adozona.hu
90000/1947. VII. PM rendelet
90000/1947. VII. PM rendelet
Budapest székesfőváros területén az újonnan emelt épületekre engedélyezhető rendkívüli ideiglenes házadómentesség és annak különleges feltételei tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendes és a rendkívüli házadómentességről, valamint a helyreállítási és átalakítási házadókedvezményről szóló 10750/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 210. szám; a továbbiakban: R.), valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 198090/1946. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny 275. szám; a továbbiakban: H. M. R.) 1., 3., 4., 5., 7-10. §-ai tekintetében - a 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján -az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem:
...
90000/1947. VII. PM rendelet
Budapest székesfőváros területén az újonnan emelt épületekre engedélyezhető rendkívüli ideiglenes házadómentesség és annak különleges feltételei tárgyában
A rendes és a rendkívüli házadómentességről, valamint a helyreállítási és átalakítási házadókedvezményről szóló 10750/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 210. szám; a továbbiakban: R.), valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott 198090/1946. VII. PM rendelet (Magyar Közlöny 275. szám; a továbbiakban: H. M. R.) 1., 3., 4., 5., 7-10. §-ai tekintetében - a 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján -az építés- és közmunkaügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem:
1. §A R. 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az újjáépítési miniszter velem egyetértve 19100/1946. UM rendeletével (Magyar Közlöny 221. szám) Budapest székesfővárost rombolt városnak nyilvánította, illetőleg a R. 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az építés- és közmunkaügyi miniszter velem egyetértve kiadott 3000/1947. ÉKM rendeletével meghatározta Budapest székesfővárosnak városfejlesztési szempontból különösen fontos és fontos, valamint az ilyen jellegűeknek nem tekinthető területeit. Ezekre figyelemmel a R. 3. §-ában meghatározott rendkívüli ideiglenes házadómentességet Budapest székesfőváros területén az alábbiak szerint kell megállapítani.
Beépítetlen telken újonnan emelt épületek rendkívüli ideiglenes házadómentessége
2. §(1) Harminc évre terjedő rendkivüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a R. 3. § (1) bekezdése alapján Budapest székesfőváros területéből a Duna balparti oldalán
a) a Fővám-tér északi oldala, a Só-utca északi oldala, a Veres Pálné-utcának a Só-utoa és Bástya-utca közötti szakasza, a Bástya-utca északnyugati oldala, a Kecskeméti-utca és Kálvin-tér sarkán lévő 24,116. helyrajzi számu telek Magyar-utcai határa, valamint ugyanezen telek északi határa, a Muzeum-körút nyugati oldala, a Somogyi Béla-ut délnyugati oldala, a Bajcsy-Zsilinszky-ut nyugati oldala a Marx-térig, a Marx-tér nyugati és északnyugati oldala, a Váci-ut nyugati oldala, a Wahrmann-utca déli oldala, a Kárpát-utca nyugati oldala, a Garam-utcának a Kárpát-utca és Dunapart közötti meghosszabbított vonala, valamint a meghosszabbított vonaltól délfelé a pesti Dunapart Fővám-térig terjedő szakasza által elhatárolt területen,
b) az Andrássy-ut mindkét oldalán lévő teleksoron beleértve az Oktogon-tér és Körönd telkeit,
c) a Rákóczi-ut mindkét oldalán lévő telek-soron,
d) a Nagykörút északkeleti, illetőleg keleti oldalán, Podmaniczky-utcától a Rákóczi-utig,
e) a Dózsa György-utnak a Thököly-uttól a Podmaniczky-utcáig terjedő szakaszán,
f) a Bajcsy-Zsilinszky-ut keleti oldalán a Révay-utcától a 24.904. helyrajzi számu telek déli határáig terjedő teleksoron,
mint városfejlesztési szempontból különösen fontosnak nyilvánított és köziművekkel ellátott területen fekvő, be nem épített telken emelt bérházat és társasházat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területnek az a része, amelyet a Markó-utca északi oldala, a Bajcsy-Zsilinszky-utnak a Markó-utcától északra terjedő nyugati oldala, n Marx-tér, a Váci-utnak a Marx-tér és Kádárutca között fekvő szakaszának nyugati oldala, a Kádár-utca déli oldala, a Visegrádi-utcának a Kádár utca és Szent István-körut közötti szakaszon fekvő keleti oldala, a Koháry-utca keleti oldalának a Szent István-körut és Rothermere-utca közötti szakasza, a Rother-mere-utca déli oldala a Dunapartig, a Duna-partnak a Rothermere-utca és a Markó-utca közötti szakasza határol, városfejlesztési szempontból ezúttal sem különösen fontos, sem fontos területnek nincs minősítve, az itt fekvő beépítetlen telkekre emelt bérház és társasház tehát ezidőszerint a rendkívüli ideiglenes ház-adómentességben nem részesíthető.
3. §
Harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a R. 3. § (1) bekezdése alapján Budapest székesfőváros területéből a Duna jobbparti oldalán.
a) a Bartók Béla-útnak a Szent Gellért-tértől a Móric Zsigmond-körtérig terjedő szakaszon fekvő keleti, illetőleg délkeleti oldala, a Verpelétí-ut déli teleksora, a Budafoki-utnak - a Verpeléti-ut és a Szent Korona utja közötti szakaszon fekvő - keleti oldala, a Szent Korona útjának a Budafoki-ut és Palást-utca közötti szakaszon fekvő délkeleti teleksora, a Palást-utca déli, illetőleg délkeleti teleksora, a Dunapartnak a Palást-utca vonalától a Szent Gellért térig terjedő szakasza által határolt területen,
b) a Bartók Béla-utnak a Mészöly-utcától a Kökörcsin-utcáig terjedő szakaszán levő telkeken - beleértve a Móricz Zsigmond-körtér és Lenke-tér telkeit,
c) valamint a Mártirok-utja mindkét oldala, a Széna-tér mindkét oldala, a Vérmező-utca, Lógodi-utca mindkét oldala a Körmöczi-lépcsőig, a Körmöczi-lépcső mindkét oldala, a Bécsikapu-térnek a Várfalon kívül eső részére homlokzattal bíró telkei, a Várfal keleti síkja, a Halászbástya keleti síkja, a Sikló pályája, a Clark Ádám-tér és Mónus Illés-rakpart által határolt területen, mint városfejlesztési szempontból különösen fontosnak nyilvánított és közművekkel már ellátott területen fekvő, beépítetlen telken emelt bérházat és társasházat.
4. §
(1) Harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a R. 3. § (1) bekezdése alapján azt a bérházat és társasházat, amelyet a VI., továbbá a (2) bekezdésben foglalt megszorítással a VII. és végül a VIII. építési övezetek közművekkel ellátott területén, mint városfejlesztési szempontból fontosnak nyilvánított területen fekvő beépítetlen telekre emelnek.
(2) A VII. építési övezetnek a Budapesti Építésügyi Szabályzat 8. §-ának b) pontja alatt felsorolt részén (Római fürdő és környéke), mint városfejlesztési szempontból nem fontos területen fekvő beépítetlen telekre emelt épületet rendkívüli ideiglenes házadómentesség nem illeti meg.
5. §
A R. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a székesfővárosnak a jelen rendelet 2., 3 és 4 §-aiban fel nem sorolt, vagy felsorolt, de a minősítésből kizárt területein fekvő beépítetlen telkeken emelt épületeket a rendkívüli ideiglenes házadómentesség nem illeti meg.
Romház helyére emelt épületek rendkívüli ideiglenes házadómentessége
6. §Harminc évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a R. 3. §-ának (2) bekezdése alapján Budapest székesfővárosnak a jelen rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a), b). c), d), e) és f) pontjaiban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - meghatározott, valamint a 3. § a), b) és c) pontjaiban megjelölt, városfejlesztési szempontból különösen fontos területén fekvő, a hatóság által romháznak nyilvánított épületek helyére emelt épületet.
7. §
Huszonöt évre terjedő rendkivüli ideiglenes házadómentesség illeti meg a Budapest székesfővárosnak a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott, városfejlesztési szempontból fontos területén fekvő romház helyére emelt épületet.
8. §
Húsz évre terjedő rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg Budapest székesfővárosnak városfejlesztési szempontból különösen fontosnak és fontosnak nyilvánított területén kívül fekvő romház helyére emelt épületet.
Vegyes rendelkezések
9. §(1) A jelen rendelet 2., 3. és 4. §-ai szerint meghatározott rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak akkor engedélyezhető, ha az új épület a H. M. R. 3. §-ának (1) bekezdésében, a 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint annak a 8, §-ában előirt valamennyi feltételnek és követelménynek megfelel és ha a 2. és 3. §-ban meghatározott területen emelt új épület a Budapesti Építésügyi Szabályzatban az épület magasságára megállapított felső határt eléri, a 4. §-ban meghatározott területen emelt új épület pedig a Budapesti Építésügyi Szabályzatban az illető építési övezetre felső határként megállapított lakásszámmal bir.
(2) A jelen rendelet 6., 7. és 8 §-aiban meghatározott rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak akkor engedélyezhető, ha az új épület a H. M. R. 3. §-ának (2), (3) és (4) bekezdéseiben, a 6. §-ának (6) bekezdésében, valamint a 8. §-ában előirt valamennyi feltétetnek és követelménynek megfelel.
(3) A családi házat (H. M. R. 1. § (4) pont) a rendkívüli ideiglenes házadómentesség csak akkor illeti meg, ha
a) a létesíthető három lakás (két lakás és házfelügyelői lakás) közül a legfeljebb 50 m2 alapterületű házfelügyelői lakáson kivül még egy kislakás (H. M. R. 1. § 9. ponti épül, a harmadik lakás alapterülete pedig 100 négyzetméternél nem nagyobb,
b) a Budapesti Építésügyi Szabályzatban az illető építési övezetre megállapított mértéket elérő, szabályszerűen kialakított telken épült.
(4) Családi házban házfelügyelői lakás építése nem kötelező, de a további két lakást a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mérettel kell építeni. Ha a családi házat csak egy lakással építik, az a lakás csak kislakás lehet.
10. §
A rendkívüli ideiglenes házadómentesség megállapítása szempontjából a H. M. R. 14. §-ában, valamint az abban foglalt utalás alapján a H. M. R. 13. §-ában, egyéb vonatkozásokban pedig a H. M. R 36, 37. és 42. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell betartani.
Budapest, 1947. évi február hó 18-án.
Dr. Rácz Jenő s. k.,
pénzügyminiszter