adozona.hu
455/B/2003. AB végzés
455/B/2003. AB végzés
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 34. § (4) bekezdésének "vagy a munkáltató kérelmére" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 34. § (4) bekezdésének "vagy a munkáltató kérelmére" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
1. Az indítványozó a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi...
455/B/2003. AB végzés
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 34. § (4) bekezdésének "vagy a munkáltató kérelmére" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványról
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 34. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 34. § (4) bekezdésének "vagy a munkáltató kérelmére" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az indítványozó a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 34. § (2) és (3) bekezdése, valamint a (4) bekezdésének "vagy a munkáltató kérelmére" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, a 8. § (1)-(2) bekezdésével, az 54. § (1) bekezdésével, az 57. § (1) bekezdésével, a 70/A. § (1) bekezdésével és a 70/B. § (1) bekezdésével, mert lehetővé teszik a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése tárgyában indult munkaügyi perben bizonyítás felvételét a pernyertes munkavállaló továbbfoglalkoztatásának "el nem várhatósága tárgyában", és mert a jogellenes munkáltatói magatartás esetén - kényszerítő ok nélkül - további lehetőséget biztosítanak a jogviszony megszüntetésére. Hivatkozott arra is, hogy a kifogásolt szabályok csak részben felelnek meg az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatában (ABH 1998, 71.) foglalt követelményeknek, továbbra is alkalmasak "az önrendelkezési, a perbeli cselekvési szabadsághoz, továbbá a munkához való alkotmányos jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére, amelyek a jogállamiság alkotmányos elvével összeegyeztethetetlenek", és nem felelnek meg az alapjog korlátozásával szemben támasztott követelményeknek sem. Az indítványozó kifogásolta, hogy a továbbfoglalkoztatás elvárhatósága- a törvényjavaslat miniszteri indokolása alapján - a munkavállaló életkorára, szakképzettségére, a munkaerőpiaci helyzetre és a felek között kialakult viszonyra tekintettel ítélhető meg, véleménye szerint ezek a körülmények az Alkotmány 54. § (1) bekezdése, 70/A. § (1) bekezdése és 70/B. § (1) bekezdése sérelme nélkül "nem hozhatók összefüggésbe a munkáltató jogellenes eljárásával". A jogállamiság sérelmét látja továbbá abban, hogy a visszahelyezés mellőzésére irányuló kérelem elbírálása során a bíróság részéről - a Kjt. 34. § (3) bekezdésében nevesített eseteken kívül - lehetővé válik "munkajogon kívüli körülmények" (a jogviszonyban álló felek közötti bizalmi viszony megromlása, a foglalkoztató intézmény autonómiája, anyagi helyzete) mérlegelése is. Az indítványozó szerint a Kjt. 34. §-ának a munkáltató kérelmére történő visszahelyezés alkalmazását kizáró (3) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe és a 70/B. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenes megkülönböztetést tartalmaz a jogellenes megszüntetéssel érintett közalkalmazottak között "a jogviszony-megszüntetés szempontjából jogellenes munkáltatói magatartások alapján a továbbfoglalkoztatás választhatósága tárgyában", egyben indokolatlanul többletvédelmet biztosít azok számára, akiknek a jogviszony-megszüntetése az itt felsorolt okok miatt minősül jogellenesnek.2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítvány benyújtását követően a Kjt. 34. § (3) bekezdésének a) pontját módosította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 43. §-a, ezt követően pedig a Kjt. 34. §-t újraszabályozta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi C. törvény (a továbbiakban: Kjtm.) 18. §-a. E módosítások közül az
indítvány tartalmát a Kjm. érintette: a Kjt. 2007. szeptember 1-től hatályos 34. §-a megszüntette annak lehetőségét, hogy a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult munkaügyi perben a bíróság a munkáltató kérelmére mellőzze a közalkalmazott eredeti munkakörbe való visszahelyezését. Az új szabályozás értelmében a közalkalmazott eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatására - erre irányuló kereseti kérelem alapján - abban az esetben kerül sor, ha a megszüntetés a törvényben taxatíve felsorolt eseteken (pl. rendeltetésszerű joggyakorlás, egyenlő bánásmód követelményének megsértése, felmondási, felmentési védelembe ütközés stb.) kívüli ok miatt minősül jogellenesnek [Kjt. 34. § (1), (4) és (7) bekezdés].
Az Alkotmánybíróság hatásköre az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata esetén csak azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek a vizsgálatára terjed ki, amelyek az eljárás időpontjában hatályosak. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy a módosított vagy hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét főszabály szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában foglalt bírói kezdeményezés és a 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében, valamint akkor vizsgálja, ha a hatályát vesztő jogszabály helyébe lépő jogszabály azonos rendelkezési környezetben szintén tartalmazza a sérelmezett rendelkezést. [773/B/1990. AB végzés, ABH 1993, 803.; 103/B/1997. AB végzés, ABH 1998, 1123.; 672/B/1997. AB végzés, 1999, 918. ] A fent említett jogszabályi változásra, különösen arra tekintettel, hogy az új szabályozás már nem biztosít lehetőséget arra, hogy a munkaügyi perben a munkáltató kérelmére a továbbfoglalkoztatás elvárhatósága függvényében sor kerüljön a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzésére, az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozót, hogy az új szabályozás ismeretében nyilatkozzon, indítványát továbbra is fenntartja-e. Az indítványozó a felhívásra a megadott határidőn belül nem nyilatkozott, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065, 2076.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2007. november 12.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k..
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró