adozona.hu
426/B/1993. AB határozat
426/B/1993. AB határozat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és e rendelkezés megsemmisítése iránti kérelmet elutasítja.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását ...
426/B/1993. AB határozat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és e rendelkezés megsemmisítése iránti kérelmet elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119/D. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Indítványozó szerint az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezéssel ütközik az a szabály, amely alapján a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás magasabb összegre csak abban az esetben köthető meg, ha a megállapodás megkötésekor a járulékfizetési kötelezettséget vállalt személy az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 10 évvel alacsonyabb életkort még nem töltötte be. Indítványozó azzal összefüggésben tartja diszkriminatívnak a T. rendelkezését, hogy egyébként, a biztosítottak esetében a tényleges keresőtevékenységből származó jövedelem a járulékfizetés - és ennek alapján az ellátás megállapításának - az alapja, függetlenül attól, hogy a biztosítottnak hány éve van még hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.II.
Az indítvány nem megalapozott.A T. 119/D. § (5) bekezdése alapján az a személy, aki nem folytat keresőtevékenységet, vagy a tevékenységéből származó - járulékalapként figyelembe vehető - keresete nem állapítható meg, a (4) bekezdés b) pontjától eltérően - itt a járulékalap a naptári év első napján érvényes minimális bérnek megfelelő összeg - magasabb összeg, legfeljebb azonban a havi 75 ezer forint (napi 2500 Ft) után is vállalhatja a járulékfizetést, ha a megállapodás megkötésekor az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 10 évvel alacsonyabb életkort még nem töltötte be.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára megkülönböztetés nélkül az emberi illetve az állampolgári jogokat.
A társadalombiztosításról szóló törvény ipso iure rendeli el meghatározott munkatevékenységek végzésekor a biztosítási jogviszony létrejöttét. A társadalombiztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, amely a törvény erejénél fogva létrejön, ha valaki munkaviszonyba lép, ha szövetkezeti tagként a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, ha egyéni vállalkozó, vagy egyéb más, a társadalombiztosítás által meghatározott jogviszonyban munkatevékenységet végez. A társadalombiztosítás tehát a munkát végző egyén kockázatát kezeli, mégpedig a kötelező biztosítás jogintézményének igénybevételével. A társadalombiztosítási törvény azonban lehetőséget biztosít abban az esetben is a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság megszerzésére, ha az egyén nem biztosított és nem folytat keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységből származó keresete nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben azonban a társadalombiztosítás nem kötelező biztosítás, csak akkor kerülhet sor - a törvényben meghatározott feltételek között - a szerződés megkötésére, ha ezt a keresőtevékenységet nem folytató személy kívánja.
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a magasabb összegű megállapodás feltételeként jelölt életkor be nem töltése olyan megkülönböztetés-e, amely az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik.
A társadalombiztosítási szabályozás szempontjából a pénzellátások tekintetében lényegi csoportképző ismérv a járulék alapjaként figyelembe vehető kereset. A társadalombiztosítás a munka- illetve a keresőképesség időleges vagy végleges csökkenésének, elvesztésének esetére - a kieső, a munkából, a keresőtevékenységből származó jövedelem pótlására - nyújt pénzellátást. A kötelező biztosítás hatálya alá tartozó személyek közös jellemzője a megélhetés céljából folytatott munkailletve keresőtevékenység.
A T. 119/D. §-a a kötelező biztosítás hatálya alá nem tartozók, önkéntes elhatározásán alapuló, a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Ezen belül az indítványozó által sérelmezett jogszabályhely a keresőtevékenységet nem folytatókra, illetve az olyan tevékenységet folytatókra vonatkozik, akiknek keresete nem állapítható meg. A társadalombiztosítási szabályozás szempontjából a biztosítottak és az önkéntes elhatározáson alapuló megállapodás megkötésére jogosultak nem tartoznak egy csoportba.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Eljárását az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja és 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján folytatta le.
Budapest, 1993. november 22.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró