adozona.hu
509/B/2005. AB határozat
509/B/2005. AB határozat
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásána...
509/B/2005. AB határozat
az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6/C. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az indítványozó az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6/C. §-a alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kérte. Előadta, hogy a Kr. 17. § és 18. §-a alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) a háziorvosi szolgáltató tevékenységének díját utólagosan - a biztosítottak nyilvántartásáról szóló, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig benyújtott változásjelentést követő hónapban, azaz a tevékenység elvégzését követően két hónappal később - utalványozza. Mivel a kifogásolt rendelkezés alapján a finanszírozási szerződés megszűnése esetén a szolgáltatónak egyhavi díj jár, e szabály "a háziorvosokat jelentős összegekkel megrövidíti", nem kapják meg "az elvégzett munka után a díjat, bért", vagyis elesnek egyhavi juttatástól. Ezért - véleménye szerint - sérül az Alkotmány 9. §-a és 13. § (1) bekezdése.II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásánál a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe:1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései: "9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. "
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot "
2. A Kr. rendelkezése:
"6/C. § (1) A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgáltató a finanszírozás megszűnését követően, az adott szolgálat háziorvosához bejelentkezett biztosítottak két hónappal korábbi állapotnak megfelelő száma alapján, egyhavi díjazásra jogosult. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az indítvány azt is tartalmazta, hogy a Kr. egyéb rendelkezései-ó/D. §-a, 17-18. §-a, -is alkotmányellenesek, annak tartalmából azonban megállapítható, hogy az indítványozó a Kr. 6/C. §-át e rendelkezésekkel összefüggésben tartotta alkotmányellenesnek, és a kérelem csak az utóbbi rendelkezés megsemmisítésére irányult. Az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében megfogalmazott vállalkozáshoz való jog és a gazdasági verseny szabadságának, továbbá a tulajdonhoz való alkotmányos jog sérelmét az indítványozó abban látta megvalósulni, hogy a háziorvos a praxis megszűnése esetén - véleménye szerint - nem jut hozzá ahhoz az egyhavi díjhoz, amely őt az OEP-től a működés utolsó hónapjában bejelentett biztosítottak után megilletné.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként áttekintette a háziorvosi szolgáltatók finanszírozásának lényeges szabályait.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontja értelmében egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1) bekezdése szerint a működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására finanszírozási szerződést köt. Ennek megfelelően a Kr. 2. § b) és i) pontja tartalmazza, hogy a finanszírozási szerződés alanyai a finanszírozó és az egészségügyi szolgáltató.
Az egészségbiztosítóval szerződött, területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi szolgáltató Egészségbiztosítási Alapból származó bevételének egyik eleme a Kr. 14. §-a szerinti, a körzet lakosságszámához és a rendelő adottságaihoz igazodó - a rendelő működtetésére szolgáló - fix díj, amely a tárgyhóban kerül utalványozásra. A másik díjelem az indítvánnyal érintett ún. "kártyapénz" - a Kr. 11. § (1) és (3) bekezdése értelmében a bejelentkezett biztosítottak létszámától függő pontszám összegének degressziós tényezővel korrigált értéke, valamint az orvos szakképzettségének megfelelő szorzó szorzata - amelyet az OEP a szolgáltató által elektronikus úton továbbított, változásjelentést is magába foglaló adatok ellenőrzése után, a jelentés leadását követő hónapban utalványoz.
3. A Kr. hatálybalépését megelőzően az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet szerint a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatot megillető díjnak ugyancsak volt a fix díjon felül egy, a "kártyapénzhez" hasonló - a bejelentkezett biztosítottak után járó, teljesítménnyel összefüggő - díjeleme. A 10. § (1) bekezdése és a 11. § értelmében ezen díj kifizetésének feltétele volt a biztosítottak számának változásáról szóló jelentés, amelyet a tárgyhót követő hónap 5. napjáig volt köteles a szolgáltató megküldeni, az egészségbiztosítási pénztár pedig a díjat a jelentés leadása hónapjának 25. napjáig folyósította, vagyis azt a szolgáltató a teljesítménye után egy hónappal később kapta meg.
A Kr. rendelkezéseit az 52. § (1) bekezdése alapján 1999. április 1-jétől kellett alkalmazni, így a finanszírozás megváltozott rendszerében a "kártyapénzt" először - az áprilisban lejelentett biztosítottak után - csak júniusban utalványozhatta volna az OEP.
Annak érdekében, hogy az áttérés folytán a szolgáltató ne maradjon teljesítménydíjazás nélkül, született a Kr. 52. § (5) bekezdésének átmeneti rendelkezése, amely tartalmazza, hogy a "kártyapénz" a szolgáltató részére a Kr. hatálybalépését követően, 1999. május, június hónapban a márciusi teljesítményjelentés alapján utalványozásra kerül. Így a szolgáltató a "kártyapénzt" az új finanszírozási rendszer hatálybalépését követően nem a Kr. 18. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály szerint - két hónappal később - hanem a második hónapban már megkapta, vagyis az átmeneti szabályra tekintettel az OEP mintegy megelőlegezett egy havi "kártyapénzt". Ebből az is következik, hogy a szerződés megszűnése esetén az elszámoláskor az OEP javára egy havi túlfizetés mutatkozik, ezért az utolsó két hónapban jelentett biztosítottak után járó kártyadíjból csak egy hónapi díj jár a szolgáltatónak.
Ezt a finanszírozási gyakorlatot tette egyértelművé a Kr. -be az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletmódosításáról szóló 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-a által beiktatott, 2003. február 1-től hatályos 6/C. § (1) bekezdése, ami egyben azt is jelentette, hogy a megszűnt szolgáltató helyére belépő szolgáltató a tevékenysége második hónapjában már felvehette az előző szolgáltatóhoz a szerződés megszűnését megelőző hónapban bejelentett biztosítottak után járó "kártyadíjat", amelynek elszámolása a támadott rendelkezés alapján ugyancsak a tevékenysége megszűnésekor azzal történik meg, hogy csak egy havi "kártyapénzre" jogosult. Ennek folytán a szolgáltatónak nem marad díjazás nélküli teljesítménye.
Minderre tekintettel a Kr. támadott rendelkezésének - indítványozó által figyelembe nem vett rendelkezésével összefüggésben vizsgálva - nem lehet az indítványozó által megfogalmazott értelmet tulajdonítani, így nem merül fel az Alkotmány sérelme, amiért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. november 19.
Dr. Balogh Elemér s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró