adozona.hu
946/B/1990. AB határozat
946/B/1990. AB határozat
a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 2/1979. (V. 16.) EüM rendeletet módosító 15/1986. (XII. 17.) EüM rendeletnek - a dolgozók keresőképességének elbírálásáról, táppénzes állományban tartásáról rendelkező - 2. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 2/1979. (V. 16.) EüM rendeletet módosító 15/1986. (XII. 17.) EüM rendeletnek - a dolgozók keresőképességének elbírálásáról, táppénzes állományban tartásáról rendelkező - 2. § (3) és (4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és a megsemmisítésükre irányuló kérelmet elutas...
946/B/1990. AB határozat
a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 2/1979. (V. 16.) EüM rendeletet módosító 15/1986. (XII. 17.) EüM rendeletnek - a dolgozók keresőképességének elbírálásáról, táppénzes állományban tartásáról rendelkező - 2. § (3) és (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára benyújtott indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló 2/1979. (V. 16.) EüM rendeletet módosító 15/1986. (XII. 17.) EüM rendeletnek - a dolgozók keresőképességének elbírálásáról, táppénzes állományban tartásáról rendelkező - 2. § (3) és (4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és a megsemmisítésükre irányuló kérelmet elutasítja, az indítvány ezt meghaladó részét pedig visszautasítja.INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó állampolgárként és a Gagarin Hőerőmű Vállalat Szakszervezeti Bizottságának titkáraként az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában előadta, hogy az olyan munkáltatókkal munkaviszonyban álló dolgozók sérelmére, ahol főállású üzemi orvos működik, súlyos méltánytalanságot okoz a fenti jogszabálynak a korábbi jogszabályt módosító azon rendelkezése, mely szerint: "3. (1) A keresőképtelen állományba vételt és a keresőképtelen állományban tartást, a keresőképtelenség folyamatos elbírálását és igazolását - a felülvéleményező orvos és Főorvosi Bizottság véleményét és döntését figyelembe véve - a kijelölt kezelőorvos végzi." ... "(3) A körzeti orvos és az üzemi körzeti orvos feladata a működési területén lakó biztosított keresőképességének elbírálása és keresőképtelen állományban tartása, ha a biztosított munkahelyén a 'keresőképesség elbírálását végző főfoglalkozású üzemi orvos nincs, vagy ha a biztosított fekvőbeteg. (4) A főfoglalkozású üzemi orvos feladata - a szakmailag indokolt kivételekkel - az üzemi dolgozó keresőképességének elbírálása és keresőképtelen állományban tartása, ha a biztosított járóképes. Ez esetben a keresőképesség elbírálását és keresőképtelen állományban tartását 1987. július hő 1-jétől a körzeti orvos nem végezheti." Az indítványozó szerint, ha az üzem több telephellyel rendelkezik, a betegeknek utazniuk kell a munkahelyen működő üzemi orvoshoz és vissza, valamint, sokszor csak orvosi vizsgálat dönti el, hogy a beteg fekvő- vagy járóbeteg-e. Az indítványozó úgy véli, hogy az üzemi orvosi szolgálat alacsonyabb színvonalon szervezett, mint a körzeti orvosi ellátás, sok helyen tartós vagy átmeneti orvoshiány tapasztalható az üzemi orvosi állásokban, ami akadálya annak, hogy a beteg a legmagasabb szintű orvosi ellátásban részesülhessen; nem hagyja érvényesülni a szabad orvosválasztás elvét, korlátozza az állampolgárok alapvető jogait egészségük megőrzésében, következésképpen, ellentétes az Alkotmány 70/D. § (1) és (2) bekezdésével.2. Az indítvánnyal kapcsolatban az Alkotmánybíróság megkeresésére adott válaszában a Népjóléti Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a keresőképtelenség megállapításának az üzemorvosi szolgálathoz való utalása nem jelentheti a legmagasabb szintű testi egészséghez való jog megsértését, mert a keresőképtelenség elbírálásához egyes esetekben elengedhetetlen a munkakörülmények, a fizikai igénybevétel ismerete, mely ismeretekkel elsősorban az üzemi orvosok rendelkeznek. A szabad orvosválasztást illetően az államtitkár kifejtette, hogy ez az elv nem alkotmányos jogosítvány, jogi alapja egyelőre semmilyen jogforrásban nem szerepel.
II.
Az indítvány nem megalapozott.Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése deklarálja azt a jogot, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, mely jog gyakorlásának kereteit ugyane § (2) bekezdése tartalmazza:
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg". A testi egészséghez való jog tartalmát az egészségügyről szóló 1972. évi II. tv. és végrehajtási rendeletei fejtik ki részletesen. Az üzemi orvosi hálózat létrehozása éppen az adott munkahelyen dolgozók hatékonyabb egészségvédelmét szolgálja, tekintettel arra, hogy az adott munkahely főfoglalkozású üzemi orvosa alaposabban ismeri a foglalkozási betegségek kialakulását okozó körülményeket, az üzemben foglalkoztatottak fizikai igénybevételét, stb., mint a körzeti orvos. A "főfoglalkozású" szónak ebben az esetben meghatározó jelentése van, mert azt a feltételezést juttatja kifejezésre, hogy az ilyen orvos elegendő időt tölt az adott munkahelyen ahhoz, hogy az ottani körülményekről beható ismereteket szerezzen, és, hogy a munkaidő jelentős részében a munkavállalók rendelkezésére álljon. Emellett, a főfoglalkozású üzemi orvos is jogosult a betegeket szakorvosi rendelésre küldeni, és a hatályos rendelkezések [a 15/1986. (XII. 17.) EüM rendelettel módosított 2/1979. (V. 16.) EüM rendelet 4. §-a] értelmében, "ha a biztosított a kezelőorvos döntésével nem ért egyet, keresőképességének elbírálását (a továbbiakban felülvéleményezés) a felülvéleményező orvostól, ha a felülvéleményező orvos döntésével nem ért egyet, a döntés felülvizsgálatát a Főorvosi Bizottságtól ... kérheti". Emellett, az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezés kivételeket is tartalmaz azokra az esetekre, amelyekben nem csak a főfoglalkozású üzemi orvos jogosult a dolgozó keresőképességének elbírására és keresőképtelen állományban tartására. Ilyenek "a szakmailag indokolt kivételek", (például, szakrendelés keretében való gyógykezelés, ellátás), de ha a dolgozó fekvőbeteg, keresőképtelenné nyilvánítása és keresőképtelen állományban tartása a körzeti orvos feladata. A járóképesség megállapítása orvosi szakkérdés, elbírálását a körzeti orvos is megteheti, és ha a dolgozót járóképtelennek minősíti, keresőképtelen állományban tarthatja. Az indítványozó által támadott rendelkezések célszerűtlenségi elemeinek vizsgálata nem feladata az Alkotmánybíróságnak.
A fentiekre tekintettel, az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött.
Az indítványozó a kifogásolt jogszabályi rendelkezéseknek az általa javasolt szöveg szerinti módosítását is kérte, az Alkotmánybíróságnak azonban jogalkotásra nincs hatásköre, ezért azt visszautasította.
Az Alkotmánybíróság határozatát az 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerinti hatáskörében, e törvény 31. §-a szerint eljárva hozta meg, amelynek egy-egy kiadmányát megküldi az indítványozónak és a népjóléti miniszternek.
Budapest, 1993. február 23.
Dr. Herczegh Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró