akkor neki szerszámhasználat címén 3%-kal pótlékolt órabért kell fizetni.
10. A kertészetben alkalmazott tanulónak az első évben a 8. fejezet 3. pont alatti legalacsonyabb órabér 50%-a, második évben 60%-a, harmadik évien pedig 80%-a fizetendő a körzeti beosztás figyelembevételével.
11. Ha a munkáltató élelmezést ad, akkor a munkavállaló részére naponkint háromszori bőséges étkezést - ebből déli étkezésre feltétlenül meleg ételt - kell biztosítani. Az élelmezés mellett alkalmazott munkavállalónak napi keresete a 7. fejezetben meghatározott körzetek szerint 3.40, 3.10, 2.80, illetve 2.50 forinttal csökkentendő.
12. Ha a munkáltató a munkavállalónak természetbeni lakást ad, a lakás bére a munkabérből csak akkor vonható le, ha a lakás megfelel az 1907: XLV. tc. 29. §-a alapján kiadott vármegyei szabályrendeletben előirt feltételeknek. A lakásbér egyenértékének megállapításánál az Országos Társadalombiztosító Intézet önkormányzata által mindenkor megállapított mértéket kell irányadónak tekinteni.
13. Az a munkavállaló, aki munkahelyén köteles lakni és a kertészetet köteles állandóan ellenőrizni, a munkáltatóval köthet olyan megállapodást, amely részére a 8. fejezet 1-5. pontjaiban előirt munkabéreken felül ingyenes juttatásként szolgálati lakást, fütést és világítást biztosit.
14. A gyakorlati évek beszámítása szempontjából teljes évnek minősül az a naptári év, amelyben a munkavállaló legalább 6 hónapon öt kertészeti munkát végez. A megkezdett gyakorlati évbe beszámít az az idő, amelyet a kertész hadiszolgálatban, deportálásban, hadifogságban töltött el. Ezen a cimen azonban legfeljebb 2 évet lehet beszámítani.
9. Fejezet.
Tanoncok alkalmazásának szabályozása
A tanoncok alkalmazásának szabályozása tekintetében a 36700/1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 144. szám) rendelkezései az irányadók.10. Fejezet
A munkabérek fizetése
A kertészekre vonatkozóan a jelen határozatban megállapított munkabérek 1947. évi március hó 1-től érvényesek. A megállapított munkabéreknek visszamenő hatályuk nincsen, tehát ezek csak a még ki nem fizetett munkabérekre irányadók.A jelen határozatban megállapított munkabéreknél több, vagy kevesebb, illetőleg a legkisebb munkabérnél kevesebb és a legnagyobb munkabérnél több nem fizethető és ki sem köthető.
A legkisebb és legnagyobb munkabérhatárokon belül a munkáltatók és munkavállalók a fizetendő munkabér tekintetében szabadon megállapodhatnak.
Semmis a szerződő felek (munkáltató és bármely munkavállaló) között akár a megkötött, akár a később kötendő munka- (szolgálati) szerződésnek a munkabérre vonatkozó rendelkezése abban az esetben, ha a kikötött munkabér a megállapított munkabérnél kevesebb, illetőleg több. A szerződés ebben az esetben is érvényben marad, de a kikötött munkabér helyett csak olyan munkabér fizethető, amely a jelen határozat értelmében megengedett.
11. Fejezet
Hatálybalépés
Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság által megállapított munkabéreket a 141500/1948. FM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a földmivelésügyi miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott munkabérek a Magyar Közlönyben való közzététel napján lépnek" hatályba."3. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő
a) a munkavállaló, ha a megállapított munkabérnél magasabb munkabért köt ki;
b) a munkaadó, vagy intézkedésre (felügyeletre) jogosított megbízottja, ha a megállapított munkabérnél kevesebbet, vagy többet igér, vagy fizet.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit a 8 900/1946. ME rendeletben (Magyar Közlöny 173. szám) foglalt módosításokkal kell alkalmazni.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.
4. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és egyidejűleg a kertészetben fizethető munkabérek jóváhagyása tárgyában kiadott 141600/1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 241. szám) hatályát veszti.
Budapest, 1947. évi március hó 7-én.
Dr. Bárányos Károly s. k.,
földmivelésügyi miniszter