adozona.hu
160/B/1993. AB határozat
160/B/1993. AB határozat
a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
Indítványozó a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint jutt...
160/B/1993. AB határozat
a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (2) bekezdés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel megítélése szerint ez az Alkotmány 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével ellentétben áll és a nők számára hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. Az indítványból megállapíthatóan indítványozó valójában azt tartja alkotmányellenesnek, hogy az R. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint azok, akik a 30 évi közszolgálati jogviszonyukat 1992. július 1-e előtt töltötték be, nem szereznek jogot a 30. év után járó jubileumi jutalomra. Indítványozó ezt a korlátozó rendelkezést azzal összefüggésben tartja a nők számára hátrányos megkülönböztetésnek, hogy a férfiak és nők különböző öregségi nyugdíjra jogosító életkorára vonatkozó szabály szerint az 55. életévüket 1993-1994 években betöltő nőknek nincs lehetősége a 40. év után járó jubileumi jutalom megszerzésére.II.
Az indítvány nem megalapozott.Az R. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a köztisztviselő a Ktv. hatályba lépésének a napjától akkor jogosult jubileumi jutalomra, ha 1992. július 1-jét követően tölti be a 25, 30, illetve a 40 éves közszolgálati jogviszonyát.
Az Alkotmány 66. § (1) bekezdése biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.
A nők és férfiak egyenjogúságának alkotmányos követelménye kiterjed mind a polgári és politikai, mind a gazdasági, szociális és kulturális jogokra. A köztisztviselőnek járó jubileumi jutalomra vonatkozó szabályok nem tesznek különbséget a jogosultsági feltételek között aszerint, hogy a köztisztviselő nő, vagy férfi. A köztisztviselők egyenlő feltételek mellett, egyedül a közszolgálatban eltöltött idő nagyságára tekintettel szereznek jogot a jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom tehát egy olyan juttatás, amelynek feltétele a közszolgálatban meghatározott időtartam eltöltése. Ugyancsak a nemek közötti különbségtétel nélkül minden köztisztviselőre vonatkozó szabály, hogy csak az jogosult jubileumi jutalomra, aki az ehhez szükséges közszolgálati jogviszonyát 1992. július 1-jét követően tölti be.
A nők és férfiak közötti különbség az öregségi nyugdíjra jogosító életkor tekintetében nem jelenti azt, hogy a nőnek ne lenne meg a lehetősége a 40. közszolgálatban töltött év után járó jubileumi jutalomra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az R. 11. § (2) bekezdése - szem előtt tartva az Alkotmány egyenjogúságra vonatkozó követelményét - mindkét nemre vonatkozóan ugyanúgy rendelkezik és a szabályozás szempontjából az egy csoportba tartozók között nem tesz különbséget.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1993. június 1.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró