adozona.hu
100.293/1947. XI. a. PM rendelet
100.293/1947. XI. a. PM rendelet
a lakás- és üzletbérnyugták illetékéről szóló 1110/1947. ME rendelet végrehajtása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lakás- és üzletbérnyugták illetékéről szóló 1110/1947. ME rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
A R. 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetéket kell fizetni minden bérbeadott épület (épületrész) használatáért a bérlő által teljesitett ellenszolgáltatás (bér) után, tekintet nélkül arra, hogy az ellenszolgáltatás (bér) teljesítésének elismeréséről okiratot (nyugtát) állitottak-e ki vagy sem. Az illetékkötelezettség szempontjábó...
100.293/1947. XI. a. PM rendelet
a lakás- és üzletbérnyugták illetékéről szóló 1110/1947. ME rendelet végrehajtása tárgyában
A lakás- és üzletbérnyugták illetékéről szóló 1110/1947. ME rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §Az illeték tárgya
(1) A R. 1. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetéket kell fizetni minden bérbeadott épület (épületrész) használatáért a bérlő által teljesitett ellenszolgáltatás (bér) után, tekintet nélkül arra, hogy az ellenszolgáltatás (bér) teljesítésének elismeréséről okiratot (nyugtát) állitottak-e ki vagy sem. Az illetékkötelezettség szempontjából közömbös, hogy az épületet milyen célra adták bérbe s hogy azt házadómentesség illeti-e vagy sem.
(2) A bérlő által teljesített ellenszolgáltatás (bér) illeték alá esik akkor is, ha a bért nem a ház tulajdonosa, hanem a bérbeadott épület (épületrész) haszonélvezője, használója, vagy birlalója mint bérbeadó részére fizetik.
(3) Társasházaknál a tulajdonostársak részére társasháztulajdoni illetőségük bérbeadása után fizetett bér, részvénytársasági és szövetkezeti formában működő társasházaknál pedig a tagokat részvényeik vagy részjegyeik alapján megillető helyiségek bérbeadása után a tagok részére fizetett bér is illeték alá esik.
(4) Házhaszonbérlet esetében csak az egyes bérlemények tényleges bérlői (lakók) által a házhaszonbérlőnek fizetett összegek esnek a R-ben megállapított illeték alá. A házhaszonbérlő által a tulajdonos részére teljesitett fizetéskor azonban csak akkor jár nyugtailleték, ha a fizetett összegről nyugtát állítanak ki. Ennek lerovása tekintetében a nyugtára vonatkozó általános rendelkezések az irányadók.
(5) Az albérlők által fizetett bér nem tárgya a R-ben megállapított illetéknek.
(6) Az illetékkötelezettség szempontjából az épület fogalma alá tartozik minden olyan építmény és annak tartozéka, amely a házadóra vonatkozó jogszabályok szerint házadó alá esik.
2. §
Az illeték alapja
(1) A R. 1. §-ának (4) bekezdése szerint az illeték alapja a bérlő által a bérlemény használata és az azzal kapcsolatos szolgáltatások fejében a bérbeadó részére teljesitett bármilyen ellenszolgáltatás. Eszerint azoknak a fizetéseknek és egyéb szolgáltatásoknak az együttes összegét kell illetékalapul venni, amelyeket a bérlő a bérbeadónak a bérleti viszonyból származó bármilyen követelése kiegyenlítésére teljesít. Az illeték alapjához számítandó különösen:
1. a pénzben kikötött, szoros értelemben vett lakás- és üzletbér;
2. az épület bármely részének hirdetés céljaira vagy egyéb célra történő bérbeadásából, avagy a kapualj és udvartér bérbeadásából származó nyers bérjövedelem;
3. a bérlő által természetben teljesített bármilyen szolgáltatás, továbbá a házbirtokos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, köz- és magánjogi terhek, u. m. adók illetékek, adóssági kamatok stb.;
4. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérleti jogviszonyból kifolyólag egyszersmindenkorra fizet;
5. az az összeg, amelyet a bérlő a vízvezetéknek, a villany- vagy gázvezetéknek, a fütőfelszerelésnek a használata és karbantartása fejében, továbbá az udvartér vagy kapualj világítása vagy tisztogatása, szemétkihordás vagy más efféle címen a házbirtokosnak külön fizet;
6. az az ősszeg, amelyet a bérlő a házbirtokos vagy bérbeadó beleegyezésével, illetőleg a hatósági engedély alapján a sajátjából a bérbevett épületnek, illetőleg helyiségnek felépitésére, állandó átalakítására vagy jókarbahozatalára fordított, kivéve azokat a fenntartási és karbantartási költségeket, amelyek a lakásbérleti szabályrendelet vagy más jogszabály alapján a bérlőt terhelik;
7. az épület (tetőzet, stb.) helyreállítása folytán megállapodás vagy az erre vonatkozó egyes jogszabályok alapján a bérlő által végzett munkálatok ellenértéke fejében a bérbe, beszámított összeg;
8. a bérlemény fűtéséért, világításáért, a melegvizszolgáltatásért és az ilyen berendezés üzembentartásáért fizetett összeg;
9. a felvonó és porszívó használatáért, azok üzembentartásáért, redőny- és üvegbiztosításért, továbbá a bérlemény takarításáért fizetett összeg;
10. a berendezéssel együtt bérbeadott helyiségeknél a leltár mellett átadott berendezési tárgyak használatáért fizetett összeg;
11. általában minden olyan szolgáltatás, amelyet a bérlő a házbirtokos részére vagy helyette teljesít.
(2) Nem számíthatók az illeték alapjához:
1. a bérlőt terhelő víz-, vizmérőhasználati, csatornahasználati dij vagy járulék és minden egyéb a bérlőt terhelő olyan közszolgáltatás, amelyet a község (város) a bérlőtől a bérbeadó utján szed be;
2. a házfelügyelői, segédházfelügyelői dij a szemétpénz, a kapupénz és hasonló mellékszolgáltatások.
(3) Társbérlet esetében a társbérlők önálló bérlőknek tekintendők, ennek folytán az illetékalap megállapítása szempontjából csak az egyes társbérlők által fizetett összegeket lehet figyelembe venni.
(11 Az egyes bérlők által fizetett összegek, illetőleg teljesített szolgáltatások pénzben kifejezett értékét kell az alábbi 5. §-ban foglaltak szerint vezetendő illetéklerovási ívbe bevezetni. Az egyes hónapokban kimutatott bérek összesített végösszegét pedig tízzel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni. A kikerekítésnél az 5 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 5 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig teljes 10 forintnak kell venni.
3. §
Az illeték mértéke
A 2. § rendelkezései szerint kiszámított illetékalap után járó illeték kulcsa jelenleg 1%.
4. §
Fizetési kötelezettség
(1) A R. 1. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a R.-ben szabályozott illetéket a bérbeadó köteles leróni. Az illetékért tehát a kincstárral szemben a bérbeadó felelős s a lerovás elmulasztásának, vagy szabálytalan lerovásának hátrányos jogkövetkezményei kizárólag őt terhelik.
(2) Ha a bérlő a bérlemény utján járó bér kifizetésekor az áthárított felerész illetéket nem fizeti meg, a bérbeadó a fizetett bérösszeg után járó illetéket ilyenkor is leróni köteles. A bérbeadó azonban az általa lerótt illeték felét a R. 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a bérlőtől ugyanolyan módon és ugyanolyan jogkövetkezmények terhe mellett követelheti, mintha a bérlő a bér fizetését mulasztotta volna el.
(3) Az illetéket akkor is le kell róni, ha a bérbeadó vagy pedig a bérlő személyes illetékmentességet élvez. Illeték csupán akkor nem jár, ha mind a bérbeadót, mind a bérlőt személyes illetékmentesség illeti meg.
5. §
A lerovás módja
(1) Az illetéket az "Illetéklerovási iv lakás-és üzletbér nyugtailleték lerovására" elnevezésű, az állami nyomda által előállított nyomtatványon kell leróni. A nyomtatványt bármely postahivatalnál 10 fillér előállítási költség megfizetése ellenében lehet beszerezni.
(2) Az illetéklerovási iv egy naptári év folyamán esedékessé vált illetékek lerovására szolgál. Minden naptári évre tehát uj illetéklerovási ívet kell beszerezni és vezetni.
(3) Minden egészen vagy részben bérbeadott házról külön-külön illetéklerovási ivet kelt vezetni. Társasházaknál azonban az egyes tulajdonostársak, részvénytársasági és szövetkezeti formában működő társasházaknál pedig az egyes tagok által bérbeadott bérleményekről (lakásokról, üzletekről) a bérbeadó külön illetéklerovási ívet köteles vezetni.
(4) A (3) bekezdés szerint vezetendő illetéklerovási ívbe az egyes bérlők nevét és a bérlemény megjelölésére vonatkozó adatokat pontosan be kell vezetni. Ha valamely ház bérlőnek felsorolására egy illetéklerovási iv nem elég, a bérlőket folytatólagosan kiállított íveken kell felsorolni.
(5) A bérlő által a bérlemény használatának és az azzal kapcsolatos mellékszolgáltatásoknak fejében a bérbeadó részére teljesített - a 2. §-ban felsorolt, illetékalapul szolgáló - minden ellenszolgáltatást az arra a hónapra vonatkozó függőleges hasábban kell feltüntetni, amely hónapban a fizetés vagy szolgáltatás történt. Ha az egy hónapra eső lakás- és üzletbért több részletben fizetik, vagy ha a 2. §-ban felsorolt szolgáltatásokat külön-külön teljesítik, ezeket havonkint össze kell adni s a hónap folyamán teljesített fizetések és szolgáltatások értékét egy összegben kell az illetéklerovási ivbe bevezetni. Ha pedig a bért egy hónapnál hosszabb időközökben (pl. negyed- vagy félévenkint) fizetik, illetőleg a szolgáltatásokat egy hónapnál hosszabb időközökben teljesitik, a bér vagy a teljesített szolgáltatás értékét egy összegben arra a hónapra vonatkozó függőleges hasábban kell feltüntetni, amely hónapban a fizetés, illetőleg teljesítés történt.
(6) Az előbbi (5) bekezdésben foglaltak szerint az illetéklerovási ivbe havonkint bevezetett összegeket a hónap végén össze kell adni. Ha valamely ház bérlőinek felsorolása több illetéklerovási ivre terjed, az egyes iveken mutatkozó végösszegeket az utolsó iven összesíteni kell. A havi végösszeget a 2. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint tízzel maradék nélkül osztható összegre kell kikerekíteni.
(7) A havi végösszeg után járó 1%-os illetéket az illetéklerovási iv hátlapján illetékbélyeg felragasztásával kell leróni. Az illetéklerovási iv hátlapja keretvonalakkal az egyes hónapokra vonatkozóan 12 egyenlő részre van felosztva. Az egyes hónapokban fizetett bérek, illetőleg teljesített szolgáltatások után lerovandó illetékbélyegeket arra a hónapra vonatkozó bekerített részben kell felragasztani, amely hónapban a béreket fizették, illetőleg a szolgáltatásokat teljesítették. Az 1947. évi február havi végösszeg után járó illetékbélyegeket tehát az illetéklerovási iv hátlapján a "Február" jelzésű részbe kell felragasztani. A felragasztott bélyeget (bélyegeket) sem átirni, sem felülbélyegezni nem szabad.
(8) Az illeték lerovására szolgáló bélyeget (bélyegeket) legkésőbben az azt követő hónapnak az 5. napjáig kell felragasztani, amely hónapban a béreket fizették, illetőleg a szolgáltatásokat teljesítették. Az 1947. évi február hónapban fizetett bérek, illetőleg teljesített szolgáltatások után járó illetéket tehát legkésőbben az 1947. évi március hó 5-ig kell leróni.
