adozona.hu
994/B/1991. AB határozat
994/B/1991. AB határozat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény vég...
994/B/1991. AB határozat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19. § (1) bekezdése és 32. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (1) bekezdése és 36. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel megítélése szerint az R. e rendelkezései ellentétesek az Alkotmány 70/E. § (1) bekezdésében megfogalmazottakkal.II.
Az indítvány nem megalapozott.Az R. 19. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre, a terhességi gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra jogosultságot, ezek időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.
Az R. 36. § (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs - ideértve a katonai szolgálat és a fizetés nélküli szabadság idejét is -, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.
Az Alkotmány alapján a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
A társadalombiztosítás a biztosítottak részére, a fennálló biztosítási jogviszonyuk alapján keresőképtelenséggel járó betegség esetére táppénzt biztosít. A táppénzre való jogosultság alapja a biztosítási jogviszony fennállta, a keresőképtelenséggel járó betegség és a keresetveszteség. A kötelező társadalombiztosítás alá tartozó kereső tevékenységek külön-külön alapoznak meg biztosítási jogviszonyokat. Egy biztosított ennek megfelelően több biztosítási jogviszonyból eredően is jogosult lehet az egyes biztosítási ellátásokra. Az egymással párhuzamosan fennálló biztosítási jogviszonyokban úgy a jogosultság, mint az ellátás mértéke vonatkozásában ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni. Minden biztosítási jogviszonyban külön-külön kell elbírálni az ellátás mértékét, időtartamát, illetve összegét. A táppénzre való jogosultság szabályainál a jogalkotót az vezette, hogy a betegség miatt bekövetkező keresőképtelenség a biztosított minden egyes jogviszonyában beálló keresetveszteséget pótolja. Abban az esetben, ha a biztosítottnak egyidejűleg több biztosítása áll fenn, azonban e több biztosítási jogviszony közül csak az egyikben van keresetvesztesége, a társadalombiztosítási ellátásra csak e jogviszony tekintetében lesz jogosult. Ez a szabály a betegségbiztosítás szabályozási logikájából következően nem teszi lehetővé az egyes biztosítási jogviszonyokban szerzett idő összeszámítását. Az összeszámítás tilalma - függetlenül annak célszerűségétől, melynek vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre - nem áll ellentétben az Alkotmány 70/E. §-ában megfogalmazott jogokkal, hiszen ha a betegség egyúttal keresetveszteséggel jár, azt a társadalombiztosítási rendszeren belül a táppénzellátás pótolja.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogásolt jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
Budapest, 1993. december 14.
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró