adozona.hu
791/B/2005. AB határozat
791/B/2005. AB határozat
önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság Salgótarján Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 37/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendeletének 10. §-a törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Salgótarján...
791/B/2005. AB határozat
önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság Salgótarján Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 37/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendeletének 10. §-a törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg Salgótarján Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 37/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendelete (a továbbiakban Ör.) 10. §-ának törvényellenességét és alkotmányellenességét és azt semmisítse meg. Salgótarján Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a 47/2004. (XII. 16.) Ör. sz. rendeletével (a továbbiakban: Örm.) - módosítva az Ör. támadott rendelkezését - az építményadó mértékét 2005. január 1-jétől 30%-kal megemelte.Az indítványozó véleménye szerint az adóemelés mértékének megállapításánál sem a helyi sajátosságokat, sem az adóalanyok teherviselő képességét nem vette figyelembe a képviselő-testület, hanem csak az önkormányzat gazdálkodási körülményeit. Az indítványozó álláspontja szerint az a tény, hogy a képviselő-testület öt éven keresztül nem emelte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (a továbbiakban: Htv.) meghatározott felső mértékre az építményadót, nem indokolja az egyszeri nagymérvű emelést, s mindez további aránytalan versenyhátrányt okoz a helyi cégeknek más városok, megyék vállalkozásaihoz viszonyítva is, hátrányosan hat a gazdálkodási eredményeikre, korlátozza fejlődésüket, adófizetési és munkahelymegtartó képességüket.
Az indítványozó álláspontja szerint, amikor a képviselő-testület az Örm.-mel módosítva az Ör. támadott rendelkezését az építményadó mértékét megemelte, megsértette az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 147. §-ának - az indítványozó által tévesen 147. § c) pontjának jelölt - rendelkezéseit, és ezzel sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 44/A. § (2) bekezdését. A Tv. indítványozó által hivatkozott rendelkezése a Htv. 6. § c) pontját módosította 2005. január 1-jével.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. A Htv. - Ör. megalkotásakor hatályos - indítvánnyal érintett rendelkezései:
"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel - megállapítsa,"
3. A Htv. - hatályos - indítvánnyal érintett rendelkezései:
"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza."
"16. § Az adó évi mértékének felső határa:
a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2,"
4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
"10. § Az adó mértéke a 9. § szerinti adóalap után az 1. sz. mellékletben meghatározott övezeti besorolások alapján:
a) 910 Ft/m2 az I. övezeti besorolásra vonatkozóan,
b) 845 Ft/m2 a II. övezeti besorolásra vonatkozóan,
c) 130 Ft/m2 a III. övezeti besorolásra vonatkozóan,
d) 650 Ft/m2 a IV. övezeti besorolásra vonatkozóan,"
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének időpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét, illetve a 6. § d) pontja pedig arra ad felhatalmazást, hogy az önkormányzat a Htv. második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse.
A Htv. és az annak alapján megalkotható, helyi adókat megállapító önkormányzati rendeletek célja a helyi közszolgáltatások pénzügyi feltételeinek biztosítása, a helyi adó is a közterhekhez való hozzájárulás egy formája. A Htv. a helyi adóztatás kereteit határozza meg. A törvény keretei között az önkormányzat kötelessége, hogy rendeletben az állampolgárok vagyoni és jövedelmi viszonyainak megfelelő adókat vezessen be.
Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta a Htv. rendelkezéseit és megállapította, hogy a Htv. - az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak megfelelően - az önkormányzatok helyi adó megállapítási jogának kereteit szabályozza. "A helyi adó megállapítása az önkormányzat képviselő-testületének a joga. A képviselő-testületet a helyi adók megállapítása során - a törvény keretei között - széles körű döntési szabadság illeti meg. A képviselő-testület a Htv. 6. §-ának c) pontja alapján az adó mértékét úgy köteles megállapítani, hogy az igazodjon az adózók teherviselő képességéhez." (14/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1309, 1313.)
Az állampolgárok alapvető alkotmányos kötelezettsége, hogy jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak megfelelően a közterhekhez hozzájáruljanak. A közterhekhez való hozzájárulás mértéke tekintetében követelmény, hogy annak meg kell felelnie az állampolgár jövedelmi és vagyoni viszonyainak, vagyis azzal arányban kell állnia. "A hozzájárulás módját és mértékét a helyi adók esetében a Htv. és a helyi képviselő-testületeknek a helyi adók megállapításáról szóló rendeletei határozzák meg. A Htv. az adóalanyok teherviselő képességének védelmében szabályozza a helyi adók megállapításának kereteit, korlátozva ezzel az önkormányzatok adómegállapítási jogát. A 6. § c) pontjában kimondja, hogy az önkormányzat a helyi adó mértékét - a törvény keretei között - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapítja meg. A törvény maga állapít meg adómentességeket és adókedvezményeket, és felhatalmazást ad az önkormányzatnak arra, hogy további kedvezményeket, mentességeket állapítson meg rendeletében." [49/1993. (VII. 6.) AB határozat, ABH 1993, 493, 496.]
Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy a Htv. - a Tv. 147. §-ával módosított - 6. § c) pontjának rendelkezése alapján az építményadó esetében az adómaximum a 2005. évre 942,30 Ft/m2, illetve a 2006. évre 1006,30 Ft/m2. A képviselő-testület az Ör. 10. §-ában a Htv. 6. § c) pontjában és 16. § a) pontjában meghatározott keretek között, a törvényi felső határként meghatározott adómaximum évi mértéknél alacsonyabb összegekben (910 Ft/m2, 845 Ft/m2, 130 Ft/m2 és 650 Ft/m2 összegekben) állapította meg az adóköteles adótárgy után fizetendő építményadó, a 2005. január 1-jétől fizetendő építményadó mértékét. Az Ör. 10. §-a a fizetendő adó mértéke tekintetében az Ör. 1. számú mellékletében meghatározott övezeti besorolások alapján differenciált, emiatt az adó mértékét az Alkotmánybíróság nem minősítette aránytalannak. Az Alkotmánybíróság az eddigi gyakorlata alapján a vagyoni típusú adó mértékét azokban az esetekben minősítette alkotmányellenesnek a Htv. 6. § c) pontjában foglaltak mérlegelésének hiánya miatt, amikor az önkormányzat az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott törvényi adómaximumban határozta meg [1531/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 707, 710.; 22/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 620, 622-623.; 507/B/2000. AB határozat, ABH 2002, 1500, 1506.]. A Htv. keretei között az adómérték megállapítása a jogalkotó képviselő-testület szabad mérlegelésén nyugszik, aminek célszerűségét az Alkotmánybíróság nem vizsgálja. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. §-a pontjai vonatkozásában azok törvényellenességének és ebből eredően alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e vonatkozásban elutasította.
Budapest, 2006. július 5.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró