adozona.hu
18/H/1993. AB határozat
18/H/1993. AB határozat
Szamosszeg Község Képviselő-testületének a telekadó bevezetéséről szóló 2/1991. (XII. 11.) sz. rendelete 4. § (2) bekezdése törvényellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Szamosszeg Község Képviselő-testületének a telekadó bevezetéséről szóló 2/1991. (XII. 11.) sz. rendelete 4. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.
1. Szamosszeg község önkormányzati képviselő-testülete 2/1991. (XII. 11.) sz. rendeletével (továbbiakban: Ör) 1992. január 1...
18/H/1993. AB határozat
Szamosszeg Község Képviselő-testületének a telekadó bevezetéséről szóló 2/1991. (XII. 11.) sz. rendelete 4. § (2) bekezdése törvényellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Szamosszeg Község Képviselő-testületének a telekadó bevezetéséről szóló 2/1991. (XII. 11.) sz. rendelete 4. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló kezdeményezést elutasítja.INDOKOLÁS
1. Szamosszeg község önkormányzati képviselő-testülete 2/1991. (XII. 11.) sz. rendeletével (továbbiakban: Ör) 1992. január 1-jei hatállyal telekadót vezetett be. Az Ör 4. §-a ezt tartalmazza:"(1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
(2) Az adó mértéke: a) 200 Ft alapadót valamennyi ingatlantulajdonos fizet. b) Ezen túlmenően az adó mértéke négyzetméterenként 30 fillér."
A köztársasági megbízott az Ör idézett 4. § (2) bekezdését törvénysértőnek tartja. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 21. §-a ugyanis vagylagosan rendelkezik arról, hogy a telekadó alapja az önkormányzat döntésétől függően: "a) a telek négyzetméterben számított területe, vagy b) a telek korrigált forgalmi értéke". A két változatból vegyes szabályt alkotni, vagy "alapadót" bevezetni tilos. Törvénysértő a kifogásolt önkormányzati szabályozás azért is, mert ha az önkormányzat a négyzetméterben számított terület alapján határozza meg az adó alapját, annak mértéke a Htv. 22. §-a szerint a 100/Ft/négyzetméter felső határt nem lépheti túl.
A törvényességi ellenőrzés körében tett felhívást a képviselő-testület nem fogadta el, emiatt a köztársasági megbízott az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénysértőnek minősített Ör 4. § (2) bekezdés felülvizsgálata és megsemmisítése iránt.
2. Az adó alapját az önkormányzat a Htv. 21. § a) pontja alapján négyzetméterben határozza meg, egyúttal azonban adóminimumot is megállapít. Kétségtelen, hogy a kizárólag területnagyságon alapuló adókivetésnek nem csupán egyetlen szabályozási mód felel meg. Az önkormányzat dönthetett volna úgy is, hogy "a helyi telekadó évi mértéke négyzetméterenként 30 fillér, legalább azonban adóköteles telkenként 200 Ft". Önmagában véve az, hogy az önkormányzat nem az említett szövegezést választotta, még nem jelenti sem vegyes rendszer alkalmazását, sem új adófajta bevezetését, mint ahogyan nem teszi az Ör.-t törvénysértővé sem. A Htv. 22. § a) pontja csak az adó évi mértékének kiszabható felső határát írja elő, legkisebb összegére nem ad szabályt. Nem is adhat, hiszen az önkormányzatnak a Htv. 1. és 6. §-a szerint arra is jogosultsága van, hogy helyi adót akár be se vezessen, vagy a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg az adóalanyok javára módosítsa. Ebből következően a község adóminimum megállapítási joga sem lehet törvénysértő. Nem szegi meg az Ör. az adómérték maximumára vonatkozó Htv. előírást sem. Ha - példának okáért - egy telek nagysága csupán 10 négyzetméter, az Ör szerinti adója: 200 + 3 = 203 Ft, amely négyzetméterre számítva nem éri el az évi adó négyzetméterenként 100 Ft-ban megállapítható felső határát. Egy feltételezett 100000 négyzetméter terjedelmű mezőgazdasági művelés alatt álló beltelek adóját pedig: 200 Ft + 30000 Ft összetevőkből adódóan összesen 30200 Ft-ot tehetne ki. Ez az összeg is messze alulmarad a törvényesen megállapítható négyzetméterenkénti 10 Ft összegnél.
3. A kezdeményezés megalapozatlanságára tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 1993. május 18.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró