adozona.hu
170300/1947. FM rendelet
170300/1947. FM rendelet
a gazdasági munkabérek megállapítására általánosan kötelező új irányelvek jóváhagyása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságok alakításáról, stb. szóló 31374/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 11. szám) 17. §-a alapján az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságnak az 1947. évi február hó 13-án befejezett ülésén "a gazdasági munkabérek megállapítására általánosan kötelező új irányelvek megszabása" tárgyában hozott határozatát jóváhagyom.
Az előző szakasz alapján jóváhagyott határozat szövege a következő:
"Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizott...
170300/1947. FM rendelet
a gazdasági munkabérek megállapítására általánosan kötelező új irányelvek jóváhagyása tárgyában
1. §A mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottságok alakításáról, stb. szóló 31374/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 11. szám) 17. §-a alapján az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságnak az 1947. évi február hó 13-án befejezett ülésén "a gazdasági munkabérek megállapítására általánosan kötelező új irányelvek megszabása" tárgyában hozott határozatát jóváhagyom.
2. §
Az előző szakasz alapján jóváhagyott határozat szövege a következő:
"Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság, mint a munkavállalók és a munkáltatók egyenlő számú országos érdekképviseleti szerve a 31874/1945. FM rendelet 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján a munkabérek megállapítására vonatkozólag a következő általánosan kötelező új irányelvekkel (a továbbiakban: Irányelvek)szabja meg.
ALAPRENDELKEZÉSEK
1. A munkabérek megállapítására vonatkozó általános irányelvek
1. A vármegyei mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság (a továbbiakban: bizottság) a 31374/1945. FM rendelet 9. §-ában foglaltak értelmetlen az Irányelvekben érintett mező- és szőlőgazdasági munkák (ideértve a szántóföldön termelt kertinövények munkálatait is) fejében fizetendő készpénzmunkabérekre, készpénz járandóságokra, valamint az aratás fejében fizetendő vagylagos bérre (biztosítékra) és szakmánybérre az Irányelvekben megszabott alsó- és felső határok között közepes munkabéreket köteles megállapítani akként, hogy a közepes munkabérektől mind felfelé, mind lefelé 10%-os eltérésnek lehet helye. (Közepes munkabér tehát az alsó és felső határ között bármely ponton, akár az alsó, akár a felső határon is megállapítható.)A természetbeni járandóságokat (gazdasági cselédeknél, sommásoknál, stb.) és a részes-béreket (aratási biztosítékot és szakmánybért kivéve) az Irányelvekben foglaltak szerint rögzítve (fixen) kell megállapítani. (Rögzített (fix) munkabérek megállapításának van helye tehát azoknál a munkabéreknél is, amelyeknél az Irányelvük alsó- és felső határ megszabásával választási lehetőséget biztosítanak.) Ily korlátok között a munkabéreket a bizottság a vármegye területére egységesen vagy indokolt esetben (egyes járások, városok, stb területére) eltérően is megállapíthatja. Ha a vármegyei bizottság a vármegyén belül területileg eltérő munkabéreket akar megállapítani, a bizottságnak a vármegyei gazdasági felügyelőség szakvéleményét előzetesen meg kell hallgatnia.
2. A bizottság az Irányelvekben érintett minden munkára (munkavállalóra) munkabéreket megállapítani köteles. Amennyiben a vármegye területén szükséges, a bizottság az Irányelvekben akár több, akár az összes munkákra megszabott munkabérekkel arányosan megállapíthat egyes munkákra is munkabéreket. A bizottság az Irányelvekben nem érintett egyéb munkákra (munkavállalókra) az 1. pontban foglalt feltételek mellett ugyancsak megállapíthat munkabéreket,
3. A készpénzmunkabéreket (napszámosórabéreket, szakmánybéreket) és készpénzjárandóságokat (gazdasági cselédeknél, sommásoknál, stb.) csak forintösszegben, továbbá a napszámos munkások munkabérét csak órabérben szabad megállapítani.
4. A bizottság köteles a munkabérmegállapító határozatban felvenni mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jelen Irányelvek előírnak.
5. Ha a bizottság a jelen Irányelvek hatálybalépése előtt az 1947/48-as gazdasági évre már hozott munkabérmegállapító határozatot, ez a határozat az Irányelvek hatálybalépésével érvényét veszti. Ezt az új munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani.
6. A bizottság a gyümölcs-, kert- és erdőgazdaságban alkalmazott munkavállalókra nézve munkabéreket nem állapíthat meg. A gyümölcs- és kertgazdaságban, valamint az erdőgazdaságban fizetendő munkabérek tekintetében az országos mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság által a 141500/1946. FM rendelet alapján (Magyar Közlöny 1946; évi 233. szám) mindenkor megállapított munkabérek az irányadók.
2. A munkabérmegállapitó határozat felülvizsgálatával és közzétételével kapcsolatos tennivalók
1. A vármegyei gazdasági felügyelőség (gazdasági munkaügyi felügyelő) a vármegyei munkabérmegállapitó bizottság határozatát - a határozatnak a bizottság ülésén történt kihirdetését követően - felülvizsgálja, hogy az a jelen Irányelvekben foglaltaknak megfelel-e.2. Ha a vármegyei határozat az Irányelvekben foglaltaktól eltér, vagy az abban foglalt bértételek az Irányelvekben foglalt alsó, illetőleg felső határokat (rögzített bértételeket) túllépik, a vármegyei gazdasági felügyelőség az eltérő részt (bértételeket) az Irányelveknek megfelelően helyesbíteni köteles.
3. A helyesbítésre szoruló és helyesbített munkabérmegállapitó határozatot közzététel előtt a vármegyei munkabérmegállapitó bizottság elnöke (helyettes elnöke) láttamozási záradékával köteles ellátni. Az ekként láttamozott határozatot kell a vármegye alispánjának közzététel végett megküldeni.
3. A munkabérek fizetésére vonatkozó általános irányelvek
A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.1. A munkabérmegállapító bizottság állal megállapított közepes készpénzmunkabérekkel, készpénzjárandóságokat, valamint az aratás fejében megállapított közepes vagylagos bért (biztosítékot) és közepes szakmánybéreket legfeljebb 10%-kal magasabb, illetőleg 10%-kal alacsonyabb összegben szabad fizetni. Az engedélyezett 10%-os túllépést akár felfelé, akár lefelé meghaladó munkabért (készpénzmunkabért, készpénzjárandóságot, aratási biztosítékot és szakmánybért) sem kikötni, sem fizetni nem szabad. A rögzített (fix) munkabéreknél (aratási biztosíték és szakmánybér kivételével a részesbéreknél, továbbá a természetbeni járandóságoknál, stb.) a megállapodás vagy a fizetés tekintetében sem lefelé, sem felfelé eltérésnek helye nem lehet akkor sem, ha kölcsönös megállapodással a munkabér értéke - akár részben, akár egészben - készpénzben nyer kiegyenlítést.
2. A munkabérmegállapitó bizottság által készpénzben megállapított munkabéreket (napszámos órabéreket, szakmánybéreket, stb.) és készpénzjárandóságokat (gazdasági cselédeknél, sommásoknál, stb.) a munkáltató (gazda) készpénzben tartozik fizetni és a munkavállaló köteles készpénzben elfogadni.
3. A munkáltató (gazda) és a munkavállaló egymással szabadon megállapodhatnak abban, hogy a természetben megállapított munkabér készpénzben fog kiegyenlittetni. Ez a megállapodás vonatkozhatik a munkabér egészére, vagy annak egy részére. A természetben megállapított munkabér átszámításánál, illetőleg az azonos érték kiszámításánál az 5. pontban foglaltak az irányadók.
4. A munkáltató (gazda) és a munkavállaló egymással szabadon megállapodhatnak abban, hogy a munkáltató (gazda) a munkavállalójának (pl. gazdasági cselédnek, sommásnak, stb.) a természetben megállapított munkabér helyett azonos értékű, de más tartalmú (összetételű) munkabért fizet. A természetben megállapított munkabér átszámításánál, illetőleg az azonos érték kiszámításánál az 5. pontban foglaltak az irányadók.
Ha a munkáltató (gazda) a munkavállalójának (gazdasági cselédnek, sommásnak, stb.) szerződés szerint járó gabonajárandóságát a vele kötött közös megállapodás alapján készpénzben megvallja, a munkáltató (gazda) - a munkavállaló és önálló keresettel nem bíró családtagjai részére a hivatalosan engedélyezett fejadag mennyiségek határáig - a gabona hivatalos árát azoknak a költségeknek (raktározási, szállítási, bizományosi, stb. költségek) hozzáadásával tartozik megfizetni, amelyeket teljesítéskor a gabonaeladás hivatalos szerve a vevőnek (jelen esetben a munkavállalónak) ténylegesen felszámít. A költségek felszámítása tekintetében a mindenkor hatályos közellátási rendelkezések az irányadók.
5. Ha a termény (termék) termelői árát hatóságilag megállapították, a teljesítés helyére vonatkozóan ezt az árat kell az átszámításnál irányadónak venni. Ha a terménynek, illetőleg terméknek hatóságilag megállapított termelői ára nincs, de a terményt, vagy terméket a budapesti tőzsdén jegyzik, az átszámításnál a teljesítéskori és az illető vidéken termelt szokványminőségre vonatkozó tőzsdei középárfolyam az irányadó, mégpedig a teljesítés helyéhez legközelebbi állomástól Budapestig esedékes teljes vasúti kocsirakományra szóló vasút, vagy vasút hiányában hajófuvarozási dij, esetleg tengelyfuvardij, útvám, kövezetvám leszámításával. Tőzsdei jegyzés hiányában a teljesítéskori helybeli (legközelebbi) piaci árakat kell figyelembevenni. Iparcikkek pénzbeli egyenértékének átszámításánál a hatóságilag megállapított fogyasztói (kiskereskedői) árak az irányadók. Egyéb természetbeni juttatás (pl. szegődményes föld, lakás, stb.) pénzbeli egyenértékére vonatkozólag - más rendelkezés hiányában - lehetőleg a községi (városi) termelési bizottságtól kell tájékoztatást kérni.
6. A munkáltató (gazda) a munkavállalójának és önálló keresettel nem bíró családtagjainak kenyérgabonából munkabér cimén - az aratási és cséplési munkabérkeresetet kivéve -természetben csak olyan mennyiséget fizethet, illetőleg adhat ki, amely nem haladja meg a mindenkori hatályos közellátási rendelkezésekben megállapított mértéket. Ezenkívül figyelembe kell venni az egyéb termények (termékek) kiszolgáltatása tárgyában megjelenő mindenkori közellátási rendelkezéseket.
7. A mező- és szőlőgazdasági munka (ideértve a szántóföldön termelt kertinövények munkálatait is) tekintetében kizárólag a munkateljesítés helyén illetékes vármegyei munkabérmegállapiló bizottság által megállapított munkabérek az irányadók.
A gyümölcs- és kertgazdasági, valamint az erdőgazdasági munkabérek tekintetében: az országos mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság által megállapított munkabérek az irányadók.
Olyan munkabér tekintetében, amelyre sem az. illetékes vármegyei, sem az országos mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság nem állapított meg munkabért, a szerződő felek (munkáltató és munkavállaló) egymással szabadon megállapodhatnak, azonban kötelesek a hasonló munkateljesítménnyel járó munkára megállapított bért figyelembe Venni.
8. Semmis a szerződő felek (munkáltató és bármely munkavállaló) között akár a megkötött, akár a később kötendő munka- (szolgálati) szerződésnek a munkabérre vonatkozó rendelkezése abban az esetben ha a kikötött munkabér a munkabérmegállapitó bizottság által megállapitott, munkabérnél - az engedélyezett eltérés betudásával - kevesebb, illetőleg több. A szerződés ebben az esetben is érvényben marad, de a kikötött munkabér beíveli csak olyan munkabér fizethető, amely a munkabérmegállapitó bizottság határozata értelmében megengedett.
9. A munkavállaló terményjárandóságának hazaszállítása, vagy a hazaszállítás költségei a munkáltatót (gazdát) terhelik.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
4. A gazdasági munkavállalók osztályozása.
A napszámosmunkásokat, továbbá az idénymunkásokat (sommásokat, hónaposokat) és a gazdasági alkalmazol lakat (cselédeket) a munkabérek megállapítása és fizetése szempontjából a következő osztályokba kell sorolni.a) Elsőosztályú (1. osztályú) napszámosmunkás nemre való tekintet nélkül az a munkavállaló, aki 18. életévét betöltötte és aki nehéz munka (pl. férfiaknál: kaszálás, zsákolás, nőknél: nehézkapálás) kifejtésére is képes. Elsőosztályú (I. Osztályú) idénymunkás (sommás, hónapos), valamint I. osztályú (egészbéres) gazdasági alkalmazott (cseléd) az a 18. életévét betöltött munkavállaló, aki a teljes munkabírású férfi béres, vagy kocsis munkáját és teljesítményét szolgáltatja.
b) Másodosztályú (II. osztályú) napszámos-munkás a) az a teljes munkabírású nő, aki a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be; b) az a teljes munkabírású férfi, aki a 15 életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be; c) az a nehéz munkára nem képes férfi és nő, aki a 18. életévét betöltötte. Másodosztályú (II. osztályú) idénymunkás (sommás, hónapos), valamint II. osztályú (háromnegyedbéres) gazdasági alkalmazott (cseléd) a) az a munkavállaló, aki a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be: és b) az a 18. életévét betöltött munkavállaló, aki a teljes munkabírású férfi béres, vagy kocsis munkájára és teljesítményére nem képes.
c) Harmadosztályú (III. osztályú) napszámosmunkás a) az a férfi, aki a 15. és az a nő, aki a 16. életévét még nem töltötte be; és b) az a férfi, aki a 60. és az a nő, aki 55. életévét már betöltötte. Harmadosztályú (III. osztályú) idénymunkás (sommás, hónapos), valamint III. osztályu (félbéres) gazdasági alkalmazott (cseléd) az a munkavállaló, aki a) a 16. életévét még nem töltötte be; és b) az a férfi, aki 60. és az a nő, aki az 55. életévét már betöltötte.
5. A munkaidő, a munkaszüneti nap és a napközi pihenőidő
1. A bizottság a napszámosmunkások, továbbá a gazdasági alkalmazottak (cselédek), úgyszintén az idénymunkások (sommások, hónaposok), valamint az arató- és cséplő-munkások munkaidejét a következők szerint köteles megállapítani.a) A napszámosmunkás rendes munkaideje: március hó 1-től április hó 15-ig reggel 7 órától este 6 óráig, április hó 16-tól szeptember hó 15-ig reggel 6 órától este 7 óráig, szeptember hó 16-tól október hó 31-ig reggel 7 órától este 6 óráig, november hó l-től február hó végéig pedig reggel 7 órától este 4 óráig tart.
b) Az idénymunkás (sommás, hónapos) rendes munkaideje azonos a napszámosmunkás rendes munkaidejével. Ha az idénymunkás (sommás, hónapos) az állatok gondozását, sze-mélyfogatok kiszolgálását, stb. rendszeresen végzi (lásd 4. pont a), b) és c) alpontok alatt), akkor munkaideje a gazdasági alkalmazott (cseléd) rendes munkaidejével azonos.
c) A gazdasági alkalmazott (cseléd) rendes munkaideje: március hó 1-től március hó 31-ig reggel 6 órától este 7 óráig, április hó 1-től szeptember hő 30-ig reggel 5 órától este 8 óráig, október hó 1-től október hó 31-ig reggel 6 órától este 7 óráig, november hó 1-től február hó végéig pedig reggel (5 órától este 6 óráig tart. Ebben a munkaidőben az állatok és férőhelyeik rendes ellátásával, tisztántartásával, a napi takarmány elkészítésével és a major rendbehozásával kapcsolatos munkák munkaideje már bentfoglaltatik.
d) Az arató- és cséplőmunkás rendes munkaideje reggel 4 órától este 8 óráig tart.
2. A határozatban ki kell mondani, hogy munkaszüneti napon a gazdasági alkalmazottat (cselédet) és az idénymunkást (sommást, hónapost) szabadidő illeti meg. Munkaszüneti napnak számit minden vasárnap, ezenkívül január hó 1., február hó 1., március hó 15., Húsvéthétfő, április hó 4., Áldozócsütörtök, május hó 1., Pünkösdhétfő, Úrnapja, augusztus hó 20., november hó 1. és Karácsony mindkét napja. Teljes munkaszüneti nap (az előző napi munka befejezésétől a következő napi munka megkezdéséig tartó szabadidő) a gazdasági alkalmazottat (cselédet), valamint a 4. pont alatt megbatározott munkákat ellátó idénymunkást (sommást, hónapost) minden hónapban két vasárnapon illeti meg.
3. A napi munkaidő alatt minden munkavállalónak az alábbi részletezés szerint napközi pihenőidő jár:
reggeli pihenőidő: fél óra.
déli pihenőidő: egy és fél óra; csak a
kaszálást, aratási és cséplési munkában két óra,
délutáni pihenőidő: április hő 1. és szeptember hó 30. között fél óra.
Csak a délutáni pihenőidő számit munkában eltöltött időnek.
4. A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:
a) Az állatok gondozásával megbízott gazdasági alkalmazott (cseléd), valamint az idénymunkás (sommás, hónapos) az állatok és férőhelyeik ellátásával, tisztántartásával és a napi takarmány elkészítésével kapcsolatos munkákat a 2. pont alatt engedélyezett havi 2 teljes munkaszüneti napon kivül a többi munkaszüneti napokon külön díjazás nélkül köteles ellátni.
b) Az a gazdasági alkalmazott (cseléd) és az az idénymunkás (sommás, hónapos), aki a személyszállításra szükséges fogatok mellett teljesít szolgálatot, minden időben teljes munkaerejével köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Részére azonban a munkáltató (gazda) megfelelő beosztással, vagy felváltással annyi szolgálaton kívüli időt és szabadidőt köteles biztosítani, mint amennyi a gazdasági alkalmazottat (cselédet) az 1., illetőleg a 2. pont alattiak értelmében megilleti. Ha a munkáltató (gazda) a gazdasági alkalmazottjának (cseléd, sommás) az őt megillető szolgálaton kívüli időt és szabadidőt a szolgálati tennivalók miatt teljes egészben biztosítani nem tudja, a fennmaradó minden egyes óráért neki 25% túlórapótlékkal felemelt órabért köteles fizetni. Alapórabérnek az átlagos munkakifejtéssel járó munkára megállapított órabér tekintendő.
c) Ha a szolgálat olyan munkák ellátásából áll. amelyeknek félbeszakítása a gazdaság természete, vagy az alkalmazás célja szerint lehetetlen (pl. pásztor, fejős, csősz, vadőr, stb. teendői), a munkáltató (gazda) a gazdasági alkalmazott (cseléd) rendes munkaidejének kezdetét és végződését az 1. pont alattiaktól eltérően is megállapíthatja, ebben az esetben is azonban részére annyi szolgálaton kívüli időt és szabadidőt köteles biztosítani, mint amennyi a gazdasági alkalmazottat (cselédet) az 1. pont. illetőleg a 2. pont alattiak értelmében megilleti. Ha a munkáltató (gazda) a munkavállalójának (cseléd, sommás) az őt megillető szolgálaton kívüli időt és szabadidőt a szolgálati tennivalók miatt teljes egészben biztosítaninem tudja, a fennmaradó mindenegyes óráért neki 25% túlórapótlékkal felemelt órabért köteles fizetni. Alapórabérnek az átlagos munka-kifejtéssel járó munkára megállapított órabér tekintendő.
6. A munkaidőn túl és a munkaszüneti napon, úgyszintén éjjel végzett munka díjazása
1. A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket:a) Az 5. fejezet 1. pont alatt meghatározott munkaidőn túl teljesített munka túlóra munkának számit és minden egyes tulóramunkáért a munkavállalónak 25% túlórapótlékkal felemelt órabér jár.
b) A munkaszüneti napon, úgyszintén éjjel végzett munkáért minden ténylegesen munkában töltött órára a munkavállalót 50% túlórapótlékkal felemelt órabér illeti meg.
Mind a 25, mind pedig az 50%-os túlórapótlék a munka szerint járó órabérkereset után számítandó. A munkaszüneti napra, úgyszintén éjjelre megállapított túlórapótlék azonban módosul abban az esetben, ha az aratási, hordási, cséplési, illetőleg szénagyüjtési munkákkal kapcsolatban a várható esőokozta károkat csak munkaszüneti napon, vagy éjjel végzendő munkával lehet megelőzni. Ebben az esetben a munkavállalót minden ténylegesen munkában töltött túlórára csak 25% túlórapótlékkal felemelt órabér illeti meg.
2. A túlórapótlék fizetése szempontjából munkaszüneti napoknak számítanak az 5. fejezet 2. pont alatt felsorolt napok.
7. A fizetett szabadságidő
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket:1. Az éves gazdasági alkalmazottnak (bent-koszlos, konvenciós cseléd) az első szolgálati évben (6 hónapi szolgálat eltelte után) 6 munkanap fizetett szabadságidő jár. A fizetett szabadságidő ugyanannál a munkaadónál megszakítás nélkül töltött további szolgálat esetén évenként 1 nappal emelkedik, de 7 évi folyamatosan eltöltött szolgálat után sem lehet több, mint évi 12 munkanap. A fizetett szabadságidő közös megegyezés szerinti időben veendő ki akár egyszerre, akár részletben, azonban csak úgy, hogy fontos gazdasági munkák, végzését ne hátráltassa. Ha a cseléd a neki járó fizetett szabadságidőt a munkáltató (gazdái beleegyezésével nem veszi ki, a munkáltató (gazda) neki a szabadság idejére járó munkabért az átlagos munkakifejtéssel járó munkára megállapított órabér alapulvételével az év végén, illetve távozásikor megfizetni tartozik.
2. Ugyanannál a munkaadónál megszakítás nélkül 6 hónapnál hosszabb idő óta szolgálatot teljesítő idénymunkásnak (sommásnak, hónaposnak) 6 nap fizetett szabadságidő jár. Ha az idénymunkás a neki járó fizetett szabadságidőt a munkáltató (gazda) beleegyezésével nem veszi ki, a munkáltató (gazda) őt távozásakor az 1. pont alattiak szerint tartozik kifizetni.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
8. A napszámosmunkára megállapítható órabér alsó és felső határa
Az I. osztályú napszámosmunkás élelmezés nélküli órabére tekintetébenA munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.
1. A megállapított órabérek 80%-a a II osztályu, 60%-a pedig a III. osztályú napszámosmunkás órabérének felel meg.
2. Ha a munkáltató (gazda) a napszámos-munkásnak élelmezést ad, a munkabérkereset napi 2.50 forinttal csökkenthető.
3. Nehéz, illetőleg szakszerűséget igénylő munkának számit a teljes munkaidőt kitöltő zsákolás, továbbá a kaszálás, a tengeriszár- és kenderkóróvágás, rigolirozás (forgatás), gödör-ásás, kézi-műtrágyaszórás, permetezés, önállóan végzett metszés és rizsaratás.
9. Az idénymunkásokra (sommás, hónapos) megállapítható havibér alsó és felső határa
Az I. osztályú idénymunkás (sommás, hónapos) havi-bére a márciustól novemberig terjedő időszakbanAz I. osztályú idénymunkás (sommás, hónapos; havibére a decembertől februárig terjedő időszakban
Ha az idénymunkás (sommás, hónapos) állatok gondozását, személyfogatok kiszolgálását, stb. rendszeresen végzi (lásd 5. fejezet 1. pont, b) alpont alatt), részére pótdíj címén havi 40 forint fizetendő.
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket:
1. Az élelmezés nélkül megállapított havibérek a II. osztályú, 60%-a pedig a III. osztályú idénymunkás havi bérének, mig az élelmezés mellett megállapitott havibérek 70%-a a II. osztályú, 50%-a pedig a III. osztályú idénymunkás havi bérének felel meg.
2. Ha az idénymunkás aratási, vagy cséplési munkát is végez, neki erre az időre csak a megállapított részbért kell kiadni. Ebben az esetben a munkás az aratási és cséplési munkára előirt munkaidőben (5. fejezet 1. pont, d) alpont) köteles dolgozni.
3. Ha az idénymunkás gyümölcs- és kert-gazdaságban akár teljes, akár részleges munkaidőben végez szakképzettséget nem igénylő ilyen munkát neki külön díjazás nem jár
4. Az élelmezés mellett felfogadott idény-nvuiikásuak napi háromszori bőséges étkezés, ebből a déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó.
Ha a munkáltató igazdal nem ad készételt, az idénymunkás élelmezési járandósága havonként és fejenként 40 kg buza, 3.5 kg fehéráru (zsír, szalonna), 2 kg huzs, 1 kg só, 2 kg hüvelyes (bab, borsó, vagy lencse), 15 kg burgonya és naponként félliter tej.
Ha a munkások maguk főznek és a munkások száma legalább 10, a munkáltató (gazda) köteles részükre egy szakácsnőt fogadni, akinek a II. osztályú idénymunkást megillető havibér jár. Ebben az esetben a munkáltató (gazda) főzésre alkalmas helyről, főzőedényről, tüzelőről, valamint főzésre és ivásra alkalmas vízről is gondoskodni köteles.
Ha a munkások személyenként külön-külön főznek, a munkáltató (gazda csak tüzelőről, valamint főzésre és ivásra alkalmas vízről gondoskodik.
5. Az idénymunkások élelmezési járandóságát kéthetenként előre, a készpénzjárandóságát havonként előre, a gabonajárandóságát pedig az idénymunka befejezésekor kell kiszolgáltatni.
10. A bentkosztos gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) megállapítható évibér alsó és felső határa
Az I. osztályú bentkosztos gazdasági alkalmazott (cseléd) teljes ellátáson felüli évi bére tekintetébenalsó határ:
a) 6 q kenyérgabona,
b) 2 q árpa,
c) 1 pár bakancs, valamint egyszeri talpalása és javítása,
d) 2 pár alsóruha,
e) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan,
f) 1 kocsi (legalább 6 q) szalma (amennyiben alkalmazott eladja, munkáltatónak elővásárlási joga van rá),
g) 1 drb 40 kg-os süldő,
h) 30 Ft havi készpénzjárandóság;
felső határ:
a)-g) szerinti járandóságok, mint az alsó határ mellett,
h) 40 Ft havi készpénzjárandóság.
A II. osztályú alkalmazottat a készpénz és kenyérgabonajárandóság 70%-a, a III. osztályú alkalmazottat 50%-a, egyebekben pedig a fentiekkel azonos bér illeti meg.
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket.
1. A bentkosztos gazdasági alkalmazottnak (cselédnek) naponkint háromszori bőséges étkezés, ebből egyszer feltétlenül meleg étel biztosítandó.
2. A gabonájárandóságot negyedévenkint utólag, a bakancsot és a süldőt a szolgálati év kezdetétől számított 6 hónap elteltével, de 8 hónapnál nem később, egy-egy pár alsóruhát pedig félévenkint kell kiszolgáltatni.
3. A bentkosztos alkalmazott (cseléd) hálóhelye az állatoktól vályoggal vagy deszkafallal elválasztandó. Ha egy gazdaságban két vagy több bentkosztos alkalmazott (cseléd) van, részükre külön szobáról kell gondoskodni. Ennek tisztántartásáról a munkáltató (gazda) gondoskodik olymódon, hogy az alkalmazottaknak (cselédeknek) időt engedélyez a rendbentartáshoz.
11. A konvenciós gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) megállapítható évibér alsó és felső határa
Az I. osztályú (egészbéres) konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd) évi bére tekintetébenalsó határ:
a) 14 q kenyérgabona,
b) 4 q árpa,
c) 1600 négyszögöl szántóföld (felszántva, elmunkálva, tengerivel bevetve),
d) 400 négyszögöl kertföld (felszántva, fogasolva),
e) 1 tehéntartás és borjának tartása a szolgálati év végéig, de legfeljebb egyéves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,
f) 1 anyasertés és egyévi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig (valamint szabad hízótartás alkalmazott saját takarmányával),
g) baromfitartás: 12 tyúk. 1 kakas, 20 kacsa, liba, vagy pulyka,
h) 20 kg só,
i) 20 kg szalonna,
j) 1 pár bakancs, valamint egyszeri javítása és talpalása,
k) tűzrevaló a szükséges mennyiségben, vagy 6 űrméter kemény hasábfának megfelelő tüzifamennyiség,
l) 20 liter petróleum,
m) lakás: egy szoba, konyha, kamra és padlás,
n) 15 Ft (kapásvincellérnek 50 Ft) havi készpénzjárandóság;
felső határ:
a)-m) szerinti járandóságok, mint az alsó határ mellett.
n) 20 Ft (kapásvincellérnek 70 Ft) havi készpénzjárandóság.
A II. osztályú (háromnegyedbéres) alkal mazottat a gabona, föld, só, szalonna, petró leum és készpénzjárandóság 70%-a, a III. osztályú (félbéres) alkalmazottat 50%-a, egyebekben pedig a fentiekkel azonos bér illeti meg
A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.
1. A természetbeni járandóságot negyedévenkint előre, a készpénzjárandóságot havonkint utólag, a bakancsot pedig a szolgálati év kezdetétől számított 6 hónap elteltével, de 8 hónapnál nem később kell kiszolgáltatni
2. Ha az alkalmazott (cseléd) tehenet nem tart, őt tejjárandóság illeti meg. Ebben az esetben lejjárandóság címén családonkint napi 1 liter tej, mint alaptejjárandóság, ezenfelül minden gyermek után gyermekenkint és naponkint fél-fél liter tej jár a gyermek 14. életévének betöltéséig. Az alap és a gyermektejjárandóság együttes mennyisége azonban családonkint és naponkint legfeljebb 2 és fél liter leltet.
3. Abban az esetben, ba a sertéspestis elleni szimultánoltás nincs hatósági engedélyhez kötve, vagy a hatóság a szimultánoltást engedélyezte és a munkáltató (gazda) a saját sertéseit szimultánoztatja, köteles az alkalmazott (cseléd) sertéseinek egyidejű szimultánoztatásáról gondoskodni. A sertések oltására felhasznált szérum árát a hízósertéseknél egészben, a többi sertéseknél felerészben az alkalmazott (cseléd), az állatorvosi költségeknek pedig teljes egészét (kivéve a hízósertések költségét) a munkáltató (gazda) viseli.
4. A cselédállaútok részére istállóról, alom-szalmáról és pásztorról, valamint a helyi szokásoknak megfelelő apaállatról a munkáltató (gazda) gondoskodik. Pásztorról a munkáltató (gazda) csak abban az esetben köteles gondoskodni, ha a saját állatait is őrizteti.
A gazdasági alkalmazott (cseléd) az általa tartható apró állatok közül a nagybaromfik által okozott kárt a munkáltatónak (gazdának) megtéríteni tartozik,
A cselédállatok trágyájával a munkáltató (gazda) szabadon rendelkezik.
5. Ha a gazdasági alkalmazott (cseléd) nem tart fenn családot, lakás helyeit hálóhelyet is köteles elfogadni. A hálóhely tekintetében a 10. fejezet 3. pont alattiakat a munkáltató (gazda) figyelembevenni köteles.
6. A gazdasági alkalmazott (cseléd) a munkáltató (gazda) kívánságára aratási és csép-lési munkát is köteles végezni. Ebben az esetben az alkalmazott az aratási és cséplési munkára előirt munkaidőben (5. fejezet 1. pont, d) alpont) dolgozni, a munkáltató (gazda) pedig az alkalmazottnak (cselédnek) a kikötött bérén felül részkereset 25%-án kiszolgáltatni köteles.
7. Ha a gazdasági alkalmazott (cseléd) gyümölcs- vagy kertgazdaságban akár teljes, akár részleges munkaidőben végez nem szakképzettséget igénylő ilyen munkát, neki külön díjazás nem jár.
8. A kapás vincellér bér fizetése szempontjából vincellérnek tekintendő az a munkavállaló, aki a szőlőmivelésnek minden külön szakértelmet igénylő munkáját is elvégzi.
9. A magángazdaságban foglalkoztatott, valamint a községi, közbirtokossági, stb. mező- és hegyőröknek az illető osztályba (I., II., III. osztályba) tartozó éves gazdasági alkalmazottra (cselédre , vagy idénymunkásra (sommás, hónapos) megállapított bér jár.
10. Az egész évre felfogadott községi és közbirtokossági pásztorok bére nem lehet kevesebb, sem több, mint az 1. osztályú (egész béres) konvenciós gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) megállapított évi bér.
11. A nem egész évre. hanem idényre felfogadott községi és közbirtokossági pásztorok havi bére nem lehet kevesebb, sem több, mint az 1. osztályú idénymunkásokra (sommásokra) megálapított havi bér.
12. A mezőgazdaságban alkalmazott iparosoknak a szakmájuk szerint irányadó kollektiv szerződésben megállapított bérek fizetendők. A természetben kapott járandóságaik értékének átszámításánál a 3. Fejezet 5. pont alattiak az irányadók.
13. Az állatok gondozásával megbízott minden gazdasági alkalmazottnak (cselédnek) - a pásztorok kivételével - a szarvasmarha és ló szaporulata után választáskor darabonkint 10-10, vagy ehelyett 1éves korbandarabonkint 20-20 forint állattenyésztési jutalom (prémium) jár.
14. Az állami gazdaságokban alkalmazott és állami fizetési osztályba sorolt gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) a jelen fejezetben megállapított bérek nem vonatkoznak.
12. Az aratási munkákra megállapítható munkabérek alsó és felső határa
Részbér mellett:A) Csak aratás munkája fejében (beleértve a gereblyézést és kuszakötést is) élelmezés mellett aratópáronkint a szemtermésből, a szalmából, a polyvából és a törekből járó rész tekintetében
B) Aratás, hordás és asztagolás együttes munkái fejében (beleértve a gereblyézést és a kuszakötést is) élelmezés mellett aratópáronkint a szemtermésből a szalmából, a polyvából és a törekből járó rész tekintetében
C) Biztosíték [vagylagos bér) kataszteri hol-dankint:
Szakmánybér mellett: Csak az aratás munkája (beleértve a gereblyézést és a kuszakötés is) fejében élelmezés nélkül kataszteri holdankint járó szakmánybér tekintetében
A munkásoknak minden 5 kataszteri hold learatása után 1 kocsi szalma is jár.
A mubkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:
1. Abban az esetben, ha a munkáltató (gazda) az aratáshoz marokrakó aratógépet (szükséges vontatóerővel) ad, a munkásokat a megállapított munkabérnek csak 60%-a, kévekötő aratógép használata esetében pedig annak csak 50%-a illeti meg.
2. Az aratómunkásoknak, úgyszintén a podgyászaiknak a hét végén, vagy a munka bevégzésével a lakóhelytől a munkahelyig és a lakóhelyre visszaszállításáról - ha a távolság 3 km-nél nagyobb - munkáltató (gazda) köteles gondoskodni.
3 Ha az aratómunkások a munkahelyen alszanak, részükre a munkáltató (gazda) tiszta, egészséges és világos hálóhelyet köteles biztosítani.
4. Az aratómunkásoknak járó élelmezés fejenkínt és naponkint háromszori bőséges étkezésből, ebből a déli étkezésre feltétlenül meleg ételből áll. Ha a munkáltató (gazda) készételt nem ad, az aratómunkásoknak fejenkint és naponkint a következő élelmezés jár: 75 dkg kenyértiszt, 25 dkg főzőliszt, 15 dkg fehéráru (zsir, szalonna), 0 5 kg burgonya, 0.5 kg vegyesfőzelék, 4 dkg só, 0.5 liter tej, 50 fillér fűszerpénz és heti 1 kg hús.
13. A cséplési munkára megállapítható munkabérek
A cséplés és kazalozás együttes munkái (ideértve a polyva és esetleg törek kazalozását, továbbá zsákolást és a magtárba hordást is) fejébon élelmezés nélkül járó részes munkabér,A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket:
1. Élelmezés mellett a cséplési részbér naponkint 6 kg búza, vagy más elcsépelt termény azonos egyenértékű mennyiségével csökken.
2. A cséplőmunkásoknak, úgyszintén podgyászaiknak a hét végén vagy a munka bevégzésével a lakóhelytől a munkahelyig és a lakóhelyre visszaszállításáról - ha a távolság 3 km-nél nagyobb - a munkáltató (gazda) köteles gondoskodni.
3. Ha a cséplőmunkások a munkahelyen alszanak, részükre a munkáltató (gazda) tiszta, egészséges és világos hálóhelyet köteles biztosítani.
14. A burgonya, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, cirok. napraforgó, ricinus, réti-széna és sarjú, valamint a szántóföldi takarmánynövények részes munkáira megállapítható munkabérek
A munkást terhelő összes kézimunkákat és az azok fejében járó részesmunkabéreket élelmezés nélkül kataszteri holdankint a következők szerint kell megállapítani:1. Burgonyánál:
az ültetéssel, miveléssel (kétszeri kapálással, valamint a töltögetéssel), a betakarítással (beleértve a válogatást is), a munkaadó igájával történő behordassál (beleértve a kocsirarakást) és az elvermeléssel kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér
Ha a munkás csak a betakarítás és a be-hordás munkáját végzi, munkabére a föld minőségére tekintet nélkül ipari burgonyából a termés 1/6 része, étkezési burgonyából pedig a termés 1/7 része.
2. Tengerinél:
a miveléssel (egyeléssel, háromszori kapálással, fattyazással), a betakarítással (beleértve a válogatást, a szárnak a földszintjén való levágását és a kötözést is) és a behordással (beleértve a górébarakást és a szár behordását) kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér
Ha a munkás csak a betakarítás és a behordás munkáját végzi, munkabére
5. Cukorrépánál:
a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, háromszori kapálással), a betakarítással (beleértve a termés helyén való fejelést, kupacbarakást és a kupacoknak levéllel való letakarását is) és a munkaadó igájával történő behordassál (beleértve a kocsira, mezeivasutra, vagy helyi szokás szerint a feladóállomáson a vagonbarakás munkáját is) kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül
a termés (gyökértermés és répafej) 2/5 része.
Ha a munkáltató (gazda) műtrágyát használ, a munkás a műtrágya árát a részesedése arányában megfizetni tartozik.
A munkásnak joga van a cukorgyár állal az ő része után juttatott cukorra, melaszra és
répaszeletre is. Ha a munkavállaló a melasz és répaszeletet eladja, erre a munkáltatónak elővásárlási joga van.
4. Takarmányrépánál: a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, kétszeri kapálással), a betakarítással (beleértve a kiszedést és levelezést) és a munkáltató igájával történő behordassál kapcsolatos összes kézimunkák (ideértve a prizmázást és a prizmáknak földdel való letakarását is) elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül a termés.................... 1/3 része.
5. Ciroknál:
a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, kétszeri kapálással), a betakarítással (a levágással, a szakállnak a szártól való elválasztásával és szárításával, a szárnak kúpokba rakásával), úgyszintén a munkáltató igájával való behordással, a magnak lefejtésével kapcsolatos munkák elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül a szakáll-, a mag- és szártermés 1/3 része.
6. Napraforgónál:
a miveléssel (egyeléssel, háromszori kapálással), a betakarítással (beleértve a válogatást, a szárnak a földszintjén való levágását, kötözését és kupokbarakását is) a munkáltató igájával történő behordassál, valamint a mag kézikiverésével, szárításával és egyszeri rostálásával kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül a mag- és szártermés.......... 1/3 része.
7. Ricinusnál:
a miveléssel (egyeléssel, kétszeri kapálással és kacsozással), a gumók leszedésével és szárításával, a szár levágásával, valamint a termésnek a munkáltató igájával történő behordásával kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér
8. Rétiszéna és sarjú, valamint a szántóföldi takarmánynövények: egyszeri kaszálással, szárítással, gyűjtéssel, behordással és kazalozással kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket:
1. Ha a munkás az 1-8. pont alatt megjelölt kézimunkák valamelyikét nem végzi el, a részkeresetből annyi I. osztályú munkás részére megállapított órabérnek megfelelő termény (terményérték) tartható vissza, ahány óra az elmaradt munka elvégzéséhez szükséges lett volna.
2. A munkáltató (gazda) a tengeri és napraforgó részesmunkájához két kapálásnál ló-kapát és igaerőt köteles adni, ezzel szemben a kezelőszemélyzetet a munkásoknak kell adni. Ha a munkáltató (gazda) lókapát nem ad és a kapálást a munkások kézierővel végzik, őket 1/3 rész helyett 2/5 rész illeti meg.
3. A munkáltató (gazda) a tengeri-, cukorrépa-, takarmányrépa-, cirok- napraforgó- és ricinusföldet megfelelően megmivelve, bevetve, kikelt állapotban, a burgonyaföldet pedig jó termőerőben, ültetésre előkészítve köteles átadni és a vetőmagot is tartozik szolgáltatni.
Abban az esetben, ha a burgonya ültetéséhez szükséges vetőmagot a munkás adja, annak helyi árát a munkáltató (gazda) megtéríteni köteles.
4. A tengeri köztesnövényét a munkáltató (gazda) állal rendelkezésre bocsátott mag felhasználásával a munkás köteles elvetni. Ha a köztes vetőmagot a munkás adja, annak a helyi árát a munkáltató (gazda) megtéríteni köteles.
15. A burgonya, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó és rostkender szakmánymunkáira vonatkozóan megállapítható munkabérek alsó és felső határa
16. A szőlő részesmunkájára megállapítható munkabér
A szőlő részesmivelésével kapcsolatos és a munkáltató (gazda) utasítása szerint végzendő összes munkák, úgymint a nyitás (kitányérozás), metszés, harmatgyökerezés, kikötés, karópótlás, igazítás, venyigekihordás, a szükség-szerinti permetezés, (vizhordás a gazda igájával, a szükségszerinti füriporozás, négyszeri kapálás, hónaljazás (kacsozás), háromszori kötözés, csonkázás (kurtítás), szüretelés, a gazda igájával történő betakarítás, porbujtás - ahol ez szükséges - (állag a tőkék 25%-ánál), fedés és sorközfelvágás elvégzése fejében élelmezés nélkül járó részbér a termés 50%-a.A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani még a következőket:
1. A védőszerek és anyagok költsége a részesedés arányában megoszlik a munkáltató (gazda) és a munkás között.
2. A venyige 50%-a a munkáltatót (gazdát), 50%-a pedig a munkást illeti meg.
3. A szőlőcsősz bére a munkáltatót (gazdát) és a munkást fele-fele részben terheli.
4. Abban az esetben, ha a részes mivelési szerződést egy évnél hosszabb időre kötötték meg, a munkás évenkint a szőlőterület 1/5-ének trágyázásával kapcsolatos kézimunkákat is köteles elvégezni.
5. Ha a szőlőgazdaságban csemegeszőlőtermelés is folyik és az a piacon kerül értékesítésre, a munkás a szedésben és a piacra való szállításban közreműködni köteles.
17. A szőlő szakmánymunkáira megállapítható munkabérek alsó és felső hutára
18. Az éves dohánykertészekre megállapítható éviibér. A dobánykertész évi munkabére.
a) a termés 50%-a,b) 1200 négyszögöl tengeriföld megszántva és ültetésre előkészítve,
c) 200 négyszögöl kertföld megszántva,
d) 1 tehéntartás és borjának tartása a szolgálati év végéig, de legfeljebb 1 éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,
e) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn tartása féléves korig (valamint szabad hízótartás alkalmazott saját takarmányával),
f) baromfitartás: 12 tyúk, 1 kakas, 20 kacsa, liba, vagy pulyka,
g) lakás: egy szoba, konyha, kamra és padlás,
h) tüzrevaló a szükséges mennyiségben, vagy 6 ürméter kemény hasábfának megfelelő tűzifa-mennyiség,
i) palántanevelésért 10 forint, a kertész kívánsága szerinti időben,
j) a dohányjövedék által folyósított termelési előleg 50%-a, ez az elszámoláskor a beváltási árból levonandó.
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani a következőket.
1. A dohánykertész állatainak részére istállóról, alomszalmáról, pásztorról és a helyi szokásoknak megfelelően apaállatról a munkáltató (gazda) gondoskodik. Pásztorról a munkáltató (gazda) csak abban az esetben köteles gondoskodni, ha a saját állatait is őrizteti.
A dohánykertész az általa tartható apróállatok közül a nagy baromfik által okozott kárt a munkáltatónak (gazdának) megtéríteni tartozik.
A dohánykertész állatainak trágyájával a munkáltató (gazda) szabadon rendelkezik.
2. Abban az esetben, ha a sertéspestis elleni szimultánoltás nincs hatósági engedélyhez kötve, vagy a hatóság a szimultánoltást engedélyezte és a munkáltató (gazda) a saját sertéseit szimultánoztatja, köteles a dohánykertész sertéseinek egyidejű szimultánoztatásáról gondoskodni. A sertések oltására felhasznált szérum árát a hízósertéseknél egészben, a többi sertéseknél felerészben a dohánykertész, az állatorvosi költségeknek pedig teljes egészét (kivéve a hízósertések költségét) a munkáltató (gazda) viseli.
3. A munkáltató (gazda) a dohánykertésznek a helyi szokásoknak megfelelő nagyságú terület aratását köteles biztosítani. Ezenfelül rétiszéna, vagy sarjú kaszálására is megfelelő terület biztosítandó a dohánykertész részére.
4. A munkáltató (gazda) a dohánytermelésre kijelölt földet jó termőerőben, megfelelően előkészítve köteles átadni és a kincstár által szolgáltatott vetőmagot is tartozik szolgáltatni.
A munkáltató (gazda) köteles a palánta-neveléshez istállótrágyát és kereteket adni, továbbá alkalmas dohánypajtát és csomózót, műtrágyázás esetén pedig a műtrágyát is. A csomózó fűtése és világítása a munkáltató (gazda) kötelessége.
5. A dohánykertész a munkáltatónak (gazdának), vagy megbízottjának utasítása szerint végzi a termeléssel járó valamennyi munkát (melegágy készítését, palántanevelést, ültetést, öntözést, szükségszerinti kapálást, kacsozást, törést, füllesztést, fűzést, szárítást, csomózást, a gazda igájával való behordást, szárvágást, a munkáltató igájával a beváltóhelyre történő szállítást, valamint a dohányvetőmag és ipari dohánymag termelését.) Mindezen munkák végzésénél a szükség esetén foglalkoztatott kisegitőmunkásokat a dohánykertész alkalmazza és fizeti.
A termeléshez szükséges kézieszközöket a dohánykertész adja: a melegágytakarót és a szükségszerinti dohányzsineget, ha a kertésznek nincs a munkáltató (gazda) köteles beszerezni, de ez tulajdonában marad. Utóbbi esetben is a melegágytakaró elkészítése a dohánykertész kötelessége.
6. A dohányültetvény és pajta őrzési költsége fele-fele részben a munkáltatót (gazda) és a dohánykertészt terheli.
A tűz- és jégkárbiztosításnak díját a dohány bevallási árából részesedés arányában a munkáltató (gazda) és a dohánykertész közösen viseli és ennek megfelelően részesedik a kártérítésből.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
A munkabérmegállapító határozatban ki kell mondani, hogy a munkabérmegállapító bizottság által megállapított munkabéreknek visszamenő hatályuk nincs; a gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) megállapított munkabérek 1947. évi április hó 1-től kezdve hatályosak.HATÁLYBALÉPÉS
Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottság által megszabott irányelveket a 31374/1945. FM rendelet 17. §-ának első bekezdésében foglaltak értelmében a földmivelésügyi miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott Irányelvek a Magyar Közlönyben való közzététel napján lépnek hatályba."3. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő
a) a munkavállaló, ha a megengedett munkabérnél magasabb munkabért köt ki;
b) a munkaadó, vagy intézkedésre (felügyeletre) jogosított megbízottja, ha a megengedett munkabérnél kevesebbet, illetőleg többet igér. vagy fizet.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. tc. valamint a 8960/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései az irányadók.
(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságának a hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni.
4. §
A jelen rendelet kihirdetésének a napján lép hatályba és e nappal a gazdasági munkabérmegállapítás általánosan kötelező új irányelveinek jóváhagyása tárgyában kiadott 140800/ 1946. FM rendelet (Magyar Közlöny 96. szám) 1-3. §-ai hatályukat vesztik.
Budapest, 1947. évi február hó 20-án.
Dr. Bárányos Károly s. k.,
földmivelésügyi miniszter
Lábjegyzet
Helyesbítette a Magyar Közlöny 1947/48. száma. Megjelent 1947.02.27.
Helyesbítette a Magyar Közlöny 1947/48. száma. Megjelent 1947.02.27.
Helyesbítette a Magyar Közlöny 1947/48. száma. Megjelent 1947.02.27.
Helyesbítette a Magyar Közlöny 1947/48. száma. Megjelent 1947.02.27.
Helyesbítette a Magyar Közlöny 1947/48. száma. Megjelent 1947.02.27.
