adozona.hu
1389/B/1992. AB határozat
1389/B/1992. AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 45. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 45. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Indítványozó szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (továbbiakban: Szja) 45. §-a "jogalapot nyújt olyan adókövetelés elől...
1389/B/1992. AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 45. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 45. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
1. Indítványozó szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (továbbiakban: Szja) 45. §-a "jogalapot nyújt olyan adókövetelés előleg címen történő behajtására, melynek nincs adóalapja." Az Szja 34. § (5) bekezdése módot ad ugyan arra, hogy a szellemi tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységből származó jövedelmét - évi 100 ezer forint összegig - összjövedelméből levonhassa, az Szja 32. § (2) bekezdése pedig az adót az összjövedelemnek a 34-36. §-okban meghatározott összeggel csökkentett része után rendeli megállapítani, a kifizetők mégis az Szja 45. §-a alapján a szellemi tevékenységért kapott ellenérték után "az első forinttól kezdve" adóelőleget vonnak le. Az ilyen adóelőlegek a következő évben, az adóbevallás elbírálását követően ugyan visszatérőinek, de "ezzel a gyakorlattal az állam... kamatmentes kölcsön adására kényszeríti adózó polgárait, amit alkotmányellenesnek vélek."2. Az indítvány megalapozatlan.
Az Szja 45. § (1) bekezdése szerint "a jövedelem után a törvényben meghatározott módon és mértékben adóelőleget kell fizetni." A törvény szövegében nem véletlenül .jövedelem" és nem "adóköteles jövedelem" kifejezés szerepel. Az önálló tevékenységből származó bevétel vitán felülálló módon a jövedelem fogalmi körébe tartozik, amellyel kapcsolatban az Szja. 12. § (1) bekezdése kimondja: az önálló tevékenységből származó bevételnek az elszámolható költségek levonása után fennmaradó része az adóköteles jövedelem. A törvényalkotó kifejezetten kedvezményként adja meg az Szja. 34. § (5) bekezdésében a szellemi tevékenységet folytató magánszemély részére azt a jogot, hogy az említett tevékenységből származó jövedelmet - legfeljebb azonban évi 100 ezer forintot - az összjövedelméből levonhatja. Ezt a kedvezményt azonban a törvényalkotó kétségtelenül nem toldotta meg az Szja. 45-46. §-ában
azzal a további kedvezménnyel, hogy az említett százezer forintos jövedelemhatár eléréséig adóelőleget nem kell fizetni. Tekintettel arra, hogy az adókedvezményre senkinek sincs az Alkotmányból eredő alanyi joga, nem alkotmányellenes ez a szabályozás, amely a szellemi tevékenységet folytatókra az adóelőleg fizetése tekintetében nem állapított meg az általánostól eltérő - annál kedvezőbb -rendelkezést. A sérelmezett szabályozás sem az Alkotmány 70/A. §-ával, sem más rendelkezésével nem ellentétes.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az adóelőleg fizetését előíró törvényi rendelkezések - amelyek megfelelnek az Alkotmány 70/I. §-ában írt arányos közteherviselés alkotmányos követelményének - csupán pénzügyi, illetőleg jogtechnikai szabályok, ezért az Alkotmánnyal értékelhető közvetlen összefüggésben nem állnak. Az adóelőlegfizetési kötelezettség nemcsak hátrányos, de előnyös is lehet a lehetséges jövedelmét előre felmérni nem tudó, vagy nem szándékozó adózó számára. Ha valaki nem él az Szja 51. §-a által nyújtott kedvezménnyel, s évi jövedelme nem éri el a 100 vagy 108 ezer forintot, a következő év elejéig - a visszatérítés napjáig - valóban "hitelez" az államnak. Akinek azonban az évi -rendszerint különböző kifizetőktől származó - összjövedelme meghaladja a törvényben megállapított felső határt, annak viszont az állam "hitelez." Minél nagyobb a jövedelem, annál tetemesebb összegű az állami "hitelnyújtás" is, mert az összevont bevételek után járó magasabb adómérték megállapíthatóságára ténylegesen csak az évi jövedelmek összegezése után, ugyancsak a következő évben kerülhet sor. Egyik eshetőséget sem lehet eleve kizárni, s az előre nem számítható változást alkotmányellenessé nyilvánítani.
3. Miután a jogtechnikai megfontolások alapján megállapított Szja adóelőlegfizetési kötelezettség nem tartalmaz diszkriminációt, a személyi jövedelemadó évenkénti kiszámítására, bevallására és befizetésére vonatkozó kötelezettség alkotmányellenességét pedig indítványozó sem állította, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
Budapest, 1993. május 4.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh. Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró