255/B/2007. AB határozat

a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó -jogi képviselője útján - kérte a telepengedély alapján g...

255/B/2007. AB határozat
a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó -jogi képviselője útján - kérte a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését, valamint annak megállapítását, hogy a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezés a konkrét esetben nem alkalmazható.
Az indítványozó szerint az R. támadott rendelkezése "az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megjelölt jogállamiság és az ebből eredő jogbiztonság követelményébe ütközik, mivel a hivatkozott jogszabály nem felel meg a normavilágosság szükségességének, azaz annak, hogy tiszta, értelmes és a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon". Előadta továbbá, hogy a konkrét telepengedélyezési ügyben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság a Kfv.II.39. 136/2006/7. számú ítéletével döntött, amely ítéletben úgy foglalt állást a bíróság, hogy a már működő telep jogszabály szerinti kötelező engedélyeztetése esetén az R. 5. § (1) bekezdése nem alkalmazható, hanem az R. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, amely esetben az övezeti besorolásnak való megfelelés már működő üzem esetében nem vizsgálandó és irreleváns. Az indítványozó a bíróság álláspontját vitatva az R. 5. § (2) bekezdésének szövegét alkotmányellenesnek tartotta, mert szerinte "értelmetlen, zavaros, fölösleges", továbbá a jogalkotó akaratával és az R. szövegének tartalmával ellentétes értelmezésére és jogalkalmazásra ad lehetőséget, mely szerint csak új telep létesítése esetén vizsgálandó az övezeti besorolásnak való megfelelés, már működő üzem esetében az R. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni és nem kell megfeleltetni a telepet az övezeti besorolásnak. Álláspontja szerint a normavilágosság az R. 5. § (2) bekezdésének megsemmisítésével állítható helyre. Egyben kérte annak megállapítását is, hogy a megsemmisíteni kért R. 5. § (2) bekezdése az indítványozót érintő konkrét esetben nem alkalmazható.
Az indítványozó kiegészítő indítványában kifejtette továbbá, hogy bár az Alkotmánybíróság az R. -t korábban már a 1011/B/1999. AB határozatával (a továbbiakban: ABh.) vizsgálta, de az R. -nek az 58/2003. (IV. 24.) Korm. rendelettel történő módosítása a jogszabályi hátteret teljes mértékben megváltoztatta, és az ABh. nem az indítványozó által sérelmezett rendelkezést vizsgálta, az "ítélt dolog" nem áll fenn, és ismételten kérte az R. 5. § (2) bekezdésének megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "
2. Az R. indítvánnyal érintett, illetve támadott rendelkezései:
"5. § (1) A jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
(2) Amennyiben a rendelet hatálybalépésekor már működő telep a létesítésekor érvényes jogszabályok alapján kiadott engedéllyel rendelkezik és az engedélyben foglaltak szerinti tevékenységi körét változtatás nélkül folytatja, a jegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a telep a 6. §-ban foglalt előírásoknak megfelel-e, amelynek során a jegyzőnek - szükség esetén - meg kell határoznia azon feltételeket, amelyekkel a tevékenység továbbra is folytatható. "
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság korábban már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiságból levezethető normavilágosság kérdésével.
"A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. " [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65. ]
"Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. " [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142. ]
Az Alkotmánybíróság az 1263/B/1993. AB határozatában rámutatott arra is, mely esetben eredményez a homályos, ellentmondásos normaszöveg alkotmányellenességet: "A Jat. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. Pusztán az a tény, hogy valamely jogszabályi rendelkezést többféleképpen lehet értelmezni, nem szükségképpen jelenti a Jat. idézett szabályának megsértését. A leggondosabb jogszabályszerkesztés és jogszabály előkészítés mellett is előfordulhatnak ugyanis a gyakorlatban jogszabályértelmezési nehézségek, amelyeket általában a jogalkotói vagy jogalkalmazói jogszabályértelmezés eszközeivel kell felszámolni. Ugyanez az irányadó arra az esetre, ha valamely rendelkezés kétségtelenül nem áll összhangban a Jat. idézett szabályával, de a jogszabályértelmezés révén gondoskodni lehet a szóban forgó jogszabály helyes alkalmazásáról. Amennyiben tehát egy törvény valamely rendelkezése nem felel meg a Jat. 18. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelménynek, ez önmagában véve még nem jelent alkotmányellenességet. Alkotmánysértésnek csak az minősül, ha a sérelmezett jogszabály tartalma olyan mértékben homályos, vagy rendelkezései olyannyira ellentmondásosak, hogy a tisztázatlanság feloldására a jogszabályértelmezés már nem elegendő, s a jogalkotási fogyatékosság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság sérelmét idézi elő. " (ABH 1994, 672, 673-674.) Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-ában meghatározott hatáskörében jár el, a jogalkalmazói értelmezés felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az R. 5. § (2) bekezdésének - az indítványozó szerinti "értelmetlen, zavaros, fölösleges" - rendelkezései alkalmasak-e az R. szövegének tartalmával ellentétes értelmezésére és ad-e lehetőséget alkotmányellenes jogalkalmazásra.
Az R. 5. § (2) bekezdése az (1) bekezdéssel összefüggésben értelmezhető. Az R. 5. § (1) bekezdése alapján a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. E rendelkezés az R. hatálybalépése után indult telepengedélyezési eljárásokra vonatkozik. Ugyanakkor azonban az R. megalkotása és hatálybalépése előtt is működtek ipari és szolgáltató tevékenységet végző telepek, amelyek tevékenységüket csak a közigazgatási hatósági eljárásban kapott telepengedély alapján gyakorolhatták. E telepek engedélyezésével, a korábbi engedélyek szükségszerű felülvizsgálatával kapcsolatos eljárási szabályt állapította meg az R. 5. § (2) bekezdése, amikor is amennyiben a rendelet hatálybalépésekor már működő telep a létesítésekor érvényes jogszabályok alapján kiadott engedéllyel rendelkezik és az engedélyben foglaltak szerinti tevékenységi körét változtatás nélkül folytatja, a jegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a telep a 6. §-ban foglalt előírásoknak megfelel-e, amelynek során a jegyzőnek - szükség esetén - meg kell határoznia azon feltételeket, amelyekkel a tevékenység továbbra is folytatható. E telepek esetében is szükséges volt a telepengedélyezési eljárás lefolytatása, a korábbi telepengedélyek felülvizsgálata, amelyről az R. 10. § (2) bekezdése kifejezetten rendelkezik: "Azok, akik e rendelet hatálybalépésekor már működő telepen végzik a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet, kötelesek 2003. június 30. napjáig telepengedélyt kérni. " Az e rendelkezések alapján megismételt (új) telepengedélyezési eljárásban a jegyző szükség esetén helyszíni szemlét tart (a telepen végzett más tevékenységekre adtak telepengedélyt, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak, az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbiakban nem is alkalmas) . A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kellett kérnie, kivéve, ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától hat hónap még nem telt el, és a korábban benyújtott kérelem tartalmának az ügy tárgyával való azonosságát a szakhatóság megállapította. A telepengedély mind az új, mind a már működő telepek esetében akkor adható meg az R. 7. § (1) bekezdése alapján, ha a jegyző a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapította, hogy a telep, különösen műszaki szempontból megfelel a - környezetvédelmi, a vízügyi és az építésügyi követelményekre - vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a tevékenység a telep környezetében élők szomszédjogi, birtokvédelmi értelemben vett nyugalmát nem zavarja, a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti.
Az R. 5. § (1) és (2) bekezdése egyértelműen és világosan, a jogalkotói szándékot a jogalkalmazó számára meg-ismerhetően szabályozza az újonnan létesítendő telep, valamint a már működő telepek további működését engedélyező telepengedélyezési eljárás szabályait. A már működő telepek engedélyének megújítása kényszere éppen azzal az eredménnyel jár, hogy a korábbi engedély kiadása óta megváltozott szigorúbb egészségügyi, környezetvédelmi és egyéb szabályok hatályosulását érvényre juttassa. Erre korábban az Alkotmánybíróság is utalt a 1011/B/1999. AB határozatában: "Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítése indokolja, hogy a már működő, korábbi jogszabály alapján telephellyel rendelkező vállalkozó is kérjen új telepengedélyt. " (ABH 2001, 1365, 1371.)
Az indítványban megjelölt jogszabályi rendelkezések felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság homályos, ellentmondásos normaszövegből eredő alkotmányellenességet nem állapított meg. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az R. 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2007. november 19.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.