adozona.hu
26/B/2004. AB határozat
26/B/2004. AB határozat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 157. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 157. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő...
26/B/2004. AB határozat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 157. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 157. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: Mt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Mtm.) 22. §-ával módosított 157. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.Az indítványozó arra hivatkozott, hogy az Mt. korábbi szabályai szerint a munkáltató a munkavállaló kérésére a szabadság megkezdése előtt két munkanappal korábban köteles volt kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. Az Mt. 157. § (2) bekezdésének 2001. július 1-jétől hatályos új szabálya csak a szabadság megkezdése előtti munkanapon való kifizetésre kötelezi a munkáltatót, ami az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, a szerzett jogok védelmének alkotmányos követelményét sérti. Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a módosítás azt a nyomós munkavállalói érdeket hagyja figyelmen kívül, hogy a munkavállalók bérükhöz a szabadságuk megkezdése előtt legalább két nappal hozzájussanak, s a módosításnak csupán az lehet az indoka, hogy a munkáltatónak megtakarítást és kényelmet jelent.
II.
Az indítványban megjelölt és az elbírálásnál figyelembe vett jogszabályok: Az Alkotmány rendelkezései:"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
Az Mt.-nek az indítványozó által sérelmezett módosítás előtt hatályos rendelkezései:
"157. § (2) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tíz munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkavállalónak a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni
a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint
b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért."
Az Mt.-nek a sérelmezett módosítást követően hatályos rendelkezései:
"157. § (2) A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni
a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint
b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért."
III.
Az indítvány nem megalapozott.Az Alkotmánybíróságnak az indítvány alapján arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy az Mt.-nek a korábbi szabályozáshoz képest módosított 157. § (2) bekezdése sérti-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezetett, a szerzett jogok védelmének alkotmányi elvét.
1. A támadott szabály a munkabérhez való hozzájutás feltételeit szabályozza olyan módon, hogy kivételt állapít meg az Mt. 155. § (1) bekezdésében meghatározott főszabálya alól, amelynek alapján a munkabért - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - havonta, utólag, egy ízben kell elszámolni és kifizetni.
Az Mt. 2001. június 30-ig hatályos rendelkezése a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, továbbá az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért a szabadság megkezdése előtt két munkanappal rendelte kifizetni, amennyiben a munkavállaló megszakítás nélkül legalább tíz munkanap szabadságot vett igénybe és a munkavállaló a kifizetést erre az időpontra kérte. A módosítást követően a munkáltató a bért a szabadság előtt egy munkanappal, arra irányuló kérelem és további feltétel nélkül köteles kifizetni - amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
A sérelmezett módosítást bevezető Mtm. 22. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint: "A törvény az Mt. 157. §-ának (2) bekezdését a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadott 132. számú Egyezmény 7. Cikkére tekintettel módosítja". A Magyarországra nézve 1999. augusztus 19. napján hatályba lépett, a 2000. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 7. Cikk 2. pontja a szabadság időtartamára járó kereset kifizetését illetően kimondja: "A jelen egyezmény 1. bekezdésében szereplő összegeket - a munkavállaló és a munkáltató eltérő megállapodása hiányában - az érintett munkavállaló részére a szabadság megkezdése előtt kell kifizetni".
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás összhangban áll a fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezményben vállalt kötelezettségekkel.
2. Az Alkotmánybíróság korábban már több határozatában elvi jelentősséggel rámutatott arra, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált "jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása". [pl. 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367.] A szerzett jogok védelme a jogállamban szabályként érvényesül, de nem abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. A kivételek elbírálása azonban csak esetenként lehetséges. Azt, hogy a kivételes beavatkozás feltételei fennállnak-e, végső fórumként az Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 154.] Az Alkotmánybíróság több határozatában utalt továbbá arra, hogy: "A jogbiztonság és a szerzett jog alkotmányos védelme nem értelmezhető akként, hogy a múltban keletkezett jogviszonyokat soha nem lehet alkotmányos szabályozásokkal megváltoztatni" [515/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 976, 977.; 1011/B/1999. AB határozat ABH 2001, 1365, 1370.; 495/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1382, 1390] Az Alkotmánybíróság a szerzett jogok tiszteletben tartására irányuló követelménnyel összefüggésben kimondta azt is: "Az alkotmányos védelmet élvező 'szerzett jogok' a mar konkrét jogviszonyokban alanyi jogként megjelenő jogosultságok, illetőleg azok a jogszabályi 'ígérvények' és várományok, amelyeket a jogalkotó a konkrét jogviszonyok keletkezésének lehetőségével kapcsol össze. A jogszabályok hátrányos megváltoztatása így csak akkor ellentétes a 'szerzett jogok' alkotmányos oltalmával, ha a módosítás a jog által már védett jogviszonyok lefolyásában idéz elő a jogalanyokra nézve kedvezőtlen változtatást." [731/B/1995. AB határozat, ABH 1995, 801, 805.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Mt. indítványban kifogásolt módosítása során a jogalkotó szerzett jogot nem vont el, hanem törvényben biztosított jogosultság feltételein változtatott. Az, hogy a törvényhozó a rendes szabadságukat igénybe vevő munkavállalók munkabére, illetve szabadságra járó díjazása kifizetését a szabadság igénybevétele előtt milyen időpontban (egy vagy több munkanappal korábban) rendeli el, nem alkotmányossági probléma Mivel az Mt. kifogásolt szabálya nem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az indítványozó által hivatkozott alkotmányi elvvel, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a bérhez való hozzájutás feltételrendszerének sérelmezett módosítása - az indítványozó feltevésével ellentétben - összességében nem kedvezőtlenebb a munkavállalókra nézve, mint a korábbi szabályozás. A jogalkotó ugyanis a munkabérhez való hozzájutást az esedékesség előtt nem csak hogy továbbra is lehetővé teszi, hanem könnyíti is: a munkáltató számára külön kérelem és a szabadság időtartamára való korlátozás nélkül írja elő a szabadság előtti bérfizetést, azzal, hogy a felek megállapodásától függően engedi a kifizetés időpontját rendező szabálytól való eltérést is.
Budapest, 2004. június 29.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró