adozona.hu
2350/1945. ME rendelet
2350/1945. ME rendelet
az illetékek felemeléséről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ideiglenes nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. december hó 22-én adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a következőket rendeli:
Az 1927. évi V. tc. 22. §-ának 1-5. pontjai helyébe az 1944. évi december hó \ 31. napja után megnyílt hagyatékokra nézve a következő rendelkezések lépnek.
Az öröklési illeték kulcsai az örökösre vagy hagyományosra szállott örökség vagy hagyomány tiszta értékének egész összege után az Örök...
Az öröklési illeték kulcsai.
Az 1927. évi V. tc. 22. §-ának 1-5. pontjai helyébe az 1944. évi december hó \ 31. napja után megnyílt hagyatékokra nézve a következő rendelkezések lépnek.
Az öröklési illeték kulcsai az örökösre vagy hagyományosra szállott örökség vagy hagyomány tiszta értékének egész összege után az Örökhagyóhoz való rokonsági viszony szerint az egyes rokonsági osztályokban a következők:
1. Az örökhagyó lemenője és felesége terhére:
A házasságon kívül született gyermek az anyjához és anyjának rokonaihoz való viszonya szempontjából a törvényes gyermekkel esik egy tekintet alá.
2. Az örökhagyó felmenője és férje terhére:
Az Örökhagyó felmenője nem ebben,
hanem az 1. pontban meghatározott knl^ok szerint tartozik fizetni az öröklési illetéket, ha az örökség (hagyomány) tiszta értéke 50.000 pengőnél nem több és ha igazolja* hogy mint keresetképtelent az örökhagyó tartotta el.
3. Az örökhagyó édes- vagy féltestvére és ezeknek gyermeke, az örökhagyó örökbefogadott, valamint mostoha gyermeke és ezeknek lemenője, továbbá az örökhagyó lemenőjének házastársa terhére:
Aki az örökhagyóval szolgálati viszonyban volt és az örökséget (hagyományt) erre a viszonyra tekintettel kapta, az ebben a pontban megszabott illetéket fizeti, ha az J' örökség (hagyomány) tiszta értéke 10.000 pengőt meg nem halad.
4. Az örökhagyó édes- vagy féltestvérének unokája és ennél távolabbi lemenője, továbbá szülőjének testvére és ennek gyermeke terhére:
5. Az 1-4. pontokban fel nem sorolt örökös vagy hagyományos terhére:
2. §
Ajándékozási illeték kulcsai.
Az 1927. évi V. tc. 23. §ának 1-5. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az ajándékozási illeték kulcsai a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értékének összege után az ajándékozóhoz való rokonsági viszony szerint az egyes rokonsági osztályokban a következő:
1. Az ajándékozó lemenője és házastársa, valamint a kötendő házasságra tekintettel előre adott vagv annak megkötése esetére kötelezett ajándékra nézve az ajándékozó jegyese terhére:
A házasságon kívül született gyermek az anyjához és anyjának rokonaihoz való rokoni viszonya szemppntjából a törvényes gyermekkel esik egy tekintet alá.
Ha a kötendő házasságra tekintettel, előre adott, vagy annak megkötése esetére kötelezett ajándék esetében a házasságkötés meghiúsul anélkül, hogy az ajándékozást visszavonták, vagy az ajándék visszaadása iránt az eljegyzéstől való visszalépés napjától számított egy év alatt keresetet indítottak volna, az ajándékozási illeték kulcsára nézve az ajándékozónak és a megajándékozottnak az ajándékozás időpontjában fennállott rokoni kapcsolatát a jegyességre tekintet nélkül kell alapul venni, ha pedig az ajándékozási illetéket a jegyességre tekintettel szabták ki, azt ennek a rendelkezésnek megfelelően helyesbíteni kell. A házasságkötés meghiúsulását az illeték fize!ésére kötelezett bejelenteni tartozik.
2. Az ajándékozó felmenője terhére:
3. Az ajándékozó édes- vagy féltestvére és ezeknek gyermeke, az ajándékozó örökbefogadott, valamint mostoha gyermeke és ezeknek lemenője, továbbá lemenőjének házastársa, végül a kötendő házasságra tekintettel előre adott vagy annak megkötése esetére, kötelezett ajándékra nézve, az aján dékozó lemenőjének jegyese terhére:
4. Az ajándékozó édes- vagy féltestvérének unokája és ennek távolabbi lemenője, továbbá szülőjének testvére és ennek gyermeke terhére:
5. Az 1-4. pontokban fel nem sorolt megajándékozott terhére:
Állandó összegű okirati illetékek.
(1) Az állandó összegű okirati iiletékeket - ideértve az értékhatárok szerint más más összegben megállapított állandó összegű okirati illetékeket, valamint az üzleti könyvek illetéke évi átalányát is - amennyiben a következő §-ok eltérően nem rendelkeznek, 100%-kal magasabb összegben kell leróni.
(2) Az előbbi bekezdés rendelkezései a játékkártya és játékkártyatisztítás illetéke tekintetében is irányadók.
4. §
A közszállításra tett ajánlat illetéke.
(1) Az államnak, állami üzemnek, törvényhatóságnak vagy községnek, valamint általában a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről szóló 50000/1934. KKM rendelet (Közszállítási szabályzat) 1. §-ában felsoroltaknak ingók; eladására, áruszállításra vagy önálló munkaelvállalásra vonatkozó szerződéskötés iránt tett írásbeli ajánlatok, bárminő alakban kiállítva, a következő okirati illeték alá esnek:
1. ha az ajánlati összeg 1.000 pengőt meg nem halad' az ajánlati összeg illetékmentes:
2. ha az ajánlati összeg 1.000 pengőt meghalad:
a) az okirat első ívére:
5.000 pengőig "2.- P 5.000 P-n túl 10.000 " 4.- P
10.000 P-n túl 20.000 " 10.- P 20.000 P-n túl " 20.- P
illetéket kell leróni:
b) az okirat második és többi íve, ha az ajánlatot el nem fogadják, illetékmentes. Az elfogadott ajánlat második és minden többi ívére, amennyiben az elfogadott ajánlat összege 10.000 pengőn alul marad, ívenként 2 P, egyébként ívenként 4 P illetéket kell utólag leróni. Ez az illeték azonban nern lehet több, mint az elfogadott ajánlat Összegének 10%-a. A lerovásra szükséges bélyegeket az ajánlattevő az ajánlat elfogadásáról való értesüléstől számított 25 nap alatt köteles a hatóságnál (üzemigazgatóságnál) beszolgáltatni; a hatóság (üzemigazgatóság) a bélyegeket az ajánlati okiratra felragasztani és hivatalos bélyegzővel felülbélyegezni köteles.
(2) Az előbbi bekezdés 2. b) pontjának alkalmazásában a füzet vagy könyv alakban nyomdai úton előállított árjegyzéket, tekin tét nélkül annak lapszámára, egy ívnek kell tekinteni.
(3) Ha az ív-nagyság 1.250 négyszögcentimétert meghalad, az (1) bekezdésben meghatározott 2 P helyett 4 P-t, az ugyanott meghatározott 4 P vagy annál többí ille téken felül pedig 4 pengőt kell leróni.
5. §
Csekk-illeték.
(1) Az 1908:LVin. tc. 24. §-ának rendelkezese alá tartozó csekkek és csekkmásolatok az idézett § (1) bekezdésében meghatározott illetéktételek helyett, ha a csekk belföldön fizetendő, 10 f, ha pedig külföldön fizetendő, 20 f illeték alá esnek.
(2) Külföldön kiállított, de belföldön fizetendő csekkek, ha a kiállítás helyén hatályban levő jogszabályoknak megfelelnek, 10 f illeték alá esnek.
(3) A postatakarékpénztár által a csekkszámlatulajdonosok részére forgalomba hozott csekkfüzetek, ha azokban 15 csekkür lap van, 60 f, ha pedig a füzetben 60 csekk-ürlap van, 2 P 40 f illeték alá esnek.
(4) Ha a pénzintézet a csekkilletékeket a kiadott csekkfüzetek alapján pénzben rója le, a jelen rendelet életbelépése előtt kiadott füzetből származó űrlapon kiállított csekk után illetékkülönbözetet leróni nem kell, habár a csekk kiállítása a rendelet életbelépése után történik is.
6. §
Számlailleték.
(1) Számla alatt - ennek a rendeletnek alkalmazásában - olyan iratot kell érteni, amelyet kereskedő vagy iparos az üzlete tárgyául szolgáló ügylet teljesítéséről é!s az abból származott követeléséről üzletfele részére kiállít.
(2) Kereskedő vagy iparos - e rendelet alkalmazásában - az, aki olyan kereskedelmi vagy ipari ügyleteket köt, amely ügyletekből származó jövedelem azl irányadó jogszabályok alapján általános kereseti adó, illetőleg társulati adó alá esik, továbbá a kereseti, illetőleg társulati adó kötelezettségre tekintet nélkül a villamosáram-, gáz-és vizszolgálatási (köz- és magán-) vállalat (üzem), végül a gyógyszertár, a szanatórium és az üdülő.
(3) A számlailleték alapja a számlában feltüntetett követelésnek az összege. A számlában külön felszámított számlailletéket az illeték alapjához nem kell hozzászámítani. Ha a követelés egy részéről számlát már kiállítottak s ez a számlából kitűnik, az illeték alapja a követelésnek a korábbi számlában feltüntetett! követeléssel csökkentett összege.
(4) A bank- vagy pénzváltóüzlettel foglalkozó vállalat által kiállított olyan 5xat illetékalapjánál, amely iratban a vállalat - mint értékpapír-, illetve szelvénybeváltó -■ a teljesített értékpapír-, vagy szelvénybeváltásról az értékpapír kibocsátójának
-elszámol,
óvaidék- vagy kezességválliaíássia! kapcsolatban jutalékát felszámítja, továbbá amelyben ügyfelét arról értesíti, hogy
ITJ
számlája terhére fizetést teljesített, vagy megbízásából harmadik személy részére meghatározott összeget rendelkezésre tart,
számlája terhére (posta, postatakarékpénztár, gyorsutalvány, bankgiró, stb. útján) átutalást teljesített,
megbízásából más pénzintézetnél harmadik személy részére hitelt nyújtott meghitelezés), vagy a meghiteleizésiből kifolyólag fizetést teljesített,
valamely értéket egyik számlájáról, másik számlájára átvezetett, vagy másik fél javára teljesített térítésért megterhelte,
a telepített vagy egyéb lejárt váltóját, utalványát vagy csekkjét (ideértve az utazási-, vám- és fuvardíj csekkeket is) - beváltotta, vagy hitellevélre fizetést teljesített,
a beváltott értékpapírok értéke, az óvadéki vagy kezességi tőke, a fizetett, rendelkezésre tartott, átutalt, meghitelezett, átvezetett, beváltott, stb. összeg figyelmen kívül marad. Az ilyen irat illetékalapja csupán az az összeg, amelyet a bank- vagy pénzváltóüizlet a teljesített bankári tevékenysége ellenértéke fejében jutalek, költség, kamat, díj, stb. címen követel,
(5) A számla első példánya, ha az illetékalapja 100 pengőt nem halad meg, 10 f,
100 pengőnél több, de 200 pengőt nem halad meg, 20 f,
200 pengőnél több, de 500 pengőt nem halad meg, 50 f,
500 pengőnél több, de 1.000 pengőt nem halad meg, IP,
1.000 pengőnél több, minden megkezdett 1.000 pengő után 1 P illeték alá esik.
(6) A számla második és többi példányára valamint másolatára példányonkint, illetőleg másolatonként 3 P illetéket kell leróni. Ez a példánypnkinti, illetőileg másolatonkinti illeték azonban az első példányra járó illetéknél nagyobb nem lehet.
(7) A külföldön kiállított számlára vagy annak másodlatára vagy másolatára az (5) bekezdésben meghatározott illetéket kell leróni, ha a számlát (másodlatot, másolatot) bíróságnál vagy más hatóságnál! vagy hivatalnál oly célból mutatják be, hogy a számla adataira vonatkozólag bizonyítékot szolgáltassanak. Vámkezelésnél vagy külföldi fizetési eszköz igénylésénél történő felhasználást illetékkötelezettséget megalapító bemutatásnak tekinteni nem lehet.
(8) A személyes illetékmentesség az előző bekezdések értelmében járó számlailletékre nem terjed ki.
(9) Illetékmentes:
1. az államnak egyedárusági és más olyan üzletkörű vállalatai által kiállított számla, amely vállalatot kizárólagosan az állam jogosult folytatni;
2. a letartóztató- és az állami javítónevelő intézetek által fenntartott ipari és -egyéb foglalkoztató intézményeik által kiállított számla:
3. a kereskedő vagy iparos által a kicsinyben! vásárlás, tárgyáról és az abból származó követeléséről a fizetett összegek egyidejű bevételezése céljából kiállított számlára a vevő részére átírással készült másolata, ha az a vevő nevét nem tünteti fel és a követelésnek azonnali kifizetését bizonyítja;
4. olyan szövetkezet által tagszövetke-zieteinek kiszolgáltatott áruról kiállított, számla, amely szövetkezet a törzsbetét vagy üzletrész 5%-át meghaladó osztalékot alapszabályai szerint nem adhat;
5. az olyan számla, amelyet fizetési forgalmat szabályozó nemzetközi megállapodásban lebonyolításra kijelölt, továbbá nemzetközi fizetési forgalom lebonyolításával a Magyar Nemzeti Bank által. megbízott belföldi pénzintézet vagv más vállalat a lebonyolítással kapcsolatban nem közvetlenül az ügyfélnek, hanem az annak megbízásából eljáró még belföldi pénzintézetnek vagy vállalatnak ad; ez utóbbi pénzintézet vagy vállalat által az ügyfél részére adott számla azonban illetékköteles;
6. az olyan számla, amelyet a kereskedő vagy iparos még nem teljesített szolgáltatásának ellenértékéről állít ki (pl. elo-számla), amely számla tehát nem valódi követelést tüntet fel, ennek azonban a számlából ki kell tűnnie;
7. az olyan számla, amely számolólapilletékköteles számlálólapot pótol;
8. a (7) bekezdés alá nem eső külföldön kiállított számla (másodlat, vagy másolat), továbbá a (7) bekezdés értelmében illeték alá eső külföldön kiállított számla többi példánya vagy másolata.
(10) A számiakövetelés kiegyenlítésének a számlára - akár a kiállítássál egyidejűleg akár utólag - rávezetett elismerése nem esik nyugtailleték alá.
(11) A számlailleték lerovására a következő szabályok irányadók:
1. A 3 pengőt meg nem haladó összegű illetéket számlailletékbélyeggel úgy kell leróni, hogy a kiállító a bélyeget a számlára felragasztani és a számla egyik tételével, vagy keletével átírni, vagv a keletet is feltüntető cégbélyegzővel felülbélyegezni köteles.
2. A 3 pengőt meghaladó összegű illetéket kettéválasztható Perforált Pengős címletű száimlailletékbélyeggel kell leróni olymódon, hogy a kiállító a kettéválasztott bélyeg felső részét a számlának általa megőrzendő példányára, vagy másolatára, alsórészét pedig az üzletfele részére szóló első példányára felragasztani és a bélyeg mindkét részét az 1. pontban előírt módon átírni, vagy felülbélyegezni köteles. A kiállító a bélyeg felső részével ellátott példányt vagy másolatot öt évig megőrizni tartozik.
3. Külföldön kiállított s a (7) bekezdés szerint belföldön illeték alá eső számla (másodlat, vagy másolat) illetékét- tekintet nélkül arra, hogy annak összege a 3 pengőt meghaladja-e vagy sem, a bíróságnál, hatóságnál, vagy hivatalnál történő bemutatás előtt számlailletékbélyeggel kell leróni oly módon, hogy a számlára ragasztott bélyeget a lerovás keltével kell átírni, vagy a lerovás keltét is feltüntető cégbélyegzővel kell felülbélyegezni. A bélyeg hivatalos felülbélyegzése (Illetékszabályok 39. §) elmaradhat.
4. A 200 pengőt meghaladó összegű illeték közvetlen fizetéssel (5100/1931. ME rendelet 68. § Rt. 1931. évf. 1408. o.) is leróható.
5. Az (5) bekezdésben szabályozott számlailletéket a pénzügyigazgatóság, Budapesten az illetékkiszabási hivatal engedélye alapján
a) pénzben vagy
b) évi átalányösszegben is lehet fizetni. Az évi átalány a megelőző naptári évben z (1) bekezdés alánján számlailleték alá eső követelésekből származó nyers bevétel minden megkezdett 1.000 pengője után 1 P 25 f, de legalább évi 1.250 P. Az átalány késedelmes fizetése esetéiben a 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464. o.) 60. §-á-nak (1) bekezdése szerinti bírságot kell fizetni. Egyebekben a pénzben és az évi átalányösszegben fizetésnek a módját a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza.
(12) A számla illetékéért, valamint az illeték lerovásának elmulasztása vagv szabálytalansága miatt járó felemelt illetékért illetőleg rendbírságért a számla kiállítója és elfogadója egyetemlegesen felelősek. A számla elfogadója azonban a felemelt illeték, illetőleg rendbírság megfizetése alól mentesül, ha az illetékkel szabályszerűen el nem látott számlát - amennyiben arra jogosult - megleletezi, ha pedig leletezésre nincs joga, az állami adóhivatalnál (illetékkiszabási hivatalnál) az átvételtől számított 30 nap alatt leletezés végett bemutatja. A külföldön kiállított számla illetékét az köteles leróni, aki azt a bíróságnál, hatóságnál vagy hivatalnál bemutatja.
(13) Ha azt az ügyletet, amelyből származó követelésről a számlát kiállították, \z ügylet foganatba ímenetele előtt egészen vagy részben hatálytalanították, a lerótt számlailletéket vagy annak megfelelő részét vissza kell téríteni. A visszatérítés iránti kérelmet az ügylet igazolt hatálytalanításának napjától 15 napon belül, de legkésőbb a számla kiállításának napjától számított 90 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál kell előterjeszteni.
(14) Jövedéki kihágást követ el:
1. aki a (11) bekezdésnek 2. pontiában szabályozott kötelezettsége ellenére a bélyeg felsőrészével ellátott számlát (másodlatot, másolatot) öt évig nem őrzi meg;
2. aki azért, hogy a számlán szabályszerűnél kisebb mértékben lerótt illeték szabályszerű mértékben leróttnak. lássék a számlában hamis adatokat tüntet fel.
(15) A folyószámlakivonat vagy annak másodlata, vagy másolata a benne feltüntetett értékekre tekintet nélkül, a kivonat ívének térmértékéhez képest az alábbiak szerint esik illeték alá:
1. az olyan kivonatra (másodlat, másolat), amely csupán a számlán egy napon belül bekövetkezett változásokat és a számlának ezeket a változásokat megelőző, mint az azokat követő egyenlegét és a "tartozik", illetőleg "követel" oldal forgalmi végösszegeit tünteti fel, ha a kivonat ívének területe 1.250 négyszögcentiméternél nem nagyobb, 30 f, ha 1.250 négyszögcentimétert meghalad, minden megkezdett 1.250 négyszögcentiméter után 30 if;
2. más kivonatra az 1. pont szerint járó illeték tízszeres összege jár. Az illetéket a kivonatra ragasztott számlaületékbélyéggel kell leróni s a bélyeget a szövés egy sorával kell keresztül írni, vagy a kiállító kelettel ellátott cégbélyegzőjével kell felülbélyegezni.
(16) Az előző bekezdés szerint járó illetéket a pénzügyigazgatóság (illetékkiszabási hivatal) engedélye alapján - (11) bekezdés 5. pont - pénzben is lehet fizetni.
(17) Az a könyv, amelybe a kereskedő vagy az iparos a fogyasztó üzletfele részére teljesített szolgáltatásait esetenként bejegyzi (vásárlási könyv), tekintet nélkül arra, hogy az abból származó követeléseit, vagy azoknak kigyenlítését tartalmazza vagy elismeri-e, darabonkint 2 P illeték alá esik, ha a könyv lapjainak összeszámított térmiértéke 5.000 négyszögcentiméternél nem több. Ha a lapok együttes térmértéke az 5.000 négyszögcentimétert meghaladja, a könyv a lapok összeszámított térmértékének minden megkezdett 2.500 négyszögeentimétere után 1 P illeték alá esik. Az illetéket a könyv első lapjára ragasztott száüalailleték-bélyeggel kell leróni s a bélyeget a könyv első tételével kell keresztül írni, vagy a kiállító kelettel ellátott cégbélyegzőjével kell felülbélyegezni.
7. §
A magasabb okirati illeték pótlása.
(1) A korábbi jogszabályok szerint járó illetéknek megfelelő kincstári bélyeges űrlapon az illetékkülönbözetet okirati illetékbélyeggel kell leróni. A bélyeget az okirat kiállításának keletével kell keresztülírni, illetőleg hatósági bélyegzővel felülbélyegezni.
(2) A rendelet életbelépése előtt kiállított érték feltüntetése nélküli váltón a hiányzó illetékkülönbözetet bélyeg felragasztásával és az állami adóhivatalnál (Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóság bélyegjelző osztályánál) felülbélyegeztetésével bezárólag az 1945. évi július hó 31-ig, de legfeljebb a váltón esetleg kitett kelettől számított 15 nap alatt pótolni lehet.
8. §
Változatlan összegben lerovandó illetékek.
A leltárnak a 3450/1943. ME rendelet 9. §-ában, a váltóóvásnak a 3450/ 1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464. o.) 23. §-ában, a vadászjegy, fegyverigazolvány és a halász jegynek a 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464. o.) 25. §-ában, valamint a számolólapnak a 90/1944. ME rendelet (Rt. 1944. évf. 141. o.) 4. §-ában megállapított illetéktételei továbbra is hatályban maradnak.
Az állandó összegű törvénykezési illetékek.
(1) Az állandó Összegű törvénykezési illetékeket - ideértve az értékhatárok szerint más-más összegben megállapított állandó összegű törvénykezési illetékeket is - a következő bekezdésben szabályozott illeték kivételével, 100%-kal magasabb összegben kell leróni.
(2) A külön rendelkezés alá nem eső ítélet után az 5730/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 2117. o.) 32. §-a 4. pontjának (1) bekezdésében 6.000 pengő értékhatárig megállapított illetéktétel helyébe minden egész vagy megkezdett 100 pengőtől 3 P 20 f illeték lép.
Az állandó összegű közigazgatási illetékek.
Az állandó összegű közigazgatási illetékeket - ideértve az értékhatárok, vagy a község (város) lakosainak száma szerint - más-más összegben megállapított állandó összegű közigazgatási illetékeket is - 100 %-kal magasabb összegben kell leróni.
Mentesség az örökösödési illeték alól.
Illetékmentes annak a hagyatéknak az öröklése, amely hagyatéknak értéke a tartozások levonása nélkül 5.000 pengőt meg nem halad, abban az esetben, ha az örökhagyó lemenőjére vagy házastársára száll.
12. §
Az öröklési illetéknek esedékesség előtt fizetése.
(1) Az, aki a más személy haszonélvezetével terhelt öröklés után járó illetéket, mielőtt a fizetési kötelezettségnek a haszonélvezet folytán elhalasztott időpontja (1920: XXXIV. tc. 16. és 80. §-a) beállott volna, megfizeti, az egyébként járó illetéknek csupán a következő bekezdésben megszabott hányadát köteles fizetni.
(2) A fizetendő hányad, ha a fizetés napján a haszonélvezetre jogosult
25 évesnél fiatalabb, az egyébként járó illetéknek 20%-a,
25-34 éves, az egyébként járó illetéknek 25%-a,
35-44 éves, az egyébként járó illetéknek 30%-a,
45-49 éves, az egyébként járó illetéknek 35%-a,
50-54 éves, az egyébként járó illetéknek 40%-a,
55-59 éves, az egyébként járó illetéknek 45%-a,
60-64 éves, az egyébként járó illetéknek 55%-a,
65-69 éves, az egyébként járó illetéknek 65%-a,
70-74 éves, az egyébként járó illetéknek 70%-a,
75-79 éves, az egyébként járó illetéknek 75%-a,
80 éves, vagy annál idősebb, az egyébként járó illetéknek 80%-a. ,
(3) Az előző bekezdésnek megfelelő fizetés esetében a kiszabott illeték fennmaradó többletét hivatalból törölni kell.
(4) Az előző bekezdések rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha az illetéket nem teljesen egyenlítik ki. Ilyen esetben a törlendő illeték összegét a befizetett összeg alapján a következőképen kell kiszámítani:
Törlendő Összege befizetett flaszeg X törlendő százalék
fizetendő százalék
(Pl. Ha 10.000 - P illetékre 1.000.- pengőt fizetnek s a haszonélvező 50 éves a törlendő összeg 1.000X60^40, vagyis 1.500.-^- P).
(5) Ha a haszonélvezeti jog egymásután töblb személyt illet, a fizetendő hányadot a legfiatalabb életkora szerint kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a haszonélvezet közösen illet meg több személyt olymódon, hogy a túlélőnek jut az egész haszonélvezet.
(6) Ha haszonélvezet több személyt részarányában illet, a fizetendő hányad megállapításánál ezt az arányt kell figyelembe venni. (Pl. Ha a haszonélvezet fele 40 éves, másik fele 20 éves személyt illet, akik nem követik egymást a haszonélvezetben, és az , illetéktartozás összege 10.000 P, akkor ez kifizethető az illetéktartozás felének 30%-ával + másik felének 20 %-ával, azaz 10.000/ 2. 30/100 + 10.000/2X20/100 = 2.500 pengővel és törlendő 7.500 P, ami a jelen esetben 25, illetőleg 75%-nak felel meg. Ha ebben az esetben csiak pl. 1.000 P résztörlés történik, akkor a (4) bekezdésben említett képletbe az így nyert százalékokat állítjuk be, törlendő összegképen, tehát 1.000X75/25, vagyis 3.000 pengőt kapunk.)
(7) A haszonélvező életkorát az illetékfizetéssel egyidejűleg - erre a célra illetékes díjmentesen kiállított - születési anyakönyvi kivonattal (keresztlevéllel igazolni kell. Az anyakönyvi kivonatot (keresztlevelet) a törlésre vonatkozó iratoknál kell megőrizni.
13. §
Egyes visszatérő szolgáltatások értékelése.
Az 1920: XXXIV. tc. 33. §-a 4. pontjának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"Ha az ismétlődő szolgáltatás, valamely személy életébek, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához kénest a következő módon kell megállapítani:
ha a szolgáltatás kezdetekor az illető személy
25 évesnél fiatalabb, az évi szolgáltatás 20-szorosa,
25-34 éves, az évi szolgáltatás 18-szorosa,
35-44 éves, az évi szolgáltatás 16-szorosa,
45-49 éves, az évi szolgáltatás 15-szöröse,
50-54 éves, az évi szolgáltatás 14-szerese,
55-59 éves, az évi szolgáltatás 12-szerese,
60-64 éves, az évi szolgáltatás 10-szerese,
65-69 éves, az évi szolgáltatás 8-szorosa,
70-74 éves, az évi szolgáltatás €-szorosa,
75-79 éves, az évi szolgáltatás 5-szöröse,
80 éves, vagy annál idősebb, az évi szolgáltatás 3-szorosa."
14. §
Az illetéknek bélyeggél vagy közvei-len fizetéssel lerovása.
(1) Bélyeggel kell leróni a következő illetékeket:
1. Az öröklési és az ajándékozási illetéket, amennyiben az örökségnek, illetőleg az ajándéknak a tárgya csupán ingóság és az illeték összege 200 pengőnél nem több;
2. a) az állandó összegű okirati illetéket, ideértve az értékhatárok szerint más-más összegben megállapított állandó összegű illetékeket is, ha annak lerovásánál jogszabály másként nem rendelkezik;
b) a százalékos okirati illetéket abban az esetben, ha az illeték összege 200 pengőnél nem több, de csak akkor, ha az illeték alapja magából az okiratból megállapítható, továbbá, ha az illeték alapjául nem visszatérő szolgáltatásnak, vagy haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak az értéke szolgál;
3. a) a beadványra vagy jepvzőkönyvre járó, valamint az olyan törvénykezési illetéket, amelyet beadványra, vagy jegyzőkönyvre felragasztott bélyeggel kell vagy ezen a módon is lehet leróni, ha az illeték összege 200 pengőnél nem több,
b) a bírói eljárásban lerovandó illetékátalányt,
c) a nem százalékos bírói határozati (ítéleti, egyességi stb.) illetéket,
d) a telekkönyvi bejegyzési illetéket, ha annak összege 200 pengőnél nem több;
4. A beadványra és jegyzőkönyvre járó közigazgatási illetéket;
5. az olyan illetéket, amelynek bélyeggel lerovását más jogszabály írja elő.
(2) A lerovásra kötelezett választása szerint vagy bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel (5100/1931. ME rendelet 68. §) kell leróni a következő illetékeket;
1. a százalékos okirati illetéket abban az esetben, ha az-illeték összege 200 pengőnél több, de csak akkor, ha az illeték alapja magából az okiratból megállapítható, továbbá, ha az illeték alapjául nem visszatérő szolgáltatásnak, vagy haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak az értéke szolgál;
2. a számlailletéket abban az esetben, ha az illeték összege 200 pengőnél több;
3. a beadványra vagy jegyzőkönyvre járó, valamint az olyan törvénykezési illetéket, amelyet beadványra, vagy jegyzőkönyvre felragasztott bélyeggel kell vagy ezen a módon is lehet leróni, ha az illeték összege 200 pengőnél több;
4. a telekkönyvi bejegyzési illetéket, ha annak összege 200 pengőnél több; ezt az illetéket a telekkönyvi bejegyzésre irányuló kérvényen kell leróni.
5. a közigazgatási kiadványi illetéket,
6. az olyan illetéket, amelynek közvetlen fizetéssel lerovását más jogszabály írja elő.
(3) Az illetéknek, az illetékkiszabási hivatal befizetési pénztárnál pénzfizetéssel teljesített és a pénztár által az iraton gépi rányomással igazolt lerovását, a bélyeggel lerovással egyenlő hatályúnak kell teknteni.
(4) A közigazgatási kiadvány illetéké nék közvetlen fizetését vagy a kiadvány szövegének egyszerű másolata, vagy olyan feljegyzés alapján kell teljesíteni, amely feljegyzés tartalmazza a kiadványi illeték összegére irányadó adatokat és annak a nevét (cégét), akinek részére a kiadványt kiállították. Az állami adóhivatal által az illeték megfizetéséről szóló bizonyítvánnyal ellátott másolatot vagy feljegyzést a kiadványt kiállító hatóság irataihoz kell csatolni és a félnek szóló kiadványra az illeték-lerovás adatait fel kell jegyezni.
(5) A kiadványi illetéknek - bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel - lerovása előtt a kiadványt kiadni nem szabad.
Egyes illetékek legmagasabb vagy legalacsonyabb összege.
(1) Az engedemény illetékénél a 3450/1943. ME rendelet 11. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a biztosítéki okiratok illetékénél a 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. éfv. 1464. o.) 26. §-ának (fc) bekezdésében, (2) bekezdése 1. és 2. pontjában, valamint (4) bekezdésében megállapított 0.75% helyébe 1%, a pénzintézetek jelzálogkölcsöneire Vonatkozó okiratok illetékénél a 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464. o.) 27. §-ának (1) bekezdésében megállapított 0.75% helyébe 1%, a (2) bekezdésében megállapított 0.15% helyébe 0.2% lép.
(2) Ha a százalékos illeték legalacsonyabb vagy legmagasabb mértéke állandó összegben van meghatározva, ezt az összeget 100%-al magasabb összegben kell irányadónak tekinteni.
(3) A százalékos okirati illeték fillérben kifejezett összegét, amennyiben tízzel maradék nélkül nem osztható, kerek 10 filléres összegre kell felfelé kerekíteni.
16. §
A magasabb illetékek alkalmazása.
(1) Az ebben a rendeletben megállapított magasabb okirati és közigazgatási illetékeket, amennyiben alkalmazásuk időpontjára nézve a rendelet eltérően nem rendelkezik, alkalmazni kell mindazokban az esetekben, amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga már ennek a rendeletnek a hatálybalépésié után nyilt meg. Alkalmazni kell továbbá azokban az esetekben is, amikor a bélyeggel lerovandó okirati és közigazgatási illetéket nem rótták le és emiatt a hivatalos leletet már a rendelet hatálya alatt készítették.
(2) A jelen rendelettel megállapított magasabb törvénykezési illetékeket kell alkalmazni a rendelőt életbelépése napjától kezdve keletkezett minden iratra és határozatra, tekintet nélkül arra, hogy az eljárást a rendelet hatálybalépése előtt, vagy után tették-e folyamatba. A határozat keletkezése napjának az a nap száimít, amelyen a bíróság a határozatot hozta.
17. §
Rendkívüli illetékpótlék.
(1) A rendkívüli illetékpótlék kulcsa 100%.
(2) A rendkívüli pótlékot az osztalékilleték után is fizetni kell.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított magasabb rendkívüli illetékpótlékot a jelen
>. 2480/1945. ME
rendelet életbelépése napjától kell fizetni. A fuvarozási illetéknél a fuvarozó vállalat áltál 1945. évi június hó 1-étől beszedett illetékek után, az üzleti könyvek és könyvelési szabadívek illetéke évi átalányösszegének 1945. évi augusztus hó 1-étől, a gazdasági versenyt szabályozó megállapodás vagy határozat (kartell) illetékének, valamint az illetékegyenértékének az 1945. évi október hó 1-étől esedékessé váló részei után kell , a 100% rendkívüli pótlékot fizetni. Az üzleti könyvek és könyvelési szabadívek illetékének átalányösszege, valamint a kiszabott kartellilleték és az illetékegyenérték után a rendkívüli pótlék külön fizetési meghagyás nélkül is az átalányösszeggel, alapilletékkel, illetőleg illetékegyenértékkel együtt ugyanolyan részletekben esedékessé válik.
(4) Egyebekben a rendkívüli illetékpótlók tekintetében az 5730/1941. ME rendelet (Rt. 1941. évf. 2117. o.) 1. §-ának itt nem érintett rendelkezései irányadók.
18. §
Életbeléptetés.
Jelen rendelet az 1945. évi június hó 1. napján lép hatályba.
Budapesten, 1945. évi május hó 18-án.