14/1989. (II. 17.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodást e rendelettel kihirdeti.
A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya
- méltányolva a fennál...

14/1989. (II. 17.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodást e rendelettel kihirdeti.
2. § A megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:
"MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya
- méltányolva a fennálló gazdasági, ipari és műszaki együttműködés hasznosságát mindkét fél számára,
- azzal a szándékkal, hogy a munkaerőpiaci követelményeket figyelembe véve a magyar vállalatok munkavállalóinak kiküldetését és foglalkoztatását a gazdasági együttműködés biztosítása érdekében tartós alapokra helyezze, valamint
- azzal a szándékkal, hogy a magyar munkavállalók kiküldetési és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása érdekében a vállalkozási szerződés alapján együttműködő magyar és német vállalatok számára egyértelmű feltételeket teremtsen, a következőkben állapodott meg:
1. Cikk
Azok a munkavállalók, akiket egy magyar munkáltató és az ezen Megállapodás német hatálya alá tartozó területen székhellyel bíró vállalat között vállalkozási szerződés alapján ideiglenes tevékenység végzésére küldenek ki, (vállalkozási szerződéses munkavállalók) a munkaerőpiac helyzetétől és alakulásától függetlenül kapják a munkavállalási engedélyt, figyelembe véve e Megállapodás 4. Cikkének 1. bekezdését.
2. Cikk
(1) A vállalkozási szerződéses munkavállalók száma 5000 fő lehet, ebből 1090 fő munkavállalót alkalmazhatnak az építőiparban. Az első mondattól függetlenül még pótlólagosan alkalmazható:
a) 1000 munkavállaló a magyar munkáltatók és azon német kis- és közepes vállalkozások között kötött vállalati szerződés értelmében, melyeknek éves forgalma 10 Millió DM-ig terjed, vagy legfeljebb 65 alkalmazottjuk van.
b) 4000 munkavállaló az építőiparban 1993. december 31-éves bezárólag.
A megadott számok éves átlagként tekintendők.
(2) Munkavállalási engedélyt a munkavállalók csak olyan vállalkozói szerződés végrehajtásához kapnak, amelynek teljesítése túlnyomóan szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalókat kíván. Szakmai képesítés nélküli munkavállalók akkor kapnak munkavállalási engedélyt, ha ez a munkák elvégzéséhez elengedhetetlen.
3. Cikk
(1) A vállalkozási szerződéses munkavállalók számú betartásának biztosítása érdekében a magyar fél kijelöl egy szervezetet, amely az egyes vállalkozási szerződéseket nyilvántartja és ellenjegyzi.
(2) A Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériuma a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalával és a megfelelő magyar szervezettel együttműködve ügyel a Megállapodás végrehajtása során arra, hogy a vállalkozási szerződéses munkavállalók területileg, vagy szektorálisan ne koncentrálódjanak valamely gazdasági ágazatban, vagy gazdasági ágazaton belüli területen.
4. Cikk
1. A 2. cikk 1. bekezdése 1. és 2. mondatában és az "a)" betűvel jelzett pontjában megadott számok a munkaerőpiac további változásaihoz a következőképpen igazodik:
A munkaerőpiaci helyzet javulása esetén a Megállapodás hatálybalépésekor megállapított szám 5%-kal emelkedik a megelőző 12 hónap munkanélküliségi rátája csökkenésének minden egyes teljes százalékpontja után. A munkaerőpiaci helyzet romlása esetén a szám megfelelően csökken. A kiigazítás a folyó év és a megelőző év június 30-ai munkanélküliségi rátáinak - külön az összkontingensre és külön az építőipari alkontingensre - összehasonlítása alapján történik. A változtatást a folyó év október hó 1-től kell figyelembe venni. Az új számot úgy kell felkerekíteni, hogy tízzel maradék nélkül osztható legyen.
2. A Német Szövetségi Köztársaság szövetségi munka- és szociálisügyi minisztere minden évben augusztus 31-ig közli a Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériumával az 1. bekezdés szerint számított számot.
5. Cikk
(1)
A munkavállalási engedély csak akkor adható ki, ha a vállalkozási szerződéses munkavállaló munkabére, beleértve a külföldi foglalkoztatásért fizetett részt is, megfelel annak a bérnek, amelyet a vonatkozó német tarifaszerződések hasonló tevékenységre előírnak.
(2) Egyebekben a munkavállalási engedély megadásáról és elutasításáról, valamint érvényességének megszűnéséről szóló idevonatkozó jogszabályok nyernek alkalmazást. A vállalkozási szerződés másolatát időben be kell nyújtani az illetékes tartományi munkaügyi hivatalhoz.
(3) Mindkét fél tájékoztatja a Megállapodás végrehajtásával foglalkozó hatóságokat a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedélyek kiadásánál alkalmazandó eljárásról.
6. Cikk
1. A munkavállalási engedélyt a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges munkák elvégzésének előrelátható időtartamára adják meg. A munkavállalási engedély leghosszabb időtartama általában 2 év. Amennyiben a vállalkozási szerződés végrehajtása előre nem látható esemény következtében 2 évnél hosszabb ideig tart, a munkavállalási engedélyt 6 hónapig meghosszabbítják. Ha már kezdetben biztos, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése 2 évnél hosszabb időt vesz igénybe, a munkavállalási engedély megadása legfeljebb 3 éves időtartamra történik.
2. Az egyik munka befejezése után másik vállalkozási szerződés kivitelezéséhez az engedélyezett legfeljebb 2 éves időtartam keretén belül kérelem esetén új munkavállalási engedély adható ki.
3. A munkavállalási engedély meghatározott vállalkozási szerződés megvalósításához szükséges meghatározott szakmai tevékenységre szól. Kivételesen indokolt esetben a munkavállalási engedély több vállalkozási szerződéshez megadható. A magyar vállalat a munkavállalási engedély előírt érvényességi idején belül a munkavállalót átmenetileg másik vállalkozási szerződés kivitelezésére áthelyezheti, ha ennek a vállalkozási szerződésnek a végrehajtása már megkezdődött. Az áthelyezést a tartományi munkaügyi hivatallal haladéktalanul közölni kell. A tartományi munkaügyi hivatal intézkedik a megfelelő munkavállalási engedély kiadása iránt.
4. Egyes vezető beosztású vagy igazgatási tevékenységet folytató munkavállalók számára a munkavállalási engedély legfeljebb 4 éves időtartamra adható meg. Ezt a munkavállalási engedélyt a munkák nagyságától függően 1-4 munkavállaló számára adják meg.
7. Cikk
Egy magyar munkavállalónak, aki ismételten vállalati szerződéses munkavállalóként dolgozna, csak akkor adható meg a munkavállalási engedély, ha mint vállalkozási szerződéses munkavállaló a kiutazása és az ismételt beutazása közötti időtartam nem rövidebb mint a korábbi tartózkodási engedély összérvénytartama.
Az 1. mondatban megadott időtartam maximum 2 év lehet, 3 hónap akkor, ha a munkavállalót kiutazása előtt 9 hónapnál hosszabban nem alkalmazták.
8. Cikk
(1) A munkavállalók részére a 3 hónapra szóló vízumot a magyar munkáltató kérelmére a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes külképviselete adja ki. A vízum kézhezvétele után a munkavállaló beutazhat.
2. A beutazás után a munkavállalási engedélyt haladéktalanul meg kell kérni annak a körzetnek a munkaügyi hivatalától, amelyben a vállalkozási szerződést végrehajtják, illetve ahol a magyar vállalat üzeme vagy üzemegysége van.
9. Cikk
A Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériuma és a Németországi Szövetségi Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma e Megállapodás keretei között szorosan együttműködik. Szükség esetén az egyik fél indítványára magyar-német vegyes munkacsoportot kell alakítani a Megállapodás megvalósításával összefüggő kérdések megvitatására.
10. Cikk
Ha a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatását egy vállalkozási szerződés alapján engedélyezték, a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalának engedélye nélkül harmadik félnek üzletszerűen munkavégzésre engednek át, úgy a következő elszámolási időszaktól a vállalkozások számára a vállalati szerződéses munkavállalók száma annyi fővel csökken, amennyi az éves átlagban az üzletszerűen átengedett munkavállalók száma. Eszerint kell eljárni, amennyiben magyar munkáltatók több vállalati szerződéses munkavállalót foglalkoztatnak, mint amennyit számukra a 3. cikk 1. bekezdése szerint jóváhagytak, vagy olyan munkavállalókat foglalkoztatnak, akiknek nincs munkavállalási engedélyük vagy tartózkodási engedélyük.
A magyar munkáltatók, akik a munkavállalókat ismételten tiltottan engedték át vagy alkalmazták, munkavállalóik számára nem kapnak munkavállalási engedélyt.
11. Cikk
Az 1971. szeptember 3-ai Négyhatalmi Megállapodásnak megfelelően e Megállapodás a megállapított eljárással összhangban Berlinre (Nyugat) is kiterjed.
12. Cikk
1. E Megállapodás aláírása után három hónappal lép hatályba.
2. A Megállapodás minden év június 30-ig, december 31-ei hatállyal felmondható. Felmondás esetén a Megállapodás alapján kiadott munkavállalási engedélyek érvényessége fennmarad.
3. E Megállapodás hatálybalépésével a gazdasági együttműködés keretében történő munkavállalás megkönnyítéséről szóló 1981. július 23-án kötött magyar-német megállapodás III. és IV. pontjának a vállalkozási szerződéses munkavállalók foglalkoztatásáról szóló rendelkezései hatályukat vesztik.
4. Azokat a vállalkozási szerződéseket, amelyeket a Megállapodás hatálybalépése előtt már bemutattak a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Munkaügyi Hivatalának, az eddigi szabályok szerint intézik, de a foglalkoztatott munkavállalókat beszámítják a felső létszámkorlátba.
Készült Budapesten, 1989. január 3. napján két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyformán kötelező érvényű.
(Aláírások)"
3. § (1) Ez a rendelet 1989. április 3-án lép hatályba.
(2) E rendelet végrehajtásáról a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Hivatkozó joganyagok

105/1991. (VIII. 6.) Korm. rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1989. január 3. napján aláírt, a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodást kihirdető 14/1989. (II. 17.) MT rendelet módosításáról

56/1990. (IX. 20.) Korm. rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Budapesten 1989. január 3. napján aláírt a Magyar Népköztársaságban székhellyel bíró vállalatok magyar munkavállalóinak vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatási célból történő kiküldetéséről szóló megállapodást kihirdető 14/1989. (II. 17.) MT rendelet módosításáról

Bírósági jogesetek

BH+ 2009.4.182 Ha a külföldi munkavégzés idejére a felek megállapodása a "devizaellátmányt" a ténylegesen teljesített munkaórákra meghatározott összegben állapította meg, az tartalma szerint munkabérnek minősül. A túlmunka ellenértékeként járó pótlék megfizetése nem mellőzhető, ha átalány megállapítására nem került sor [Mt. 147. § (1)-(2) és (5) bekezdés].

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.