(9) Egy naptári éven belül ugyanazt az illetéklerovási ivet kell használni még akkor is, ha a bérlők személyében vagy a bérleményekben változás állott be. A bérlő személyében történt változás esetében azonban az uj bérlő nevét a vonatkozó bérleménynél az illetéklerovási iv "Jegyzet" hasábjában fel kell tüntetni. Ha pedig az év folyamán az addig bérbeadottakon kívül uj bérleményt adnak bérbe, az uj bérlőt az illetéklerovási ívben folytatólagosan kell feltüntetni.
(10) Új ház helyiségeinek bérbeadása vagy egyéb uj bérlemény esetében, ha a házról vagy önálló bérleményről addig illetéklerovási ivet nem vezettek, illetéklerovási ivet attól a hónaptól kezdve kell vezetni, amely hónapban az első bért fizetik, vagy a szolgáltatást teljesítik. Az ilyen csonka évre vonatkozó illetéklerovási ivet is azonban csak a naptári év végéig szabad használni s a következő évre új illetéklerovási ivet kell beszerezni és vezetni.
6. §
Az illetéklerovási ív beszolgáltatása
(1) A naptári évekre szóló illetéklerovási íveket a december hónapra vonatkozó illeték lerovása után a következő naptári év január hó 15. napjáig a bérbeadott épület (épületrész) fekvése szerint illetékes állami adóhivatalhoz, Budapesten pedig az illetékkiszabási hivatalhoz be kell szolgáltatni. A beszolgáltatást személyesen vagy posta útján ajánlott levélben való beküldéssel kell teljesíteni. Személyes beszolgáltatáskor az állami adóhivatal (illetékkiszabási hivatal) az illetéklerovási ív beszolgáltatásának igazolásául elismervényt ad, amelyen a bélyeggel lerótt illeték összegét is feltünteti.
(2) Ha az illetéklerovási ívben foglalt bérletre, vagy az abban felsorolt összes bérletekre vonatkozó bérleti jogviszony évközben megszűnik, s így az illetéklerovási ívre tovább szükség nincsen, azt még évközben az azután következő hónapnak a 15. napjáig kell beszolgáltatni, amely hónapban az utolsó bérfizetés történt.
(3) A beszolgáltatott illetéklerovási iveket az állami adóhivatal (illetékkiszabási hivatal) felülvizsgálni köteles. A felülvizsgált illetéklerovási ívekre felragasztott illetékbélyegeket hivatalos felülbélyegzéssel meg kell semmisíteni.
(4) A felülvizsgált illetéklerovási iveket az adóhivatal (illetékkiszabási hivatal) a lerovás évét követő öt éven át megőrizni köteles.
(5) A felülvizsgálat során megállapított hiányról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésen a lerovásra kötelezett nevét és lakását, a hiány összegét és az esedékesség időpontját pontosan fel kell tüntetni. Azt az illetéklerovási ivet, amelyről a feljegyzés készült, a feljegyzéshez kell csatolni s a feljegyzést az illetékiktatókönyvbe kell beiktatni. A feljegyzés szerint járó illetéket kiszállás útján az okirati illetékek között kell előírni és fizetési meghagyással követelni. Az illeték és bírság kiszabására és elszámolására egyebekben a 209125/1946. XI. a. PM rendelet (Magyar Közlöny 285. szám) 13. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
7. §
Átmeneti rendelkezés
A R. 4. §-ában foglaltak szerint a R. rendelkezései az 1947. évi február hó 1. napján lépnek hatályba. Ennek folytán az illetéklerovási ívbe első ízben az 1947. évi február hó folyamán fizetett bérek, illetőleg teljesített szolgáltatások értékét kell bevezetni, tekintet nélkül arra, hogy a bérfizetés, illetőleg a szolgáltatás teljesítése milyen időszakra vonatkozóan történt. Az ezek után járó illetéket legkésőbben az 1947. évi március hó 5. napjáig kell leróni.
8. §
Hatálybalépés
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1947. évi január hó 28-án.
A miniszter helyett:
Dr. Antos István s. k.,
államtitkár