adozona.hu
876/B/1993. AB határozat
876/B/1993. AB határozat
a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadó bevezetéséről szóló 4/1993. (III. 31.) sz. rendelete 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet utólagos alkotmányossági vizsgálatára benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadó bevezetéséről szóló 4/1993. (III. 31.) sz. rendelete 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. A budapesti Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1993. március 30-án meghozott...
876/B/1993. AB határozat
a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadó bevezetéséről szóló 4/1993. (III. 31.) sz. rendelete 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet utólagos alkotmányossági vizsgálatára benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építmény- és telekadó bevezetéséről szóló 4/1993. (III. 31.) sz. rendelete 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
1. A budapesti Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1993. március 30-án meghozott és március 31. napján kihirdetett 4/1993. (III. 31.) sz. rendeletével (továbbiakban: Ör.) 1993. április 1-jei hatállyal építményadót és telekadót vezetett be. 2. Egyik fővárosi építőipari vállalat vezérigazgatója az Ör. hatálybaléptetési rendelkezését alkotmány- és törvényellenesnek tartja. Felfogását arra alapozza, hogy az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat rendelete "nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ör. ugyanis megsértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) 12. § (3) bekezdésének az előírását, mely szerint a "jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre". Egy nap pedig nyilvánvalóan nem elegendő erre. Azt is észrevételezi az indítványozó, hogy az önkormányzat az adómértékek megállapításakor "nem vizsgálta elég körültekintően azt, hogy az adó bevezetése milyen terheket jelent az érintetteknek", holott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6. § c) pontja alapján az adó mértékét "az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan" kell megállapítani. A vállalat "a IX. kerületben nagy kiterjedésű ingatlannal rendelkezik", a tíz millió forint körüli évi adó pedig "olyan anyagi megterhelés a vállalat számára, melyet bevételeiből finanszírozni képtelen", előre kellett volna ismernie e "költségeket, hogy azokat áraiban a megrendelőknél tovább tudja érvényesíteni".
3. Az Alkotmánybíróság a 28/1992. (IV. 30.) AB határozatában - konkrét ügy kapcsán - már rámutatott arra, hogy nem tartható fenn az előző évtizedekben kialakult, s mára alkotmányellenessé vált az a gyakorlat, hogy a jogalkotó szervek esetenként mind az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonságot, mind a Jat. 12. § (3) bekezdésében megfogalmazott garanciális jelentőségű szabályt figyelmen kívül hagyják, s olyankor is a kihirdetés napján léptetik hatályba a jogszabályt, amikor ez a hatálybaléptetési időpont egyértelműen sérti a rendelkezések által érintettek alkotmányos jogait. Azt is kifejtette azonban az Alkotmánybíróság, hogy sem törvényben, még kevésbé alkotmánybírósági határozatban nem lehet általános érvénnyel meghatározni, hogy mennyi a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges "kellő idő", amit a jogszabály kihirdetése és hatálybaléptetése között feltétlenül biztosítani kell. "Ezt minden egyes jogszabály megalkotásánál, a jogszabályba foglalt rendelkezések jellegének, mennyiségének, valamint a jogszabály végrehajtására (vagy önkéntes követésére) való felkészülést befolyásoló egyéb tényezők alapulvételével, esetileg kell vizsgálni. E kötelezettség a jogszabály tervezetének kidolgozásában közreműködő, illetőleg a jogalkotó szerveket terheli."
3.1. Az Ör.-t kibocsátó képviselő-testület úgy ítélte meg, hogy adott esetben nem szükséges külön felkészülési idő az adórendelet alkalmazására. Az időtényező jelentőségét az Ör. végrehajtása érdekében azonban mégis figyelembe vette.
Az Ör. 16. § (1) bekezdése ugyanis a helyi építmény- és telekadó bevezetése napjaként 1993. április 1-jét állapítja meg, a 15. § (4) és (6) bekezdésében azonban elég időt biztosít mind az adókötelezettség első esetben (május 15-ig) történő bevallására, mind pedig az adófizetés első ízben (szeptember 15-ig halasztható) teljesítésére. A Htv. az önkormányzat adóbevezetési jogát nem köti sem évfordulóhoz, sem más időponthoz, ezért az Ör. 1993. április 1-jei hatálya önmagában nem törvénysértő. Azzal, hogy a Jat. 12. § (3) bekezdésében előírt jogszabályalkalmazási felkészülés lehetőségét a képviselő-testület nem az Ör. hatályba léptető rendelkezésébe foglalta, de kellő időt - hat hetet, illetve több hónapot - hagyott az első adóbevallásra és az adó első megfizetésére, az adózásban érintettek alkotmányos jogait nem veszélyeztette. 1994. évtől kezdődően pedig az Ör. az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény általános rendelkezéseit alkalmazza.
3.2. A teherviselő képesség megítélése mérlegelési kérdés, s erre a képviselőtestületnek van jogosítványa. Az Alkotmánybíróság csak azt állapíthatja meg, hogy az Ör. által 100 Ft/m2/évben meghatározott építményadó mérték nem törvénysértő, mert a Htv. 16. § (1) bekezdés a) pontja az adó évi mértékének felső határát 300 Ft/m2-ben szabja meg. Nem törvénysértő a telekadónak az Ör.-ben meghatározott 100 Ft/m2/év mértéke sem, mert a Htv. 22. §-ának a) pontja a telekadó mértékét - a mezőgazdasági művelés alatt álló telek kivételével - szintén 100 Ft/m2-ben maximálja. Az az indítványozói vélemény pedig, hogy "az önkormányzat akkor járt volna el helyesen, ha az adók bevezetéséről esetleg a gazdasági év kezdete előtt intézkedik, vagy későbbi időpontban, 1994. január 1-től állapítja meg az adófizetési kötelezettséget", olyan állásfoglalás, amely az Ör. alkotmányosságát és a törvényességét nem befolyásolja. Hogy a vállalat miként - szerződési áthárítás, racionálisabb gazdálkodás, telekeladás vagy más módon - teremti elő a helyi adófizetési kötelezettségének összegét, ugyancsak nem alkotmányossági vizsgálat kérdése.
4. A kifejtett érvek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. 16. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványi előterjesztést elutasította.
Budapest, 1993. október 12.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró